Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-24 / 19. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Megtörténtek a kinevezések Prága. Václav Klaus cseh államfő tegnap elfogadta Mi- rek Topolánek kormányátalakítási javaslatait, és kinevezte az új minisztereket. Topolánek kormányfő január közepén jelentette be, hogy kabinetjéből távozik Jirí Čunek kormányfőhelyettes és regionális fejlesztési miniszter, Dzamila Šteh- líková emberi jogi és kisebbségügyi, Ales Rebíček közlekedési és Tomáš Julínek egészségügyi miniszter. Az új miniszterek között van Michael Kocáb, a népszerű zenész-politikus is. (ú) Antiszemita püspök Vatikánváros. Zsidó vezetők nyomatékosan kérték XVI. Benedek pápát, hogy ne rehabilitáljon egy holokauszttagadó tradicionalista püspököt. Szerintük ez antiszemitizmust gerjesztene, és mély sebet ejtene a keresztény-zsidó kapcsolatokban. Az olasz média korábban arról adott hírt, hogy XVI. Benedek e hét végén várhatólag feloldja az elődje, II. János Pál által elrendelt kiközösítés alól azt a négy tradicionalista püspököt, akiket a néhai Marcel Lefebvre érsek, a X. Szent Pius Testvériség alapítója a Szentszék határozott tilalma ellenére szentelt fel. Richard Williamson püspök, a Testvériség brit születésű tagja legutóbb szerdán, a svéd televízióban fejtette ki meggyőződését: „A történelmi bizonyítékok erősen ellentmondanak annak, hogy szándékosan hatmillió zsidót öltek meg gázkamrákban Adolf Hitler előre megfontolt politikája nyomán. Azt hiszem, nem voltak gázkamrák.” Riccardo Di Segni, Róma főrabbija szörnyűnek nevezte Williamson holokauszt- tagadását, amely annál is súlyosabb, mert egy püspöktől származik. (MTI) Levették a listáról Brüsszel. Az Európai Unió leveszi a terrorista szervezetek listájáról a Népi Mudzsa- hidek nevű iráni ellenzéki szervezetet. A döntést az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén még hivatalosan is jóvá kell hagyni. A PMOI-ként is emlegetett szervezet volt az, amely 2002-ben lerántotta a leplet Irán titkos nukleáris programjáról. A PMOI panaszai nyomán már a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság is úgy foglalt állást: nincs alapja annak, hogy a szervezet vagyonát befagyasztva tartsák. (MTI) Kim ismét tárgyalóképes Peking/Szöul. Kínai politikust fogadott tegnap Kim Dzsong II észak-koreai vezető, első ízben állítólagos tavaly augusztusi szélütése óta. Kim, aki a kínai államfőtől levelet is kapott, kijelentette, hogy országa támogatja a félsziget atomfegyvermentesítését. (m) Obama megerősítette, nem ellenzi a művi terhességmegszakítást - a nők döntsék el, kívánnak-e gyermeket vállalni vagy sem Az állam nem szól bele a családi ügyekbe Az abortusz teljes betiltását követelték a tüntetők (SITA/AP-felvétel) Washington. Az újdonsült amerikai elnök megerősítette, elődjével ellentétben nem ellenzi a művi terhességmegszakítást. Ezt annak kapcsán mondta, hogy tüntetők az abortusz betiltására szóbtották fel. ÖSSZEFOGLALÓ Barack Obama helyi idő szerint csütörtökön kijelentette, továbbra is szilárdan vallja, a nőket megilleti az a jog, hogy szabadon eldöntsék: kívánnak-e gyermeket vállalni, vagy sem. Az elnök az abortuszt legalizáló, a kérdésben ma is irányadó, nevezetes Roe kontra Wade ügyben hozott legfelsőbb bírósági döntés 36. évfordulóján kifejtette: az 1973 januáijában hozott határozat nem pusztán a nők egészségét és a saját testük feletti rendelkezés jogát védi, hanem egy még ennél is jelentősebb elv jelképe: az állam nem szólhat bele a bensőséges családi ügyekbe. Megosztja Amerikát A magzatelhajtáshoz való jog ma is a társadalmat egyik leginkább megosztó kérdés Amerikában. Felmérések szerint hosszú évek óta az abortusz széles körben való engedélyezését vallók vannak enyhe fölényben. A konzervatív politikusok és az egyház az abortusz betiltását követelik. A művi terhességmegszakítást többek között az előző elnök, George Bush is ellenezte; rendszeresen kiállt az ezen a napon hagyományosan megrendezett tiltakozó felvonulások mellett. Obama elismerte, hogy ez egy nehéz kérdés, amelyrőlmegoszlanakavé- lemények. Rámutatott ugyanakkor, abban mindkét tábor egyetért, hogy lehetőleg meg kell előzni a nem kívánt terhességeket, hogy minél kevesebb abortuszműtétre legyen szükség. Reagant többen nézték Egy érdekes eredményről is beszámolt tegnap a média. Csupán egy dologban nem sikerült történelmet írnia keddi beiktatásán az USA első afroamerikai elnökének: Ronald Reagan hivatalba lépésére több tévénéző volt kíváncsi, mintáz övére. Az eddigi legköltségesebb kampány után győzelmet arató Obama beiktatását 37,8 millióan követték figyelemmel a tévécsatornákon délelőtt 10 és délután 5 óra között. Ez minden korábbi elnöki beiktatás nézettségi adatánál jobb, kivéve 1981 januáiját, amikor Ronald Reagan lépett hivatalba. Akkor 41,8 millióan ültek a képernyők előtt. Viszont: Reagan és Obama között - az utóbbi javára - az a különbség, hogy a 40. elnök idején még nem létezett internet, most viszont nagy tömegek már nem tévén, hanem a vüágháló vi- deoszolgáltatásait igénybe véve figyelték a beiktatási eseményeket. Pl. az MSNBC-n keresztül 9,1 millió internetező látta élőben a történelmi pülanatokat. Vége a találgatásnak Az amerikai sajtóban kedd óta folyik a vita arról, hányán figyelhették a beiktatást a helyszínen. A felvételek alapján a szakértők 1,3-1,65 milliósra becsülték a tömeget, de ezt többen nem fogadták el, mert az említett fotók az eskütétel előtt 40 perccel készültek. Nos Washington főpolgármesterének szóvivője tegnap közölte: Obama ebben is rekordot döntött, becsléseik szerint 1,8 millió lehetett a résztvevők száma, amivel minden korábbi beiktatási ceremóniát vagy más tömegrendezvényt megelőzött. Lyndon Johnsonra 1965-ben 1,2 millió, Bili Clintonra 1993-ban 800 ezer, George Bushra 2005-ben 400 ezer ember volt kíváncsi a Ca- pitolium előtti téren. Kémbiztos mobil A BlackBerry-függő Obama a CNN szerint megkapja kedvenc mobiltelefonja kémbiztos változatát. Már a kampány alatt is gyakran kapták lencsevégre, amint Black- Berry-típusú okostelefonján emai- lezik, sőt egy hírességekkel foglalkozó honlapon az előkelő második helyet szerezte meg a mániákus BlackBerry-használók között. A titkosszolgálatnak úgy kellett kiimádkoznia a kezéből a veszélyesnek ítélt eszközt - ezt maga Obama mesélte így. Az üyen okostelefonok például beépített GPS-szel rendelkeznek, s mivel a készüléket hacke- rek fel tudják tömi, illetéktelenek pár lépés pontossággal megállapíthatják az elnök hollétét. A lényeg: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) engedélyezett Obama számára egy 3350 dolláros, kicsit felturbózott BlackBerryt, amely a szigorúan titkos beszélgetéseket lehallgathatat- lanná teszi. (MTI, TASR, ú) Amerika mindig ki fog állni Izrael önvédelmi joga mellett - a Hamásznak Obama sem jó Beindulhat ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Aktívan és erőteljesen fogunk törekedni az Izrael és a palesztinok közötti tartós békére -jelentette ki helyi idő szerint csütörtökön Barack Obama. Az amerikai elnök Joe Biden alelnökkel és Hillary Clinton külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót a külügyminisztériumban. Obama keddi beiktatása óta első ízben beszélt a közel-keleti válság rendezéséről, s úgy fogalmazott, a tartós izraeli-palesztin béke keretei vüá- gosak: a Hamásznak be kell szüntetnie rakétatámadásait és Izraelnek be kell fejeznie a gázai csapat- kivonást. Hozzátette, Amerika egy hiteles csempészetellenes rendszer megteremtését fogja támogatni, hogy a Hamász ne tudjon újra felfegyverkezni. Azt is megemlítette, a gázai határt megfelelő ellenőrzés mellett meg kell nyitni, hogy a segélyek bejuthassanak a területre. az új külpolitikai gépezet Guantánamóról az al-Kaidához Kairó. Barack Obama csütörtökön aláírta a guantánamói fogolytábor egy éven belüli bezárásáról szóló rendeletet. Ennek kapcsán egy jemeni internetes oldal - amelyet főként az al-Kaida használ - közölte: a jemeni al-Kaida parancsnokhelyettese egy olyan szaúdi állampolgár, aki tavalyig Guantánamón volt fogoly. A terrorista a szabadulása után előbb visszatért hazájába, majd onnan csatlakozott a jemeni csoporthoz. Az igazi neve Szaíd as-Sihri, de harci neve Abu Szuf- ján, és az amerikai táborban állítólag a 372-es számot viselte. Amerikai szakértők több tucat olyan esetről tudnak, amikor a szabadult foglyokismét csatlakoztak a tálibokhoz vagy az al-Kaidához. (m, ú) Holbrooke (balra) és Mitchell (Reuters-felvétel) Minderre a Hamász tegnap úgy reagált, nem jelent változást az USA közel-keleti politikájában, hogy Obama váltotta Busht, az új elnök ugyanazt a hibás politikát fogja folytatni. Uszáma Hamdan, a mozgalom libanoni szóvivője „szerencsétlen kezdetnek” nevezte, hogy Obama a tartós tűzszünet feltételei között említette: a Hamásznak le kell állítania az Izrael elleni rakétatámadásokat. Szerinte Oba- mának inkább azt kellett volna hangsúlyoznia, müyen fontos, hogy Izrael ne intézzen újabb támadást a Gázai övezet ellen. Csütörtökre lényegében összeállt az amerikai külpolitika vezérkara azzal, hogy Obama az USA közel-keleti különmegbízottjának George Mitchell egykori demokrata párti szenátort nevezte ki, az afganisztáni-pakisztáni térséggel pedig Richard Holbrooke volt ENSZ-nagykövet foglalkozik, szintén megbízottként. Obama bejelentette, Mitchellt a lehető leghamarabb a közel-keleti térségbe küldi, hogy felderítse az Izrael és a palesztinok közötti tartós béke esélyeit. Hangsúlyozta azt is, az USA mindig ki fog állni Izrael önvédelmi joga mellett. (MTI, ú) Eltemették a hétfőn meggyilkolt orosz ügyvédet - kísérteties a hasonlóság a Politkovszkaja-üggyel Nem a polgárokat védi az orosz állam ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Szigorú biztonsági intézkedések közepette végső búcsút vettek tegnap Sztanyiszlav Markelov orosz ügyvédtől, akit négy napja fényes nappal lőttek tarkón Moszkva belvárosában. Az osztan- kinói temetőben megjelent 150 embert a rendőrség és a belügyminisztérium rohamosztagosai vizsgálták át, és ők őrködtek a temető egész területén is. Markelowal együtt lelőttek - a kórházban halt bele sérüléseibe - egy oknyomozó újságírót is, aki a gyilkosság idején az ügyvéd társaságában tartózkodott. Anasztaszija Baburováról van szó, aki a Novaja Gazeta ellenzéki lapnak dolgozott, s cikkeiben főleg a szélsőjobboldallal foglalkozott. E szörnyű kettős gyilkosságot joggal hasonlítják a Politkovszkaja- ügyhöz, amely óriási nemzetközi visszhangot keltett. A 2006-ban meggyilkolt Anna Politkovszkaja is a Novaja Gazetának dolgozott, ó elsősorban Csecsenföldről tudósított, és ennek kapcsán a Kremlről üt leleplező cikkeivel vált nemzetközileg is ismertté. Politkovszkaja gyilkosa a mai napig nem került kézre. A neves új- ságírónó évekkel ezelőtt elismerően nyüatkozott a hétfőn meggyilkolt jogászról: „Markelov az első ügyvéd, aki Csecsenföldön dolgozik, és aki az ottani lakosok jogait védi”-mondta róla. Merkelov a csecsenföldi háború áldpzatait védte, harcolt Jurij Budanov elengedése ellen. Budanov volt az első orosz katonatiszt, akit csecsenföldi jogsértés miatt elítéltek: 2000-ben megerőszakolt és megfojtott egy 18 éves csecsen lányt, s a múlt csütörtökön, büntetése felének letöltése után szabadlábra helyezték. Markelov, a kétEgy 2005-ben készült felvétel Markelovról (TASR/AP) gyermekes családapa az áldozat családjánakjogi védelmét látta el. A tegnapi temetésen megjelentek között volt Genii Reznyik, a moszkvai ügyvédi kamara elnöke. Reznyik újságíróknak kijelentette: „A 34 évesen megölt Markelov minden bizonnyal helyet kap az orosz ügyvédség történetében, s tevékenységéről ékesszólóan beszélnek azok az ügyek, amelyeken dolgozott. A szörnyű gyilkosság bizonyítja: bűnöző társadalomban élünk, erkölcsileg megnyomoro- dott emberek között. Államunk, ha meg akarná is védeni a polgárokat, erre nem képes. Bizonyos, hogy a gyilkossággal Markelov szakmai tevékenységét bosszulták meg. A Kremltől pár lépésre elkövetett bűncselekményjelzi: a gyilkos tudta, hogy büntetlen marad, és ez ar- culcsapás az államnak.” (MTI, t, ú) Állami támogatás Mentőcsomag a francia írott sajtónak Párizs. A következő három évben a már meglévő állami segítségen túl évente további 200 millió eurós támogatáshoz jut a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő írott sajtó Franciaországban. Ezt tegnap jelentette be Nicolas Sarkozy államfő. A közel száz intézkedést tartalmazó csomag részeként a kormány egy évvel elhalasztja a postai költségek emelését, megduplázza az állam kommunikációs költségeit az írott sajtóban, a szociális terhek csökkentésével modernizálja az újságkihordást és a nyomtatást, növeli a terjesztők bevételeit, és támogatást nyújt a napilapok internetes oldalainak fejlesztéséhez. Az állam ezentúl, kísérleti jelleggel, egyéves előfizetést ad ajándékba minden 18 éves állampolgárnak az általa választott napilapra. A neves újságírók által vezetett műhelyekben október óta a szakma 150 képviselője dolgozta ki azokat a javaslatokat, amelyek bekerültek az írott sajtó túléléséhez elengedheteden ajánlásokat tartalmazó zöld könyvbe. Ezek közül jelentett be néhányat az államfő, aki felhívta a figyelmet: Franciaországban az írott sajtó már a válság előtt is válságban volt. A francia új- ságokjelenleg évente közel egymü- liárd eurós állami támogatást kapnak; ennek ellenére a sajtó'már 2000 óta jelentős pénzügyi gondokkal küzd: az újságok drágák, és egyre kevesebben olvassák azokat. Részben az ingyenes lapok megjelenésének és az internetes hírportálok fejlődésének tulajdonítja egy parlamenti jelentés, hogy a 12 országos francia napilap Európa legkevésbé rentábüis újságjai közé tartozik. Míg2000-ben még 1,145 milliárd eurós éves forgalmat bonyolított le a nyomtatott sajtó, addig 2007-ben már csak 848 millió euró- ra rúgott ez az összeg, miközben a szakszervezetek nyomására az előállítási és a terjesztési költségek továbbra is nagyon magasak. (MTI)
