Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-17 / 13. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 17. www.ujszo.com Emlékműsorral ünnepük a magyar kultúra napját Kiosztják az életműdíjakat ÚJ SZÓ-HÍR Galánta. A magyar kultúra napja alkalmából január 18-án országos emlékműsort tart a Csemadok. A rendezvényen első ízben kerül sor a Csemadok Életmű Díj átadására. A díjat tavaly január 22-én Galántán tartott értekezletén alapította a Csemadok Országos Tanácsa, amely akkor arról is döntött, hogy évente a magyar kultúra napja alkalmából megrendezendő országos ünnepségen adják majd át. „Mindennapi munkánk, eredményeink, tevékeny tagságunk felhatalmaz bennünket arra, hogy olyan díjat alapítsunk, amellyel egy-egy kiemelkedő életmű előtt tiszteleghetünk évente. A díjjal a szlovákiai magyar kultúra szolgálatában eltöltött többéves munkát szeretnénk elismerni” - olvasható Hrubík Bélának, a Csemadok országos elnökének a díjazottakhoz címzett levelében. A Csemadok Életmű Díj kitüntetettjei 2009-ben: Ág Tibor néprajzkutató, Gál Sándor író, Őszi Irma nyugalmazott Csemadok-titkár, Újváry László tanár, Takács András néptánckutató. A Galántai Városi Művelődési Központban 15 órakor kezdődő ünnepségen Bauer Győző akadémikus, a Csemadok volt elnöke mond köszöntőt. A műsorban fellépnek a múlt évi országos rendezvények nyertesei, díjazottjai, a Galántai Kodály Zoltán Daloskor, a Nemeskosúti Berkenye Néptáncegyüttes, Zsapka Attila, a Diószegi Dió Héj Citerazenekar, a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara, a Felsőszeli Árvalányhaj éneklőcsoport és mások, (gaál) „Anyád nyelvét bízták rád a századok" Az Égtájak évadnyitója ELŐZETES Budapest. A „művészetek határok nélkül” mottó jegyében rendhagyó évadnyitót tart az Égtájak Iroda január 19-én, hétfőn 19 órától a Thália Színházban. A Füst Milántól kölcsönzött „Anyád nyelvét bízták rád a századok” című kollázs azokat a szellemi tartalmakat igyekszik bemutatni, amelyek a felvilágosodás költőjének, a nyelvújítás atyjának, a magyar nyelvű, európai színvonalú polgári kultúra megálmodójának, Kazinczy Ferencnek a pályájából villannak föl. Az immár hagyományosnak nevezhető, egész estét betöltő Égtájak évnyitó célja a széphalmi mester, Kazinczy Ferenc szellemében a zene, a tánc és az anyanyelv szálait egymásba fűzni. Az esten hét ország fiatal művészei lépnek színpadra: fellép a 30 tagú Egyesített Kárpát-medencei nagyzenekar, valamint Bakos Árpád, Kucsera Géza, Csizmadia Anna és a Garden Quartet. Öt népzenei tájegység táncait egy-egy régió táncospárja - a Róna, a Cirkálom, a Tisza, a Ropogó és a Tébláb táncegyüttes szólistái - mutatják be. Minden régió egy-egy kiváló színésze - Gál Elvira (Szabadka), Fabó Tibor (Komárom), Katkó Ferenc (Beregszász), Nagypál Gábor (Budapest), Váta Loránd (Sepsiszentgyörgyi - kortárs magyar költők (Kovács András Ferenc, Gyimóthy Gábor, Zalán Tibor, Orbán János Dénes, Háy János, Parti Nagy Lajos, Sziveri János és Domonkos István) versét adja elő. Az est rendezője Hemyák György, (ú) Pilisi szlovák szerzők antológiája Pod Pilíšom - tam je náš svet (Pilis alatt - ott a mi világunk) - e jellegzetes és sokatmondó cím alatt jelent meg a pilisi szlovák szerzők irodalmi antológiája. A 256 oldalas, kemény kötésű, reprezentatív kivitelezésű antológia a pilisi régió tizenhat szlovák szerzőjének műveiből készített válogatást tartalmaz: Jozef Bajtek, Jozef Baďura, Zoltán B. Valkán, Ildika Fúziková, Gabriel Kara, Éva Fábiá- nová, Alexander Kormos, Anton Drevenka, Štefan Bend’úr, Rudolf Fraňo, Imrich Fühl, Marta Glücková Demjénová, Laco Klaus, Zlatko Papuček, Koloman Papuček, Gregor Papuček. A szerzők közül négyen prózaírók és tizenketten költők. A pilisi szlovák irodalmárok itt közölt művei között sok olyan van, amely még vagy sehol nem jelent meg, vagy eddig csak folyóiratban látott napvilágot. A kötet szerzői, akiket anyanyelvükön túl összeköt a földrajzi hely is, ahol élnek, vagy ahonnan származnak, ebben a gyönyörűséges pilisi tájban főként szülőföldjükről és a pilisi emberekről írnak, de műveikben nem kerülik meg azokat a nehézségeket sem, amelyek sajátos nemzetiségi létükből fakadnak. (GP-HL) Megnyílt a Sundance: Robert Redford optimista A világ közben megváltozott MT1-HÍR Park City. ,A művészet mindig megtalálja az útját” - mondta Robert Redford, a Sundance atyja a romló gazdasági környezet ellenére optimistán a független filmfesztivál csütörtöki megnyitóján. A utahi Park Cityben 25. alkalommal zászlót bontó független filmes seregszemle programját tekintve „ugyanazon az úton jár, mint (1985-ben) az első napon, a világ az, ami közben megváltozott” - erősítette meg a Variety szerint a fesztiválalapító veterán színészrendező és Geoffrey Gilmore fesztiváligazgató. Redford abban sem látott semmi kivetnivalót, hogy a fesztivált keresztbeszelő keddi elnöki beiktatási ceremónia miatt kevesebb médiafigyelem irányul a független filmesek Mekkájára. Sőt, mint mondta, úgy gondolja, hogy „a film és a kultúra ismét napirendre kerül” majd a hivatalba lépő Barack Obama adminisztrációjának idején. Redford kijelentette, hogy a független filmesek a nehézségek ellenére is képesek lesznek új utakat találni filmjeik elkészítésére, és megtalálják a közönségüket is. A január 25-ig tartó vetítéssorozat a legjobbnak talált független játékfilmek és dokumentumfilmek díjazásával ér véget. A fesztiválon az amerikai függetleneken kívül a világ más országainak független produkciói is láthatók. Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára - az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes bemutatója Képek, levelek, táncok Táncszvit, Székely dalok, Négy csíki tánc, Kanásztánc hatan, Dudaverseny 1910, Duó tekerőre, Húsz szlovák népdal, Román táncok, Csak tiszta forrásból, Tánc húros hangszerekre - ezekből a koreográfiákból áll össze az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes új műsora, a Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára, melynek bemutatója hétfőn 19 órakor lesz Pozsonyban, a Heineken Tower Stage táncszínházban. Hégli Dusán, az előadás koreográfusa és rendezője, aki már a Honti igricekben és a Felföldi levelekben is megidézte Bartók szellemét, ezúttal „a bartóki életutat hagyományos zenés és táncos formanyelvvel kombinált képi megjelenítésben bontakoztatja ki”. „A zenei betétek, a látvány, az Ifjú Szivek táncosaitól már megszokott hiteles előadásmód, az igényes színpadkép és a viselet a bartóki szellemiség és életmű összefüggéseinek értelmezésében segítik a közönséget.” Mint a Felföldi leveleket, az új műsort is képek, levelek, fonográffelvételek, visszaemlékezések gazdagítják, meginvitálva a közönséget egy kis időutazásra. Január 22-én Budapesten láthatja a közönség ezt a műsort, (g) (Somogyi Tibor felvétele) Január 21-én ünnepi hangverseny a Szlovák Rádió koncerttermében a magyar kultúra napja alkalmából A Mephisto-Walzerrel nyitnak A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékét idézve, hogy Kölcsey Ferenc (a kézirat tanúsága szerint) 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. ELŐZETES E nap alkalmat nyújt arra, hogy a világon élő összes magyar nagyobb figyelmet szenteljen anyanyelvének, hagyományainak, gyökereinek, és megemlékezzen azokról, akik ezek továbbadásáért küzdöttek. Érdemes legalább ezen a napon elgondolkozni arról, mit is jelent számunkra magyarnak lenni, és hogyan gondoskodunk hagyományaink továbbéltetéséről. Az ünnep előestéjén a Szlovák Rádió és a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézete - mint az esemény szervezői - ünnepi hangversenyre hívják a klasszikus zene kedvelőit a rádió hangversenytermébe. A műsoron Liszt-, Bartók- és Lejava-művek szerepelnek. Az est meghívott vendégművésze Nagy Zsolt karmester, szólistája pedig Julián Veverica lesz. Nagy Zsolt karmesteri tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián kezdte Párkai István osztályában, később Eötvös Péter asszisztense lett a karl- sruhei zeneakadémián. 1987 óta vezényel aktívan mind az opera, mind a szimfonikus zene terén. 1999-ben az Israel Contemporary Players zenekar főzeneigazgatójává nevezték ki. Jelenleg a párizsi Conservatoire National Superieur de Musique (CNSM) tanára. A pozsonyi ünnepi koncert keretét Liszt Ferenc-művek alkotják. Elsőként a Mephisto-Walzer szólal meg, amelyet a zeneszerző előbb zongorára írt, később azonban átdolgozta zenekarra. Utolsó műként szintén Liszt-kompozíció csendül fel. A zeneszerző nevéhez fűződő egyik legismertebb szimfonikus költemény, a Les Preludes. E zeneművet a II. világháború után betiltották, mivel 1940-től a háború végéig a náci Németország a heti híradó (Die Deutsche Wochenschau) háttérzenéjeként használta fel. A mű eredetileg nem ilyen szándékkal született. Liszt Lamartine egyik filozofikus költeményét választotta e műve mottójának, mely szerint az emberi élet csupán előjáték az ünnepélyes végső akkordhoz, a halálhoz. Bartók Béla életének utolsó éveiben komponálta az ünnepi hangverseny műsorában szereplő Brácsaversenyét. A zeneszerző már leukémiában szenvedett, amikor felvázolta a versenymű egyes témáit és szerkezetét. Befejezni már nem tudta, ezt tanítványa, Serly Tibor tette meg helyette. A művet Julian Veverica, a Szlovák Rádiózenekar szólóbrácsása szólaltatja meg. A Brácsaversenyt egy szlovák zeneszerző, Marián Lejava műve követi. Ő a szlovák zeneszerzők legfiatalabb generációjának képviselője. Több nemzetközi zeneszerzőverseny kitüntetettje, 2003-tól 2005-ig Nagy Zsolt asszisztense volt az Ostravai Kor- társzenei Napokon. A koncert január 21-én, szerdán 19 órakor kezdődik a Szlovák Rádió koncerttermében, (ko) Január 19-én mutatják be Szophoklész tragédiáját Czajlik József rendezésében a stúdiószínpadon Antigoné a Komáromi Jókai Színházban AJÁNLÓ Komárom. Hétfőn mutatják be a Jókai Színház Vasmacska Stúdiószínpadán Szophoklész Antigoné című tragédiáját Czajlik József rendezésében. A címszerepben Rab Henrietta, Kreón szerepében Mokos Attüa, Iszménéként Szvrcsek Anita, a Kar szerepében Olasz István és Hajdú László, Hai- mónként Tyukodi Szabolcs, a további szerepekben pedig Varsányi Mari, Molnár Xénia, Ropog József és Manases István látható. A komáromi előadásban a Labdakidák végzetének utolsó felvonása a színház előcsarnokából indul, ahol fehér maszkot és vörös leplet viselő színészek terelik össze a közönséget, hogy megismerjék a dráma viszonyrend- szereit, szereplőit és sorsukat - ki az, aki nem éri meg a reggelt... Innen tessékelnek be bennünket a stúdiótérbe, ahol gyenge két óra leforgása alatt testközelből nézhetjük végig, hogyan csap össze törvény a törvénnyel. Hogy az ember nem zsarnoknak vagy lázadó hősnek születik, hanem elveiből következő döntései kövezik ki a végzete útját. Összességében: milyen csodálatos, avagy milyen iszonyatos teremtmény tud ienni az ember. Czajlik József a tragédia hagyományos értelmezéséből indult ki, ezzel együtt a mai nézőkhöz közelebb álló formákkal és eszközökkel is élt. Elmondta, az Antigoné színpadra állítását mindenekelőtt azért tekintette izgalmas kihívásnak, mert sűrítve mutat be olyan mindenkori kérdéseket, mint az ember és a hatalom viszonya, vagy a Jogos jogtalanság” problémája. Színházi értelemben is izgalmas feladat, hiszen számos olyan elemet tartalmaz - gondoljunk csak a kar szerepére, tér és idő egységére, a prológus funkciójára -, amellyel modernebb darabokban nem találkozhatunk, (as) Antigoné (Rab Henrietta), Haimón (Tyukodi Szabolcs), Kreón (Mokos Attila) és a Karvezető (Olasz István) (Dömötör Ede felvétele)
