Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-21 / 16. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 21. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ OROSZ LAPOK A legkevésbé Jurij Budanov volt ezredes gyanúsítható a Markelov-gyilkossággal - erre jutottak az orosz lapok, egyet­értve a nyomozó szervekkel. Sztanyiszlav Markelov 34 éves sztárügyvédet, aki számos cse- csenföldi jogsértéssel foglal­kozott, hétfőn fényes nappal lőtték agyon Moszkva belváro­sában. Az orosz sajtó azt bon­colgatta, kinekálltérdekébena gyilkosság. Jurij Budanov9 éve Csecsenföldön meggyilkolta Elza Kungajevát, állítólag orv­lövésznek vélte, s a napokban helyezték előzetesen szabad­lábra. Kungajeva családját Markelov védte a Budanov- perben, és hétfőn jelentette be, hogy Budanov szabadlábra he­lyezését megfellebbezi, ha kell, elmegy az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is. (mti)- Sajnos, még nem találtam fel azt az anyagot, amely törölné az emberek emlékezetéből a Beneš-dekrétu- mok következményeit. (Peter Gossónyi rajza) A Boc-kabinetnek újabb fontos döntést kell hoznia a regisztrációs adó ügyében Szappanoperák román módra Egy jó indok sosem árt. Ha pedig ez az indok maga a nagy gazdasági világvál­ság, főleg nem. Az új román kormánynak legalábbis kapóra jött a válság, hiszen van mire fognia, hogy mi­ért nem tudja megvalósíta­ni azt, amit néhány hónap­ja, kampányidőben ígért. BALÁZS BENCE Alig került ugyanis hatalomra az új kormány, rögtön leszögezte, szó sem lehet a tanári fizetések 50%-os emeléséről. Pedig fél éve, nagyjá­ból éppen a válság kitörésekor, il­letve a rá következő egy-két hó­napban még azt hangoztatta mindkét jelenlegi - akkor még el­lenzékben lévő - kormánypárt, hogy minden gond nélkül elbírná a költségvetés. A szeptember végén kezdődött, alkotmánybírósági dön­tésekkel, parlament által jóváha­gyott törvények elhalasztásával, egymásra rácáfoló sürgősségi kor­mányrendeletekkel, sztrájkfenye­getőzésekkel fűszerezett béreme­lés-szappanopera így minden bi­zonnyal mégnem ért véget. Ezen kívül a kismamáknak járó gyesnek is felső határt szabott a kormány (az intézkedés kevese­ket érint ugyan, éppen ezért me­rül fel miatta a kérdés: ennyire rosszul áll az ország?!), s még nagyobb vihart kavart azon in­tézkedésük, hogy azoknak a nyugdíjasoknak, akik még állami intézményekben munkát vállal­tak, választaniuk kell a nyugdíj, illetve a munkahely között. Az új kormány „bemutatkozása” más szempontból sem sikerült fé­nyesre: még egy hónapja sincs ha­talmon, máris megvolt az első koa­líciós botrány. A belügyminiszter úgy jelölte ki ugyanis a felderítő és belső rendvédelmi főigazgatóság vezetőjét, hogy nem kérte ki ebben a szociáldemokrata pártelnök, Mir- cea Geoaná véleményét, aki emiatt nemcsak rá, hanem a kinevezést aláíró demokrata-liberális minisz­terelnökre is „megharagudott” - az ügy a belügyminiszter székébe ke­rült, ugyanis pártja megvonta tőle a támogatást, aminek következtében lemondott. A Boc-kabinetnek újabb fontos döntést kell hoznia egy olyan ügy­ben, amelynek huzavonája már második éve tart. Ez pedig a re­gisztrációs adó - új nevén a környe­zetvédelmi adó - szappanoperája, aminek két főszereplője van: az előző román kormány és az Európai Unió, a forgatókönyvíró pedig az előző román kormány, amely azt hitte, hogy az EU-s törvénykezést is ugyanúgy ki lehet játszani, aho­gyan szinte minden román tör­vénynek megvannak a kiskapui. Brüsszel azonban nem ismeri ezt a fajta játékot, és rendre szankciók­kal fenyeget, legalábbis ráncolja a homlokát- legutóbb éppen decem­ber 22-én, az új kormány esküjének letételekor küldött rosszalló levelet Romániának, mivel a leköszönő Táriceanu-kormány egyik utolsó intézkedésével egy évre felfüggesz­tette a környezetvédelmi adót - de csak bizonyos járművekre. A szálak egyébként még 2007-re nyúlnak vissza, amikor Románia EU-s csatlakozásával megnyíltak a határok a külföldi használt autók előtt, a kormány pedig attól tartva, hogy a vámmentesség miatt az or­szágot ellepik a roncsok, bevezette a regisztrációs adót, amelyet egy­szer kellett fizetni: akkor, amikor az illető autót először forgalomba írják Romániában. Az adó értéke a használt autók esetében akár több ezer euróra rúgott, míg az új járműveké csupán pár száz euró- nyi volt - nem volt talán véletlen, hogy sokan úgy vélték: a hazai au­tógyártást segíti az intézkedés. Er­ről persze sokat lehetne vitatkozni, hiszen a hazai autógyártás, azaz a Dacia már rég francia kezekben volt ekkor, így ha volt, akkor legfel­jebb pár ezer munkahely megtar­tása vagy bizonyos autóiparban (is) érdekelt személyek anyagi ér­deke lehetett a hátsó szándék az intézkedésben. Tény viszont, hogy az EU szerint a törvény nem felelt meg az európai elveknek, hiszen ellentmondott a javak szabad áramlásának az EU tagállamain belül - egyes esetekben már-már nagyobb volt a regisztrációs adó, mint a külföldről vásárolt használt autóértéke. Az EU-s szankciók elkerülése végett aztán Románia nagy soká­ra, tavaly júliusban megváltoztat­ta a törvényt: a regisztrációs adó­ból környezetvédelmi adó lett, fontos értékbeli változásokkal: a használt autók adóját jelentősen csökkentették, az újakért valami­vel növelték, így az adószint va­lamelyest kiegyenlítődött. Ez már az EU-nak is tetszett, de a román állampolgároknak is: jelentősen megugrott a használt autók piaca, az újaké visszaesett. A volt minisz­terelnök, Cälin Popescu Tári- ceanu így hatalmon levő utolsó napjaiban kitalálta, hogy a világ­válság jó ürügy arra, hogy a kor­mány megalkossa a törvény kis­kapuját: egy évre felfüggesztette az új autókért fizetendő környe­zetvédelmi adót, a használt autók utánit viszont háromszorosára emelte. Nem csoda, hogy az EU ismét reklamál, és az új kor­mánynak lépnie kell. Kérdés, mit lép. Mert ha ismét elhamarkodja a dolgokat, a regisztrációs adó szappanoperája lekörözheti még a Szabó családot is... Obama hivatalba lépésével a nemzetközi közösség stílusváltásra számít az USA külpolitikájában Diplomáciai manőver MALINAK ZSOLT A múlt pénteken a Bush-admi- nisztráció külügyminisztere, Con- doleezza Rice és izraeli kollégája, Cipi Livni az USA és Izrael közötti hírszerzési, katonai és logisztikai együttműködés megvalósítását előirányzó egyezményt írt alá Wa­shingtonban. Az együttműködés célja a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészet és a Hamász fegyverkezésének megakadályo­zása. A dokumentumot a leköszö­nő amerikai külügyminiszter írta alá, megvalósítása a tegnap beik­tatott kormányzat feladata lesz. Értesülések szerint „informálisan” az Obama-adminisztrációt is be­vonták a megállapodásba. Másnap az izraeli nemzetbiztonsági kabi­net megszavazta az egyoldalú tűzszünetet, majd vasárnap a had­sereg megkezdte a visszavonulást. A hétfői sajtó közzétette az izraeli kormánykörökből származó hírt, hogy a hadsereg Obama beiktatá­sáig kivonul a Gázai övezetből. A múlt hét elején szivárgott ki az információ, hogy nézeteltérés tá­madt Ehud Óimért miniszterel­nök, Ehud Barak védelmi minisz­ter és Cipi Livni külügyminiszter között a háború folytatása miatt. Óimért a harci műveletek folytatá­sa mellett szállt síkra, Barak és Livni több napos humanitárius tűzszünetet szorgalmazott. Majd Livni volt az, aki felvetette az egy­oldalú tűzszünet javaslatát, tekin­tettel Obama közelgő beiktatásá­ra. A hétvégén viszont Óimért már a mielőbbi kivonulást emlegette. Obama hivatalba lépésével a nemzetközi közösség az USA kül­politikájában bekövetkező stílus- váltásra számít. A konfliktuskeze­lést texasi módra valószínűleg fel­váltja egy árnyaltabb megközelíté­si mód, ahol nagyobb teret kapnak a diplomáciai lehetőségek. Leg­alábbis ez az új elnök idealiszti­kusnak tűnő ígérete. A Hamász a három hétig tartó offenzívában harci cselekvőképes­ségét, infrastruktúráját és gazda­sági bázisát tekintve meggyengült, ugyanakkor az autonóm területe­ken politikai tényező maradt, a népszerűsége nem csökkent. És bár Óimért hivatalosan közölte, hogy Izrael elérte a kitűzött célo­kat, a miniszterelnök folytatta volna a háborút, ha ezzel nem koc­káztatja a diplomáciai eltávolo­dást az új amerikai kormányzattól. Az izraeli hadseregnek valószí­nűleg napokra lett volna szüksége ahhoz, hogy a Hamász politikai apparátusát lerombolja. A katonai kivonulás nem más, mint diplo­máciai előremenekülés. Nagymértékben befolyásolja a további fejleményeket, hogy a harcok befejezését követő rende­zési és újjáépítési folyamatban részt vállaló kormányok milyen pozíciót szánnak a Hamásznak Gázában. Mahmud Abbász elnök átmeneti egységkormány létreho­zását szorgalmazza, amely leve­zényelné a parlamenti választá­sokat és az elnökválasztást. A ter­rorista szervezetet sokat bíráló és a rafahi határátkelő megnyitásá­tól ódzkodó Mubarak egyiptomi elnök a Fatahot támogatja, nem sok szerepet szán a Hamásznak. Hasonló az álláspontja az övezet újjáépítését jelentős pénzösszeg­gel támogatni kívánó Abdallah szaúdi uralkodónak. Az Európai Unió szintén üdvözölné a Palesz­tin Hatóság gázai befolyását. Az elszigetelési szándékhoz a Ha­másznak is lesz hozzáfűznivalója. KOMMENTÁR Képesek rá? CZAJL1K KATALIN Barack Obama elnökké választása több szempontból is átírta a törté­nelmet. Nem csupán azzal, hogy ő az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke, ami önmagában is hatalmas jelentőséggel bír. Obama megválasztása azért is történelmi, mert eddig egyetlen elnökjelölt­nek sem sikerült ennyire megszólítania a közembert, s ekkora töme­geket mozgósítania. Ehhez persze hozzájárult az utóbbi évek feszült belpolitikai helyzete, a demokrata jelölt győzelme azonban mégis el­sősorban Obama személyes diadala. Eltekintveprogramjavalóságtartalmától,egydologmegkérdőjelez- hetetlen: Obamának sikerült úgy felépítenie a kampányát, hogy az amerikaiak milliói számára választ jelentsen az országukjövőjével kapcsolatban felmerülő egyre több kérdésre. Az unalomig ismételt change (változás), ésYes.we can (Képesek vagyunk rá) tökéletes szlogeneknek bizonyultak-bármindenkinekvalamimást jelente­nek, rendkívül frappánsan kifejezik az átlagos amerikai életérzését. Nálunk pár hónap múlva lesz köztársaságielnök-választás, így akar- va-akaratlanul összehasonlítjuk az amerikai és a hazai kampányt, már ha esetünkben lehet egy általán kampányról beszélni. Hivatalo­san ugyanis csakl5napigtarthat,tehátajelöltek érdeke, hogy minél később váljanakhivatalosjelöltekké,addigugyanis szabadon kam­pányolhatnak. Ez az első elnökválasztási abszurd. Amásodik,hogya voksolás legfőbb esélyese, Ivan Gašparovič még be sem jelentette az indulását. Mégis többjelöltkétségtelenülelkezdettkészülődni.Alegaktívabb eddig Iveta Radičová. Az indulás azonban az ő esetében is kissé félre­sikerült, múlt heti hivatalos bemutatkozása inkább hasonlított egy egyetemi előadáshoz, mint kampánnyitóhoz. El is hangzott a kritika, hogy hiányzikaz obamai Yes, we can-féle mozgósító szlogen. Ezt Radičová stábja olyannyira komolyan vette, hogy a héten megjelenő óriásplakátokon szó szerint az obamai csodaformula szerepel- di­cséretére váljék, hogy legalább két nyelven (Dokážeme to/Képesek vagyunk rá). Az ellenzéki jelölt stábja nyilván biztos lóra akart tenni, de - bár Amerika messze van Szlovákiától - itt nagyon kilóg a lóláb. A KDH-ból kivált František Mikloškónak is gyakorolnia kell még a kampányolást. Ő az ugyancsakszakadár Vladimír Palkóval látható közös poszteren, amelyen a Szemükbe nézhetünk szlogen olvasha­tó. Az ember azt mondaná, hogy egy államfőjelöltnél ez alapköve­telmény, ennél többet kellene kínálni a választóknak. Tudja ezt Zu­zana Martináková, a következő esélytelen jelölt, aki egyenesen in­gyenes telefonos tanácsadást ajánl óriásplakátjain, ami azonban úgy fest, mintha egyjósnő kínálná szolgáltatásait. Ha rövid időn belül nem változik a helyzet, valószínűsíthető, hogy az elnökjelölt-kampánynak vajmi kevés hatása lesz az emberek döntésére, s azt kizárólag az illető pártszimpátiája fogja meghatá­rozni. Erre amúgy is jó esély van - az eddigi elnökválasztásokkor ez a trend érvényesült - mégis szomorú volna, ha ajelöltek meg sem próbálnák Obama módjára mozgósítani a választókat (nem szó szerint értendő!). Az elkövetkező hetek megmutatják, képe­sek-e rá. JEGYZET jegyeztemaztis,hogyhaabete- getkórházbankezelnék(anapi egy infúzióért, kosztért, kvárté­lyért) az egészségbiztosító napi több ezer koronát térítene. Abiztosító illetékese mellébe­szélt, aztajánlotta, hogy az alig mozgó 85 éves páciens a megyei orvosnál érdeklődjön az árjegy­zék iránt. Kifogásolta, hogy nem tudtam sem a diagnózis számát, sem azinfúzió összetételét. Meg­jegyezte, ha abetegsajátkérésére kapja az infúziót, a költségeket ők nem térítik! (Mertazemberúri kedvében szurkáltat infúziókat az ereibe!) Bár kétlem, hogy van orvos, aki abeteggel közli a diag­nózisszámát, elmagyarázza, mi­lyen orvosságokat adagol a fizio­lógiai oldatba, rábírtam édes­anyámat, tudjamegazinfúzió összetételét és a diagnózist. Az adatokbirtokában ismét abiz- tosítóilletékesétőlszerettemvol- na megtudni, ha az infúziót az or- vosirendelőben adják, mittéríte- nek ők, illetve: miért kell a rende- lőbenfizetniazért, amitakórház- ban „ingyen” adnak. Megtudtam, hogy a gyógyszerárjegyzéksze- rint az M 54-es diagnózisnál az in- fúzióstasak, a műanyag cső és a tű, a fiziológiai oldat és az egyik orvosság árát a biztosító téríti, de a másikkét fáj dalomcsillapítóét a beteg fizeti. Apontos összeget nem közölte, s azt sem, mit is je­lent a beteg menedzselése, amit fennen hangoztatnak. Ha csak azt nem.hogyakiszolgáltatottbe- tegre hárítják kínjai megszünte- tésénekköltségét. Betegen, kiszolgáltatva PÉTERFl SZONYA Az egyszerű földi halandó életét sokapró gond nehezíti. Például a hátfájás. Alig akad ember, aki ne tudná, mekkora kínokat okoz, melyek gyors megszüntetéséért bármire hajlandókvagyunk. Bo­rogatjuk, kenegetjük, mázsa- számnyeljükafájdalomcsillapí- tókat, mindhiába. Végül elván- szorgunkaz orvoshoz, nemaz ideggyógyászhoz, ortopédus- hoz, hanem a körzetihez, mert ajánlása nélkül a kutya sem áll ve- lünksz'óba.Adokiafájdalom gyors megszüntetése érdekében infúziót ajánl, s nincs az abeteg, aki visszautasítaná. Ám amikor felkel az ágyról, meglepve ta­pasztalja, hogy 5,51 eurót kértő- le az ápolónő. Eztörtént85 éves édesanyám­mal, aki mondta a magáét, ne­kem. A rendelőben nem szólalt meg, nehogy az orvosa neheztel- jenrá. „Őrület-háborgott-, hogy bár a tárca illetékesei azt szajkóz­zák, olcsóbb lett a gyógyszer, az infúzió 17 koronával többe kerül, minikét éwelezelőtt.” Nem voltam rest, s az egészség- biztosítótól kértem magyaráza­tot, elvégre ők szavatoljákaleg- jobbellátást, menedzselikabete- get. Tudni akartam, miért az anyámra szállnaka kezelési költ­ségek, s mitfizetabiztosító. Meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom