Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-21 / 16. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 21. www.ujszo.com mm Orosz-amerikai megállapodás Iszlámábád. Az USA megállapodott Oroszországgal és a közép-ázsiai országokkal abban, hogy utóbbiak átengedik a területükön az Afganisztánban állomásozó amerikai haderőnek szánt utánpótlást. Ezt David Petraeus tábornok, az amerikai Középső Parancsnokság vezetője közölte tegnap. Az Afganisztánba vezető északi utánpótlás-útvonalak kiépítése különös jelentőséggel bír most, hogy várhatólag megkétszerezik - 60 ezer fősre növelik - az ottani amerikai haderő létszámát, így próbálva letörni az egyre erősödő tálib ellenállást. Jelenleg az utánpótlás háromnegyede Pakisztánon át jut el a szövetséges erőkhöz: Karacsiban, a nagy déli kikötővárosban kirakodják, s onnan a szárazföldön teszi meg az utat. Északnyugaton, az afgán határ menti pakisztáni törzsi övezetben azonban gyakran támadás éri a szállítmányokat. (MTI) Kínai felhívás Obamához Peking. Kína felszólította kedden Barack Obama amerikai elnököt, hogy törekedjen Washington és Peking gyakran feszült katonai kapcsolatainak javítására. A kínai védelmi tárca szóvivőj e azt kérte a Pentagontól, hogy hárítsa el az akadályokat a két hadsereg kapcsolatainak „egészséges erősödése” elől, és teremtse meg a fejlődés egyéb feltételeit. A kínai nemzetvédelemről tegnap kiadott jelentés szerint hatalmas károkat okoz a kapcsolatokban és a Tajvani-szoros két partja közötti békét is veszélyezteti, hogy az USA továbbra is ad el fegyvereket Tajvannak. (MTI) Irán nyitna az unió felé Brüsszel. Irán kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Unióval az energiaügyi kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. Ezt tegnap Brüsz- szelben mondta az iráni külügyminiszter-helyettes. Meh- di Szafari az Európai Parlament képviselői előtt arról beszélt, hogy Teherán akár gáz-, akár olajforrásként, de tranzitországként is hasznos lehetne az uniós országoknak. Az iráni diplomata brüsszeli látogatása időben egybeesett az orosz-ukrán gázvita lezárultával, amikor Brüsszelben mindenki a tanulságok levonásáról, az energiabeszerzési források diverzifikálásának szükségességéről beszél. Az EU-ban minden korábbinál több szó esik most a Nabucco gázvezeték tervéről. Ezzel kapcsolatban az egyik fő gond azonban az, hogy hallatlanul nehéz kötelezettségvállalást kipréselni olyan közép-ázsiai országokból, mint amilyen például Azerbajdzsán. Ott ugyanis az oroszok is bejelentkeztek, szívesen megven- nékjó áron az azeri gázt. Egyelőre tehát nem tudni biztosan, honnan lenne gáz a Nabuccó- ban, ha a vezetékrendszert megépítenék. Technikai szempontból Irán kézenfekvő megoldásnak látszana. (MTI) Sarkozy már nagyon várja, hogy ők ketten megváltoztathassák a világot - félelmetes kihívásokkal kénytelen szembenézni Barack Obamával beteljesült King álma Washington/London/Párizs. Ha volt valaha is olyan pillanat, amikor a világot meg kellett menteni, az most jött el, és előkerült egy ember, aki azt mondja, hogy képes erre. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt egy brit lap, a The Guardian írta tegnap, s jól kifejezi azokat a hatalmas elvárásokat, amelyekkel Amerika és a világ jelentős része tekint Barack Obama elnöksége elé. A kommentár szerint Obama elnökségének jelentőségét illusztrálhatja: „mindenki, aki ma él, emlékezni fog arra, hogy éppen hol volt Obama eskütételének pillanatában. Az új amerikai elnök a lehetetlent váltotta valóra, amikor a tehetősek megadóztatását, a szegények adójának csökkentését, az éghajlatváltozás kezelését és George Bush külpolitikai irányvonalának megfordítását ígérve nyerte meg az elnökválasztást.” Még a konzervatív The Daily Telegraph szerint is ritka fénypont a jelenlegi sötét időkben egy olyan elnök beiktatása, aki a derűlátást és a reményt testesíti meg. Obama azonban félelmetes kihívásokkal kénytelen szembenézni, és helyzetét még nehezebbé teszi, hogy oly sokat várnak tőle. „Ráadásul- mivel ő az első afroamerikai elnöke Amerikának - egy olyan embercsoport reményeinek is meg kell felelnie, amelynek (SITA/AP-felvétel) A reményt testesíti meg tagjai alig 44 éve kaptak teljes körű politikaijogokat.” Tény, a nagy európai lapok tegnapi írásai kivétel nélkül az USA megtépázott tekintélyének helyreállítását és a transzatlanti kapcsolatok megújulását várták az új elnöktől. A madridi El Mundo szerint „az USA nyolc éven át figyelmen kívül hagyta a szövetségesek véleményét. Ha továbbra is vezető világhatalom akar maradni, akkor bíznia kell a diplomácia erejében.” A római La Repubblica meglátása: „Ha Obama beiktatási beszédében az amerikai nép egységére és egyedülálló voltára hivatkozik, a közös felelősséget húzza alá, nem pedig az áldozat szerepében való tetszelgést vagy a harcos visszavágást a feketék sérelmeiért, akkor végérvényesen lezárul egy fejezet az emberiség történetében.” A rengeteg hivatalos jókívánság, üdvözlő távirat közül Nicolas Sarkozy francia elnökét érdemes idézni - ez is jellemző -, aki azt írta, már alig bírta kivárni, hogy Obama hivatalba lépjen, s ők ketten megváltoztathassák a világot. Külügyminisztere, Bemard Kouchner már visszafogottabb volt, mert amellett, hogy „osztozik Obama csodálatában”, hozzáfűzte: „Nem várhatjuk tőle, hogy azonnal megoldja Amerika minden gondját, és méginkább nem a mieinket. Obamának nincs varázspálcája.” A CNN hírtelevízió a Martin Luther King-napnak nevezett hétfői nemzeti ünnepen tette közzé legújabb felmérésének eredményét: a fekete bőrű amerikaiak 69 százaléka szerint Obama elnökké választásával, 45 évvel King legendás, Van egy álmom kezdetű beszéde után megvalósult a tisztele- tes célja. A fehérek azonban kriti- kusabbak, többségük szerint King álma még mindig nem teljesült be. Azoknak a fehéreknek az aránya viszont, akik a feketék többségével értenek egyet, tavaly március óta 35-ről 46 százalékra nőtt. A válaszolók 61 százaléka szerint a feketék életminősége javulni fog az elkövetkező négy évben, jóllehet a választást közvetlenül követő határtalan derűlátás mára egy kissé mérséklődött. (MTI, s, ú) Obama állítólag a külügyminiszteri posztot is felkínálta alelnökének Jill Biden kitálal (ČTK/AP Bidenné elszólta magát MTl-HÍR Washington. Joe Biden az alelnöki és a külügyminiszteri poszt közül választhatott - szólta el magát az amerikai alelnök felesége, Jill Biden az Oprah Winfrey-show hétfői esti műsorában. Az alelnöki pár a népszerű televíziós showműsor vendége volt a beiktatás előtti estén. Amikor Jill a váratlan kijelentést tette, a feje búbjáig elvörösödő, grimaszoló, majd nevető férje hangos pisszegéssel igyekezett őt elcsöndesíteni. Jill erre még meg is toldotta elszólását: „Tényleg így volt!” A közönség nevetésben tört ki. Egyébként Biden nem cáfolta felesége bakiját, szóvivője a műsor után három órával viszont így tett. „Hogy egyértelmű legyen, Obama csak egy posztot ajánlott fel, azt, hogy Biden legyen a társa az elnökválasztáson (...) s ő örömmel elfogadta azt. ” Biden a műsorban azt mondta, hogy Jillyvel megbeszélte a dolgot, mielőtt elfogadta Obama ajánlatát. Nejeviszontígyadtaleadolgot: azt mondta férjének, hogy az alelnöki poszt jobb lenne a család miatt. „Ha külügyminiszter lennél, mindig távol lennél, soha nem látnánk (...) csak néha egy-egy állami vacsorán.” Biden, aki az előválasztások elején, mivel maga is jelöltaspiráns volt, még Obama ellen kampányolt. Elmondása szerint nem döntötte el rögtön, hogy az alelnöki poszt a legmegfelelőbb hely a számára, de aztán elfogadta az ajánlatot, miután Obama biztosította: partneri lesz a viszonyuk. Mint mondta, Obama bizalmast keresett magának, olyan valakit, aki nem egybólogatójános. Rendkívüli hírhelyzet Washington. A vezető amerikai hírtelevízió, a CNN rendkívüli hírhelyzetet hirdetett a történelmi beiktatás napjára a közvetítést nehezítő nagy hideg és a hatalmas tömeg miatt. A CNN műholdas telefonokat osztott ki riportereinek, mivel a kommunikációs hálózatok bedugulhatnak. A mobiltelefonos cégek előre figyelmeztettek: a túlterheltség miatt előfordulhat, hogy a térségben nem lehet majd telefonálni, fotókat, e-maileket küldeni. A stáb tagjai a helyszínen egy sátorban töltötték az éjszakát. A hideggel és a tömeggel dacoló riportereket palacsintás reggelivel indították tegnap útnak. (m) PORTRÉ Tapasztalatokat a szegénynegyedekben szerzett MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerika első afroamerikai elnöke 1961. augusztus 4-én született a hawaii Honoluluban kenyai apától (Barack Obama) és kansasi fehér bőrű amerikai anyától (Stanley Ann Dunham). A szülők a Hawaii Egyetemen ismerték meg egymást, és Honoluluban házasodtak össze. Két évvel fiuk születése után elváltak. A Harvard Egyetemen közgazdász végzettséget szerző apa végül visszatért Kenyába, ahol neves szakember lett. 1982-ben autóbalesetben meghalt. Obama anyja később hozzáment egy indonéz férfihoz, majd kisfiával együtt Indonéziába költöztek, és született egy lányuk. A fiú 10 éves korában visszaköltözött Hawaiira, és attól fogva anyai nagyszülei nevelték. (Nagyanyja egy nappal az elnök- választás előtt hunyt el.) Apja későbbi kenyai házasságaiból Obamának további hét féltestvére született. Obama a New York-i Columbia Egyetemen nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát, később pedig a Harvard Egyetemen jogi doktorátust. Első afroamerikaiként lett a Harvard jogi folyóiratának elnöke. Első munkahelye egy New York-i pénzügyi tanácsadó cégnél volt, majd szervező lett egy egyházi alapítású, chicagói szervezetnél, amely a szegénynegyedekben élők körülményein igyekezett javítani. Dolgozott egy ügyvédi irodában is, s ott ismerte meg mostani feleségét. A jogi diploma megszerzése után polgári ügyekkel foglalkozó ügyvéd lett egy kis chicagói irodában, majd alkotmányjogot oktatott a Chicagói Egyetemen. Felesége szintén a Harvardon végzett jogászként. 1996-ban választották be Illinois állam szenátusába. Jóléti és etikai kérdésekkel foglalkozott, valamint annak az intézkedésnek a kidolgozásával, amely szerint a rendőrségnek emberölési ügyekben elektronikus úton rögzítenie kell a kihallgatásokat és vallomástételeket. 2004-ben elnyerte Illinois állam egyik szenátori székét az amerikai felsőházban. Ehhez a demokrata párti előválasztáson hét vetélytársat győzött le abszolút többséggel, végül republikánus párti ellenfelét 70:27 arányban utasította maga mögé. A szenátusban saját lobbiszervezetet alakított. 2005-ben és 2006-ban 12 törvénytervezetet kezdeményezett, és további 427-et támogatott. 2007-ben benyújtott egy olyan javaslatot, amely kivonná az amerikai erőket Irakból. Öt szenátusi bizottságnak volt a tagja. 2007. február 10-én hivatalosan bejelentette, hogy indul a demokrata párti elnökjelöltségéért folyó versenyben. 2008. november 4-én megválasztották az USA elnökének. Nős, felesége leánykori neve Michelle Robinson, két lányuk van: az 1998-ban született Malia és a 2001-ben született Natasha. Tagja a protestáns Krisztus Egyesült Egyházának (United Church of Christ). Gázai övezet Nyugodtan telt az éjszaka Gáza/Jeruzsálem. A vasárnap kihirdetett tűzszünet óta a második, tegnapra virradó éjszaka is nyugodtan telt a Gázai övezetben, egyetlen incidenst sem jelentettek. Arra a kérdésre, a hadsereg kivonul-e az övezetből Barack Obama amerikai elnök eskütételéig, Avital Leibovics szóvivő úgy válaszolt, hogy Izraelben „egyelőre senki sem beszél a csapatok teljes kivonásáról”. Megfogalmazása szerint „ez a helyszíni realitásoktól függ”. A védelmi tárca illetékese azt mondta, fokozatosan csökkentik katonáik számát a Gázai övezetben, „de riadókészültségben tartunk egységeket, hogy gyorsan reagálni tudjunk minden eshetőségre, s a légierő továbbra is ellenőrzi az egész övezetet”. Az izraeli katonai rádió szerint a Hamásznak még mintegy 1200 rakétája van az övezetben. Cipi Livni izraeli külügyminiszter Gilád Sálit, a 2006-ban elrabolt és azóta a Hamász fogságában lévő izraeli katona szabadon engedésétől tette függővé a gázai övezeti átkelőhelyek megnyitását. „A két dolog összefügg. Ha a Hamász kapni akar valamit Izraeltől, hát mi is kapni akarunk valakit: Gilád Salitot.” Még az új amerikai kormány hivatalba lépése előtt igyekezett magához ragadni a német külügyminiszter a kezdeményezést a Közel- Keleten: 5 szakaszból álló béketervet dolgozott ki. A Süddeutsche Zeitung szerint a kezdeményezésről Frank-Walter Steinmeier egyeztetett az EU tisztségviselőivel, Karel Schwarzenberggel, a soros EU-el- nök Csehország külügyminiszterével és Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselővel is. Az előterjesztés nem titkolt célja, hogy ne az USA legyen az egyedüli kezdeményező a régióban. Steinmeier egyébként a háromhetes gázai válság alatt kétszer is a Közel-Keletre utazott, hogy közvetítsen. (MTI, ú) i « f < I f 4 4 A % 4
