Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-07 / 4. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 7. Szülőföldünk 27 A község vezetése úgy döntött, pályázni fognak - sikerrel jártak, 3,7 millió korona támogatást kaptak Hideg vízzel fűtik az iskolát A régi fűtőházban a gázkazánok mellett kaptak helyet az új hőszivattyúk - mutatja Tončko Mária igazga(Szőcs Hajnalka felvétele) Egyesek bojkottra szólítottak fel Tizenkét roma család jutott bérlakáshoz B. JÓZAN MÓNIKA Vezekény. Nem mindennapi fűtési technológiát alkalmaznak a galántai járásbeli község magyar tannyelvű négyosztályos kisiskolájának fűtésére - hőszivattyú alkalmazásával aránylag hideg, kb. 12 Celsius fokos vízből nyerik a fűtési energiát. Abban pedig bizonyára egyedülálló az iskola, hogy a fűtői munkakört is az igazgatónő látja el. GAÁL LÁSZLÓ Amikor pár évvel ezelőtt a falu terveiről beszélgettünk a polgár- mesterrel, Tončko Miklós még arról az elképzeléséről számolt be, hogy a helyi kisiskolát a közeli nyomda ún. hulladékhőjével próbálnák meg kifűteni. Aztán egy Diószegen megtartott szakmai fórumon, a Galántai Regionális Fejlesztési Ügynökség által Megújítható energiaforrások - jelen és kilátások címmel szervezett nemzetközi konferencián már azokról az - igaz, csupán néhány hetes - tapasztalatokról számolt be, amelyeket a megújítható energiával, ún. hőszivattyúval történő fűtés terén szereztek. Tončko Miklós felhívta a konferencia résztvevőit, akit érdekel a téma, azt a helyszínen, a vezekényi iskolában is szívesen fogadják. Az első fecske Természetesen éltünk az alkalommal és megtekintettük a modem, a régióban első fecskének is tekinthető berendezést. A polgármester elmondta, amikor pedig egy volt diákjától hallott a hőszivattyús technológiáról, és megtudta, hogy a környezetvédelmi minisztériumban az environmentális alapoknál lehet pályázni a beruházási költségek támogatására, a község vezetése úgy döntött, pályázni fognak. Sikerrel jártak, 3,7 millió tonő korona támogatást kaptak, ehhez járult hozzá a község 5 százalékos önköltséggel. Kútvízből vonják el a hőt A helyszínen a polgármesterrel és Tončko Mária iskolaigazgatóval tekintettük meg az új berendezést, amelyet szeptemberben helyeztek üzembe. A hőszivattyús technológia olyan elven dolgozik, hogy az aránylag alacsony hőmérsékletű környezetből, földből, vízből, levegőből, képes hőt elvonni, ezt a hőt használni a központi fűtésnél, vagy a melegvíz előállításánál. A vezekényi iskolában installált hőszivattyúk a kútvízből vonnak el hőt. A működési elve az, hogy a két hőszivattyúhoz két-két, 10 méter mély kutat fúrtak, az egyik furatból szivattyúzzák a kb. 12 fokos hőmérsékletű vizet, a hőszivattyú ebből von el hőenergiát, és az ezáltal lehűtött vizet a másik furaton visszabocsátják a földbe. A kútvízből ilyen módon nyert és akkumulált hővel az épület központi fűtésében keringő vizet 50-55 Celsius-fokosra képesek felmelegíteni. A két hőszivattyú egyenként 51 kilowatt teljesítményű, amelyek teljes mértékben helyettesítik az eddig használt két gázkazánt. Egyelőre a gázfűtés költségeinek egynegyed részét tudják megspórolni, de még csak most kezdik igazán kitapasztalni a technológia adta lehetőségeket, és a gyártó szerint a gázfűtéssel szemben a költségek a felére csökkenthetők. Az igazgató a fűtő Mivel bonyolult, számítógépes vezérlésű berendezésről van szó, a kezelése szakértelmet igényel. Az igazgatónőt bízták meg ezzel a feladattal. így állt elő a kuriózumnak is mondható helyzet, hogy a vezekényi kisiskolában az igazgató a fűtő. Tončko Mária be is mutatta a berendezést, amelyen digitális kijelzőn állíthatók be a kívánt adatok. Arra is ügyelnek, hogy minél többet üzemeljen a berendezés az olcsóbb éjszakai árammal. A közeljövőben az egész berendezést az interneten keresztül fogják irányítani a technológiát szerelő cégből. A vezérlőberendezést már beszerelték, csak egy stabil internet- vonalat kell még kiépíteni, amely állandó megbízható összeköttetést biztosít majd. Ha a hőszivattyúrendszer bármilyen meghibásodás miatt kiesne, automatikusan bekacsolódnak az eddig használt gázkazánok, amelyek továbbra is készenlétben állnak a fűtőházban. Az iskolának jelenleg mindössze 13 diákja van, 2009-ben nagyobb létszámra számítanak, de szeptembertől a közös igazgatás alatt jelenleg 23 gyerekkel működő magyar és szlovák óvodát is az iskolaépületbe akaiják költöztetni, és ezzel még nagyobb megtakarítást tudnak majd elérni. Nagymagyar. Tizenkét, egyenként 530 ezer korona értékű bérlakás épült a dunaszerdahelyi járásbeli roma községben. A helyi roma bizottság közreműködésével választották ki a szerencsés családokat, akik karácsony előtt beköltözhetnek az összkomfortos, mégis alacsony bérleti díjas lakásokba. Az ingatlanok jelentős, 75 százalékos állami támogatással épültek. Eleinte alacsonyabb komfort- fokozatú házakat terveztek, de a roma közösség közbenjárására, önkormányzati támogatással és a lakók hozzájárulásával összkomfortos, gázzal, vízzel, villannyal, és külön fogyasztási mérőműszerekkel felszerelt otthonok épültek. Az átadáson jelen volt Ladislav Fizik, az építésügyi miniszter tanácsadója, a Roma Parlament elnöke, és a roma kormánybiztos hivatalának képviselője. Mindketten elismerően szóltak a megvalósult projektről. A terepszemlén üdvözölték a leendő lakókat, akik épp az utolsó simításokat végezték a házak környékén. A leendő lakók közül a Rigó család nyilatkozott lapunknak. A lakásokat csodálatosnak tartják, és örülnek, hogy két gyerekükkel tágas, világos szobákban fognak lakni. Ladislav Matiaško polgármester lapunknak elmondta, bár a környék még rendezetlen, igyekeztek, hogy hamarabb beköltözzenek a lakók, hogy ne kelljen tovább őriztetni az épületeket. „Voltak ugyanis, akik ellenezték a tervet, akik arra buzdították a romákat, hogy ne jöjjenek ide lakni, mert közös zuhanyzók lesznek, és istállókban fognak lakni. Ezek az emberek betörték az ablakokat, tönkretették a friss betonozást és szemetet hordtak a környékre” - mondta a polgármester. A lakásokra ugyanis sokan, kb. 50-en jelentkeztek. A kiválasztottak fiatalok, nagycsaládosok közül kerültek ki, és fontos kritérium volt, hogy legyen munkájuk. Rigó Imre, a roma bizottság vezetője úgy fogalmazott, példás családok költözhettek a lakásokba. A bizottság tagjai egyébként a bérlakásokban élők segítségére lesznek a problémáik orvoslásában. Nemrég a község más részében is átadtak két kilenclakásos bérházat, a jövőben pedig a közvilágítás és a főtér felújítását tervezi az önkormányzat. Az utolsó simításokat végzik a bérlakásokon (A szerző felvétele) A megyei költségvetésben az elmúlt évre 7,8 millió koronát különítettek el a kórház konyhájának felújítására - az osztály megszűnt, a konyha feleslegesé vált Növelik az ágyak számát a kórház egyetlen megmaradt részlegén GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Habár a megszüntetett fekvőbetegrészlegeket egyelőre nem sikerül újjáéleszteni, januártól az egyetlen megmaradt osztály bővítését tervezik. A Forli- fe nonprofit szervezet által működtetett vágsellyei kórház fekvőbetegrészlegén mintegy fél éve már csak egyetlen osztály, a hosszan tartó ápolást igénylők osztálya (LDCH - liečebňa dlhodobo chorých) működik. Ez a részleg jelenleg 20 ágyas kapacitással üzemel, januártól 60 ágyra tervezik bővíteni. Botka Ferenctől, a Forlife felügyelő tanácsának elnökétől, Nyitra megyei képviselőtől azt is megtudtuk, azon igyekeznek, hogy a sebészeti részleget is újraélesszék, ha nem is fekvőbetegosztályként, de legalább ún. egynapos sebészet bevezetésével. ,A megyei költségvetésben az idei évre 7,8 millió koronát (259 ezer €) különítettek el a kórház konyhájának felújítására. Mivel a fek- vőrészleg szinte teljesen megszűnt, a konyha felújítása is feleslegesnek bizonyult. Ezért olyan javaslatot nyújtottam be a megyei tanácshoz, hogy az erre elkülönített pénzt mentsük át a jövő évi költségvetésbe, és azt olyan átépíSzarka László, a megszüntetett gyermekosztály volt főorvoshelyettese 30 éves tapasztalattal kezeli a kis betegeket (Szőcs Hajnalka felvétele) Másik városba kell utazni Amióta a gyerekosztályt megszüntették Vágsellyén, a kórházi ellátásra szoruló gyerekeket a szülő kénytelen Ga- lántára, Nyitrára vagy Érsekújvárba utazni. Ez nemcsak kényelmetlenséget jelent, hanem sokszor a gyerek életét is veszélyeztetheti. „Igaz, hogy van ügyelet, de azelőtt, ha egy gyerekről megállapította az ügyeletes orvos, hogy kórházi kezelésre van szüksége, elég volt két emelettel feljebb küldeni. Előfordult, hogy egy fuldokló gyerekkel a kaiján maga az orvos rohant fel a gyerekosztályra. Most kénytelen egy másik kórházba küldeni” - mondta Szarka László, a megszüntetett gyerekosztály volt helyettes főorvosa, (gl) tésre használjuk fel, hogy a sebészeten úgynevezett egynapos ellátást lehessen működtetni.” A képviselő elárulta, a tanácsban nem aratott osztatlan sikert a javaslata, a döntés azonban a megyei parlamenten áll. A pénzügyi bizottságban újra tárgyalnak a kérdésről, és az a testület januári ülésén ismét napirendre kerül. A vágsellyei MKP-s képviselő több szlovák képviselőtársától is ígéretet kapott, hogy támogatni fogják a javaslatát. Azt már Szarka Lászlótól, a megszüntetett gyermek- osztály volt főorvoshelyettesétől tudtuk meg, hogy az egynapos ellátás bevezetését a gyermekosztályon is tervezték. „Miután az Általános Egészségügyi Biztosító kezdte lefaragni az anyagiakat, már januárban világos volt, hogy előbb-utóbb a gyerekosztályt is bezárják. Akkor kidolgoztam egy tervezetet, hogy milyen betegeket lehetne ellátni egynapos kezeléssel. Egy orvos két nővérrel reggel héttől fél négyig tartó műszakban többféle kezelést végezhetett volna.” - A volt főorvoshelyettes konkrét betegségeket is említett: „Sokan jártak hozzánk infúziós kezelésre különféle neurológiai betegségekkel, főleg kamaszkori gerincbán- talmakkal. Egy-egy ilyen kezelés két-három órán át tart, naponta visszajárhatott volna « páciens. Nagyon jó műszereink voltak légúti megbetegedések kezelésére, ionos kezelésre alkalmas berendezés, ultrahangos inhalátor, biolámpa és hasonló, ezeket is ki lehetett volna használni az egynapos kezelésben. A súlyos székrekedés gyógyítására alkalmazott beöntések is elvégezhetők ilyen formában. Műtét előtti kivizsgálásokat is végezhettünk volna.” Szarka doktor szerint egy húszágyas osztályt lehetett volna így működtetni. Persze erre sokkal kevesebb pénzt fizetett volna a biztosító, mint a fekvőbetegek után. Az osztályon egy-egy kezelésért 9000 koronát (271 c) fizetett a biztosító attól függetlenül, hogy a terápia hány napig tartott. Egynapos kezelésért napi 300 koronát (9,03 €) térítettek volna betegenként. Végül a tervekből nem lett semmi, mert a korábbi igazgatót leváltották. Akkor Szarka László még a kórház igazgatóhelyettesi posztját is ellátta. „Több orvos felmondott, a sebészeten vagy a belgyógyászaton az ügyeleteket is alig tudták biztosítani, nem tudtam tovább vállalni a garanciát az orvosi ellátásért, és lemondtam a posztomról.” Miután nyáron a gyerekosztályt is megszüntették, Szarka László szeptemberben felmondott, és a városközpontban nyitott magánrendelőt.
