Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-30 / 24. szám, péntek
nm ľ1 um r r o .íii-ij KERTESZKEDO 2009. január 30., péntek 6. évfolyam 5. szám Ha a gyümölcsfa elkényelmesedik és elfelejt teremni Eltérő termesztési módok ISMERTETŐ A metszés a fák esetében a növekedés és a tetméshozás közötti egyensúly megteremtésének az eszköze. Jó körülmények között, ahol megfelelő a talaj, van elég víz és tápanyag, megtörténik, hogy a gyümölcsfa csak növekszik, de el(Képarchívum) felejt teremni. A hatvanas években, amikor még M IV-es alanyokon telepítettünk Jonathánt, Star- kingot és Goldent, magyar szakemberek olyan termesztési gyakorlatot vezettek be, hogy a kiültetett fákat nem metszették, a 4-5 oldalágát kis karókhoz vízszintes helyzetbe kikötöztek. így a fácskát idejében megfékezték abban, hogy elburjánozzon. Ugyanis az akkor használt M IV-es mélyen gyökerező volt jói táplálta a fát, s maguk a nemesek is gyors növekedésű, terjeszkedő fajták voltak. Azáltal, hogy az oldalágak vízszintesre lettek kötözve, hamar kifejlődtek a vesszőkön a termőrügyek, második, harmadik évben már 2-5 kg gyümölcsöt teremtek. így a fáknak nem volt módjuk elbuijánozni. Későbbiekben a szakemberek - hogy megfékezzék a fákat növekedésükben -, áttértek az M-9, az MM-106, esetleg M-26 alanyokra. Ezek egyben behatárolták a fák (korona) nagyságát, magasságát, s így a hozamát is. Az M IV-es alanyú fákat 6x4 m-re ültettük, ezekből egy hektárra 400 fát lehetett telepíteni. A ma használatos alanyú fákból hektáronként akár 2-3 ezer fa is ültethető, (bel-) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK f Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,9172 Lenovel zloty 4,3840 Cseh korona 27,480 Maovar forint 287,28 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,2430 Japán jen 118,07 Svájci frank 1,5063 Kanadai dollár 1.5963 USA-dollár 1.3111 VÉTEL - ELADÁS | Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,35-1,27 28,42-26,76 302,78-276,71 OTP Bank 1,35-1,27 28,38-26,77 297,50-280,46 Postabank 1,36-1,26 28,56-26,63Szí. Takarékpénztár 1,36-1,26 28,32-26,75 302,84-276,76 Tatra banka 1,34-1,28 28,30-26,87 301,09-278,21 Dexia banka 1,36-1,29 28,06-26,64 292,21-277,40 Általános Hitelbank 1,34-1,27 28,41-26,83 302,78-276,71 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A kertészkedők többsége nem tud szakszerűen metszeni, ezt a munkát nem könnyű elsajátítani A gyümölcsfák metszése előtt A gyümölcsfametszés fő cél(Fotó: Hocsi) ja a növekedés és a termés- hozás közötti egyensúly megteremtése. A kertészkedők többsége nem tud szakszerűen metszeni, ám ez nem is csoda, hiszen a metszés szakma, amelyet nem könnyű megtanulni, elsajátítani. Elvégre nincs két egyforma fa. Ezért minden fát, minden ágat jól meg kell nézni, s ennek alapján dönteni, mit vágunk le, mit hagyunk meg. BELUCZ JÁNOS A jó munkavégzéshez ügyes, jó fogású és éles szerszámok kellenek. Egy kertészkedőnek legalább 1-2 metszőollója és állítható fafűrésze van. Az olló legyen jó kézfogású és jól élesíthető. Olló, fűrész, kacor A kertészkedő a metszőollót használja a leggyakrabban. Azért kell belőle legalább kettő, mert munka közben ehomolhat, így használható munkaeszköz híján nem tudnánk folytatni a munkát. Továbbá jó, ha az ollók közül tudunk váltogatni, miközben rendszeresen fertőtleníteni is kell, hogy a vírusgyanús fákról nem terjedjenek el az esetleges betegségek. Az utóbbi időben elterjedt a keret nélküli kerti fűrész is. Előnye, hogy nem kell folyton beállítgatni a fűrészlapot, és jól odaférünk veje a faelágazásokhoz. Terjedőben van továbbá a hosszúnyelű ágolló, amely igen hasznos bokorrózsa metszésénél. Ám mivel 30 mm vastag ágak levágására is alkalmas, gyakran középmagas fák esetében is eredményesen használhatók. Régebbi szakkönyvek szerint a kerti kés és kacor mint univerzális kés a kertben volt használatos. Gyakran a metszéseket is inkább ezzel végezték. Faiskolában pedig a szemek fölött ezzel vágták vissza az alanyt. Ma már szinte csak a metszőfelületek lekerekíté- sét végezzük az íves kiképzésű kerti késsel. Fontos, hogy tudjunk ollót jól köszörülni, fűrészt kihajtogatni. A fűrészlap is lehet nagyfogú, ezeket idős fák metszéséhez, újításához használjuk. A fiatal, 3-8 éves gyümölcsfáknál a sűrűbb fogú fiirészeket használjuk, így a metszőfelületek simábbak lesznek. Egy kis gyümölcsfaelmélet Az elsőéves növekményt leveles állapotban hajtásnak, levél nélkül (télen) vesszőnek nevezzük. Kétéves növekményt gallynak, ettől idősebbet ágnak nevezünk, s az egészet fakoronának. Az ágakat állásuk szerint oldalágnak (a vízszintes helyzetűeket) vagy vezérágnak, sudárnak (a függőleges helyzetűeket) nevezzük. Rajtuk helyezkednek el az elsőrendű, majd a másodrendű oldalágak, termőkorban ezek adják a termés javarészét. A mostanság javasolt karcsúorsónál más a helyzet, van egy törzs-vezér, ennek az oldalágait 40 cm magasság felett spirális állásban meghagyjuk, s szinte minden oldalág egyenértékű és rangú. Ezekből ún. félkarokat nevelünk és hagyunk meg, s rajtuk a termőrészeket ifjújuk és váltogatjuk. Metszés szempontjából is fontos, hogy ismertessük a rügyek formáit és jelentőségét. Vannak hajtórügyek, melyekből hajtás jöhet elő, vagy csak levelet fejleszt. Továbbá vannak virágrügyek és termőrügyek. Termőrügyről akkor beszélünk, ha abból virág vagy virágzat bújik elő, és ebből később termés vagy terméságazat lesz. Azt a rügyet, amely virágzik ugyan, de termés nem lesz belőle, virágrügynek nevezzük (a dió és mogyoró esetében barkarügyek). A termőrügyek az almáster- mésűeknél (alma, körte, birs) a 2 éves és idősebb vesszőkön találhatók, a csonthéjasoknál az 1 éveseken. Ám ha jó feltételeket tudunk biztosítani, úgy a Jonathán- nál és Goldennél is előbújhatnak az éves vesszőkön a termőrügyek. A metszés lehet koronakialakító, termőre metszés, karbantartó metszés, zöldmetszés és ifjító metszés. Hajtó- és termőrügyek A gyümölcstermelés egy természeti csoda. Ha akár már most óvatosan felbontunk egy megduzzadt termőrügyet, láthaljuk, hogy abban már benne van a virág, minden tartozékával. Magát a termőrügy kategóriát osztjuk tovább iker vagy kettős termőrügyre, bokrétás termőnyársra (cseresznye), ám előfordul, hogy egy tengelyen vannak vegyesen hajtó- és termőrügyek (őszibarack) is. Magánál a bokrétás termőnyársnál, a tengelyképlet csúcsán találunk egy hajtórügyet, amely kihajtva, hosszában a termőnyársat gyarapítja. Mint arról már többször írtam, ezek a termőrügyek nyáron differenciálódáson mennek keresztül, ekkor fejlődnek ki részben vagy egészen. A szerző kertészmérnök Maradjon fiatal a bőrünk Mire való a Di-Per-Te ottás? remet csonttörés Új köntösben, új tartalommal A tél réme: csonttörés Fiatalon halnak meg a romák Naponta négy kanál „sz1”»7" Kínai kel: bébiételnek is Mire való a Di-Per-Te oltás? Legyen ünnep a szeretkezés! Hogy fiatal maradjon a bőrünk Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Megnyúlás szempontjából a szikleveles állapot a legveszélyesebb Mi váltja ki a palántabetegségeket? (Somogyi Tibor felvétele] A palántaneveléshez a vetés időpontját mindig a tervezett ültetési idő határozza meg. Hosszát a faj, a fajta, a palántanevelés módja határozza meg, és az, hogy mennyire tudunk kedvező körülményeket teremteni. Gyakori gond, hogy a palánták gyorsabban fejlődnek és megnyúlnak. Az elvékonyodott palánták szöveti szerkezete fellazul és a téli hónapokban nehezen lehet megvédeni a betegségektől, a palántadőléstől. Térségünkben december-február a legfényszegényebb időszak. Gyenge a megvilágítás, rövidek a nappalok és gyakori a borús idő. A fényhiány önmagában nem okozza a növények megnyúlását, annak párosulnia kell a magas hőmérséklettel is. A paprika, a paradicsom, az uborka és a tojásgyümölcs magjainak csírázásához magas hőmérséklet (27-32 °C) szükséges, szikleveles korban már a 16-20 °C körüli hőfok is elég a palántának. Megnyúlás szempontjából a szikleveles állapot a legveszélyesebb. A palántanevelő berendezés hőmérsékletét általában a fényviszonyokhoz kell igazítani, napos időben mindig néhány fokkal magasabb lehet a hőmérséklet,'mint borús napokon. A palánták fejlődésének az elszennyeződött, piszkos, használt fólia sem kedvez. A használt fóliák hőszigetelésre nagyon alkalmasak, ezért a termesztők a hideg napokon felhúzzák. Viszont borús napokon már nem hasznosak. (Kertészet és Szőlészet)