Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-29 / 23. szám, csütörtök
I www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 29. Kultúra 9 Tizennyolc játékfilm a szemle versenyprogramjában, de a nagy öregek közül csak egyvalaki lesz jelen Fiatal rendezők a startvonalon Bacsó Péter Majdnem szűz című filmjének egyik jelenete (Fotó: Filmunió) Váratlan, majdnem tragikus kimenetelű betegségéből felépülve Törőcsik Mari ma este lép újra közönség elé. Ó nyitja meg a Budapest Kongresszusi Központban a február 3-ig tartó 40. Magyar Filmszemlét. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ahogy azt a szervezők ígérik: e kerek évfordulós filmmustra elsősorban a fiataloké lesz, a szemle keretében azonban ízelítőt adnak az elmúlt negyven év filmterméséből is. A tizennyolc alkotásból álló programban hét elsőfilmes rendező munkája szerepel. Mátyássy Áron Utolsó idők, Keményffy Tamás Mázli, Nagy Viktor Oszkár Apaföld, Szabó Simon Papírrepülők, Szajki Péter Intim fejlövés, Peter Sparrow 1 és Dániel Young Pinprick című alkotása. A nagy öregek csapatából egyedül Bacsó Péter versenyez a Majdnem szűzzel. Azok közül pedig, akik már többször is remekeltek a szemlén, ott lesz Gárdos Péter a Tréfával, Herendi Gábor a Valami Amerika folytatásával, Goda Krisztina a Kaméleonnal, Sopsits Árpád A hetedik körrel, Pálfi György a Nem vagyok a barátoddal és Vranik Roland az Adással. Pálfi és Vranik a világ rangos fesztiváljain gyűjtöttek már jó néhány elismerést, Gárdos, Herendi és Goda igazi közönségfilmekkel írták be a nevüket a magyar film nagykönyvébe, Sopsits pedig - a Torzó után - ismét a saját életéből visz vászonra néhány drámai epizódot. A kisjátékfilmeket harminc, a dokumentumokat harminckettő, a tévéfilmeket pedig kilenc alkotás képviseli a versenyben. Ezekben a kategóriákban is jeles rendezők vetik össze tudásukat: Can Togay, M. Tóth Géza, az „eszkimó asszonyos” Xantus János, Gyar- mathy Lívia, Bereményi Géza, Török Ferenc és Valló Péter. Hűen a korábbi évek hagyományaihoz a játékfilmes zsűrinek, a hazai szakemberek mellett, az idén is lesz külföldi tagja, mégpedig Zsigmond Vümos, a Hollywoodban élő, Oscar-díjas operatőr személyében, aki olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Steven Spielberg, Robert Altman és Woody Allen. Kamerája előtt a világ legnagyobb színészei álltak már, többek között Robert de Niro, Jon Voight, Michael York, Liv Ullman, Robert Duvall, Antonio Banderas, Scarlett Johansson, Colin Farrell és Ewan McGregor. A zsűri elnöke Mészáros Márta lesz, aki nemrég fejezte be új filmje, a Kéthly Anna forgatását. Mellette ül majd Ragályi Elemér, a Kossuth-díjas operatőr is, aki tavaly Nincs kegyelem címmel rendezettfilmet. Ma este, a megnyitó után öt alkotó vehet át életműdíjat. A het- venegyedik évét taposó Bacsó Péter filmrendező, Bertalan Tivadar festő és látványtervező, Kemenes Fanny jelmeztervező, Szőnyi G. Sándor (tévé)filmrendező (a Jó estét nyár jó estét szerelem legendás alkotója) és Szilágyi István színművész. A Magyar Mozgókép Mestere kitüntetést Elek Judit (Ä hét nyolcadik napja) filmrendező- forgatókönyvíró kapja. Ezután mutatják be Kenyeres Bálint Eu- rópa-díjas rendező A repülés története című új opusát. A filmszakma legnagyobb ünnepe, amelynek két fő helyszíne az idén a Palace MOM Park és a Budapest Kongresszusi Központ, a Filmdalok éjszakája című nagyszabású rendezvénnyel zárul. Ahogy azt Vezér Éva, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója, a mustra szervezőbizottságának tagja elmondta: huszonöt országból százharminc szakembert, fesztiválszervezőt, sajtost és forgalmazót várnak. Jelen lesz a szemlén a cannes-i, a Karlovy Va- ry-i, a locamói, a velencei, a San Sebastian-i és a montreali fesztivál egy-egy képviselője, s akárcsak az elmúlt években, most is átadják a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját. A verseny és az információs programok mellett idén is lesznek szakmai fórumok, kiállítások, a kongresszusi központ Bartók-termében pedig háromnapos konferenciát tartanak a digitális filmezésről. Giacomo Gambetti, a neves olasz filmkritikus is a szemlén mutatja be Jan- csó Miklósról írt könyvét, aki már első, 1958-ban forgatott játékfilmjének címével azt állította: A harangok Rómába mentek. Aztán ő maga is Rómába költözött. 1970 és 1979 között Olaszországban élt és dolgozott. Róma új Cézárt akar, hirdette 1973-ban készült filmjével, majd rögtön utána dokumentumfilmet forgatott Luca Ronco- niról és Pier Paolo Pasoliniról. Tavaly Gigor Attila alkotása, A nyomozó és Mundruczó Kornél opusa, a Delta végzett az élen. Mindkét film rengeteg elismerést szerzett a világban. 2008 egyébként is kivételes éve a magyar filmnek: 12 hónap alatt 1100 alkalommal vetítettek magyar filmet a világban, s a legrangosabb fesztiválokról 137 díjat hoztak az alkotók, ebből 22 esetben fődíjat. 2009 vajon mit tartogat? A kedden elhunyt John Updike, a Nyúl-sorozat atyja a modern amerikai próza egyik meghatározó alakja Az átlag-Amerika Pulitzer-díjas krónikása John Updike (1932-2009) (SITA-felvétel) MEGEMLÉKEZÉS Hogy a kedden, 76. évében elhunyt John Updike, a legtermékenyebb amerikai írók egyike milyen közkedvelt volt az olvasók körében, azt az is jelzi, hogy a rajongói által szerkesztett honlapján nemes egyszerűséggel és röviden így közölték halálhírét: John elment... „Legnagyobb íróink egyike volt és nagyon fog hiányozni” - mondta kiadója, az Alfred A. Knopf képviseletében Nicholas Latimer, aki bejelentette a hosszú betegeskedés után eltávozott Updike halálhírét. Rendkívül sokoldalú szerző volt. Életművében verseskötetek, esszék, emlékiratok és kritikák is megtalálhatók, de prózai alkotásai révén vált igazán sikeressé és közismertté. Pályakezdésére a New Yorker folyóirat képviselte íráseszmény volt nagy hatással, melynek jegyében Updike is az amerikai középrétegek átlagélete és a kisvárosi lét banalitása felé fordult írásaiban. Ezt, a szociológusok által később Middle-Americának keresztelt világot, az eseménytelen kisvárosi középszerűséget mutatta be; köz- napiságát és stüustalanságát ruházta fel Updike is némi jelentőséggel és értékkel. Az igazi sikert a regényírás és elsősorban a Nyúl-sorozat hozta meg Updike számára. A Nyúlcipó (1960) című regényében „mutatkozik be” a sorozat főhőse, Harry Angstrom - középiskolai gúnynevén csak Nyúl -, az amerikai átlagpolgár megtestesítője. Története az 1971-ben megjelent Nyúlket- recben folytatódik. A Pulitzer-díjat először az 1981-ben kiadott Nyúl- hájért, majd egy évtizeddel később a Nyúlszívért kapta meg. ,A tetralógia számomra egy élet meséje, egy amerikai polgár életéé, aki osztja a fiatalságvágy, a szabadságvágy, a szex, a tanulás iránti nemzeti nyitottság és akarat, és a rögtönzés nemzeti habitusát - írta Updike. - Továbbá protestáns, akit egy olyan isten kísért, akinek megnyilvánulásai megfoghatatla- nok, bár mindennél fontosabbak.” A négy köteten felül Updike egy 182 oldalas novellát is szentelt hősének, 2001-ben pedig újabb kötet jelent meg: a Nyúlfark és más történetek címet viselő folytatás a negyedik kötetben sírba küldött Nyúlról, azaz Harry Angstromról szól, akinek emlékét ezúttal törvénytelen leánya támasztja fel. A racionális és a misztikus világkép évezredes küzdelme is jelen van Updike bizonyos írásaiban. A legtekintélyesebb amerikai irodalmi kitüntetést, a National Book Award in Fiction-t kapta Updike A kentaur (1963) című regényért, amely egy kisvárosi tanár megpróbáltatásának krónikája mitológiai kerettörténetbe ágyazva. A misztikum, a hagyományok és babonák világába vezeti olvasóját Az eastwicki boszorkányok, amelyből nagy sikerű filmet is forgattak. 2006-ban látott napvilágot nagy vitákat kiváltó regénye A terrorista címmel. Az írót sokan bírálták, mert „megértéssel, majdnem szeretettel” ábrázolja Ahmadot, az iszlám középiskolába járó diákot, aki családi okok miatt a vallási fundamentalizmusba menekül és akit a terroristák beszerveznek a Lincoln-alagút felrobbantására. Költőként, novellistaként és esszéistaként is maradandót alkotott. Updike egyéni stílusa, rugalmassága és a másfajta irodalmi irányzatokra való nyitottsága a XX. századi modem amerikai irodalom egyik legjelentősebb elbeszélőjévé tette. Magyarul regényei olyan fordítók tolmácsolásában olvashatók, mint Göncz Árpád, Réz Ádám, Ungvári Tamás. (mti, fn, ú) Már a mozikban Vladimír Balko első játékfilmje Mokos Attila bravúros, abszolút főszerepe ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Kedden este mutatták be ünnepélyesen az alkotók részvételével az Auparkban lévő Palace Cinemas-ban az Egy fájó szív nyugalma (Pokoj v duši) című új szlovák filmet, Vladimír Balko rendezését, melyet elismerő tapssal fogadott a díszbemutató közönsége. A film napjainkban, egy közép-szlovákiai kis településen, Čierny Hronban játszódik, meg- kapóan szép természeti környezetben. Témájával azt boncolgatja, miként teszik tönkre a kisembert, s miként hatnak érzelmi életére a maggazdagodás érdekében folytatott piszkos machinációk, a vállalkozói szféra mind kuszább és átláthatatlanabb összefonódásai. A forgatókönyvet Jirí Kŕižan írta, az operatőr Martin Štrba, a főcímdalt Jana Kirschner énekli. A szerepeket kitűnő hazai és külföldi színészet keltik életre: Roman Luknár, Helena Krajčiová, Robert Wieckiewicz, Jan Vondráček, Jev- genij Libezňuk, Jaromír Hanzlík, Ľubomír Paulovič, Juraj Nvota és mások. Az abszolút főszerepben Mokos Attila, a Komáromi Jókai Színház művésze nyújt kiváló alakítást. Mokos Attila a bemutatót követően lapunknak elmondta: „Nagyon kellemes volt számomra a forgatás. A film rendezője, Vladimír Balko remek partnerekkel hozott össze, köztük Roman Luk- nárral, akivel a forgatásnak köszönhetően jó barátságba kerültünk, bár a filmben gyerekkori jó barátomból az ellenségemmé válik. Helena Krajčiová személyében pedig az általam alakított Tónoként kiváló feleséget kaptam.” (tébé) Mokos Attila a film pozsonyi díszbemutatóján (Peter Prochózka felvétele RÖVIDEN Szerelem, ó! a Thália Színházban Kassa. Murray Schisgal Szerelem, ó! című vígjátékát mutatja be ma este hét órakor a Thália Színház. A darabot Király Attila m. v. állította színpadra, akit a nézők az Equus főszerepében is láthattak Kassán. A könnyed, kellemes szórakozást ígérő darab tulajdonképpen egy szerelmi háromszög: Harry és Miit gyermekkori jó barátok, tizenöt évi távoliét után különös körülmények között találkoznak. A válságos helyzetben lévő Harryt Müt bátorítani, segíteni akarja. Furcsa és szokatlan ajánlatot tesz neki. Megjelenik a színen a Nő: Ellen. Vele együtt az örök téma: a szerelem. A darab tele van költészettel, humorral, játékossággal, váratlan fordulatokkal. Műtét Tóbisz Titusz, Harryt Petrik Szüárd, Ellent, a lányt pedig kettős szereposztásban Varga Lívia és Márkus Judit alakítja. Murray Schisgal darabjai az elmúlt évtizedekben bejárták a világ színpadait, ma már az amerikai drámairodalom legkiválóbbjai közé tartoznak. (ú) Broadway-musical a Thrillerből New York. Musical készül Michael Jackson Thriller című videóklipjéből a sztár közreműködésével - jelentette be James L. Ne- derlander, a szerzői jogokat megszerző producercég vezetője. Jackson 1982-ben megjelent Thriller albuma a vüág legnagyobb példányszámban elfogyott lemeze lett. Az album címadó számából John Landis rendezett 14 perces horrorklipet, amely 1983 óta levehetetlenül szerepel az MTV zenecsatoma műsorán. A színpadi műben nemcsak a Thriller, hanem az Off the Wall-album dalai is felcsendülnek, de azt még nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan melyek, és azt sem tudni, hogy ki írja, rendezi és koreogra- fálja majd a darabot, (mti)
