Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-06 / 30. szám, péntek
KERTESZKEDO 2009. február 6., péntek 6. évfolyam 6. szám Biofűszerek termesztése erkélyládákban - olcsó és praktikus megoldás a kerttel nem rendelkezőknek Friss zöldfűszer mindenkinek A biokertészkedők azért termesztenek fűszernövényeket kertjükben, mert azok kedvezően hatnak a szomszédságukban termesztett növényre, miközben azok felhasználhatóak a konyhában is. Akinek nincs kertje, az balkonládában termeszthet ilyen fűszereket. Ráadásul, az erkélyen termelt friss zöldfűszer előállítása minimális költséggel jár. KÖTELES GÁBOR Balkonládában zöldfűszerként termelhetünk levélpetrezselymet, csombort (borsikafüvet), szárzellert, metélőhagymát (snidlinget), majoránnát, kaprot, bazsalikomot, oregánót (szurokfüvet), kakukkfüvet, zsályát, citromfüvet és számos más fűszert. Ha lestyánt is akarunk termesztem az erkélyen, azt külön edényben végezzük, távolabb a felsorolt fűszernövényektől, mert a lestyán társaságában „nem érzi magát jól” a többi fűszernövény. A levéltetvek, vértetvek, valamint a fonálférgek elriasztása és a balkonládák díszítőjellegének a ki- teljesülése érdekében a ládák külső oldalához ültessük a hosszan lecsüngő, narancsszínű sarkantyűka- virágokat és néhány körömvirágtövet. A konyhában a sarkantyúka gyenge fiatal leveleit és friss virágait is felhasználhatjuk. A zsenge levelei, zamatos, kissé csípős virágai üdítően hatnak a salátákban. Időben készüljünk fel Bár az erkélyládák beültetését, bevetését csak április végén, május elején végezzük, a nyári helyükre való kihelyezésüket pedig csak a késő tavaszi fagyok elmúltával, május közepén, vagy a hónap harmadik harmadában valósítjuk meg, az előkészületeket jóval előbb, február végén vagy március elején el kell kezdeni. A fűszernövények erkélyládákban való termesztésére úgy készülünk, hogy eldöntjük, mit akarunk, és lehetőségeinkhez mérten mit tudunk termeszteni. Eldönt(Képarchívum) jük azt is, hogy a termesztést hány ládában szeretnénk megvalósítani. Továbbá ellenőrizzük, van-e annyi szabad ládánk. Ha nincs, beszerezzük a hiányzó edényeket. A telepítés menete A levélpetrezselymet, a levélzellert és a kaprot az utolsó menetben, helyrevetéssel telepítjük, ám ezeket a magokat is jó előre be kell szerezni. A csombor, a metélőhagyma, az oregánó, a kakukkfű és a' citromfű áttelelő, így a tavaszi idényben a biokertekből könnyen beszerezhetők. A sarkantyúkát, a majoránnát, a zsályát és a bazsalikomot jó, ha március végén, április elején történő vetéssel előneveljük magunknak az ablakpárkányon, esetleg megegyezünk üvegházzal rendelkező kertésszel, hogy nevelje ki számunkra a szükséges néhány palántát. Április harmadik harmadában megkezdjük a tényleges telepítési munkálatokat. Először is mossuk le alaposan a már használt műanyagládákat, mert a régi földben lehetnek áttelelt kártevők. Ha faládákat használunk, azokat gyökérkefével is alaposan tisztogassuk meg. Ellenőrizzük továbbá a víz elfolyá- sát elősegítő lyukakat a ládák alján. Ha mindent rendbe találunk, terítsünk a láda aljára egy centiméter vastagon kavicsréteget. Ennek több haszna is van: túlöntö- zés esetén a gyökerek nem állnak vízben, és a kavicsok hűtik a déli napsugárzástól felmelegedett földet. A kavicsréteg fölé átrostált bi- okomposztot terítünk. Ha el akarjuk kerülni a fűszernövények vegyszeres permetezését és műtrágyázását, akkor a balkonládákat feltétlenül biokomposzttal kell feltöltenünk. A fűszernövények napigényesek A ládák betelepítését úgy végezzük, hogy először a láda külső oldala mellé ültetjük a sarkantyúka előnevelt palántáit, majd belső részébe elvetjük a tervezett fűszernövény magvait. A magvetésnél ügyeljünk arra, hogy csak kevés magot szóljunk ki, különben gondunk lesz a ritkítással. A biokertből behozott, kinevelt vagy a vásárolt palántákat a szokásosnál sűrűbben, egymástól néhány centiméterre is ültethetjük. A beültetett ládákat kellően meglocsoljuk és néhány napig fél- árnyékban tartjuk, hogy a növények begyökeresedjenek. Ha a késő tavaszi fagyveszély elmúltnak látszik, a ládákat helyezzük az erkély tervezett részére. Mivel a fűszernövények zöme igényli a sok napsütést, azért a beültetett ládákat lehetőleg keleti, délkeleti vagy délnyugati fekvésű erkélyekre helyezzük ki. Rendszeresen locsoljuk A kihelyezés után igyekezzünk a növényeket rendszeresen locsolni a talajállapotnak és az időjárásnak megfelelő vízmennyiséggel. Ha egy mód van rá, esővízzel locsoljunk. Amikor a fűszernövényeink növekedni kezdenek, mindjárt kezdjük meg felhasználásukat. A szükséges mennyiséget ne tépjük, hanem megfelelő ollóval vágjuk. Akit nem zavar a fűszeren is kissé érezhető muskátli illat, próbálkozhat a sarkantyúkák helyett futó (lecsüngő) muskátlik telepítésével is. A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára Már kapható Jó Gazda februári száma A palántanevelésről LAPAJÁNLÓ A termesztési idény kezdetén a zöldségtermesztők számára a hazai vetőmagpiac kínálatából nyújt áttekintést a lap februári száma, amelyben a fajtaválaszték mellett konkrét termesztési tanácsok is megtalálhatók. Többek között a palántadőlés elleni védekezésről, a metélőhagyma hajtatásáról, a gyömbér és a csicsóka igényeiről, a paradicsom intenzív termesztési feltételeiről olvasható összefoglaló. A lap továbbá beszámol az új és már ismert kertészeti alap- és segédanyagok bemutatójáról is. A gyümölcstermesztők figyelmét bizonyára felkeltik azok a szakmai írások, amelyek a metszés időpontjának szerepét, a tűzelhalás veszélyének felismerését és fontosságát, valamint az aktuális növényvédelmi teendőket taglalják. A biológiai növényvédelem hívei egy „gyökérvédő” gomba alkalmazásának kedvező hatásaival, a gabonatermesztők pedig a kalászos gabonafélék termesztésénél alkalmazható, idén engedélyezett új formulációban megjelenő gyomirtó szer hatásmechanizmusával ismerkedhetnek. Az energia- válság kapcsán a lap a kukorica kihasználásában rejlő új lehetőségekre is felhívja a figyelmet. Az állattartók a házinyulak takarmányozásának alapelveiről, a virágtermesztők többek között az egynyári virágokról és a fi- kuszról olvashatnak. A méhészek fontos információkhoz jutnak az Európai Parlament mezőgazda- sági bizottságának ajánlásait összefoglaló tájékoztatóból, a- melyet az ágazat pozícióinak megőrzése és versenyképességének fenntartása érdekében dolgoztak ki és nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, (sz) Wi v , f Új nttnesil«« fajták í ás tdjldjolóllck <i f peprikavetőrnag-piacoo ki Az energiaválság eláférhe helyezi a kukoricát Az Európai Parlament a méhészekért 4 ««««1 MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8780 Lenqyel zloty 4,6485 Cseh korona 28,248 Maqvar forint 294,99 Bolgár leva 1,9558 Román lei 4,2790 Japán jen 115,04 Svájci frank 1,4919 Kanadai dollár 1,5807 USA-dollár 1,2829 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,32-1,24 28,83-27,15 307,55-281,07 OTP Bank 1,32-1,24 29,12-27,47 304,08-286,65 Postabank 1,32-1,23 29,16-17,19Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 28,97-27,36 309,22-282,58 Tatra banka 1,31-1,25 28,97-27,50 308,06-284,64 Dexia banka 1,32-1,25 28,98-27,51 302,66-287,32 Általános Hitelbank 1,31-1,25 28,97-27,36 307,55-281,07 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az Európai Unióban a spanyolok a legnagyobb méztermelők Kedvtelésből méhészkednek (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió legnagyobb méztermelője Spanyolország, amely a 199 ezer tonnára becsült uniós méztermelés (2007-es adat) közel 20 százalékát adja. Az országban 23 265 méztermelőt tartanak nyilván, háromnegyedük hobby szinten, kedvtelésből méhészkedik. A tartományok közül Andalúzia, Valencia és Kasztí- lia La Mancha emelkedik ki. Országos szinten a meglévő több mint 2,3 millió kaptár 94 százaléka mozgatható, a fennmaradó 6 % statikus. 2007-ben a spanyol mézimport megközelítette a 12 ezer tonnát - 80%-a harmadik országokból származott -, míg az export meghaladta a 14 ezret. Import terén Németország, Argentína, Kína és Uruguay emelkedik ki. Az export jelentős része az Unió országaiba irányul. Spanyolország éves mézfogyasztása 23,41 millió küóra tehető, az egy főre jutó éves fogyasz2007-ben a spanyol mézimport megközelítette a 12 ezer tonnát - 80%-a harmadik országokból származott tás 540 gramm. A háztartások 34,3 százaléka szupermarketekben, 11,7 %-a szaküzletben, 10,7 %-a pedig hipermarketben vásárol mézet. A saját célú felhasználás 26,8%-ot tesz ki. (FVM) egészségesen a hetet! Új köntösben, új tartalommal Hat tévhit a gerincfájdalomról Szabaduljunk meg az arcüreggyulladástól Halált okozó öt étel Fogyjon, és űzze ki a mérgeket! A homeopátiás gyógyszerek alkalmazása Mire jó az ánizs? Bátor Tábor - beteg gyerekeknek Bacilusok ellen: szauna Bálint-napi játék Keresse az Új Szót as újságárusoknál!
