Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-27 / 297. szám, szombat
26 Presszó ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 27. www.ujszo.com A NEMZET VIRÁGAI Beatrix a világ élvonalába emelte a magyar udvart az olasz művészekkel és tudósokkal övezte királyné Nápolyba távozott, mivel hamarosan családját is elűzték, így végül is Capuanó- ban telepedett le, ahol 1508. szeptember 13-án hunyt el. Földi maradványait a nápolyi Szent Péter templomban helyezték örök nyugalomra. Alakját - személyes hibái miatt - sokáig kedvezőtlen színben tüntette fel a történetírás. Századoknak kellett eltelnie, mire kiderült, hogy a szellem napvilágát hozta el Magyarországra. Neki köszönhetjük, hogy egy nyúlfarknyi időre hazánk az európai kultúra fellegvárává vált. Azóta sem volt ilyen fényes korszaka az országnak. Élete egyben azt is bizonyítja, hogy nem csak rosszak vagy csak jók az emberek. Minden gyarlóságuk ellenére csodálatos dolgokra képesek. Akárcsak Aragóniái Beatrix. Aragóniái Beatrix, a reneszánsz királyné A legendás Mátyás király, az igazságosnak titulált uralkodó első feleségének elvesztése után sokáig nem gondolt a dinasztiaalapításra. Élte a maga vidám életét, miközben még az állami ügyekre sem volt sok gondja, hiszen az anya- királyné, Szilágyi Erzsébet keményen kezében tartotta az ország irányítását. OZOGÁNY ERNŐ A budai Várpalotából intézte az állam ügyeit, miközben Mátyás Visegrádon lakott. Jócskán elmúlt harmincéves, amikor felvetődött, hogy mégis csak illene ismét megházasodnia. Akárcsak a népmesében, követei körülnéztek a Közép- Európai udvarokban, de sehol sem találtak megfelelő jelöltet a magyar trónra. A kört fokozatosan bővítették, mígnem eljutottak a nápolyi trónörökös - a későbbi király -, Aragóniái Ferrante udvarába. A pompakedvelő magyar királynak megtetszett az olasz udvar légköre. A tizenötödik században, a kora reneszánsz idején még csak Itáliában volt fellelhető az a szabadság, sőt szabadosság, amely csak jóval később hódítja meg az egész kontinenst. Ferrante feslett életet élt Ferrante, zsarnoki természete mellett, fényűzésre való hajlamával, a művészet és a tudomány bőkezű támogatásával tűnt ki a korabeli uralkodók közül. Viszont - kortársai szerint - feslett életet élt. Ugyanebben a szellemben nevelte lányát, Beatricét, latinosán Beatrixot is. A jövendő magyar királyné 1457. november 14-én született Nápolyban, amikor Mátyás épp Pogyebrád György „vendégszeretetét” élvezte, amelynek aztán a cseh kormányzó lányával kötött házasság lett a vége. Ebből könnyen kiszámítható, hogy Beatrix tizenhét évvel volt fiatalabb jövendőbelijénél. Gyermekkorát a végtelen kényeztetés jellemezte, amit az is kihangsúlyozott, hogy édesapja már Angyalcsináló koronázták. Személyes esküvőjükre tizenkét nappal később a budai Nagy-boldogasszony templomban - amit ma Mátyás-templomként tart számon a közvélemény - került sor. Az ifjú asszony már az esküvői lakománál megmutatta, ki az úr a háznál: a korabeli szokásokkal ellentétben a főhelyre a rokonokat és az előkelő követeket ültette. Beatrix élt is a lehetőségekkel A ragyogó elméjű, ráadásul kivételes szépségű királyné hamarosan teljesen levette a lábáról Mátyást, aki leste minden kívánságát, korábban elképzelhetetlen pompával vette őt körül, sőt politikai kérdésekben is kikérte véleményét. Beatrix élt is a lehetőségekkel: olasz művészeket és tudósokat hívott a magyar királyi udvarba, meghonosította a reneszánsz kultúrát Közép-Európá- ban, ami kiváltotta a ma nyugatinak nevezett országok csodálatát és irigységét. Szabadelvűségét bizonyítja, hogy megalapította a ráckevei szerb ortodox templomot, a szellemi játékok iránti vonzalmaként meghonosította a sakkot az országban, sőt az első magyarországi sakkjátékosként tartjuk őt számon, a lóversenyeken cigányzenészek húzták a talpalávalót, a királyi lakomákon viszont a kor legdivatosabb olasz trubadúrjait szerepeltette, szakácsai hozták el hazánkba a marcipánkészítés művészetét. Viszont tevékenységének árnyoldalaként rokonait, ismerőseit, barátait a legmagasabb politikai hivatalokba helyeztette, ennek kirívó példája volt, amikor kiskorú öccsét, Hippolitot kineveztette esztergomi érseknek. Mindezt egyre nagyobb ellenszenvvel követte a puritán Szilágyi Erzsébet és a hatalomból kiszorított magyar főnemesség. csináló” szerencsétlen beavatkozásának következményeként vált azzá. Akárhogy is történt, annak ellenére, hogy Beatrix a világ élvonalába emelte az olasz művészekkel és tudósokkal a magyar udvart, egyre nagyobb ellenszenv nyilvánult meg személye iránt. Mátyás fokozatosan kiábrándult ragyogó elméjű nejéből, öregedvén az utódlás kérdése egyre sürgetőbben foglalkoztatta: megpróbálta elérni, hogy házasságon kívül született fia, Corvin János lehessen az örököse. Beatrix ekkor döntő lépésre szánta el magát: betegeskedő férje háta mögött megpróbálta magának biztosítani a hatalmat. Mátyás máig sem teljesen tisztázott halála után azonnal felvette a kapcsolatot II. Ulászlóval, azzal az ajánlattal, hogy vegye őt feleségül, amivel megszerezheti a magyar trónt. Az Ulászló-párt főurai ekkor csapdát állítottak neki: megígérték, hogy férjhez mehet kiválasztottjához, ha támogatja a Jagelló ház uralkodóját. Bakócz Tamás bíboros össze is adta őket, de a sietve távozó Ulászló hamarosan kezdeményezte a házasság felbontását, amelyet VI. Sándor pápa 1501- ben meg is tett. Kedvezőtlen színben tüntették fel így végül is II. Ulászló Beatrix nélkül foglalta el a magyar trónt. Az egyre erősebb ellenszenv A gyutacsot a várva-várt trónörökös hiánya gyújtotta be: elterjedt a pletyka, hogy nem véletlenül meddő a királynő, mivel még egykori hazájában egy „angyalBeatrix és Mátyás király---------_______________._______ 500 éve annak, hogy Mátyás király második felesége, Aragóniái Beatrix királyné 1508-ban elhunyt (Képarchívum) kiskorában saját udvartartást rendezett be neki, tehát igazi uralkodóként tekintettek rá. Közben az éles eszű leányka itta magába a reneszánsz eszméket, olyan tökéletesen megtanult latinul, hogy tízévesen eredetiben olvasta Vergiliust, Cicerót és az ókori irodalom többi remekét. A korabeli szokások szerint ugyan már gyerekkorában eljegyezték, de atyja megharagudott a vőlegényre, börtönbe záratta, elhatározván, hogy megfelelőbb vöt keres magának. Ekkor tűnt fel a láthatáron Mátyás király háztűznézői küldöttsége. Nem is akármüyen szinten képviseltette magát a magyar uralkodó: több püspök, Mátyás sógora, ifjabb Pogyebrád György és Pongrácz János erdélyi vajda látogatta meg a nápolyi udvart, hogy kialkudják a házasságot. 17 évesen már késői az eljegyzés Aragóniái Ferranténak sürgős volt a megegyezés: lánya már betöltötte a tizenhetedik életévét, ami abban a korban az eljegyzésre kifejezetten kései időpontnak számított. Ma már hihetetlennek tűnik, de Beatrix úgy ment féij- hez, hogy jövendőbelije ott sem volt az esküvőn: az 1475. szeptember 15-i szertartáson a vőlegényt Pongrácz János képviselte. Beatrix december elején érkezett Magyarországra, de még ekkor sem találkozott férjével: az országhatáron anyósa, Szilágyi Erzsébet várta. Mátyás ifjú hitvesét december 10-én Székesfehérváron fogadta, ahol Beatrixot magyar királynévá A világban zajló események, a korszellem és az utca képe - azaz hogy mit is viselünk nap mint nap - olykor nincs összhangban egymással Továbbra is divatos az A-szabás A szoknyák rövidek lesznek - a válság ellenére is A nagyon rövid is újra trendi (Reute rs-felvételek) ISMERTETÉS Egy régi szabály szerint a rövid szoknya a gazdaságilag sikeres korszakokban hódít, a hosszú viszont a zuhanó tőzsdék hangulatát tükrözi. Ám a jövő évi kollekciókban mégis maradt a rövid - adja hírül egy magyar divatmagazin. A divat a szociológusok és a gazdaságkutatók szemében a jövőbeli fejlemények barométere. Londonban, New Yorkban és Müánóban a ruhatervezőkön a pénzügyi válság ellenére sem uralkodott el a világ- vége-hangulat: az új kollekciókra is a rövid szoknyákjellemzők. A válság hatására azonban néhány tervező már azon morfondírozik, hogy át kellene gondolni a 2009-10-es szezon szoknyahosszait. A vüágban zajló események, a korszellem és az utca képe olykor nincs összhangban egymással, és a divattervezők, valamint a piaci elemzők véleménye is gyakran eltér ebben a kérdésben. A szoknyahossz és a gazdasági helyzet összefüggéseit áttételesen több tényező befolyásolhatja. Egyrészt a divat lényege a változás: ha a válság időszakában a rövid a divat, akkor biztosan hosszút ajánlanak a tervezők, tehát a nők úgy vélik, váltani kell, és ez gerjesztheti a vásárlást. Másrészt a maxi állandóságot sugall, „biztosan jó lesz jövőre is” hangulatot, arról nem beszélve, hogy a térdközépig vagy boLondonban, New Yorkban és Milánóban a ruhatervezőket a pénzügyi válság ellenére sem uralta el a világvége-hangulat. káig érő szoknya melegebb és jobban alakítható, több korosztályhoz, stílushoz és kiegészítőhöz illik. Mindez elsősorban a tömegdivatra, a konfekcióra érvényes, a haute couture és a világ vezető divatmárkái nem közvetlenül reagálnak a recesszióra, hiszen célközönségüket nem érinti annyira a válság, (mti) A szoknyahossz és a gazdasági helyzet összefüggéseit áttételesen több tényező befolyásolhatja A divat lényege a változás (Képarchívum)
