Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-30 / 24. szám, péntek
Kertészkedő 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 30. A kertészek a kelleténél jóval kevesebb időt és energiát fordítanak a fák vastagabb ágainak védelmére Gyümölcsfák rákosodásáról (Fotó: Hocsi) Földterületet szerezni, hosszú távú bérlet formájában Stratégiai cikk lesz a föld? ISMERTETŐ A gondos kertészek már készülnek a tavaszi kerti munkákra, így a gyümölcsfák lemosó permetezésére is. Ennek részeként jó, ha már most átvizsgálják a kerti szerszámokat, megjavítják a permetezőgépet, beszerzik a szükséges alkatrészeket, kicserélik az elkopott gumitömítést stb. A következőkben a gyümölcsfákon rákosodást előidéző gombafajokkal és a fák kezelésével foglalkozunk részletesebben. SZÉLE LÁSZLÓ Minden kertbarát tudja, hogy tavasztól őszig rovarkártevők, gombák és egyéb károsítok ellen növényvédő szerekkel védekezni kell. Ezek a rügyek, bimbók, levelek, virágok és a termés védelmét szolgálják. Azonban a fák törzsének védelmére már jóval kevesebb gondot fordítanak. Emiatt a rendszeresen permetezett gyümölcsfák közül is sok kipusztul vagy a vastagabb ágakat le kell vágni, mert leszáradtak. Rákos sebek a faágon A fák törzsének és vastagabb ágainak is vannak - a farágó hernyókon kívül is - károsítok A fák törzsén, ágain lévő sérüléseken át gombaspórák jutnak a kéregbe és a háncsba. A sebekbe jutó spórák - a gombának megfelelő időjárási viszonyok között - kicsíráznak, a csírákból pedig gombafonal fejlődik, amely azonnal táplálékot szerez magának a fa anyagából. Ezzel megindul a harc a gomba és a fa között. A fa igyekszik a fertőzött sebet behegeszteni azzal, hogy bőséges tápanyagot szállít a sebzéshez. A gomba pedig ezt a tápanyagot felhasználja a saját táplálkozására, miközben még a fakérgét, a háncsszöveteit is elbontja. A fa és a gomba közötti egyenlőtlen harc következtében a seb egyre jobban terjed, amíg végül az egész ágat, törzset körülveszi. Az elpusztított háncsban megszűnik a víz- és a tápanyagszállítás és az ág, illetve az egész fa elszárad. Ezt a jelenséget a fa rákosodásának nevezik. Egyéves és évelő rák A rákosodást több gombafaj idézheti elő, de a károkozásuk lényege ugyanaz, vagyis a fák kérgének és a háncsszöveteinek elpusztítása. A rákosodás többféle lehet. A fának nem megfelelő talaj, a tápanyaghiány, vagy már az egyéb károsítok által legyengített fákon a gyengültségi rák jelentkezik. A jó állapotban lévő fák olyan erővel tudnak védekezni a gomba ellen, hogy legyőzik azt, a seb begyógyul. Ezt egyéves ráknak nevezik, de elég ritka eset. A legveszélyesebb az ún. évelő rák. Ez még a fa gazdáját is félrevezeti azzal, hogy nyáron olyan képet mutat, mintha a kéregelhalás széle begyógyulna, amikor azonban a fa pihenő időszakában, ősszel és télen nem képes a védekezésre, újra támad és a seb tovább terjed. A seb szélét képző kalluszhullámok évről évre újraképződnek. Vastagabb törzsön megszámolhatok a rák „évgyűrűi”, amiből kitűnik, hogy hány éve beteg a fa. A rákos seb által szabaddá tett fás részen megtelepednek a korhasztó gombák és siettetik a fa pusztulását. Az eddig tárgyalt rákosodást nyüt rákosodásnak is nevezik, amelyek könnyen felismerhetők arról, hogy a sebeknél a fatest csupasszá válik. A sebeket körülveszi a sebeket elzárni akaró szövetburok. Némely fán nagy daganatokat láthatunk. Ez a zárt rák jellemzője. A seb nem, vagy csak alig látható. Úgy látszik, mintha a fa megbirkózna a betegséggel. Ha azonban a daganat tetejét levágjuk, alatta üreget találunk, amelyben ugyanúgy fertőznek a rákot okozó gombafonalak, mint a nyílt rák esetében. Eltérően szaporodnak A rákosodást okozó gombák különböző gombanemzetségekhez tartoznak, ezért szaporodási módjuk is eltérő. Vannak csak ivartalanul szaporodó fajok, de vannak ivarosán és ivartalanul szaporodók is. Az utóbbiak mindkét módon tudják szórni milliószámra termő spóráikat. Némelyik faj egész évben károsít, mások csak az év egyes szakaszaiban. A lényeg az, hogy a fák törzsén és ágain mindig van valamilyen szaporító képlet valamelyik, rákosodást okozó gombából. A magára hagyott fa állandó harcot folytat ezekkel a gombafajokkal, ellenállása a betegség következtében egyre gyengül, amíg végül elpusztul. Ezért fontos, hogy a tavaszi metszésnél a fertőzött ágrészeket vágjuk le és a gombák elleni permetezéseknél a törzset és a vastagabb ágakat is permetezzük be. Különösen fontos ez az őszi és a tavaszi lemosó permetezéseknél. Némelyik gombafaj éppen akkor támadja legeredményesebben a fákat, amikor azok téli nyugalomba vonulnak és védekezésre képtelenek, mások pedig a kora tavaszi időben a fákkal együtt ébrednek és kezdik újra a támadást. A fertőzött fák kezelése A már fertőzött és kisebesedett fáknál a rákos sebeket faragjuk ki. Mivel a gomba fonalai a látható fertőzésen már túlnőttek, a fában maradó fonalak a nekik kedvező időszakban újra terjedni kezdenek és tovább fertőzik a fát. Ezért a beteg résszel együtt még néhány cm-t vágjunk ki az egészsésgesnek látszó részből is. Kezelés után a sebet minél előbb fedjük le fasebkeze- lő anyaggal, a lefaragott beteg részeket maradék nélkül gyűjtsük össze és égessük el. A rákosodásokhoz hasonlóan teljes ágelhalást okoz a szemölcsgomba, vagy más néven pattanásgomba (Nectria cinnabarina. Nectria - elhalás, cinnabarina a gomba cinóber színére utal). Fertőzését tavasszal és nyáron az elszáradt ágak jelzik, amelyeken aztán ősszel mákszem nagyságú, kis, lazacszínű pontocskák jelennek meg, amelyekből a téli és tavaszi csapadék hatására ivartalanul képződő spórák sokasága szóródik szét és fertőzi a környezetében lévő fákat és cserjéket. Nyáron pedig az ivaros szaporodást szolgáló, apró málnácskák- hoz hasonlító kis „pörsenések” fejlődnek az ágakon, azokból ősszel szóródnak ki a spórák. A hagyományos kerti gyümölcsfákon és cserjéken kívül olyan növényeket is megtámad, amelyeket nem szoktunk rendszeresen gombabetegségek ellen védeni, többek között az élősövényként használt keserűfűn (Polygonum) és fügén is. (A Kertbarát Magazin nyomán) Húsz év múlva a Földnek több mint nyolcmilüárd lakosa lesz, ezért a mainál egymilliárd tonnával több gabonára lesz szükség a FAO előrejelzése szerint. A fenti prognózis önmagában is elég lenne ahhoz, hogy olyan országok, ahol nincs elég mezőgazdasági terület, földvásárlásba fogjanak az olyanokban, amelyeknek ez utóbbiból több jutott. Fokozta a megművelhető földek iránti keresletet az utóbbi évekbioüzemanyag- gyártási boomja is, így szinte természetes, hogy már nemcsak kormányzati szervezetek érdeklődnek a lehetőségek iránt, hanem befektetési alapok, multinacionális cégek is földesurakká akarnak válni. A legnagyobb port az utóbbi időben az verte fel, amikor a múlt év végén kiszivárgott: a Daewoo Logistics Corp. 1,3 millió hektár földet készül 99 évre bérbe venni Madagaszkáron - ez a szigetország művelhető területének nagyjából a fele -, hogy ott kukoricát és olajpálmát termesszen. Az évi 5 millió tonna kukoricát, 500 ezer tonna bi- oüzemanyag-gyártásra alkalmas pálmaolajat exportra szánták; sajtóértesülések szerint a dél-koreai cég mindennek fejében 6 milliárd dollárnyi beruházást vállalt volna - főleg infrastruktúra fejlesztéssel jelen állás szerint azonban nem biztos, hogy lesz valami az egészből. A folyamat a média miatt szakadt meg - idézte a brit Telegraph a Daewoo illetékes igazgatóját -, mert neokolonializmust emlegető beszámolóik feldühítették a mada- gaszkáriakat. A nemzetközi szervezetek is nehezen fogadják el, hogy egy olyan országban termeljenek így növényeket bioüzemi anyag előállítása céljából, ahol még százezrek ellátása függ az ENSZ világélelmezési programjától, pedig ezzel a jelenséggel számolniuk kell a jövőben. A nagy kukoricaimportőr Dél-Korea részéről nem a madagaszkári volt az első próbálkozás, bár a többinek a mérete még nem hasonlítható az afrikai beruházás mértékéhez. A Grain nemzetközi civil szervezet felmérése szerint az ázsiai ország kormánya, vállalatai Délkelet-Ázsi- ától Oroszországon át Szudánig több projektet is beindítottak már ugyanazzal a céllal: földterületet szerezni, többnyire hosszú távú bérlet formájában, mezőgazdasági termelés, állattenyésztés céljára. Tavaly májusban a szudáni kormányzat vállalt kötelezettséget arra, hogy átad csaknem 700 ezer hektárt dél-koreai vállalkozóknak - az első 84 ezer hektáros farmon idén kezdődik meg a búzatermesztés dél-koreai, szudáni és arab cégek vegyes vállalkozásában. Erőteljesen nyomul Kína is, amely az eddig ismert tervek szerint ötmilliárd dollárt készül beruházni Afrikában - kormányzati szervek és magánvállalkozások egyaránt -, kifejezetten agrárcéllal. A már megkötött és a készülő szerződések nagyjából azonos elven épülnek fel: a kínai fél adja a technológiát, az infrastruktúrát, az öntözési rendszereket és a szakképzést, a megtermelt élelmiszerért cserébe. Oroszország távol-keleti régióiban évek óta vannak már rizsföldek kínai üzletemberek kezében, mint ahogy Kazahsztánban is egyre többen jelennek meg szója- vagy búzatermesztő, illetve állattenyésztő vállalkozásokkal. A legnagyobb játékosok azonban ezen a piacon talán az arab országok Bahre- intől Szaúd-Arábiáig: különféle kormányzati szerveik, illetve állami vagy privát vállalkozásaik egyebek közt Ausztráliában, Brazíliában, délkelet-ázsiai és afrikai országokban tárgyalnak vagy már létre is hoztak projekteket gabonafélék termesztésére, állattenyésztésre, néhol feldolgozott élelmiszerek előállítására is. Az Egyesült Arab Emirátusok egyik befektetési társasága, az Al-Kudra Holding a Grain információi szerint 2009 elejére összesen 400 ezer ha földet kíván megszerezni az említett térségek mellett Horvátországban és Ukrajnában is hosszú távú bérletekkel, koncessziókkal vagy vásárlásokkal gabona- és zöldségtermesztés, illetve állattenyésztés céljára. Az összes termelés 40%-a kukorica lesz, azt azonban még nem döntötték el, hogy ebből bioetanolt is gyártanak- e majd. (Forrás: agrarhirek.hu) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa január 14-én január 28-án január 28-án január 7-én január 29-én január 28-án január 28-án sárgarépa 0,51 Euro/kg 0,35-0,46 Euro/kg 0,50 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,5-0,6 Euro/kg 0,46-0,53 Euro/kg 0,43 Euro/kg petrezselyem 0,95 Euro/kg 1 Euro/kg 1,66 Euro/kg 0,83 Euro/kg 1,29 Euro/kg 0,99-1,29 Euro/kg 1 Euro/kg burgonya 0,44 Euro/kg 0,40 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,20 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,33-0,40 Euro/kg 0,23-0,32 Euro/kg tojás 0,12 Euro/db 0,13-0,14 Euro/db 0,11 Euro/db 0,10-0,12 Euro/db 0,10-0,12 Euro/db 0,1-0,12 Euro/db hagyma (fokhagyma) 0,63 (3,34) Eur/kg 0,60 Eur/kg (x) 0,66 (3,32) Euro/kg 0,50 (2,49) Euro/kg 0,50-0,83 (3,29) Euro/kg 0,49-0,60 (2,99) Euro/kg 0,23-0,4 (3,29) Euro/kg zeller 1,16-1,33 Euro/kg 0,85 Euro/db 1,33 Euro/kg 0,33 Euro/db 1,16 Euro/kg 0,99 Euro/kg 0,70-0,86 Euro/kg paprika 2-2,49 Euro/kg 1,85 Euro/kg 3,32-3,98 Euro/kg X 2,82 Euro/kg 1,65-2,75 Euro/kg 1,95 Euro/kg paradicsom 2,03 Euro/kg 2,49-2,83 Euro/kg SSKKKKMHU 1,16-2,29 Euro/kg 0,99-2,25 Euro/kg 1,46 Euro/kg kelkáposzta 0,91 Euro/kg 0,40 Euro/db 0,66 Euro/kg X 0,83 Euro/kg 0,92 Euro/kg 0,5-0,63 Euro/kg méz 4,65-5,31 Euro/kg 3,32-3,98 Euro/kg 4,65 Euro/kg X 3,40-4,32 Euro/kg 3,3-4,3 Euro/kgx 3,98-4,98 Euro/kg alma/körte 0,60-0,66/1,45 Euro/kg 0,50-0,60/x Euro/kg 0,50/1,33-1,99 Euro/kg 0,83/x Euro/kg 0,5-1,16/1,26 Euro/kg 0,49-0,82/0,63-1,30 Euro/kg 0,56-0,70/1,39 E/kg őrölt piros paprika 11,05 Euro/kg 8,30 Euro/kg 12,60 Euro/kg 8,30 Euro/kg X x X karfiol/karaiábé 0,95-1 Euro/db/0,86 Euro/kg x/0,80 Euro/kg 1,83 Euro/db/0,83 Euro/kg x/0,33 Euro/db 2,29/0,6 Euro/db 0,83 E/db/0,5 Euro/kg 1,95 E/db/0,43 Euro/kg káposzta 0,33-0,40 Euro/kg 0,85 Euro/kg 0,33 Euro/kg X 0,5-0,53Euro/kg 0,40 Euro/kg 0,23-0,50 Euro/kg savanyú káposzta/dióbél 0,93-1/4,98-5,31 Euro/kg 0,83/5 Euro/kg 0,85/4,98 Euro/kg x/3,65 Euro/kg 0,83/x Euro/kg 0,80/3-4,3 Euro/kg 0,63/6-6,40 Euro/kg
