Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-31 / 25. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Az EU felveszi Izlandot London. Izlandot gyorsí­tott eljárással felveszik az EU- ba, ez akár két éven belül is megtörténhet. Ezt a The Gu­ardian írta tegnap magas rangú brüsszeli és izlandi dip­lomáciai forrásokat idézve, később a hírt más források is megerősítették. A brit lap szerint az unió ki akarja men­teni a kis észak-atlanti orszá­got a pénzügyi összeomlás ál­lapotából. Értesülései szerint az EB már készül az izlandi felvételi kérelem néhány hó­napon belül várható benyúj­tására. (MTI) Bosszúálló Sarkozy Párizs. Kormánypárti kép­viselők is nemtetszésüknek adtak hangot tegnap Francia- országban amiatt, hogy levál­tották posztjáról a közigazga­tási, ületve rendőrségi vezetőt abban a normandiai megyé­ben, ahol a közelmúltban fü­tyülő tömeg fogadta Nicolas Sarkozy elnököt. „Ez egy na­gyon sajnálatos, igazságtalan szankció, rossz politikai üze­ned’ - közölte Philippe Gosse­lin helyi kormánypárti képvi­selő. Azt is elmondta, az ál­lamfő mellett állt, amikor azt január 12-én Saint-Lo városá­ban elégedetlen tömeg fogad­ta és Sarkozy nagyon ideges lett, amikor meghallotta a tüntetőket fütyülni. (MTI) Felmelegített partnerség Moszkva. Oroszország és Kuba ismét stratégiai partne­rek - erősítette meg a Moszk- vábaii aláírt jegyzőkönyvben Dmitrij Medvegyev orosz és Ráül Castro kubai államfő, aki egyhetes látogatást tesz a régi szövetségesnél. Medvegyev a Kremlben kijelentette, „meg­teremtődtek a feltételek a kapcsolatok stratégiai szintre emeléséhez”. Arra célzott, hogy a Szovjetunió összeom­lásakor ideológiai okokból el- hidegült a két ország viszo­nya, de mára felülemelkedtek a nézeteltéréseken, és Moszk­va - más latin-amerikai orszá­gokkal együtt- Kubával is újra mint szövetségessel számol a nyugati féltekén. A felek 34 megállapodást készítettek elő, köztük orosz állami hitel­ről, orosz beruházásokról és kőolajkutatásról a Kuba körüli tengerben. (MTI) Egységkormány alakulhat Johannesburg. Csatlako­zik az egységkormányhoz a vezető zimbabwei ellenzéki párt a jövő hónapban. Ezt teg­nap jelentette be Morgan Tsvangirai, a Mozgalom a Demokratikus Változásokért (MDC) vezetője. Kijelentette: a Dél-afrikai Fejlesztési Kö­zösség (SADC) szorgalmazá­sára eleget tesz a hatalom megosztásáról ősszel aláírt megállapodásnak. Az MDC eddig elutasította a csatlako­zást a kormányhoz, mert nem jutott megállapodásra a Ro­bert Mugabe elnök-diktátort támogató párttal (ZANU-PF) a kormányzati posztok elosz­tásáról. (MTI) Észak-Korea háborúval fenyeget, és semmisnek tekinti a Szöullal fennálló összes megállapodást A szögesdrót már nem akadály. Rettenetesen dühíti az északi kom­munista vezetést, hogy a déliek ilyen ballonokkal küldözgetnek üzene­teket, röplapokat, apróbb ajándékokat a hermetikusan elzárt ország lakosainak. (SITA/AP-felvétel) Hisztérikus phenjani lépés ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Észak-Korea tegnap beje­lentette, hogy Dél-Korea ellenséges politikája miatt semmisnek tekinti a Szöullal kötött összes korábbi megállapodást. A szöuli kormány megszegett több korábbi egyezményt, ezzel a háború szélére sodorta a kétoldalú viszonyt, s „nincs mód sem a kap­csolatok javítására, sem arra, hogy visszatereljék őket a megfelelő mederbe” - idézte a KCNA északi hírügynökség a phenjani békés új- raegyesítési bizottságot. Mindezért Phenjan semmisnek tekinti „az észak és dél közötti politikai és ka­tonai szembenállás feloldásával kapcsolatos” megállapodásokat, így az 1991-ben a félsziget atom­fegyver-mentesítéséről született Korea-közi megállapodást, majd egy 2000. júniusi csúcstalálkozót követően a családegyesítéséről, a távközlési rendszerek összehango­lásáról - a katonai feszültséget enyhítendő -, valamint a vasúti összeköttetés megteremtéséről szóló egyezményeket. A bejelentésben külön szerepelt, hogy semmisnek tekintik a két or­szágnak a koreai háború végén rögzített, sárga-tengeri fegyver­szüneti határát is. Phenjan szerint délebbre kell meghúzni ezt a vízi határt. A kérdés körüli vita 1999-ben és 2002-ben fegyveres összetűzésekhez vezetett. Megfigyelők szerint az újabban nagyon kemény phenjani retori­kába illeszkedő bejelentés célja többek között nyomást gyakorol­ni Ri Mjong Bak dél-koreai elnök­re. Észak-Korea másik célja az elemzők szerint az lehet, hogy magára irányítsa az USA figyel­mét az új amerikai elnök hivatal­ba lépése után. A formailag egy­mással hadiállapotban lévő két Korea viszonya jelentősen lehűlt azóta, hogy a Déí-Koreában tavaly év elején hivatalba lépett konzer­vatív államfő feltételhez kötötte az Északra addig szabadon áram­ló segélyeket. Ri Mjong Bak világossá tette: Szöul csak akkor folyósítja a kilá­tásba helyezett jelentős segélyt a sztálinista államnak, ha Phenjan komolyan gondolja atomfegyver­programjának felszámolását. A kommunista északi vezetés erre a megbékélést célzó tárgyalások megszakításával reagált. Észak- Korea 2005-ben atomhatalommá nyilvánította magát, majd 2007- ben beleegyezett, hogy segélyek fe­jében felszámolja atomprogramját, a folyamat azonban elakadt a leállí­tás ellenőrzésével összefüggő né- zeteltérésekmiatt. (MTI, ú) Szivárgás a NATO-ban Brüsszel. Vizsgálatot indított a NATO főtitkára, miután bi­zalmas dokumentumok szivá­rogtak ki a szövetségből - áll a hivatalos közleményben. A nyomozás a Der Spiegel né­met hetilap internetes oldalán csütörtökön megjelent infor­máció miatt folyik, amely sze­rint a szövetség katonai főpa­rancsnoka szabályellenesen elrendelte afganisztáni kábí­tószer-kereskedők megtáma­dását. A közlemény cáfolja, hogy John Craddock tábornok bármi ellentéteset tett volna azzal, amit a NATO-döntések megengednek, ugyanakkor a szövetség és a tagországok biztonságának szempontjá­ból elfogadhatatlannak neve­zi, hogy bizalmas anyag ke­rülhet illetéktelen kezekbe. A Spiegel szerint Craddock azt a döntést lépte túl egyik rende­letével, amely lehetővé teszi a kemény fellépést olyan drog­kereskedők ellen, akik tevé­kenységükkel az afganisztáni lázadó erőket támogatják. A NATO-közlemény nem tér ki a kiszivárgott dokumentum tényleges tartalmára. (MTI) Busás jutalmakat osztogattak a bankok, s ezt az amerikai elnök felháborítónak és szégyenteljesnek tartja Obama aláírta első törvényét Washington. Pár órával az­után, hogy a képviselőház rábólintott 820 milliárd dol­láros gazdaságélénkítő csomagjára, Barack Obama aláírta a hivatalba lépése óta elfogadott első törvényt. A jogszabály a férfi és női al­kalmazottak azonos mértékű fizetéséről szól. ÖSSZEFOGLALÓ elutasította a nő panaszát, a kong­resszus olyan törvényjavaslatot fo­gadott el, amely kiterjeszti a dolgo­zóknak azt a jogát, hogy ilyen eset­ben bírósághoz fordulhassanak. A legfelsőbb bíróság azért utasította el a panaszt, mert a nőnek legfel­jebb 180 nappal azután kellett vol­na benyújtania keresetét, hogy a munkáltató első alkalommal keve­sebbet fizetett neki, mint férfi kol­légáinak. Az Obama által aláírt tör­vény - amelyet a Bush-kormány el­lenzett- ezt a korlátozást törli el. Obama helyénvalónak mondta, hogy az első törvény, amelyet aláír, az amerikai nemzet egyik alapelvét erősíti: mindenki egyenlőnek szü­letik, és mindenkinek lehetőséget kell biztosítani, hogy a maga mód- jánlegyen boldog. Felháborítónak, a legmagasabb fokú felelőtlenségnek tartja Obama elnök, hogy a pénzügyi válság által fenyegetett Wall Street-i bankok, amelyek szövetségi segélyekben részesülnek, tavaly több millió dol­lár jutalmat adtak alkalmazottaik­Az aláírási ceremónián Obama kijelentette: a Lilly Ledbetter Tisz­tességes Fizetési Törvény üzenete az, hogy „a gazdaság működővé té­tele annak biztosítását jelenti, hogy mindenki számára működik”. A törvényt egy alabamai nőről nevez­ték el, aki miután 19 éven át dolgo­zott egy gumigyárban ellenőrként, panaszt nyújtott be amiatt, hogy kevesebb a fizetése, mint a vele azonos beosztásban dolgozó férfi­aknak. Miután a legfelsőbb bíróság Milliomosok az új kormányban Washington. Barack Obama új amerikai elnök kabinetjének fele a felső tízezer életét éli, nyolcán közülük milliomosok. A USA Today azt írta, Obama eddig kinevezett 14 miniszteréből 8-nak több millió dolláros vagyona van, és legtöbbjük az átlagosnál fényűzőbb ház­ban él. Például Timothy Geithner pénzügyminiszter a New York-i szövetségi tartalékbank elnökeként tavaly 411 ezer dollárt kere­sett. Vagyona 785 ezer és 1,8 millió dollár közé esik, New York kör­nyéki házát 1,6 millióért vásárolta. Hillary Clinton vagyona 6,1 és 30,3 millió dollár közé tehető, saját bevallása szerint. (MTI) nak. A New York-i bankvilág nagy intézetei a városi számvevő jelen­tése szerint 18,4 milliárd dollárt fi­zettek ki különféle prémiumok formájában. Az elnök és pénzügy- minisztere, Timothy Geithner egyeztetni kíván a banki vezetőkkel ez ügyben. Egyhangú döntéssel, alkotmá­nyos vádemelési eljárás keretében elmozdította hivatalából a korrup­ciós botrányba keveredett Rod Bla- gojevich kormányzót Illinois sze­nátusa. A közép-nyugati állam tör­ténetében ez volt az első eset, hogy egy kormányzót ilyen eljárással le­váltottak. (Az USA-ban eddig nyolc ilyen kormányzó volt.) Az FBI által lehallgatott telefonbeszélgetések alapján kiderült, hogy Blagojevich pénzért és egyéb előnyökért árulta Obama elnök megüresedett szená- tori helyét. Azzal is vádolták, hogy hatáskörét túllépve döntött egy egészségügyi program kibővítésé­ről, és a törvényt megszegve politi­kai szövetségeseit helyezte külön­bözőállásokba. (MTI, ú) Feledték a múltat Lesz EU-Kína csúcstalálkozó Brüsszel. Hamarosan megtart­ják azt a csúcstalálkozót az Euró­pai Unió és Kína között, amelyet Peking decemberben mondott le a dalai láma és Nicolas Sarkozy francia elnök találkozója miatt. Ezt tegnap jelentette be Manuel Durao Barroso, az EB elnöke, aki az euró­pai körúton tartózkodó Ven Csia- pao kínai miniszterelnököt fogad­ta Brüsszelben. A csúcs pontos időpontjáról később döntenek. Az akkor még az uniós kormányfői tanácsot is elnöklő Sarkozy és a ti­beti vallási vezető Lengyelország­ban találkozott egy nemzetközi konferencián. Kína viszont szaka- dár lázítóként kezeli a lámát, és vi­szonyuk tovább romlott a tavalyi pekingi olimpia előtti tibeti zavar­gások óta. A kínai küldöttség egy sor megállapodást is aláírt az uni­óval. Peking az EU vámszabályai­hoz közelíti a saját vámelőírásait, és fokozott ellenőrzést vezetett be, ennek ellenére Kínából érkezik az EU területére a legtöbb hamisított és veszélyes anyagokat tartalmazó termék, (m, ú) Éles szóváltásba keveredett Davosban Simon Peresz izraeli elnök Recep Tayyip Erdogannal - megromolhatnak a kapcsolatok Elszabadultak az indulatok. Erdogan egyszeriben hős lett. (SITA/AP-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Davos/Ankara/Gáza/Jeruzsá- lem. Többezres lelkes tömeg fo­gadta tegnap hajnalban az isz­tambuli repülőtéren a svájci Da- vosból hazatérő török kormány­főt. Az éljenző tömeg török és pa­lesztin zászlókat lengetett, az egyik magasba emelt transzpa­rensen ez állt: „Üdvözlünk, davosi hódító.” Azért éltették Recep Tayyip Er- dogant, mert a török miniszterel­nök kisétált a svájci városban zajló Világgazdasági Fórum keretében rendezett pódiumbeszélgetésről, amelyen Simon Peresz izraeli el­nök szenvedélyes hangú védőbe­szédet tartott Izrael két hete lezá­rult gázai offenzívája mellett. Er­dogan azután hagyta ott a vitát, hogy reagálni kívánt Peresz hosszú felszólalására, de a be­szélgetést vezető újságíró félbe­szakította. Egyes hírek szerint az izraeli elnök később telefonon bocsána­tot kért a török kormányfőtől, amiért felemelte a hangját a vitá­ban, de ezt később az izraeli elnö­ki hivatal szóvivője kategorikusan cáfolta. Azt mondta, baráti han­gulatú telefonbeszélgetést foly­tattak. Peresz tegnap Davosban újságíróknak azt mondta, reméli, hogy a véleménycseréje Erdogan­nal nem befolyásolja az izra­eli-török viszonyt. „Nem akarunk konfliktust Ankarával. Nekünk a palesztinokkal van konfliktu­sunk” - szögezte le. A szélsőséges Hamász is üdvö­zölte tegnap Erdogan davosi „bá­tor állásfoglalását, amellyel meg­védte a gyermekeink és asszonya­ink elleni bűnös cionista háború áldozatait a cionista gonosszal, Simon Peresszel szemben. A te­remből való távozását úgy értékel­jük mint a cionisták által elköve­tett holokauszt áldozatai melletti kiállást.” George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti különmegbí- zottja tegnap Jeruzsálemben ki­fejtette: „A gázai övezeti és dél-iz­raeli tragikus erőszakcselekmé­nyek kijózanító bizonyítékai an­nak, milyen súlyos kihívásokra és kedvezőtlen fordulatokra lehet számítani a békefolyamatban. Ba­rack Obama elnököt mélységesen aggasztják a Gázai övezet lakos­ságának szenvedései.” Mitchell látogatást tett az ENSZ egyik élelmiszerraktárában, ahol a gá­zai palesztinoknak szánt segélye­ket tárolják. Bejelentette: az amerikai elnök felhatalmazást adott további 20 millió dollár értékű gyorssegély eljuttatására a térségbe. (Eddig az USA 40 millió dollárt fordított a Gázai övezet megsegítésére kü­lönböző segélyszervezeteken ke­resztül az izraeli offenzíva tavaly decemberi megindítása óta.) „Rendkívül fontos, hogy miköz­ben megszilárdítjuk a tartós tűzszünetet, azonnal kezeljük a humanitárius problémákat” - tet­te hozzá. Az egyiptomi külügyminiszté­rium tegnap közölte: márciusban tartják Egyiptomban a nemzetkö­zi konferenciát a Gázai övezet új­jáépítéséről. (MTI, t, ú) Hősként ünnepük a török kormányfőt I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom