Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-26 / 20. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 26. Gazdaság és fogyasztók 7 A válság miatt a Fico-kormány vagy lefaragja a kiadásokat, vagy növeli az állami költségvetés hiányát Milliárdok hiányoznak a kasszából Mikor kászálódunk ki a gödörből? Hogyan tömjük be a költségvetés lyukait7 Most mindenki erre keresi a választ. (Pavol Funtál felv.) Pozsony. Magyarország idei gazdasági visszaesése a korábban vártnál is súlyosabb lesz, ami 200-250 milliárd forint kiesést okozhat a költségvetésben. Szlovákia szintén fékez, ha csak 2,7%-kal nő a gazdaság, már az is 200 millió euró körüli kiesést eredményez. Budapesten január 29-én rendkívüli parlamenti ülést tartanak a gazdasági válság miatt, Pozsonyban pedig február 2-án tekintik újra át a makrogazdasági adatokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A brüsszeli Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint Szlovákia idei gazdasági növekménye csupán 2,7 százalék lesz, ami éppen az egynegyede a 2007-ben produkált, 10%-ot meghaladó száguldásnak. A kisebb ütem kisebb állami bevételeket is jelent. Ebben az esetben a kormány két dolgot tehet: vagy lefaragja a kiadásokat, vagy növeli az állami költségvetés hiányát. „Nem hinném, hogy a kabinet törni fogja a fejét, melyik úton induljon el. Ez a kormány már elérte a célját, bevezette az eurót” - vélekedett Ivan Švejna közgazdász, jelezve, a nagyobb deficit a valószínűbb. „Egész Európában nő a hiány, ezért nem hinném, hogy emiatt bírálni fognak bennünket” - tette hozzá az elemző. Visszatérve a gazdaság lefékeződésére, ez a tény legalább 200 millió euróval kurtítja meg az állami költségvetést. Emlékezzünk csak: kora ősszel még 6,5%-ot vetítettek előre, majd az elfogadott állami büdzsé már csak 4,6%-kal számolt, miközben a kiadási oldalt érdemben nem kurtították meg. Most meg csupán 2,7%-ról szól a prognózis. Ez nem játék a számokkal, itt ugyanis minden egyes százaléknak komoly súlya van. Konkrétan egy százaléknyi növekedés mintegy 663,9 millió eurónak felel meg, ami átszámítva 20 milliárd korona. Az iménti összegből hozzávetőlegesen 100 millió euró adó formájában az állam zsebében köt ki, vagyis 2 százalékpontnyi visszaesés legalább 200 millió euró, átszámítva több mint 6 milliárd korona hiányt okoz. Miroslav Šmál, a pénzügyminisztérium szóvivője közölte, a szaktárca pénzügyi, prognosztikai bizottsága február 2-án tart ülést, ahol felülvizsgálják a 2009-es kilátásokat. „Ezt követően, immár az új makromu- tatókból kiindulva a pénzügyminisztérium mérlegelni fogja a szükséges lépések megtételét” - tette hozzá Šmál, ám arról már akart nyilatkozni, vajon a kormány a kiadások lefaragása vagy a költségvetési hiány növelése mellett dönt. Valószínűbbnek számít az utóbbi, ugyanis a pénzügy máris jelezte, a korábban 2011-re várt ldegyenlí- tett költségvetés határideje nem tartható. Ezt az időpontot 2012-re tolták ki. Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője úgy látja, ez a politikai akarat függvénye, Šmál szerint „a politika és a gazdaság közötti kompromisszum” dönti el a prioritásokat. Robert Fico kormányfő nem nyilatkozott arról, hogyan akaija betömni a kisebb gazdasági növekedés okozta pénzügyi lyukat, mindössze annyit közölt pénteken: az adókat nem csökkentik, és esetleg átdolgozhatják az idei állami költségvetést. A január első felében 12 napig szünetelt oroszországi földgázellátás okozta anyagi kár a Ján Poéiatek pénzügyminiszter által prognosztizáltnál várhatóan kisebb lesz. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a mintegy 1000 céget érintő részleges vagy teljes leállás Szlovákia idei gazdasági növekedését 1-1,5 százalékponttal veti vissza. A Szlovák Tudományos Akadémia gyorsbecslése szerint minden egyes napi kiesés 70-100 millió euró közötti nemzetgazdasági kárt okoz. „Ha az utóbbi adatokból indulunk ki, és érvényesnek tekintjük a pénzügyi tárca idei előrejelzését, miszerint 2009-ben az ország bruttó hazai összterméke (GDP) 4,6%-kal emelkedik, akkor a földgáz okozta kiesés mindössze néhány tizedszázalékot csíp le, azaz az éves növekedés még mindig 4% fölött marad” - mondta Kárász Pál, a tudományos akadémia közgazdásza. (akt., Ta3, só) A magyarországinál szabadabb a szlovák gazdaság Közel 30 ezer embert bocsátanak el Csehországban Térségünk éllovasa vagyunk Főleg az ipar esése riasztó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Szlovákia a 36., Csehország a 37., Magyarország pedig a 44. helyen végzett azon a listán, amelyet a washingtoni Heritage Foundation kutatóintézet állított össze a gazdaság működésének szabadságáról a világ 183 országát figyelembe véve. Az első helyezést az idén is Hongkong kapta, s ezzel már a 15. éve vezeti folyamatosan a listát, megelőzve Szingapúrt. A washingtoni székhelyű szervezet 183 országot értékelt a gazdaság szabadságfoka alapján, vizsgálta többek között a kereskedelmet, a vállalkozások működését, az adórendszert, a kormánykiadásokat, a monetáris politikát, a beruházásokat, a munkaerőpiacot, a pénzügyi szolgáltatásokat, a magántulajdon védelmét, a korrupciót, 0 és 100 pont között osztályozva az országokat. A magasabb pontszám mérsékeltebb kormányzati beavatkozást jelent. Térségünk többi államának aktuális besorolása: Bulgária az 56., Románia a 65., Szlovénia a 68. és Lengyelország a 82. A legszabadabb tíz gazdaság: Hongkong, Szingapúr, Ausztrália, Írország, Új-Zéland, Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Svájc, Nagy-Britan- nia. A gazdaságilag elnyomott országok között is az utolsó helyre került Észak-Korea, Kuba és Zimbabwe. (MTI) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Az az illúzió, hogy Csehországot a gazdasági-pénzügyi válság nem fogja érinteni, szertefoszlott. Ellenkezőleg, Csehország azon három európai állam között van (Spanyolország és Dánia mellett), amelynek ipara leginkább szenved a válságtól - írja a Mladá fronta Dnes. A legfrissebb statisztikák azt jelzik, hogy meredeken csökken a cseh ipari termékek iránti kereslet. Az új megrendelések száma egy év alatt 30,2%-kal esett vissza. „Az európai államok közül Csehország függ a legnagyobb mértékben az ipari termeléstől. A szolgáltatások és a mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP) minimális. A gazdasági válság pedig leginkább az ipart érinti” - nyilatkozta Karel Kríž, a Value Added tanácsadó cég képviselője. A cseh ipari szövetség arra számít, hogy a megrendelések csökkenése folytatódni fog. Petr Nečas cseh szociális és munkaügyi miniszter azt várja, hogy januárban mintegy 30 ezer ember veszíti el munkahelyét Csehországban. A megszűnő munkahelyek többsége az eddig jól menő autóiparban van. A cseh kormány válságkezelő mentőtervet készít. Az elképzelések között az adócsökkentés és a társadalom- biztosítás csökkentése, valamint a hitelekre nyújtott állami garanciák is szerepelnek. (MfD, m) A későbbiekben vissza nem váltott korona pénzügyi szempontból valójában önkéntes adónak tekinthető Több milliárd korona hasznot hajt a pénzcsere HORBULÁKZSOLT Pozsony. Az utóbbi hetek egyik leggyakoribb témáját, a pénzváltást, már eddig is számos szemszögből vizsgálták. Az egyik legfontosabb aspektus, hogy mindez mennyibe kerül. A pénzügyi átállás egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy a lakosság közvetlenül a lehető legkisebb anyagi veszteségeket szenvedje el. Ä számlát első sorban az államkassza állja, a mindennapokban jelentkező költségeket pedig áthárították a kereskedelem résztvevőire. Az állami kiadások több tételből állnak. Az új pénz legyártását vagy propagálását, illetve egyéb adminisztrációs költségeket uniós forrásból is lehetett fedezni. Jelentős összegeket tett ki a lakossági kifizetések - nyugdíjak, szociális támogatások - a polgárok számára előnyös kerekítése (e tétel mintegy 700 millió koronát emészt fel). Bár állami kiadásról van szó, a lakosság nyeresége mégis csalóka, ugyanis az államkassza bevételei az adókból származnak. A kereskedelmi szférára azonban nemcsak adminisztratív kiadások terhelődnek, mint például a kettős ár- feltüntetés vagy számlázás, hanem az állam itt úgyszintén figyel az árak a fogyasztó számára előnyös kerekítésére. Ezek a költségek egyértelműen a vállalkozói réteget érintik. Mindezeken kívül van egy előre meg nem határozható, mégis várhatóan igen magas tétel, amit fokozatosan a lakosság fizet majd meg. A papírpénz eredetileg az államjegyekből alakult ki, amit az állam saját adósságának a finanszírozására bocsát ki. Ez az összefüggés a pénzügyi rendszer fejlődése során háttérbe szorult. Ma már sok egyéb ok befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Az azonban továbbra is tény, hogy az állam a pénzkibocsátással forrásokhoz jut. Ha a pénz valamilyen oknál fogva kikerül a forgalomból, például elveszik vagy megsemmisül, ebből az államnak pontosan akkora pénzben kifejezhető haszna van, mint amekkora a forgalomból kiesett pénz névértéke. Jelenleg teljes pénzcsere történik, ennek javát már letudtuk. Napjainkban még mindig hatalmas mennyiségű korona van a lakosság birtokában (becslések szerint 30 milliárd korona), amely viszont immár nem hivatalos fizető- eszköz. Ennek jelentős része bizonyára még befolyik a pénzintézetekbe, ahol azt euróra konvertálják. Számítani lehet azonban arra, hogy meglehetősen tetemes pénz- mennyiséget a lakosok nem váltanak majd vissza - vagy azért, mert időközben elvesztették a pénzt vagy pedig meghagyják emlékbe. A vissza nem váltott korona pénz- politikai szempontból valójában egy önkéntes adónak tekinthető. A Szlovák Nemzeti Bank arra számít, hogy a papírbankó 7 százaléka marad a lakosságnál. Mivel 2008 végén közel 78 milliárd koronára rúgott a forgalomban lévő pénz mennyisége, ami az éves átlagnak még mindig több mint a fele, ezért a jegybankba vissza nem folyó összeg nagysága legalább 7-8 milliárd koronát jelenthet. A lakosság tehát - önkéntesen - ennyivel finanszírozza majd az államot és pénzváltást. GAZDASÁGI HÍRMOZSÁK Veszélyben van az eurózóna? Frankfurt am Main. Jean- Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke megalapozatlannak nevezte azokat a spekulációkat, amelyek szerint a pénzügyi válság nyomán felbomolhat a monetáris unió. A jegybankelnök azt mondta, jelenleg pusztán egy dezinflációs folyamat zajlik, ami üdvözlendő fejlemény, hiszen az energia- és egyéb árak esése segíteni fog a gyengélkedő gazdaságok fellendítésében. Trichet nem tartja reális veszélynek azt az egyre többet emlegetett lehetőséget sem, hogy a sokasodó költségvetési problémák miatt az eurózóna több országában (Írország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Belgium) is növekedésnek indult kötvény- hozamok végül a monetáris unió felbomlásához vezethetnek. A bankelnök természetesnek nevezte, hogy a pénzpiaci szereplők felárat kérnek a kockázatosabbnak ítélt befektetésekért. A találgatásokat az is erősítette, hogy három eurózónás országot (Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát) egy hét leforgása alatt minősítettek le, és Írországra is ez a veszély vár. A világválság miatt ugyanis az államok egyre kevésbé tartják be a maastrichti kritériumokat - főleg az államháztartási hiány plafonját törik át. (VGo,ú) A briteknél már recesszió van London. Nagy-Britannia hazai összterméke (GDP) a tavalyi utolsó negyedévben 1,5%-kal csökkent, és 1,8%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban, jelentették a brit statisztikai hivatalban pénteken előzetes becslésként. Az elemzők 1,3%-os visszaesést vártak a harmadik negyedhez képest. A tavalyi harmadik negyedben a brit GDP 0,6%-kal csökkent negyedévről negyedévre, és 0;3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. így Nagy-Britannia is belépett a recessziós gazdaságok sorába. A recessziót legalább két egymást követő negyedévi visszaesésben definiálja a nemzetközi gyakorlat. (MTI) Segítség kellene a bankjainknak? Brüsszel. A kelet- és középeurópai országok fokozottabb segítését kérte nemzetközi kereskedelmi bankok egy csoportja az Európai Bizottságtól. Amelia Torres, a brüsszeli testület szóvivője elmondta, a bizottság osztja azokat az aggodalmakat, amelyek a pénzügyi válságnak az eu- róövezeten vagy akár a teljes Európai Unión kívüli országokra tett hatására vonatkoznak. Jelezte, az unió több eszközzel próbál segíteni a nehéz helyzetbe került országoknak, köztük azzal a különalappal, amelyet e célra hoztak létre az eurózónán kívüli EU-tagok (Magyarország és Lettország) számára. A Financial Times brit napilap úgy értesült, hogy 9 bankról van szó, köztük az osztrák Raiffeisen és Erste Bank, a belga KBC, a német Bayern Landesbank, az olasz Unic- redit és az Intesa Sanpaolo- ezek mindegyike, leszámítva a bajor pénzintézetet, Szlovákiában is tevékenykedik. (NOL,ú) A cseh Fio bankot nyit Szlovákiában Pozsony. A Fio cseh pénzügyi csoport banki szolgáltatásokat kezd nyújtani Szlovákiában - közölte Martin Vrablec, a társaság képviselője. A fiót 2006 szeptemberében regisztrálták be nálunk, eddig döntően pénzügyi befektetésekkel, tanácsadással foglalkozott. Most működési körét kibővíti folyószámlák vezetésével, határidős bankkönyvekkel és bankkártyák kibocsátásával. ,A Fio ügyfelei számára ingyenes pénzátutalási lehetőséget kínál Csehország és Szlovákia között” - mondta Martin Vrablec. (ű) Erdély: idén 42 km sztráda épülhet Bukarest. Ha a román állam befejezi a szükséges kisajátításokat és áthelyez egyes földgáz- vezetékeket, akkor 2009 végére Aranyosgyéres (Campia Turzii) és Gyalu (Gilau) között elkészülhet 42 km-nyi autópálya, további, 10 km-es szakasz pedig 2010 elejére lesz kész - közölte Radu Berceanu román közlekedési miniszter, aki a Bechtel amerikai cég vezetőivel folytatott tárgyalásokat. A román lapok szerint kompromisszum látszik körvonalazódni a román állam és az észak-erdélyi autópálya megépítésével megbízott Bechtel között. A kompromisszum lényege: az eredetüeg tervezett autópálya felét a cég saját pénzén építse meg (a jelenlegiszerződés értelmében a román állam köteles az egész tervet finanszírozni). (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,9387 Lenqyel zloty 4,4405 Cseh korona 28,106 Magyar forint 289,85 Bolgár leva 1,9558 Román lei 4,3053 Japán jen 113,65 Svájci frank 1,4955 Kanadai dollár 1,6087 USA-dollár 11795 VÉTEL ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,33-1,26 28,55-26,88 296,44-270,91 OTP Bank 1,34-1,26 28,65-27,03 292,93-276,06 Postabank 1,34-1,25 28,72-26,78Szí. Takarékpénztár 1,34-1,25 28,27-26,70 295,61-270,15 Tatra banka 1,33-1,26 28,50-27,06 294,89-272,47 Dexia banka 1,33-1,27 28,42-26,98 290,11-275,41 Általános Hitelbank 1,33-1,26 28,61-27,02 296,44-270,91 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
