Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-17 / 13. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Chávez dühös Obamára Caracas. Hugo Chávez venezuelai elnököt rendkívül aggasztja az, hogy Barack Obama a terrorizmus támogatásával vádolta őt. Chávez tegnap elmondta, a megválasztott amerikai elnök egy tévéállomásnak adott interjújában a terrorizmus, nevezetesen a baloldali szélsőséges forradalmi erők támogatásával vádolta őt. Szerinte Obama ugyanazt ismételgeti, amit Bush. „Hogy mondhattad ezt már a beiktatásod előtt? A terrorizmus exportjával azok foglalkoznak, akik téged körülvesznek: a CIA és a gyilkoló terrorgépezet” - mondta élő adásban elhangzott nyilatkozatában. (MTI) Változó török álláspont Ankara. A török kormányfő szerint Izraelt ki kellene zárni az ENSZ-ből, amíg figyelmen kívül hagyja a világ- szervezet felhívásait gázai of- fenzívájának beszüntetésére. Recep Tayyip Erdogan tegnap azzal vádolta Izraelt, hogy a civü lakosságot támadja, miközben arra hivatkozik, hogy műveletei a Hamász ellen irányulnak. Összesen több mint száz olyan BT-döntésról beszélt, amelyet szerinte Izrael nem tart be. Elítélte ugyanakkor, hogy antiszemita jelszavak is elhangzanak a gázai of- fenzíva elleni tüntetéseken. Izraelnek a muzulmán országok közül Törökországgal a legjobb a viszonya, de mint ez a nyilatkozat is jelzi, Ankara egyre inkább neheztel a zsidó államra. (MTI) India már engedékenyebb Újdelhi. India nem zárkózik el attól, hogy a mumbai (Bombay) merényletek gyanúsítottjait Pakisztánban állítsák bíróság elé - közölte az indiai külügyminiszter egy televíziós interjúban. „A pakisztáni hatóságok nem hagyhatják, hogy az elkövetők büntetlenül megússzák az ügyet. Korrekt bírósági tárgyalásra van szükség, nem kirakatperre” - mondta Pranab Mukher- dzsi. Indiai részről kezdettől fogva azt állították, hogy Pakisztánban működő iszlamis- ta szélsőségesek követték el tavaly novemberben az összehangolt terrortámadás-sorozatot Mumbaiban. (MTI) Folytatódó zavargások Vilnius. Litván rendőrök könnygáz, kutyák és gumüö- vedékek bevetésével szorították vissza tegnap Vilniusban a kormány gazdaságpolitikája ellen tüntető tömeget a parlament épületétől. A hatóságok engedélyezték ugyan a tiltakozó akciót, de amikor a részvevők hógolyókat, majd köveket és palackokat hajigál- tak az épület ablakaira, a rendőrség megkezdte az osz- latást. A litván szakszervezetek tűrhetetlennek tartják, hogy „a kormány a legszegényebb rétegekre akarja hárítani a gazdasági nehézségek zömét”. (MTI) Védelmébe vette saját politikáját: több mint hét éve nem érte újabb terrortámadás az USA-t - csak Truman is Nixon állt rosszabbul Bush elbúcsúzott az amerikai néptől Hivatalosan csak kedden távozik (ČTK/AP-felvétel' Washington. Az USA43. elnöke, aki nemsokára könyvtárat alapít Texasban, igazoltnak tartja a népszerűségét csorbító iraki háborút. George Bush - helyi idő szerint csütörtök este - a közvélemény által már várt tévébeszédben búcsúzott el az amerikaiaktól. ÖSSZEFOGLALÓ A hivatalosan kedden délben távozó elnök a Fehér Házban összegyűlt mintegy kétszáz vendég előtt védte örökségét, elismerve, hogy visszalépések is történtek. Legitim vita folyhat számos döntésről, de kevés helye van a vitának az eredményeket illetően. Amerika földjét több mint hét éve nem érte újabb terrortámadás -mondta. A meghívottak között a szeptember 11-i támadások áldozatainak egyes hozzátartozói is helyet foglaltak. A 2001-ben helyét egy legfelsőbb bírósági döntés egyetlen döntő szavazata révén elfoglaló Bush nyolc elnöki évét a terrorizmus elleni harc jegyében dolgozta végig. Népszerűsége 2001. szeptember 14-én tetőzött, 84 százalékon, amikor felkereste a WTC lerombolt ikertornyainak romjait. Kedden majdnem történelmi mélypontra zuhant, 34 százalékos népszerűséggel távozik. Ennél csak Harry Truman, illetve a Watergate- botrányba belebukott Richard Nixon költözhetett ki alacsonyabbal a Fehér Házból. „Gyakran beszéltem önök előtt jóról és gonoszról, ami egyeseket kínosan érintett. De a jó és a gonosz jelen van világunkban, és nem lehetséges kompromisszum a kettő között” - fogalmazott. Úgy vélte, az USA-nak ellen kell állnia az önelégültségnek, Amerikának továbbra is a szabadság ügye élén kell állnia. A távozó elnök, aki visszaköltözik Texasba, és egy ottani egyetemen hozza létre a nevéhez kötött elnöki könyvtárat, nagy elismeréssel szólt Barack Obamáról és családjáról. „Olyan ember áll majd a Capito- lium lépcsőjén, akinek története földünk elhúzódott ígéretét tükrözi. Remény és büszkeség pillanata ez egész nemzetünk számára. Csatlakozom minden amerikaihoz: a legjobbakat kívánjuk Obama megválasztott elnöknek, feleségének, Michelle-nek, és két csodálatos lányuknak.” Obama kimondhatja beiktatási esküjében, hogy „Isten engem úgy segéljen”, és imádkozhatnak papok a beiktatási ceremónia alatt. Ez derült ki egy szövetségi bíró csütörtöki döntéséből. Reggie Walton bíró tárgyalta annak az ateista csoportnak a beadványát, amely azt akarta elérni, hogy a szövetségi bíróság adjon ki tiltási végzést az elnöki beiktatási ceremónia vallási tartalmú szövegeire. A kaliforniai Michael Newdow vezette csoport már Bush hivatalba lépése előtt is próbálkozott hasonló végzés kicsikarásával, ám akkor sem járt sikerrel. A tiltakozók azzal érveltek, hogy az alkotmányban rögzített 35 szóból álló eskü szövegében nem szerepel az „Isten engem úgy segéljen” formula. Walton bíró szerint a megválasztott elnöknek joga van a szabad beszédhez. Egyúttal leszögezte: nem hiszi, hogy az ünnepség alatt elhangzó imák „valahogy azt az érzést keltenék, hogy a kormány szentesíti a vallást”, (mti, nol, ú) Brüsszel megint megpróbált keménykedni - Juscsenko lépett Timosenko ellen: vizsgálódik az ügyészség és a biztonsági szolgálat Ukrajna addig húzza az időt, ameddig csak lehetséges ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/AAoszkva/Berlin. A cseh, az orosz és az ukrán mellett tegnap a német főváros is a gázvita megoldását, az európai szállítások felújítását célzó diplomáciai erőfeszítések színtere volt. Berlinben Angela Merkel kancellár Vlagyimir Putyin orosz miniszter- elnököt fogadta. A kora esti találkozó pikantériája az volt, hogy Merkel előző este, az ilyenkor szokásos udvariasságot félretéve rendkívül élesen bírálta Oroszországot. A Moszkva és Kijev között kialakult gázvitára utalva hangsúlyozta: fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország Európával szemben elveszíti megbízható energiaszállítói hitelességét. Ez egyértelmű üzenet volt Pu- tyinnak, aki államfőként korábban több alkalommal volt a német főváros vendége, de miniszterelnökké történt kinevezése, azaz tavaly május óta első ízben látogatott Berlinbe. Igaz, a kancellár asszony azt is hangoztatta, hogy Németország a történtek ellenére nem mondhat le az orosz földgázszállításokról. Az ország a felhasznált földgáz 38 százalékát szerzi be orosz forrásból. Johannes Laitenberger, az Európai Bizottság szóvivője szerint a hét végén tartandó tanácskozások jelentik az utolsó esélyt arra, hogy Oroszország és Ukrajna igazolja saját szavahihetőségét és komolyságát a gázügy megoldására irányuló elkötelezettségét ületően. Arra az esetre pedig, ha e tanácskozások nyomán nem indulna újra a gázszállítás Európába, kilátásba helyezte: az EU nem csupán azt tanácsolhatja majd a kárt szenvedő európai cégeknek, hogy tereljék jogi útra az ügyet, hanem kénytelen lesz „pontról pontra áttekinteni Oroszországgal és Ukrajnával való együttműködését”, megvizsgálva azt, fenntarthatók-e továbbra is az eddigi kapcsolatok Megfigyelők szerint ez volt az első olyan alkalom, hogy az EU - amely kezdetben olyan oroszukrán kereskedelmi vitaként értelmezte a gázproblémát, amelyben közvetítem sem volt hajlandó - hivatalosan is általános érvényű problémává minősítette át az ügyet. Olyan problémává, amely önmaga jelentőségén túlmutatva befolyásolhatja az EU-orosz, illetve az EU-ukrán kapcsolatrendszer egészét. Megfigyelők körében tegnapra általánossá vált az a vélemény, hogy Ukrajna szemlátomást nem tudja, illetve nem is akarja felújítani az orosz gáz szállítását Európa felé, amíg valamiképp maga is hozzá nem jut az orosz gázhoz - amelyért viszont nem tud vagy nem akar fizetni-, de semmi esetre sem az oroszok által kért áron. Erre a vonakodásra utalt: Ukrajna elutasította azt a tervet, hogy orosz fölgázért cserébe, nyugati tárolóiból, saját tartalékából ugyanannyival lássa el egyebek közt Szlovákiát. Ez a megoldás éppúgy segíthetne a kelet-ukrajnai iparvidékek gázellátásában, mint a mostani módszer - nevezetesen, hogy a nyugat-ukrajnai tárolókból nyomnak gázt Kelet-Ukraj- na felé, a megfelelő szakaszokon akadályozva az orosz gázexportot -, de nem javítana Ukrajna egész gázmérlegén. A gázvita farvizén éleződő ukrán politikai ellentéteket és harcot jelzi: Julija Timosenko ellen vizsgálatot indított az ukrán legfőbb ügyészség és a biztonsági szolgálat azzal a feltételezéssel, hogy saját érdekeit követi a gázüzletben. Ezt az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségjelentette tegnap Igor Puskinra, az ukrán elnök titkárságának helyettes vezetőjére hivatkozva. Puskin szerint Timosenko hivatali helyzetével visszaélve erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kijuttasson az európai gázpiacra egy svájci székhelyű céget, amelyen át szándékozik szállítani az orosz gáz jelentős részét, s amelynek tulajdonosai Timosenko szövetségesei. Hozzátette: Timosenko aktívan nehezíti az orosz gáz ukrajnai importjában közvetítő Rosz- UkrEnergo tevékenységét, amely a kormányfő által pártolt cég versenytársa. (MTI, s, ú) Nem sikerült közelíteni Izrael és a Hamász álláspontját - csonkára sikeredett az arab csúcs Aligha lesz fegyvernyugvás a hét végén ÖSSZEFOGLALÓ Doha/Kairó/Gáza/Jeruzsálem. Izrael tegnap éjszaka is folytatta a légitámadásokat a gázai övezetben, egy izraeli szóvivő szerint az offenzíva utolsó felvonásához érkezhet. A Hamász nem fogadja el a gázai tűzszünetre vonatkozó izraeli feltételeket, Izrael viszont a Hamász javaslatát utasította el. A Hamász amellett, hogy elveti az izraeli ajánlatot, a végsőldg folytatja a fegyveres ellenállást. Ezt tegnap jelentette ki Háled Mesaal, a mozgalom damaszkuszi emigrációban élő vezetője a katari Dohában megrendezett rendkívüli arab csúcsértekezleten. Megismételte, hogy a Hamász Izrael gázai offen- zívájának leállítását, a katonák kivonulását, az övezet blokádjának feloldását és az összes gázai határátkelő megnyitását szabja a tűzszünet feltételéül. Egyben felszólította a jelenlévőket, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot Izraellel. A Hamász álláspontja aláássa a felek között közvetítő Kairó tűzszüneti javaslatát. Az egyiptomi elképzelés szerint a harcokat 10 napra felfüggesztenék, de az izraeli erők továbbra is a Gázai övezetben maradnának. A határátkelőket mindaddig nem nyitnák meg, amíg nem biztosítják, hogy a Hamász nem jut újabb fegyverutánpótláshoz. A Szíriái elnök ugyancsak felhívta az érintett arab államokat az értekezleten, hogy szakítsák meg a kapcsolataikat a zsidó állammal, és zárják be izraeli nagykövetségeiket. Az Arab Liga tegnap kezdődött rendkívüli csúcsértekezletén a 22 tagországból mindössze tucatnyi államnak a képviselői jelentek meg. A szervezet így nem határozatképes, mert ahhoz legalább 15 tagállamjelenléteszükséges. A csúcstól távol maradt Egyiptom és Szaúd-Arábia államfője, és feltehetően az ő nyomásukra még további arab országok. Üresen maradt a Palesztin Hatóság elnökének, Mahmúd Abbásznak a széke is. Részt vesz viszont a tanácskozáson Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök. Ámosz Gilád, az izraeli védelmi miniszter főtanácsadója tegnap anélkül távozott Kairóból, hogy egyiptomi vendéglátóival megállapodott volna egy konkrét formába öntött gázai tűzszünetről. ,A folyamatban fölmerült akadály szombat estig vagy vasárnapig nem tűnik el, így addig szóba sem jöhet a fegyvemyugvási egyezmény véglegesítése” - mondta Gilád. Az izraeliek az egyiptomi közvetítők tudomására hozták, elutasítják a Hamász által javasolt, egy évre szóló tűzszünetet. Egyiptom pedig jelezte, hogy osztjaezt az állásfoglalást. Musza Abu Marzúk, a Hamász politikai bizottságának helyettes vezetője korábban közölte: mozgalma egy évig tartó, de meghosszabbítható tűzszünetet kötne Izraellel. Ennek fejében a zsidó állam kivonná katonáit Gázából, valamint feloldaná'az övezet köré vont blokádját. (MTI, ű) Három arab országban Moszkva új bázisokat akar Moszkva. Oroszország úgy döntött, hogy néhány éven belül haditengerészeti támaszpontokat létesít Líbiában, Szíriában és Jemenben. Ezt tegnap közölték magas rangú orosz katonai vezetők, hozzátéve: egyelőre nehéz megmondani, hogy mikorra valósulhatnak meg ezek a tervek. Anatolij Nogovi- cin vezérezredes, az orosz hadsereg vezérkari főnökének helyettese azt mondta, a politikai döntést mindenesetre már meghozták a haditengerészeti flotta tevékenységi hatókörének a kibővítésére, és a kiszemelt országokkal folynak a tárgyalások a támaszpontok befogadásáról. Nogovicin korainak tartotta megnevezni azokat a kikötőket, amelyek majd otthont adhatnak az orosz haditengerészeti erőknek. Katonai elemzők szerint Szíria esetében Tartúsz jöhet szóba. A földközi-tengeri kikötőt a szovjet hadiflotta a hidegháborús időkben ellátó bázisként használta. A líbiai kikötők közül Bengázit tartják a legvalószínűbbnek. Moam- mer Kadhafi októberi moszkvai látogatásakor állítólag már tárgyalt is erről vendéglátóival. (MTI) Becslések szerint eddig 7,4 milliárd dolláros kárt okozott a palesztin gazdaságnak a háború a Gázai övezetben. Húszezer lakóházban keletkeztek károk, 4 ezer lakás megsemmisült. Középületek omlottak össze, beleértve 18 iskolát és egyetemi létesítményt. A közutakban és hidak mellett megrongálódott az elektromos-, a víz- és a csatornahálózat. (SITA/AP-felvétel)
