Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-23 / 18. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 23. www.ujszo.com Kö¥ipm A pápa és Putyin Prágába megy Prága. XVI. Benedek pápa elfogadta Václav Klaus cseh köztársasági elnök meghívását, és szeptemberben ellátogat Prágába - közölte a cseh elnöki hivatal. Az iroda szerint Klaus ezen a héten személyes levelet kapott Benedek pápától, aki megköszönte a meghívást. A 2-3 napos látogatás programját még egyeztetik. Előzőleg a cseh fővárosban bejelentették, hogy Mirek Topolánek kormányfő - aki az uniósoros elnöki tisztét is betölti - meghívására Csehországba látogat Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. A látogatás időpontját még nem határozták meg. Várhatóan Prága ad otthont idén júniusban az EU-Oroszország csúcstalálkozónak, (m, t) Kuba követeli a bázist is Havanna. Kuba határozottabban fogja követelni Amerikától a guantánamói haditengerészeti támaszpont bezárását -jelentette ki Raúl Castro kubai államfő. Az ITAR- TASZSZ-nak kifejtette: ha az új amerikai kormányzat ígéretéhez híven bezárja a támaszponton létesített börtöntábort, fel kellene számolnia magát a bázist is, a területet pedig vissza kellene adnia jogos tulajdonosának, a kubai népnek. (MTI) Új palesztin feltételek Rámalláh. A palesztin vezetők csak azzal a feltétellel hajlandók felújítani a béketárgyalásokat Izraellel, hogy a zsidó állam kivonul minden 1967-ben megszállt területről, és befagyaszt minden telepépítési tevékenységet. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottsága üyen értelmű nyilatkozatot adott ki a ciszjor- dániai Rámalláhban, miután Barack Obama, az új amerikai elnök telefonon beszélt szerdán Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és Ehud Óimért izraeli kormányfővel. Számi Hater, a Hamász damaszkuszi emigráns vezetőségének tagja tegnap elutasított mindennemű békéltető tárgyalást a rivális, mérsékeltebb Fatah- hal. Közölte, a Gázai övezet újjáépítését szolgáló arab és nemzetközi adományoknak közvetlenül a Hamászhoz kell jutniuk, nem Abbász Fatahjá- hoz. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet azzal vádolta meg a közel-keleti arab kormányokat, hogy sokszor erőszakkal elfojtották a gázai övezeti izraeli offenzíva elleni tüntetéseket. (MTI) Gyorsan terjed a kolera Genf. Példátlan gyorsasággal terjed a kolerajárvány Zimbabwéban, az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) szerint a kór okozta halálesetek száma már meghaladja a 2750-et. A WHO adatai arról tanúskodnak, hogy hat nap alatt 500-zal nőtt a halálos ál- dozatokszáma. (MTI) Obama felelősségteljes iraki csapatkivonást akar - a C1A minden külföldi börtönének felszámolását is elrendelte Egy éven belül bezárják Guantánamót (SITA/AP-felvétel) Washington. A keddi elnöki eskütételt követő első és második munkanapon tucatszám gyártotta az új rendeleteket Barack Obama és stábja. A guantánamói börtöntábor bezárásáról szóló rendeletet az elnök tegnap írta alá ünnepélyes keretek között. ÖSSZEFOGLALÓ A dokumentum a katonai börtön egy éven belüli bezárását, a terrorizmussal gyanúsítottak kegyeden módszerekkel történő kihallgatásának beszüntetését rendeli el. A kubai területen működő amerikai támaszponton lévő fogolytábor bezárása Obama egyik választási ígérete volt. A telepen éveken át vádemelés nélkül tartottak és tartanak ma is fogva terroristagyanús embereket. Jelenleg kb. 245 férfit őriznek ott, többségüket hosszú évek óta. Az Obama-kor- mánynak meg kell oldania, hogy mi legyen a foglyok sorsa. Egy részük átkerülhet amerikai börtönökbe, másokat visszaküldhetnek hazájukba. Ez utóbbi viszont azért ütközik nehézségekbe, mert várhatóan üldöztetés várna rájuk. Az sincs tisztázva, milyen keretek között indítsanak vádeljárást a háborús bűnökkel vádolt őrizetesek ellen. Obama elrendelte egy szakértői Guantánamó - nagymosás után csapat felállítását is, amelynek 30 napon belül javaslatot kell tennie a terroristagyanús személyek sorsára vonatkozóan, elsősorban arra, hova kerüljenek a foglyok Guantánamo bezárásával. Egy másik rendeletben arra utasított: minden amerikai alkalmazottnak be kell tartania a hadsereg azon előírásait, amelyek tiltják a rabokkal szemben - egyebek mellett - a fenyegetés, a fizikai erőszak és a vízbefojtást szimuláló vallatási technika alkalmazását. „Világossá tettem a kampányban és az átmenet során, hogy Amerika nem kínoz.” Hozzátette, az USA tiszteletben fogja tartani a vonatkozó genfi egyezményeket. Obama rendeletéi azt is tartalmazzák, hogy be kell zárni a CIA minden külföldi börtönét. Ügynökségközi csoport alakul azzal a céllal, hogy kidolgozzák, mi legyen a foglyokkal. Az új amerikai elnök a rendeletek aláírásakor megerősítette: elkötelezett a terror elleni háború mellett. De megjegyezte: az USA a saját feltételei szerint fogja megnyerni ezt a háborút. Obama a szerdán Joseph Biden alelnökkel, Robert Gates védelmi miniszterrel és Mike Muellen admirálissal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével áttekintette az iraki és az afganisztáni helyzetet. Ott volt David Petraeus tábornok, a térségben folytatott amerikai hadműveletekért felelős Középső Parancsnokság vezetője is, Raymond Odiemo, az Irakban állomásozó amerikai erők parancsnoka pedig videokapcsolat segítségével vett részt a beszélgetésben. Obama közleményben tudatta: utasította a katonai vezetőket, dolgozzanak ki további terveket a „felelősségteljes” iraki csapat- kivonás végrehajtására. A dokumentum a kivonulás menetrendjéről nem tesz említést. Az iraki csapatkivonás jóval összetettebb feladatnak ígérkezik annál, hogy az új elnök egyetlen tollvonással véget vessen az amerikai katonai jelenlétnek az arab országban. A fontos külpolitikai döntések sorába tartozik, hogy Obama, aki szerdán telefonon felhívta Mahmúd Abbász palesztin elnököt - bizonyítandó, milyen fontosnak tartja az izraeli-palesztin kérdés rendezését - felajánlotta a közel-keleti megbízott tisztségét George Mitchell volt demokrata párti szenátornak. A tisztség részletei tegnap még nem voltak ismertek, csak annyit lehetett tudni, hogy Mitchell Hülary Clinton munkáját segíti majd a Közel-Keleten. A 75 éves Mitchell jelentős szerepet játszott az északír békemegállapodás kidolgozásában Bili Clinton elnöksége idején. Az ő nevéhez fűződik egy 2001-es jelentés az izraelipalesztin viszály okairól. (MTI,ú) Európai versenyfutás egy Obama-látogatásért Diplomáciai találgatások Az elnök összehúzta a nadrágszíjat és meghirdette a nyitottság új korszakát Obama spórol és szigorúan tilt ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Első hivatali intézkedéseinek sorában befagyasztotta a Fehér Ház magas beosztású munkatársainak fizetését és fellépett a lobbisták ellen az új amerikai elnök. Sőt még a korábbi amerikai elnök eddigi jogait is megnyirbálta. Barack Obama szerdán az elnöki stábbal találkozva jelentette be: a Fehér Ház mintegy száz olyan munkatársának a fizetését fagyasztja be, aki évente lOOezerdol- lámál többet keres. Az érintettek között van pl. a kabinetfőnök, a nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a sajtófőnök is. „Az amerikai családok szorosabbra húzzák a nadrágszíjat, tehát nekünk is így kell tennünk” - fogalmazott az elnök, aki szerint az amerikai nép tisztességes kormányt érdemel. Megtiltotta, hogy csapatának tagjai bármilyen ügyben „érdekkijáró” tevékenységet folytassanak. A lobbisták semmilyen ajándékot nem adhatnak adminisztrációja tagjainak. A tilalom két évig azokra a kormányából távozókra is kiteljed, akik megpróbálnák befolyásolni hivatalban maradt korábbi barátaikat, kollégáikat. Obama hangsúlyozta: ezek a tilalmak minden korábbi kormányénál szigorúbbak, de be akatja tartani kampányígéreteit. Mint kifejtette, a kizárólag a lobbitevékenységre vonatkozó szabályok szigorítása, bármüyen kemény is, nem elegendő a washingtoni rendszer megújítására, ezért rendel el történelmi tilalmakat adminisztrációjának tagjai számára. Arról is rendelkezett, hogy az információ szabadságára vonatkozó törvény előírásait következetesen be fogja tartatni kormányában, nem fogja engedélyezni, hogy információkat visszatartsanak különböző kifogásokat keresve. „Régóta túl nagy titkolózás folyt ebben a városban” - jegyezte meg. Leszögezte: rendelkezései, sajnos, nem mennek olyan messzire, amennyire szerette volna, de elegendőek ahhoz, hogy a nyitottság új korszakának kezdetét jelezzék, egyértelmű szakítást jelentve a szokásos gyakorlattal. További rendelete értelmében az USA korábbi elnökei a jövőben nem kérelmezhetik korlátlanul, hogy maradjanak titkosítva egyes, az ő elnökségük idejéből származó dokumentumok. A rendelet kimondja, mindez a korábbi alelnö- kökre, valamint a már elhunyt ex- elnökök családtagjaira is vonatkozik. Obama ezzel elődje, George Bush 2001-ben kiadott rendeletét módosította. (MTI, SITA, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Berlin/Moszkva. Minden valószínűség szerint már márciusban az USA-ba utazik Angela Merkel német kancellár, Barack Obamát pedig április első napjaiban várják Berlinbe. Német kormányforrások két nappal az új amerikai elnök hivatalba lépése után kiszivárogtatták a kölcsönös látogatásokprogramját E források emlékeztettek: a korábbi amerikai elnökök is beiktatásukat követően Európában elsőként Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot és Oroszországot keresték fel, legfeljebb a kapcsolatok függvényében a sorrend változott. Berlin eszerint - London után - most a második helyre jött fel, igaz, az amerikai elnök mind nagy-britanniai, mind németországi látogatását összeköti egy-egy nemzetközi csúccsal. A brit fővárosban ugyanis április 2-án a G8-ból lett G20 országcsoport állam-, illetve kormányfőinek találkozóján vesz részt, április 3-án estétől pedig a németországi Baden- Badenben a NATO kétnapos jubileumi csúcstalálkozójának vendége lesz. Berlinben azt remélik, hogy az elnök már április 2-án Londonból átrepül Berlinbe. Az amerikai külügyminisztériumhoz közel álló forrásokra hivatkozva a Kommerszant orosz lap azt közölte, hogy az új amerikai elnök már áprilisban Moszkvába látogathat. E számítások szerint a NATO fennállásának 60. évfordulója alkalmából a francia-német határon április 3-4-én tartandó jubileumi csúcsról utazhatna Moszkvába. Az orosz elnöki adminisztráció a lap kérdésére közölte: üyen javaslat hivatalos csatornákon még nem érkezett, de ha igaznak bizonyul a hír, azpozitívjelzéslesz. (MTI,ú) Caroline Kennedy hirtelen úgy döntött, mégsem pályázik a volt first lady szenátusi helyére Hillary Clinton átvette a külügyi tárcát Hillary Clinton és Caroline Kennedy (SITA/AP-felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/New York. Az amerikai szenátus szerdán megerősítette a 61 éves Hillary Clinton külügyminiszteri jelölését, akit nem sokkal később be is iktattak hivatalába. Barack Obama elnök miniszterjelöltjét nagy többséggel, 94:2 arányban támogatta a 100 tagú felsőház, jóllehet néhány republikánus szenátor a fenntartásait hangoztatta. A republikánus és a demokrata szenátorok egyaránt úgy foglaltak állást: Hillary Clinton gyors megerősítésére szükség volt annak érdekében, hogy Obama kormánya mielőbb érdemben foglalkozhasson az égető nemzetközi problémákkal, közöttük az iraki és afganisztáni háború, a közel-keleti viszály, valamint az atomfegyver megszerzésére törekvő Irán kérdésével. John Comyn republikánus szenátor azt mondta, a Bili Clinton alapítványával kapcsolatos kérdések nem kérdőjelezik meg Hillary rátermettségét. John Kerry demokrata szenátor kijelentette: ez nem az a pillanat, amikor halogatni lehet Amerikai szerepvállalását a válságokban, „szükség van egy külügyminiszterre, aki végrehajtja az elnök programját”. Hillary Clinton a szavazás után letette miniszteri esküjét, és azonnal lemondott szenátori tisztségéről. Az eskütételen aférje is jelen volt. Caroline Kennedy, a néhai elnök, John F. Kennedy leánya bejelentette, hogy személyes okok miatt már nem kívánja megpályázni New York állam megüresedett szenátort posztját. Az 51 éves ügyvédnő azt követően mutatott érdeklődést a tisztség iránt, hogy Clintont Obama felkérte külügyminiszternek. Caroline Kennedy döntéséről azonnal megindultak a találgatások. A New York Times értesülése szerint Caroline aggódik agydaganattal operált nagybátyja, a 76 éves Ted Kennedy állapota miatt. ANew York Post viszont úgy tudja, hogy a legendás politikusi dinasztia tagja azért határozott így, mert megtudta, hogy David Patersonnak, New York állam kormányzójának a választása nem őrá esett. Korábban úgy lehetett tudni, hogy Paterson támogatja Kennedyt. (MTT,ú) Orosz-N AT O-viszony Nem mehet az utánpótlás Moszkva. Nem adott engedélyt az USA-nak és a NATO-nak Moszkva arra, hogy területén keresztül szállítsanak utánpótlást az Afganisztánban lévő csapataiknak. Ezt tegnap közölte Alekszej Maszlov hadseregtábomok, Oroszország főképviselője a NATO-nál. Annak kapcsán nyilatkozott, hogy David Petraeus tábornok, az amerikai Középső Parancsnokság vezetője a napokban egy térségbeli körút után Iszlámábádban azt állította: az USA megállapodott Oroszországgal és a közép-ázsiai országokkal arról, hogy az utóbbiak átengedik területükön az Afganisztánba irányuló utánpótlást. Maszlov hangoztatta, nincs semmilyen hivatalos dokumentum, amely ezt igazolná. Oroszország tudja, nélküle a NATO a számára szükséges közlekedési folyosók kérdését nem tudja megoldani. (MTI)
