Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-07 / 4. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 7. www.ujszo.com Két értékes ajándékot kapott a speciális intézmény Van jövője az iskolának ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Rövid idő alatt két értékes ajándékot kapott a Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás. Az önkormányzat jóvoltából a napokban új ablakok és ajtók kerültek az autista gyerekeket oktató iskola épületére. Az Érsekújvári Operettkvintet jótékonysági rendezvényéből befolyt összeget ugyancsak az értelmi fogyatékos gyerekek fejlesztésére és korszerű segédeszközök vásárlására fordíthatják. Az érsekújvári, párkányi és komáromi régióban élő, mentálisan sérült gyerekek számára létrehozott magániskolában jelenleg tizennégy autista gyerekkel foglalkoznak. A városi képviselő-testület határozata alapján a költségvetésből 350 A kis kukták szüleik, testvéreik és nevelőik segédletével ügyeskedtek az autista iskola konyhájában (Csuport István felvétele) ezer koronával (11 618 €) támogatták az ablak- és ajtócserét a városi tulajdonban lévő épületen, amelyet bérleményként használ a társulás. Nagy Anita, az MSST alapítója lapunknak elárulta: van jövője az iskolának, továbbra is nagy az érdeklődés az intézményük iránt. Az említett három régióból már a 3-4 éves autista gyerekek szülei is jelezték: részt kívánnak venni a felkészítő foglalkozásokon. A Mosoly bentlakásos szociális intézmény és az egy évvel ezelőtt létrehozott speciális magániskola igazgatója joggal bizakodó. „Néhány évvel ezelőtt megfelelő támogatás hiányában, már- már kilátástalannak tűnt a helyzetünk, nem volt pénzünk sem a rezsi, sem a bérek kifizetésére. Idén december végéig minden adósságunkat ki tudjuk fizetni, és végre arra is gondolhatunk, hogy korszerűbb felszereléssel lássuk el az osztályainkat. Ebben nem kis részük van a támogatóknak” - tájékoztatott Nagy Anita. A városi képviselők 2006-ban hagyták jóvá, hogy a Czuczor Gergely Alapiskola korábbi napközi otthonának a helyén 2007 őszétől megnyíljon az MSST intézménye, ahol elsősorban autista gyerekekkel foglalkoznak. Minden tanuló az anyanyelvén tanulhat az iskolában. Az intézmény pedagógusaival közösen ünnepeltek a tanulók és hozzátartozóik. A gyerekek ünnepélyesen birtokukba vették az új ablakokkal, ajtókkal szebbé varázsolt tantermeket, majd a konyhába vonultak, hogy közösen készüljenek az ünnepekre. A kerek hasú mézeskalácsok díszítése gyerekjátéknak bizonyult ennyi lelkes apró kukta jelenlétében. (száz) Pazar ajándék a művészektől Jó helyre került a november 30-án rendezett jótékonysági estből befolyt összeg. Gálné Forró Teodóra, az Érsekújvári Operettkvintet szólistája semmit nem bízott a véletlenre. „Az együttes tagjai időt és energiát nem sajnálva, támogatókat kerestek intézményünk számára” - tájékoztatott Nagy Anita. A színvonalas koncert teltház előtt zajlott, a kitűnő zenészekből álló csapat pazar ajándékot adott az értelmi fogyatékos gyerekeknek: az est bevétele 61 ezer korona lett (2,4 ezer €), ebből a közönség 36 ezer koronát (1,19 ezer €) dobott a perselybe, a többit a vállalkozók adták, (száz) Hivatalnokok döntenek a feltárásról, nem a szakemberek, emiatt sok értékes lelet elvész Régészeti ritkaság Rimaszombatban Rimaszombat. Nem volt kötelező a leletmentő ásatás Rimaszombatban a szociális biztosító építkezésénél, a földmunkák során mégis ritkaságra bukkantak a munkások. SZÁSZl ZOLTÁN A markológépek egy bizonyíthatóan már az oszmán megszállás korában, megközelítőleg 400 évvel ezelőtt is használt kút maradványaira bukkantak alig pár száz méterre a történelmi városmagtól. Közel négy méteres mélységben a kút fenekén több száz darab cserépedény töredéket sikerült megmentenie a rimaszombati Gömöri Múzeum régészének. Alexander Botos régész szerint a kút és a benne megtalált török kori edénytöredékek igazi különlegességnek számítanak. ,A korabeli kerámia viszonylag jó állapotban fennmaradt, és kiegészíthető töredékei közt egy, a török hódoltság idejéből származó edény maradványait is megtaláltuk. Ezek alapján elmondható, a kút egészen a 16. század végéig szolgálta az ittenieket, ezen a helyen akkoriban kertek, legelők lehettek, ez a vízforrás pedig közkútként szolgálhatott” - mondta a régész. A kővel kirakott kút maradványai néhány napon belül végleg eltűnnek, helyén az épülő szociális biztosító támfala áll majd. Érdekes módon annak ellenére, hogy az építkezés a városközponthoz nagyon közel zajlik, a Besztercebányai Műemlékvédelmi Hivatal mégsem rendelte el az állam régészeti értékeinek megóvását előirányzó, 49/2002-es törvény 37. paragrafusa értelmében ilyenkor kötelező leletmentő régészeti feltárást, ami egyben uniós előírás is. Ennek szükségességéről minden olyan területen, amely régészeti szempontból érdekes lehet, a területileg illetékes műemlékvédelmi hivatal dönt, a hivatalban azonban nem mindig a helyi viszonyokat is jól ismerő szakember hozza meg (Szekeres Éva felvétele Néhány nap múlva eltűnik a kút ezt a döntést. A rimaszombati szociális biztosító építkezésénél a hivatal nem tartotta szükségesnek a leletmentő ásatást annak ellenére sem, hogy két és fél méter vastag réteget távolítottak el a markológépek az épület alapozási munkálataikor. Áz ettől az épülettől légvonalban alig kétszáz méterre lévő magánberuházásnál viszont már kötelezővé tették a feltárást. Gazdag török kori múlt A most fellelt török kori kerámia nem egyedülálló lelet, a város európai szintű történelmi ritkaságot tudhat magáénak. Rimaszombat 1554 és 1593 közötti oszmán megszállása alatt ugyanis Szabadka városrész mellett, a Rima folyón kialakított mesterséges szigeten állt a legészakibb török erődítmény, Szabadka vízivára. A vár néhány fala még ma is áll, egy boltíves pincehelyiségbe is be lehet jutni, nagy részét viszont szemét és építési törmelék borítja. Az 1980-as évek elején a vár egy részét B. Kovács István régész tárta fel. Az ott talált tárgyak ma a Gömöri Múzeumban találhatók, (szász) Új szakokat is indítanak Karván - a változásokat a megváltozott piaci igények, másrészt a gadóci mezőgazdasági szakközépiskola megszűnése indukálta Takarékossági okokból az iskolaépület üres szárnyába költözik a kollégium V. KRASZN1CA MELITTA Karva. Hagyományosan a karácsonyi szünet előtti utolsó héten tartották idén is a nyílt napokat a Karvai Szakközépiskolában. Ilyenkor a szokásosnál is szebb dekorációkkal, a tanulóik által készített adventi asztali díszekből rendezett kiállítással fogadják az alapiskolából érkező diákokat és kísérőiket. Ráadásul több újdonságról, új szakok indításáról is be tudtak számolni az iskola iránt érdeklődő fiataloknak. Ezeket a változásokat részben a megváltozott piaci igények, másrészt a gadóci mező- gazdasági szakközépiskola megszűnése indukálta. „Az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent a hagyományos mezőgazdasági szakok iránti érdeklődés - mondta Varga Péter, aki július óta áll az intézmény élén. - Ezzel párosult egy komoly demográfiai hullám, és sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy öt év alatt 270-ről 140-re esett vissza a diákjaink létszáma. Ha nem akartunk a gadóci Varga Päer igazgató több újdonságról tudott beszámolni (Kis Kata felvétele) intézmény sorsára jutni, lépnünk kellett, amihez szerencsére fenntartónk, a Nyitra Megyei Önkormányzat támogatását is megkaptuk.” Karván tehát felvállalták az agrárvállalkozói és a környezetvédelmi szakot; az előbbi keretében a hagyományos növénytermesztés és állattenyésztés alapjait is elsajátítják a diákok. Továbbra is az iskola egyik „húzószakja” marad a kertészet, Jó a kapcsolatuk a vállalkozókkal, az önkormányzatokkal. Gyakorlóüzemeik között több virágbolt, étterem, panzió is van. amelyet a négyéves, érettségivel végződő irányzaton kívül hároméves szakmunkásképző, valamint kétéves szakosító képzés formájában is oktatnak. Ugyanez a tagolás elmondható a fa- és bútoripari tanulmányi szakról, azaz négyéves, hároméves és kétéves szakosító képzőt is kínálnak. ,A fiatalok egy része, akik kilencedik után még úgy gondolják, megelégszenek a szakmunkásképzővel, a három év eltelte után már az érettségit is szeretnék megszerezni. Ezért jó, hogy szinte minden hároméves szakra épül kétéves szakosító. A virágkötő-berendezők folyathatják például a kertészeten, a szakácsok, pincérek a köz- étkeztetés szakon” - magyarázta az igazgató. A gyakorlati képzéssel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni: egyre jobb a kapcsolatuk a vállalkozókkal, a környékbeli önkormányzatokkal. Gyakorlóüzemeik között több komáromi és párkányi virágboltot, éttermet, panziót találunk, az asztalosok pedig a jól felszerelt saját műhelyeikben sajátítják el a gyakorlati tudást. A kerttervező, kertépítő szakos diákok tudását egyre több önkormányzat használja ki parkjai, terei kialakításánál. „A környezetvédelmi szak, amelynek most folyik az engedélyeztetése, jól felszerelt laboratóriumokat feltételez. Szerencsére az elmúlt években különböző pályázati forrásból sikerült a kémiai és a biológiai laboratóriumot úgy korszerűsíteni, hogy azok megfelelnek a követelményeknek” - mondta Varga Péter. Az igazgató nem titkolta azt sem, kinevezését követően komoly gazdasági problémákkal kellett szembenéznie. Népszerűtlen intézkedéseket is meg kellett hoznia, több alkalmazottól volt kénytelen megválni. Az iskolához tartozó diákszálló évek óta alacsony kihasználtsággal működött, ezért az ésszerűsítés és a takarékosság jegyében az iskola egyik üresen álló szárnyát alakították át kollégiummá. A munkálatokra, amelyek a napokban finiseinek, a megyei önkormányzat 750 ezer koronát (24 895 €) biztosított. Az 52 bentlakó diák januárban költözhet az új helyre. Nyáron turisták részére is szeretnék felkínálni ezt a szálláslehetőséget. A megüresedő kollégiumi épület a fenntartó tulajdona, azaz a megyei képviselők döntenek további sorsáról.
