Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-17 / 13. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 17. www.ujszo.com Emlékműsorral ünnepük a magyar kultúra napját Kiosztják az életműdíjakat ÚJ SZÓ-HÍR Galánta. A magyar kultúra napja alkalmából január 18-án országos emlékműsort tart a Csemadok. A rendezvényen első ízben kerül sor a Csemadok Életmű Díj átadására. A díjat ta­valy január 22-én Galántán tar­tott értekezletén alapította a Csemadok Országos Tanácsa, amely akkor arról is döntött, hogy évente a magyar kultúra napja alkalmából megrendezen­dő országos ünnepségen adják majd át. „Mindennapi munkánk, eredményeink, tevékeny tagsá­gunk felhatalmaz bennünket ar­ra, hogy olyan díjat alapítsunk, amellyel egy-egy kiemelkedő életmű előtt tiszteleghetünk évente. A díjjal a szlovákiai ma­gyar kultúra szolgálatában eltöl­tött többéves munkát szeretnénk elismerni” - olvasható Hrubík Bé­lának, a Csemadok országos el­nökének a díjazottakhoz címzett levelében. A Csemadok Életmű Díj kitüntetettjei 2009-ben: Ág Tibor néprajzkutató, Gál Sándor író, Őszi Irma nyugalmazott Csemadok-titkár, Újváry László tanár, Takács András néptáncku­tató. A Galántai Városi Művelődési Központban 15 órakor kezdődő ünnepségen Bauer Győző akadé­mikus, a Csemadok volt elnöke mond köszöntőt. A műsorban fel­lépnek a múlt évi országos rendez­vények nyertesei, díjazottjai, a Ga­lántai Kodály Zoltán Daloskor, a Nemeskosúti Berkenye Néptánc­együttes, Zsapka Attila, a Diószegi Dió Héj Citerazenekar, a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyer­mekkara, a Felsőszeli Árvalányhaj éneklőcsoport és mások, (gaál) „Anyád nyelvét bízták rád a századok" Az Égtájak évadnyitója ELŐZETES Budapest. A „művészetek ha­tárok nélkül” mottó jegyében rendhagyó évadnyitót tart az Ég­tájak Iroda január 19-én, hétfőn 19 órától a Thália Színházban. A Füst Milántól kölcsönzött „Anyád nyelvét bízták rád a századok” című kollázs azokat a szellemi tartalmakat igyekszik bemutatni, amelyek a felvilágo­sodás költőjének, a nyelvújítás atyjának, a magyar nyelvű, euró­pai színvonalú polgári kultúra megálmodójának, Kazinczy Fe­rencnek a pályájából villannak föl. Az immár hagyományosnak nevezhető, egész estét betöltő Ég­tájak évnyitó célja a széphalmi mester, Kazinczy Ferenc szelle­mében a zene, a tánc és az anya­nyelv szálait egymásba fűzni. Az esten hét ország fiatal művészei lépnek színpadra: fellép a 30 tagú Egyesített Kárpát-me­dencei nagyzenekar, valamint Bakos Árpád, Kucsera Géza, Csizmadia Anna és a Garden Quartet. Öt népzenei tájegység táncait egy-egy régió táncospárja - a Róna, a Cirkálom, a Tisza, a Ropogó és a Tébláb táncegyüttes szólistái - mutatják be. Minden régió egy-egy kiváló színésze - Gál Elvira (Szabadka), Fabó Tibor (Komárom), Katkó Ferenc (Beregszász), Nagypál Gábor (Budapest), Váta Loránd (Sepsiszentgyörgyi - kortárs ma­gyar költők (Kovács András Fe­renc, Gyimóthy Gábor, Zalán Ti­bor, Orbán János Dénes, Háy Já­nos, Parti Nagy Lajos, Sziveri Já­nos és Domonkos István) versét adja elő. Az est rendezője Hemyák György, (ú) Pilisi szlovák szerzők antológiája Pod Pilíšom - tam je náš svet (Pilis alatt - ott a mi világunk) - e jel­legzetes és sokatmondó cím alatt jelent meg a pilisi szlovák szerzők irodalmi antológiája. A 256 oldalas, kemény kötésű, reprezentatív kivitelezésű antológia a pilisi régió tizenhat szlovák szerzőjének műveiből készített válogatást tartalmaz: Jozef Bajtek, Jozef Baďura, Zoltán B. Valkán, Ildika Fúziková, Gabriel Kara, Éva Fábiá- nová, Alexander Kormos, Anton Drevenka, Štefan Bend’úr, Rudolf Fraňo, Imrich Fühl, Marta Glücková Demjénová, Laco Klaus, Zlatko Papuček, Koloman Papuček, Gregor Papuček. A szerzők közül né­gyen prózaírók és tizenketten költők. A pilisi szlovák irodalmárok itt közölt művei között sok olyan van, amely még vagy sehol nem je­lent meg, vagy eddig csak folyóiratban látott napvilágot. A kötet szerzői, akiket anyanyelvükön túl összeköt a földrajzi hely is, ahol élnek, vagy ahonnan származnak, ebben a gyönyörűséges pilisi táj­ban főként szülőföldjükről és a pilisi emberekről írnak, de műveikben nem kerülik meg azokat a nehézségeket sem, amelyek sajátos nemzetiségi létükből fakadnak. (GP-HL) Megnyílt a Sundance: Robert Redford optimista A világ közben megváltozott MT1-HÍR Park City. ,A művészet mindig megtalálja az útját” - mondta Ro­bert Redford, a Sundance atyja a romló gazdasági környezet ellené­re optimistán a független filmfesz­tivál csütörtöki megnyitóján. A utahi Park Cityben 25. alkalommal zászlót bontó független filmes se­regszemle programját tekintve „ugyanazon az úton jár, mint (1985-ben) az első napon, a világ az, ami közben megváltozott” - erősítette meg a Variety szerint a fesztiválalapító veterán színész­rendező és Geoffrey Gilmore fesz­tiváligazgató. Redford abban sem látott semmi kivetnivalót, hogy a fesztivált keresztbeszelő keddi el­nöki beiktatási ceremónia miatt kevesebb médiafigyelem irányul a független filmesek Mekkájára. Sőt, mint mondta, úgy gondolja, hogy „a film és a kultúra ismét na­pirendre kerül” majd a hivatalba lépő Barack Obama adminisztrá­ciójának idején. Redford kijelentette, hogy a független filmesek a nehézségek ellenére is képesek lesznek új uta­kat találni filmjeik elkészítésére, és megtalálják a közönségüket is. A január 25-ig tartó vetítésso­rozat a legjobbnak talált függet­len játékfilmek és dokumentum­filmek díjazásával ér véget. A fesz­tiválon az amerikai függetleneken kívül a világ más országainak füg­getlen produkciói is láthatók. Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára - az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes bemutatója Képek, levelek, táncok Táncszvit, Székely dalok, Négy csíki tánc, Kanásztánc hatan, Du­daverseny 1910, Duó tekerőre, Húsz szlovák népdal, Román tán­cok, Csak tiszta forrásból, Tánc hú­ros hangszerekre - ezekből a ko­reográfiákból áll össze az Ifjú Szi­vek Magyar Táncegyüttes új műso­ra, a Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára, melynek be­mutatója hétfőn 19 órakor lesz Po­zsonyban, a Heineken Tower Sta­ge táncszínházban. Hégli Dusán, az előadás koreo­gráfusa és rendezője, aki már a Honti igricekben és a Felföldi leve­lekben is megidézte Bartók szel­lemét, ezúttal „a bartóki életutat hagyományos zenés és táncos formanyelvvel kombinált képi megjelenítésben bontakoztatja ki”. „A zenei betétek, a látvány, az Ifjú Szivek táncosaitól már meg­szokott hiteles előadásmód, az igényes színpadkép és a viselet a bartóki szellemiség és életmű összefüggéseinek értelmezésében segítik a közönséget.” Mint a Fel­földi leveleket, az új műsort is ké­pek, levelek, fonográffelvételek, visszaemlékezések gazdagítják, meginvitálva a közönséget egy kis időutazásra. Január 22-én Buda­pesten láthatja a közönség ezt a műsort, (g) (Somogyi Tibor felvétele) Január 21-én ünnepi hangverseny a Szlovák Rádió koncerttermében a magyar kultúra napja alkalmából A Mephisto-Walzerrel nyitnak A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük janu­ár 22-én, annak emlékét idézve, hogy Kölcsey Fe­renc (a kézirat tanúsága szerint) 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Him­nusz kéziratát. ELŐZETES E nap alkalmat nyújt arra, hogy a világon élő összes magyar na­gyobb figyelmet szenteljen anya­nyelvének, hagyományainak, gyökereinek, és megemlékezzen azokról, akik ezek továbbadásáért küzdöttek. Érdemes legalább ezen a napon elgondolkozni arról, mit is jelent számunkra magyarnak lenni, és hogyan gondoskodunk hagyomá­nyaink továbbéltetéséről. Az ünnep előestéjén a Szlovák Rádió és a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézete - mint az esemény szervezői - ün­nepi hangversenyre hívják a klasszikus zene kedvelőit a rádió hangversenytermébe. A műsoron Liszt-, Bartók- és Lejava-művek szerepelnek. Az est meghívott vendégművésze Nagy Zsolt kar­mester, szólistája pedig Julián Veverica lesz. Nagy Zsolt karmesteri tanul­mányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián kezdte Párkai István osztályában, később Eöt­vös Péter asszisztense lett a karl- sruhei zeneakadémián. 1987 óta vezényel aktívan mind az opera, mind a szimfonikus zene terén. 1999-ben az Israel Contemporary Players zenekar főzeneigazgató­jává nevezték ki. Jelenleg a pári­zsi Conservatoire National Supe­rieur de Musique (CNSM) tanára. A pozsonyi ünnepi koncert ke­retét Liszt Ferenc-művek alkotják. Elsőként a Mephisto-Walzer szó­lal meg, amelyet a zeneszerző előbb zongorára írt, később azon­ban átdolgozta zenekarra. Utolsó műként szintén Liszt-kompozíció csendül fel. A zeneszerző nevéhez fűződő egyik legismertebb szim­fonikus költemény, a Les Pre­ludes. E zeneművet a II. világhá­ború után betiltották, mivel 1940-től a háború végéig a náci Németország a heti híradó (Die Deutsche Wochenschau) háttér­zenéjeként használta fel. A mű eredetileg nem ilyen szándékkal született. Liszt Lamartine egyik fi­lozofikus költeményét választotta e műve mottójának, mely szerint az emberi élet csupán előjáték az ünnepélyes végső akkordhoz, a halálhoz. Bartók Béla életének utolsó éveiben komponálta az ünnepi hangverseny műsorában szereplő Brácsaversenyét. A zeneszerző már leukémiában szenvedett, amikor felvázolta a versenymű egyes témáit és szerkezetét. Befe­jezni már nem tudta, ezt tanítvá­nya, Serly Tibor tette meg helyet­te. A művet Julian Veverica, a Szlovák Rádiózenekar szólóbrá­csása szólaltatja meg. A Brácsaversenyt egy szlovák zeneszerző, Marián Lejava műve követi. Ő a szlovák zeneszerzők legfiatalabb generációjának kép­viselője. Több nemzetközi zene­szerzőverseny kitüntetettje, 2003-tól 2005-ig Nagy Zsolt asszisztense volt az Ostravai Kor- társzenei Napokon. A koncert január 21-én, szer­dán 19 órakor kezdődik a Szlovák Rádió koncerttermében, (ko) Január 19-én mutatják be Szophoklész tragédiáját Czajlik József rendezésében a stúdiószínpadon Antigoné a Komáromi Jókai Színházban AJÁNLÓ Komárom. Hétfőn mutatják be a Jókai Színház Vasmacska Stú­diószínpadán Szophoklész Anti­goné című tragédiáját Czajlik Jó­zsef rendezésében. A címszerep­ben Rab Henrietta, Kreón szerepé­ben Mokos Attüa, Iszménéként Szvrcsek Anita, a Kar szerepében Olasz István és Hajdú László, Hai- mónként Tyukodi Szabolcs, a to­vábbi szerepekben pedig Varsányi Mari, Molnár Xénia, Ropog József és Manases István látható. A komáromi előadásban a Labdakidák végzetének utolsó felvonása a színház előcsarnoká­ból indul, ahol fehér maszkot és vörös leplet viselő színészek tere­lik össze a közönséget, hogy meg­ismerjék a dráma viszonyrend- szereit, szereplőit és sorsukat - ki az, aki nem éri meg a reggelt... Innen tessékelnek be bennünket a stúdiótérbe, ahol gyenge két óra leforgása alatt testközelből nézhetjük végig, hogyan csap össze törvény a törvénnyel. Hogy az ember nem zsarnoknak vagy lázadó hősnek születik, hanem elveiből következő döntései kö­vezik ki a végzete útját. Összes­ségében: milyen csodálatos, avagy milyen iszonyatos teremt­mény tud ienni az ember. Czajlik József a tragédia ha­gyományos értelmezéséből indult ki, ezzel együtt a mai nézőkhöz közelebb álló formákkal és eszkö­zökkel is élt. Elmondta, az Anti­goné színpadra állítását minde­nekelőtt azért tekintette izgalmas kihívásnak, mert sűrítve mutat be olyan mindenkori kérdéseket, mint az ember és a hatalom viszo­nya, vagy a Jogos jogtalanság” problémája. Színházi értelemben is izgalmas feladat, hiszen számos olyan elemet tartalmaz - gondol­junk csak a kar szerepére, tér és idő egységére, a prológus funkció­jára -, amellyel modernebb dara­bokban nem találkozhatunk, (as) Antigoné (Rab Henrietta), Haimón (Tyukodi Szabolcs), Kreón (Mokos Attila) és a Karvezető (Olasz István) (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom