Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-29 / 23. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikai-orosz egyeztetés Moszkva. Dmitrij Med- vegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök első találkozójára vélhetően április 2-án Londonban kerülhet sor. Ezt tegnap erősítette meg az orosz külügyminisztérium. „Londonban a G20- as csoport értekezlete jó alkalom lehet a vezetők első találkozására” - fogalmazott Andrej Nyeszterenko külügyi szóvivő. A felek jelenleg az esetleges találkozó technikai részleteiről tárgyalnak. Nyesztyerenko kijelentette: az elvárások nagyok, mivel az amerikai féltől jelzés érkezett, hogy előre akar lépni a napirenden lévő problémák megoldásában. (MTI) Új koszovói képviseletek Pristina. A múlt év februárjában egyoldalú lépéssel függetlenné vált Koszovó hamarosan tizenkét újabb országban nyit nagykövetséget. Skender Hyseni külügyminiszter közölte, a volt Jugoszláviából kiszakadt államok közül Horvátországba, Macedóniába, Montenegróba és Szlovéniába küld nagykövetet a fiatal állam, a további új diplomáciai képviseleteket Bulgáriában, Csehországban, Hollandiában, Japánban, Kolumbiában, Magyarországon, Portugáliában és Svédországban nyitjákmeg. Az ENSZ 192 tagállama közül 54 ismerte el eddig Koszovói. (MTI) Szerb levél 80 országnak Belgrád. Nyolcvan ország vezetőit kérte fel levélben Vük Jeremies szerb külügyminiszter arra, hogy gondolják át, nem lenne-e hasznos a hágai Nemzetközi Bírósághoz eljuttatott nyilatkozatban kifejteni Koszovóval kapcsolatos álláspontjukat. Olyan országok kapták mega levelet, amelyek nem ismerték el a volt szerb tartomány függetlenségét, s az ENSZ-közgyűlésben vagy támogatták azt a szerb javaslatot, hogy a Nemzetközi Bíróság foglaljon állást Koszovó függedensége ügyében, vagy tartózkodtak az erről szóló szavazás során. Jeremies kifejtette: a hágai álláspontnak messze ható következményei lesznek: vagy eltántorítja a világban fellelhető szeparatista mozgalmakat az elszakadási kísérletektől, vagy bátorítást ad nekik. (MTI) Megfenyegették Berlint Berlin. Az al-Kaidához közel álló egyik csoport újabb videofelvételen fenyegette meg Németországot. Az ARD közszolgálati televízió közölte, a videó a gázai övezeti konfliktusra utal, s az álarcosok konkrétan a német kormánynak, illetve Angela Merkel kancellárnak is felróják, hogy tédenül szemlélik a muzulmánok meggyükolását a térségben. Szakértők szerint az őszi választások előtt megnövekedhet az iszlám hátterű támadások veszélye Németország ellen. (MTI) Az izraeli Nagyrabbinátus megszakította kapcsolatait a Szentszékkel - XVI. Benedek pápa rögtön elítélte a holokauszttagadást Feszültség a Vatikán és a zsidók között XVI.Benedek és a holokauszttagadó Williamson püspök (Reuters-felvételek) Jeruzsálem/Róma. Tovább kuszálja az amúgy is zavaros közel-keleti helyzetet és növeli a nemzetközi feszültséget is, hogy az izraeli Nagyrabbinátus tegnap meghatározatlan időre megszakította hivatalos kapcsolatait a Vatikánnal. ÖSSZEFOGLALÓ A Nagyrabbinátus azért döntött így, mert XVI. Benedek pápa rehabilitálta Richard Williamson holokauszttagadó, tradicionalista püspököt. A hírt a Jerusalem Post és az olasz média is közölte. A pápa tegnap ismét nyomatékosan felemelte szavát a holokauszt tagadása ellen, egyúttal „teljes mértékű és meg- kérdőjelezheteden szolidaritásáról” biztosította a zsidóságot. A zsidók kiirtására tett kísérletnek a felejtés és tagadás elleni intő jelnek kell lennie az összes nép számára - mondta általános audiencáján. Ezzel állást foglalt abban a vitában, amelyet Williamson püspök rehabilitálása gerjesztett. Itt kell megjegyezni, hogy Williamson ellen a regensburgi ügyészség uszítás miatt vizsgálatot indított. A regensburgi püspök pedig kitiltotta a kelet-bajorországi egyházmegye összes templomából és épületéből holokauszttagadó paptársát. Korábban a német püspöki konferencia, továbbá Reinhard Marx müncheni érsek és a Szent X. Pius Testvériség vezetője is elhatá- rolódottWilliamsontól. Ki kérjen bocsánatot? „Nyilvános bocsánatkérés, és ennek az intézkedésnek a visszavonása nélkül nagyon nehéz lesz folytatni a párbeszédet” - idézett a Jerusalem Post a Nagyrabbinátus főigazgatójának, Oded Weinemek abból leveléből, amelyet Walter Kasper bíboroshoz, aSzentszékésa zsidóság kapcsolataiért felelős bizottságvezetőjéhez írt. Williamson püspök egy múlt heti televíziós interjúban azt mondta: a történelmi tények ellentmondanak a gázkamrák létezésének. Szerinte a nácik nem 6 millió zsidót gyilkoltak meg, hanem legfeljebb 200-300 ezret, de egyiküket sem gázkamrában. A brit születésű Williamson egyike annak a négy tradicionalista püspöknek, a Szent X. Pius Testvériség alapítóinak, akiket a pápa több mint 20 év után, a múlt szombaton oldott fel a kiközösítés alól. A Nagyrabbinátus tudatta: nem vesz részt a zsidó-keresztény párbeszéd március elejére tervezett, következő fordulóján. Az olasz média szerint az a tény, hogy a levelet az izraeli sajtón keresztül a közvélemény előbb ismerhette meg, mint a Vatikán, csak tovább nehezíti a katolikus egyház és a rabbinátus kapcsolatait. Diplomácia és légicsapás Eközben folytatódtak az izraeli-palesztin kérdés rendezésére tett diplomáciai erőfeszítések is, a térségben ingázik George Mitchell, az amerikai elnök új közel- keleti különmegbízottja, Javier Solana, az EU főmegbízottja és Tony Blair volt brit kormányfő is. Mitchell, aki tegnap Egyiptomban tárgyalt, azt mondta, döntő fontosságú, hogy megszilárdítsák és kiterjesszék a Gázai övezetben létrejött fegyvemyugvást. Izrael éjszaka csempészalag- utakra mért légicsapást a Gázai övezet és Egyiptom határán, Mark Regev kormányszóvivő pedig bejelentette: a zsidó állam „lépéseket tesz azért, hogy megvédje magát”. Előző nap ugyanis meghalt egy izraeli katona, három pedig megsebesült a Gázai övezet határán. Regev „erős provokációnak” nevezte a palesztin fegyveresek keddi robbantásos akcióját, amely az első ilyen incidens volt az Izrael és a Hamász iszlamista szervezet közötti újabb tűzszünet életbe lépése óta. Nem sokkal a szóvivői nyilatkozat után Egyiptomból Izraelbe érkezett George Mitchell is. Az as-Sark al-Auszat arab lap palesztin forrásokra hivatkozva azt írta tegnap, a Hamász hajlik arra, hogy Izraellel másfél éves tűzszünetet kössön. Gilád Sálit él Nicolas Sarkozy biztosította a Hamász fogságában lévő izraeli katona apját afelől, hogy a fia él. A francia államfő kedden fogadta Noam Salitot. Az apa a találkozó után újságíróknak nyilatkozott. Megkérdezték tőle, van-e friss bizonyíték arra, hogy fia, Gilád Sálit él. Azt válaszolta: a francia elnök azon van, hogy legyen. Mint mondta, két megerősítést is kapott arról, hogy a fia megkapta egyik levelét, amelyet már régebben írt neki. „Van remény, de nem akarok ártani az elnök erőfeszítéseinek” - tette hozzá. (MTI, ú) Mégis működtethet a C1A külföldön börtönöket Obama hagyott kiskapukat Otmilliárd eurónyi összeget oszt el az EB - főleg energetikai programokra Negyedmilliárd euró a Nabuccóra ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Hivatalosan javasolta tegnap az Európai Bizottság, hogy a gazdaságélénkítési program keretében az Európai Unió támogassa 250 millió euróval a Nabucco gázvezeték építését. A testület szokásos heti ülésén született döntés értelmében 30 millió euróval támogatná Brüsszel a Románia és Magyarország közti gáz-összekötte- tést, 25 millióval pedig a Nagykürtös és Balassagyarmat közti szlovák-magyarvezetéketis. Az EB összesen 5 milliárd eurónyi pluszbefektetésre tett javaslatot, túlnyomórészt az energia és a távközlés területén. A gázellátórendszerek összeköttetésére a testület összesen egymilliárd eurót fordítana a 27 tagállamban, a projektek valamennyi tagországot érintik. Az elektromos rendszerek hálózati összeköttetéseinek fokozására 700 millió eurót szánnak. Félmilliárd euró juthat szélerőműrendszerek fejlesztésére, ha a javaslatot a tagországok kormányai is jóváhagyják. 1,2 milliárd euróval a szén-dioxid megkötését és tárolását szolgáló beruházásokhoz járulna hozzá. Százmillió eurót akar fordítani Brüsszel az uniós tagállamok közül közvetlenül Olaszországot és Görögországot érintő Poszeidón gázvezetékprogramra is. A távközlés területén elsősorban a szélessávú internetezést biztosító infrastruktúra kiépítését ösztönözné a bizottság, míg félmilliárd euró jutna az agrárreformok tavalyi felülvizsgálata során megállapított új kihívások kezelésére. A gazdaságélénkítést célzó novemberi programjában (amelyet a tagállamok vezetői is jóváhagytak) már utalt az EB arra, hogy az el nem költött uniós keretből származó összegeket energia-, valamint távközlési fejlesztési programokra fordítaná. Maiméi Durao Barroso, az uniós kormány elnöke tegnap elmondta, a javaslatban figyelembe vették az év eleji gázválság tanulságait is. (MTI,ú) Washington. A jövőben is fogva tarthat terroristagyanús személyeket külföldön, ideiglenes börtönökben a CIA - írta tegnap a The WashingtonTimes. A hírszerzési, katonai kérdésekben különösen tájékozott napilap nevük elhallgatását kérő tisztviselőkre hivatkozva hívta fel a figyelmet: bár Barack Obama elnök elrendelte a CIA „fekete létesítményeinek”, vagyis azoknak a külföldi börtönöknek a bezárását, ahol terrorizmussal gyanúsított embereket őriznek, a rendelet tesz egy apró kivételt. A CIA a jövőben ideiglenes jelleggel tarthat fenn ilyen létesítményeket. Ez a lap szerint azt jelzi, hogy „Obama rendelete nem zár tökéletesen”. A lapot tájékoztató bennfentesek szerint a CIA fog is átmeneti börtönöket működtetni külföldön. Elfoghat és bezárhat gyanús embereket, akiket azonban - az elnöki rendeletben szereplő előírás, az átmeneti jelleg miatt - idővel az USA-ba kell szállítani, vagy olyan államokba kerülnek, ahol körözik és bíróság elé állítják őket. Mint a The Washington Times megjegyezte: Obama ugyan azt hirdeti, hogy meg kell szabadulni George Bush terrorellenes háborújának sok elemétől, de hagy némi mozgásteret magának a terroristagyanús személyekkel kapcsolatos korábbi gyakorlat részleges folytatására. Moszkvában azt állítják, még el sem kezdték a rakétarendszerek kalinyingrádi telepítését Kacsának bizonyult az Iszkander-ügy ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Butaságnak nevezték az orosz védelmi minisztériumban azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Oroszország felfüggesztette az Iszkander rakétarendszerek telepítési munkálatait a Kalinyingrádi területen. A tárca egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője hangsúlyozta: még el sem kezdték e hadműveleti-harcászati rakéta- rendszerek telepítését, így aztán nincs is mit leállítani. Előzőleg az általában jól informált Interfax hírügynökségnek az orosz vezérkar egyik képviselője azt mondta, felfüggesztették az Iszkanderek telepítésére vonatkozó tervek megvalósítását, mert az új amerikai kormányzat nem erőlteti az átfogó rakétapajzs elemeinek Csehországba és Lengyelországba telepítését. Azonnal reagált a közleményre Kurt Volker amerikai NATO-nagykövet, rendkívül pozitívnak nevezve a döntést - már ha igaznak bizonyul. A védelmi tárca tisztségviselője viszont hangsúlyozta: ahhoz, hogy Iszkandereket (NATO-kódja: Az Iszkander egy mobil rakétarendszer SS-26 Stone) telepítsenek Kali- nyingrád környékére, előbb le kell gyártani azokat. Utalt arra, hogy az Iszkander egy mobil rakétarendszer, amelynek elhelyezéséhez és telepítéséhez nincs szükség mérnökökre és indítóállások kiépítésére. „Egyszerűen a szükséges időben harci járművel érkeznek a szükséges körzetbe, és azonnal készen állnak a csapásmérésre.” Emlékeztetett rá: a legfelsőbb orosz vezetők úgy nyüatkoztak korábban, hogy az Iszkanderek kalinyingrádi telepítését csak azután kezdték volna el, ha az amerikai rakétapajzs elemeit - a tervek szerint legkorábban 2013 -ban - Európába telepítik. A RIA Novosztyit is úgy tájékoztatták védelmi illetékesek, hogy a tárca nem tett gyakorlati intézkedést az Iszkanderek nyugat-oroszországi telepítésére, csak tanulmányozták a lehetőségeket. Az Iszkanderek telepítéséhez minimum egy hadosztály felállítására, felszerelésére és kiképzésére lenne szükség, valamint elő kellene készíteni a területet a rakétarendszerek fogadására, illetve gyakorlatozni kellene rakétákkal. (MTI, ú) Obamának sürgős Gazdasági csomag Washington. Barack Obama demokrata elnök helyi idő szerint kedden azt hangsúlyozta, a törvényhozásnak sürgősen jóvá kell hagynia gazdaságélénkítő csomagját, és a pártpolitikai szempontok félretételére kérte republikánus ellenfeleit. A Capitoliumban találkozott velük, ahol első ízben járt a beiktatása óta. A demokraták a parlament mindkét házában elegendő többséget élveznek ahhoz, hogy elfogadják az elnök által javasolt 825 milliárd dolláros palckot. Mostani jelképes látogatásával azonban hangsúlyozni kívánta, hogy kétpárti támogatást kíván szerezni a csomagnak, a republikánusok pedig éppen ezt a szándékot tesztelték. Mitch McConnel, a republikánusok vezetője a demokratákat tette felelőssé azért, hogy még nem fogadták el a gazdaságélénkítő lépéseket. Szerinte a demokratákkal van a baj, kezdenek visszatáncolni az elnök által szükségesnek mondott lépésektől, a legalább 40 százalékban adócsökkentést és egyéb kedvezményeket tartalmazó csomagtól. (MTI)
