Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-17 / 13. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 17. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZAVA A Népszava szerint csütörtökön sikkasztással is meggyanúsíthatja a rendőrség a csepeli kettős gyilkosság egyik gyanúsítottját, D. Gábort. A Cse- pel-sziget Általános és Szakképző Iskola volt gazdasági igazgatóját csütörtökön ismét kihallgatják - áll a lapban. D. Gábor védője a Fővárosi Főügyészségtől azt kéri, tegye lehetővé a helyszínen készült, s a bűncselekmény kapcsán levont következtetések egyik alapjául szolgáló kazetta meghallgatását. Azért elengedhetetlen, mert erre hivatkozott a budapesti rendőrfőkapitány és a rendőrség munkatársa a sajtóban, ennek alapján helyezte a bíróság előzetes letartóztatásba. (mti) HÉTVÉG(R)E Se földgázunk, se humorunk Egy hét a politikában hosszú idő. Például ennyiidő alatt kiderült, sajátságos cseh szemszögből nézve Szlovákia voltaképpen magyar szalámi, Bulgária török vécé, Románia pedigmagaaDrakula.Agáz- hiánymiattabolgárokaz orosz nagykövetségelőtt tüntettek, aszerbekugyanezért orosz zászlót égettekKraguje- vacban. Közben véglegnyug- díjba vonult a szlovákkorona. Emellett egy életre megtanultuk, mi az a blackout. S1DÓH. ZOLTÁN A bagdadi bazárok alkudozási stílusát lazán leköröző orosz-ukrán huzavona a földgáz szállítása terén izgalmas tektonikai mozgásokat indított el térségünkben. Miközben Oroszország rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a balkáni országokat és többi közép- és kelet-európai államot, az eddig jobbára hűvös diplomáciai viszonyokat ápoló kis országok sorra egymást segítik a gázkrízis megoldásában. Magyarország Szerbiát, Horvátországot és Boszniát, Szerbia Boszniát, Csehország pedig Szlovákiát látja el gázzal. Sőt, Gyurcsány Ferenc még Szlovákia megsegítésének lehetőségét is felvetette, ami igazán keserű pirula a gázért kuncsorgó Ficónak. A sors fintora, hogy éppen az oroszok iránt elfogultságot tápláló és szimpátiát érző szerbek, bolgárok és szlovákok vannak a legrosszabb helyzetben. Ezért nem csoda, hogy a szerb tüntetők már orosz zászlót is égettek mérgükben. Az orosz anyácskát hidegtől szederjes ajakkal egyre cifrábban anyázzák. A végsőkig kifacsart Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter a napi válságstábi ülések után mind gyatrább szlováksággal magyarázza a megmagyarázhatatlant - hogyhogy csak néhány napra elegendő a földgáztartalékunk, miközben a krízis elején még 80 napról beszélt. A sajtótájékoztatókon mellette ülő Bemd Wagner, a Szlovák Gázművek elnöke viszont egyenesen kivirágzott. Ha megkérdezik tőle - Rejtő Jenő stílusában - Na, mi újság, Wágner úr?, a német cégvezér javuló szlováksággal magyarázza el: a gázművek francia és német társtulajdonosa saját tartalékaiból jelentősen hozzájárul Szlovákia gázellátásának részleges fenntartásához. Ismerjük el, most borzalmas lehet Ficónak. Nem elég, hogy nagyot csalódott a neki oly kedves oroszokban és kisoroszokban (ukránokban), még azt is el kell viselnie, hogy éppen a gázművek általa olyannyira utált nyugati tulajdonosaitól, na meg Magyarországtól kapott segítségfelajánlást. A blackout, vagyis a teljes áramellátás-kiesés szélén táncoló ország kormányfejeként módfelett idegesen dobolhat a Jaslovské Bohunice-i VI-es atomerőmű indí- tógombján. A volt pionírpalota Darth Vaderénél időközben már bekövetkezett a blackout, magyarán az elnöki palota hörgő hangú lakója (szellemileg) máris elsötétült, amikor a minap azt találta mondani: Szlovákiában csak szlovák iskolák vannak. Képzelhetjük, mekkora bajban lehet Szlovákia, hogy tegnap a magából ilyen gyöngyszemeket kipréselő Gašparovičot Kijevbe szalasztották energiaügyben. Ez aztán a gáz! Mennyivel kellemesebb helyzetben van viszont Csehország! Egyrészt csatlakozott a nyugati energiahálózatra, így semmilyen gázkorlátozással nem kell szembenéznie, másrészt csupán az európai uniós államoktól kellett bocsánatot kérnie a tagok kifigurázása miatt. David Čemý az EU Minisztertanácsa brüsszeli épületében felállított képzőművészeti alkotásában negatív sztereotípiákon keresztül ábrázolta az országokat. Lengyelországot a meleg zászlót tartó katolikus papokkal, Franciaországot egyetlen sztrájkként, Romániát Drakula kastélyaként, Bulgáriát török vécéként, Hollandiát mecsetektől hemzsegő, elárasztott vidékként, Szlovákiát magyar szalámiként mutatja a tárlat. A csipkelődő cseh tréfát igazán csak a fanyar humort szintén magas szinten művelő angolok értékelték pozitívan, a bolgárok és a szlovákok pedig a legkevésbé sem vették a lapot. Azaz a búcsúzó hét mai mérlege: se koronánk, se földgázunk, se humorunk. A gazdasági válság veszélybe sodorhatja az orosz hatalmi struktúrát Putyin pedálozik, Medvegyev a gyerekülésen ül MTI-ELEMZÉS A gazdasági válság nyomán zuhanó értékű rubel, a tőzsde mélyrepülése és a növekvő munkanélküliség mind komoly veszélyt jelenthetnek az Oroszországot irányító törékeny hatalmi struktúra egyensúlyára nézve. Miután Vlagyimir Putyin tavaly májusban a szerényebb miniszter- elnöki hivatalra cserélte elnöki pozícióját, továbbra is képes volt ellenőrzés alatt tartani az olajdollárok beáramlását, amelynek köszönhetően - a nyugalmazott tábornokoktól kezdve a gyári munkásokig - mindenki felsorakozott mögötte. Ám az egyre mélyülő gazdasági válság miatt elemzők kezdik megkérdőjelezni a Putyin és pártfogolja, Dmitrij Medvegyev elnök alkotta tandem fenntarthatóságát. „Nagy a valószínűsége, hogy Putyin és Medvegyev népszerűsége jelentősen csökken, (...) és ez nagy veszélyt jelent az egész politikai rendszerre nézve” - vélekedik Nyikolaj Petrov, az amerikai Carnegie alapítvány moszkvai központjának kutatója. A két vezető politikus közti távolodás első jele lehet, hogy Medvegyev néhány napja azért bírálta a kormányt, mert nem kezelte elég gyorsan a pénzügyi válság következményeit. ,A tervezett intézkedéseket a vártnál lassabban ültetjük át a gyakorlatba, és ami ennél is fontosabb, lassabban, mint ahogy azt a jelen körülmények megkövetelnék” - fogalmazott az elnök, de Putyint név szerint nem említette. Elemzők szerint Medvegyev politikailag most még igen gyenge, de számítani kell arra, hogy az elnök gyakrabban és egyértelműbben fog megfogalmazni hasonló bírálatokat akormány címére. „Medvegyevnem mondta ld Putyin nevét, viszont világosan különválasztotta az elnöki hivatalt és a kormányt, abban az értelemben, hogy ez utóbbi felelős a gazdaságért” - mondta Dmitrij Oreskin neves politológus. Az orosz tőzsdén több mint 70 százalékkal estek az árfolyamok tavalyhoz képest, miután az állami vállalatokat elérte a globális hitelválság. Az orosz export nagy részét kitevő kőolaj hordónkénti ára 147 dollárról 40-re csökkent. Az emberek életét jelentősen nehezíti, hogy a rubel 17 százalékkal kevesebbet ér a dollárhoz meg az euróhoz képest, és gyakoriakazelbocsátások. A válság mélyülése akár komoly kárt is okozhat Putyin ama nimbuszának, hogy ő mentette meg Oroszországot a gazdasági összeomlástól a 90-es években, s ez a fejlemény akár helyzetbe is hozhatja Med- vegyevet. „Putyin idejében a helyi, a katonai és a gazdasági vezetők egyaránt jól jártak, és még az egyszerű embereknekisjutott valami. Putyint közmegegyezéssel támogatta a lakosság - mondta Oreskin. - Most azonban ennek a konszenzusnak az ellenkezője kezd formát ölteni, mivel már nem jut elég mindenkinek” - tette hozzá. Oroszországban bevett, hogy a gazdasági problémákért akormányt teszik felelőssé, és erre hivatkozva menesztik a miniszterelnököt. Putyint azonban továbbra is a legnagyobb hatalommal bíró személynek tekintik az országban, ezért lényegében elképzelhetetlen az elmozdítása. Sokan úgy vélik: nem kizárt, hogy ismét indul az államfői tisztségért a 2012-ben esedékes elnökválasztáson. „Egy nyugati országban Medvegyev egyszerűen leváltaná Putyint. Oroszországban azonban ehhez nincs elég hatalma - vélte Jev- genyij Volk, a Heritage Foundation politológusa. - Ugyanakkor végső soron elkerülhetetlen a a két vezető szakítása, mert egyiküksemleszhaj- landó vállalni a felelősséget az ország helyzetéért”-tette hozzá. Elemzők szerint Putyinnak két lehetősége van: vagy Medvegyev mellé áll, és határozottan alacsonyabb szintű tisztviselőkre hárítja a felelősséget, vagy talál valamilyen módot az elnök - papíron a főnöke - eltávolítására. Egyik lehetséges forgatókönyv szerint egyértelműenkü- lönbséget lehetne tenni Putyin személye és a kormány lépései között. Petrov szerint Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes kiváló céltáblája lehet ez utóbbi bírálatának. Ha ez a stratégia nem működne, nem kizárt, hogy váratlanul választásokat írjanak ki, és Putyin így visszatérhetne az elnöki székbe. A kérdés tehát nem is az, hogy a Putyin-Medvegyev tandem mikor esik szét, hanem az, hogy Putyin mikor akarja partnerét lelökni a bicikliről - vélte a Carnegie elemzője. Mint hozzátette, a tandem metaforája nem is megfelelő az orosz politikai vezetés jellemzésére, mert egy tandemben kerten hajtják a pedált. „Jelen esetben azonban Putyin pedálozik, Medvegyev pedig hátul ül a gyerekülésen.” KOMMENTÁR Bűnös pazarlás KISS TIBOR NOÉ 1987-ben, 11 évesen tapasztaltam meg először, mi is az a kömyezettudatosság és takarékosság. Akkor persze nem így neveztem volna. Csak azt láttam, hogy a közös tusolóban egy WC-lánchoz hasonló madzagot kellett meghúzni, hogy az ember vízhez jusson. Pofonegyszerűen működött: ha meghúztuk a láncot, jött a víz. Ha elengedtük, elállt. A rendszer nem adott lehetőséget a pazarlásra. A példa Norvégiából származik, ahol a futballcsapatunk akkoriban éppen túrázott. Idehaza már nem volt ilyen rózsás a helyzet. Az öltözőnkben valahol mindig elfolyt a víz, vagy a tusoló csöpögött hónapokig, vagy a WC-tartály szivárgott. Ez a kis történet a gázválság apropóján kívánkozott elő. Január elején rémhírek kezdtek terjedni Magyarországon: a keleti szállítmány elmaradása miatt gáz nélkül maradhat a lakosság. Ez azonban csak a dolgok felszíne volt. A valóság ugyanis hamar megmutatkozott gázügyben. Ami pedig nem más, mint az a magyarországi rendszer, amely minden téren (így gáztéren is) csak egy szabályt ismer. A pazarlás elvét. Január 7-én a Nyugati Pályaudvar melletti Westend Bevásárlóközpont üzemeltetői olyan nyilatkozatot tettek, ami kiverte a biztosítékot a közvéleményben. Nem véletlenül. Az üzemeltetők a „takarékosság jegyében” lecsavarták a gázcsapokat, így 26 Celsius fok helyett „csak” 20 Celsius fokra fűtötték fel a megakomplexumot. Szégyen, szégyen és szégyen. De ezt ezerszer kellene megismételnünk. Mint ahogy kérdések ezreit is feltehetnénk - önmagunknak is. De tegyünk fel csak egyet: vajon meddig kényelmeskedhe- tünk még ezen a bolygón? Meddig pazarolhatjuk az erőforrásainkat a 26 fokos bevásárlóközpontokban, a csillogó-villogó műanyag világunkban? Nyilván nem sokáig. A Westend egyébként büszkén jelentette ki, hogy a hatfokos csökkentéssel a bevásárlóközpont gázfelhasználása a harmadára csökkent.Figyelem: nem harmadával csökkent, hanem visszaesett a harmadára. Már csak azt nem tudjuk, hogy ez hogyan forintosítható - azaz, a Westend fennállása óta hány forintnyi gázt pazaroltak el a fogyasztás szentélyében. Mert 26 fokon működtetni egy ilyen intézményt - pazarlás. Bűnös pazarlás. JEGYZET Csőbe húzva TALLÓSl BÉLA Boldog kor volt az, amikor azt hittem, a drótban csinálják az áramot. Pontosabban nem azt gondoltam, hogy szorgos munkával mások áramot tudnak csinálni, hanem inkább olyasformán képzelegtem, hogy a drótban csinálódik az áram. Az áram, ami nem más, mint villanydrótban lakó fény, azt meg egyetlen csavarintással (akkor még csavaros kapcsolók voltak) beengedi az ember a szobába, ha a nap útja éppen véget ér, és az ablakon bejön a sötét. Pénzt persze nem gondoltam, hogy kémek a körtében felvillanó fényért, hiszen úgy véltem, olyan az, mint a levegő vagy a víz: a világ villanypóznákkal és villanydrótokkal alkottatott meg. Mégpedig azért, hogy az áram besötéte- dés után a nappali fényt helyettesítse, ha már úgyis benne van a drótban, és ki tud jönni onnan. Az áram fényét még csak el is tudtam képzelni, jön a drótban, aztán világít. Ám azt végkép nem értettem, hogyan beszél az áram, ha nem a villanyégőbe engedik bele, hanem a rádióban kapcsolja^ be. Mikorra képe is lett az áramnak, előbb csak fekete-fehér, addigra annyit már tudtam, hogy az áram mégsem olyan, mint a víz, amiből annyi van, hogy ingyen ihatjuk. Ákkor értettem meg azt is, hogy azért nem világítanak nagyanyának, ha nem muszáj, mert az áram nem csak úgy jön, ingyen. Ezért, ha megvolt a vacsora és a mosogatás is, nyáron a lábmosás lavórban, télen az se, villanyoltás parancsolta- tott, s csak a kályhából kiszűrődő fényben ültek az ágy szélén, s beszélgettek. Arról, hogy milyen más az élet villannyal, mint petróleumfény mellett. Aztán a szénnel voltak gondjaim. Illetve előbb azzal, hogy egyszer csak kintről is, bentről is elfogyott a meleg (mivelhogy megjött a tél, de az évszakok váltakozásáról akkor még nem tudtam). Az foglalkoztatott sokáig, hogy nálunk miért nincs szén, ha egyszer nagyobb meleget ad, mint a fa. Ha fa terem tüzelésre, szén miért nem?! Mikorra megértettem nagy nehezen, hogy a szenet a föld alól bányásszák, akkor viszont amiatt kezdtem értetlenkedni, hogy miért hozatjuk, és miért nem ásunk magunknak a kertben, ha egyszer van a föld alatt. Magánszorgalomból neki is álltam. Kicsi bányásznak képzeltem magam a kert végében, és kiásott szénhegyekről álmodozva nagy lapáttal nekimentem a mélynek. Csakhamar meguntam, mert nyár volt és meleg. És igazából már nem is hiányzott a szén, hiszen messze volt még a tél. Boldog kor volt az, amikor azt hittem, csak villanypózna és drót kell hozzá, és magától van a fény, a kert pedig kifogyhatatlan szénlelőhely. Boldog kor volt fénnyel és meleggel. Nem volt gáz, hogy jön a sötét és a hideg. Boldog idő lenne most azt hinni, már nem gyerekként, hogy a csőben csinálják a gázt, pontosabban ott csinálódik. Nem lenne gáz a meleggel. S nem lenne melegünk a gáz miatt. [Peter Gossányi rajza) Szöveg nélkül
