Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-30 / 24. szám, péntek

nm ľ1 um r r o .íii-ij KERTESZKEDO 2009. január 30., péntek 6. évfolyam 5. szám Ha a gyümölcsfa elkényelmesedik és elfelejt teremni Eltérő termesztési módok ISMERTETŐ A metszés a fák esetében a növe­kedés és a tetméshozás közötti egyensúly megteremtésének az eszköze. Jó körülmények között, ahol megfelelő a talaj, van elég víz és tápanyag, megtörténik, hogy a gyümölcsfa csak növekszik, de el­(Képarchívum) felejt teremni. A hatvanas évek­ben, amikor még M IV-es alanyo­kon telepítettünk Jonathánt, Star- kingot és Goldent, magyar szak­emberek olyan termesztési gya­korlatot vezettek be, hogy a kiülte­tett fákat nem metszették, a 4-5 ol­dalágát kis karókhoz vízszintes helyzetbe kikötöztek. így a fácskát idejében megfékezték abban, hogy elburjánozzon. Ugyanis az akkor használt M IV-es mélyen gyöke­rező volt jói táplálta a fát, s maguk a nemesek is gyors növekedésű, terjeszkedő fajták voltak. Azáltal, hogy az oldalágak vízszintesre let­tek kötözve, hamar kifejlődtek a vesszőkön a termőrügyek, máso­dik, harmadik évben már 2-5 kg gyümölcsöt teremtek. így a fáknak nem volt módjuk elbuijánozni. Későbbiekben a szakemberek - hogy megfékezzék a fákat növe­kedésükben -, áttértek az M-9, az MM-106, esetleg M-26 alanyok­ra. Ezek egyben behatárolták a fák (korona) nagyságát, magassá­gát, s így a hozamát is. Az M IV-es alanyú fákat 6x4 m-re ültettük, ezekből egy hektárra 400 fát lehe­tett telepíteni. A ma használatos alanyú fákból hektáronként akár 2-3 ezer fa is ültethető, (bel-) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK f Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,9172 Lenovel zloty 4,3840 Cseh korona 27,480 Maovar forint 287,28 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,2430 Japán jen 118,07 Svájci frank 1,5063 Kanadai dollár 1.5963 USA-dollár 1.3111 VÉTEL - ELADÁS | Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,35-1,27 28,42-26,76 302,78-276,71 OTP Bank 1,35-1,27 28,38-26,77 297,50-280,46 Postabank 1,36-1,26 28,56-26,63­Szí. Takarékpénztár 1,36-1,26 28,32-26,75 302,84-276,76 Tatra banka 1,34-1,28 28,30-26,87 301,09-278,21 Dexia banka 1,36-1,29 28,06-26,64 292,21-277,40 Általános Hitelbank 1,34-1,27 28,41-26,83 302,78-276,71 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A kertészkedők többsége nem tud szakszerűen metszeni, ezt a munkát nem könnyű elsajátítani A gyümölcsfák metszése előtt A gyümölcsfametszés fő cél­(Fotó: Hocsi) ja a növekedés és a termés- hozás közötti egyensúly megteremtése. A kertész­kedők többsége nem tud szakszerűen metszeni, ám ez nem is csoda, hiszen a metszés szakma, amelyet nem könnyű megtanulni, elsajátítani. Elvégre nincs két egyforma fa. Ezért min­den fát, minden ágat jól meg kell nézni, s ennek alapján dönteni, mit vá­gunk le, mit hagyunk meg. BELUCZ JÁNOS A jó munkavégzéshez ügyes, jó fogású és éles szerszámok kelle­nek. Egy kertészkedőnek legalább 1-2 metszőollója és állítható fafűrésze van. Az olló legyen jó kézfogású és jól élesíthető. Olló, fűrész, kacor A kertészkedő a metszőollót használja a leggyakrabban. Azért kell belőle legalább kettő, mert munka közben ehomolhat, így használható munkaeszköz híján nem tudnánk folytatni a munkát. Továbbá jó, ha az ollók közül tu­dunk váltogatni, miközben rend­szeresen fertőtleníteni is kell, hogy a vírusgyanús fákról nem terjedje­nek el az esetleges betegségek. Az utóbbi időben elterjedt a ke­ret nélküli kerti fűrész is. Előnye, hogy nem kell folyton beállítgatni a fűrészlapot, és jól odaférünk ve­je a faelágazásokhoz. Terjedőben van továbbá a hosszúnyelű ágol­ló, amely igen hasznos bokorró­zsa metszésénél. Ám mivel 30 mm vastag ágak levágására is alkal­mas, gyakran középmagas fák esetében is eredményesen hasz­nálhatók. Régebbi szakkönyvek szerint a kerti kés és kacor mint univerzális kés a kertben volt használatos. Gyakran a metszéseket is inkább ezzel végezték. Faiskolában pedig a szemek fölött ezzel vágták vissza az alanyt. Ma már szinte csak a metszőfelületek lekerekíté- sét végezzük az íves kiképzésű kerti késsel. Fontos, hogy tudjunk ollót jól köszörülni, fűrészt kihajtogatni. A fűrészlap is lehet nagyfogú, ezeket idős fák metszéséhez, újításához használjuk. A fiatal, 3-8 éves gyü­mölcsfáknál a sűrűbb fogú fiiré­szeket használjuk, így a metszőfe­lületek simábbak lesznek. Egy kis gyümölcsfaelmélet Az elsőéves növekményt leveles állapotban hajtásnak, levél nélkül (télen) vesszőnek nevezzük. Két­éves növekményt gallynak, ettől idősebbet ágnak nevezünk, s az egészet fakoronának. Az ágakat állásuk szerint oldalágnak (a víz­szintes helyzetűeket) vagy vezér­ágnak, sudárnak (a függőleges helyzetűeket) nevezzük. Rajtuk helyezkednek el az elsőrendű, majd a másodrendű oldalágak, termőkorban ezek adják a termés javarészét. A mostanság javasolt karcsú­orsónál más a helyzet, van egy törzs-vezér, ennek az oldalágait 40 cm magasság felett spirális állás­ban meghagyjuk, s szinte minden oldalág egyenértékű és rangú. Ezekből ún. félkarokat nevelünk és hagyunk meg, s rajtuk a termőré­szeket ifjújuk és váltogatjuk. Metszés szempontjából is fon­tos, hogy ismertessük a rügyek formáit és jelentőségét. Vannak hajtórügyek, melyekből hajtás jöhet elő, vagy csak levelet fej­leszt. Továbbá vannak virágrü­gyek és termőrügyek. Termő­rügyről akkor beszélünk, ha ab­ból virág vagy virágzat bújik elő, és ebből később termés vagy ter­méságazat lesz. Azt a rügyet, amely virágzik ugyan, de termés nem lesz belőle, virágrügynek nevezzük (a dió és mogyoró ese­tében barkarügyek). A termőrügyek az almáster- mésűeknél (alma, körte, birs) a 2 éves és idősebb vesszőkön talál­hatók, a csonthéjasoknál az 1 éve­seken. Ám ha jó feltételeket tu­dunk biztosítani, úgy a Jonathán- nál és Goldennél is előbújhatnak az éves vesszőkön a termőrügyek. A metszés lehet koronakialakí­tó, termőre metszés, karbantartó metszés, zöldmetszés és ifjító metszés. Hajtó- és termőrügyek A gyümölcstermelés egy termé­szeti csoda. Ha akár már most óvatosan felbontunk egy megduz­zadt termőrügyet, láthaljuk, hogy abban már benne van a virág, minden tartozékával. Magát a termőrügy kategóriát osztjuk to­vább iker vagy kettős termőrügy­re, bokrétás termőnyársra (cse­resznye), ám előfordul, hogy egy tengelyen vannak vegyesen hajtó- és termőrügyek (őszibarack) is. Magánál a bokrétás termőnyárs­nál, a tengelyképlet csúcsán talá­lunk egy hajtórügyet, amely ki­hajtva, hosszában a termőnyársat gyarapítja. Mint arról már több­ször írtam, ezek a termőrügyek nyáron differenciálódáson men­nek keresztül, ekkor fejlődnek ki részben vagy egészen. A szerző kertészmérnök Maradjon fiatal a bőrünk Mire való a Di-Per-Te ottás? remet csonttörés Új köntösben, új tartalommal A tél réme: csonttörés Fiatalon halnak meg a romák Naponta négy kanál „sz1”»7" Kínai kel: bébiételnek is Mire való a Di-Per-Te oltás? Legyen ünnep a szeretkezés! Hogy fiatal maradjon a bőrünk Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Megnyúlás szempontjából a szikleveles állapot a legveszélyesebb Mi váltja ki a palántabetegségeket? (Somogyi Tibor felvétele] A palántaneveléshez a vetés időpontját mindig a tervezett ül­tetési idő határozza meg. Hosszát a faj, a fajta, a palántanevelés módja határozza meg, és az, hogy mennyire tudunk kedvező körül­ményeket teremteni. Gyakori gond, hogy a palánták gyorsab­ban fejlődnek és megnyúlnak. Az elvékonyodott palánták szöveti szerkezete fellazul és a téli hóna­pokban nehezen lehet megvédeni a betegségektől, a palántadő­léstől. Térségünkben december-feb­ruár a legfényszegényebb idő­szak. Gyenge a megvilágítás, rövi­dek a nappalok és gyakori a borús idő. A fényhiány önmagában nem okozza a növények megnyúlását, annak párosulnia kell a magas hőmérséklettel is. A paprika, a pa­radicsom, az uborka és a tojásgyü­mölcs magjainak csírázásához magas hőmérséklet (27-32 °C) szükséges, szikleveles korban már a 16-20 °C körüli hőfok is elég a palántának. Megnyúlás szem­pontjából a szikleveles állapot a legveszélyesebb. A palántanevelő berendezés hőmérsékletét általá­ban a fényviszonyokhoz kell igazí­tani, napos időben mindig néhány fokkal magasabb lehet a hőmér­séklet,'mint borús napokon. A palánták fejlődésének az el­szennyeződött, piszkos, használt fólia sem kedvez. A használt fóli­ák hőszigetelésre nagyon alkal­masak, ezért a termesztők a hideg napokon felhúzzák. Viszont borús napokon már nem hasznosak. (Kertészet és Szőlészet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom