Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-27 / 297. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 27. Presszó 27 Semmit sem szabad kiadni a házból, szemetet kidobni, mert minden jót elvisz az újévből; tilos veszekedni, mert az egész év bosszúsággal fog telni A szilveszter státusszimbóluma: a pezsgő Miért koccintunk szilvesz­terkor éppen pezsgővel? Miért nem bort, pálinkát vagy éppenséggel sört iszunk? Milyen szilveszteri szokások, hiedelmek között ünnepeljük az új esztendőt? ÖSSZEÁLLÍTÁS Szilveszter és újév napján szá­mos szimbolikus jelentőségű te­vékenységet végzünk. Van, aki állarcot visel, zajoskodik a szeren­csétlenség elijesztésére. Az év első napja jelentősen befolyásolja az elkövetkező év eseményeit. Szil­veszterkor semmit sem szabad ki­adni a házból, szemetet kidobni, mert minden jót elvisz az új év­ből. Nem szabad veszekedni, mert az egész év bosszúsággal és perle­kedéssel fog telni. Mit ne együnk? Kimondottan szerencsétlensé­get hoz, ha valaki szilveszteri va­csoraként szárnyast vagy lábasjó­szágot fogyaszt. A hiedelem úgy tartja, hogy a baromfi hátrafelé kapar, így elkaparja a szerencsét, míg a lábasjószág hátrafelé rúg így elriaszthatja a következő év si­kereit. Mit fogyasszunk? A szilveszteri menü minden­képpen malacsült legyen, a disz­nó előre túr orrával, kifordítja a szerencsét. Szemes termékeket is ajánlatos fogyasztani, pénzt hoz a házhoz. Újév napján szerencsét hoz, ha elsőként férfit látunk, ha nővel találkozunk az sze­rencsétlenséget hoz. Úgy tartják aki újév napján hi­deg vízben mosakszik egész évben egészséges lesz. Szilveszterkor csakis gazdagságot hozó italt fogyasszunk. Erre más nem is alkalmasabb, mint a pezsgő. Kezde­tekben a pezsgő csak az elit osztály által volt hozzájutható. Elsőként az 1600-as években készítettek pezsgőt, Dom Pe- rignon francia szerzetes borból véletlenül pezs­gőt készített. A rákövetkező években külön üvegekben er­jesztették a pezsgőt, egy- egy üveg pezs­gő elkészítése évekbe tellett. A legtöbb üveg a készítés alatt felrobban, e- zért is volt csak a nemesek ki­váltsága pezs­gőt fogyaszta­ni. Nagy mennyiségű pezsgő gyártásáról az 1850-es évek­ről maradtak fent geljegyzé- sek. Napjainkban bárki hoz­zájuthat egy-egy üveg pezs­gőhöz, ám a pezsgő ennek el­lenére megtartotta előkelő jellegét. Ha újévben pezsgőt iszunk gazdag, úri évünk lesz. (kakukk) (sxc.hu-felvételek) Hagyományok és népszokások Az 1939-ban megjelent „Adatok a téli néphagyományok is­mertetéséhez” cím könyv Erdély szilveszteri és újévi népszoká­sait is bemutatja. Érdekes, hogy a különböző falvak mennyire el­térő módon ünnepelték meg az év fordulóját: akadt, ahol sem­milyen különösebb szokásról nem számolt be a néprajzkutató, máshol hagyományok egész sorát jegyezte le. Számba vettük a fontosabb tradíciókat. Aki iszik a kút vizéből, meggazdagszik Éjfélkor az állatok elárulják, hogyan bánik velük a gazdájuk jsxc.hu felvételek) Szerelemjóslás A leányok galuskába, gombóc­ba vagy más nyers tésztaféle kö­zepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév sze­repelt. Pontban éjfélkor bedob­ták a forró vízbe, az elsőnek fel­bukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el. Nem jövendőbelijükről, hanem a féijhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól fa­lát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek. A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legé­nyek szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy fel­másztak a háztetőre, és ott he­lyezték el a bábut. Amennyiben a gaz da szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig bünte­tésül egész éjjel a tetőn virrasz­tóit ak. Tréfák Az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legé­nyek. A kilincshez kecskét kö­töttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjed­tebb szokás volt, hogy a kertka­pukat és az ajtókat kicseréltél egymással - esetleg elrejtették, a gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját. Újévköszöntés Az újév köszöntésének két fontosabb formája alakult ki. Az egyik a zajkeltés: éjfél után a fiúk koloppal, ostorral, ke­replővel járták az utcákat, lármával köszöntötték az évet. A másik szokás szerint a fiúk házról házra jártak, köszöntő verseket és éne­keket mondtak, jutalmul pedig tejet, diót vagy almát kaptak. Gazdagság árulta a jövőt. Például a bölcső alakú gyermekszületést jelzett. Éjféli éneklés A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amelyet aranyvíznek neveztek. Aki ivott belőle, arra gazdagság várt. Jóslás Az éjféli mise után a férfiak - főleg református vidékeken - fel­mentek a templomtoronyba és egyházi énekeket adtak elő. Hiedelem Az idősebb asszonyok ólmot öntöttek, amelynek a formája el­Éjfélkor az állatok tudnak be­szélni, és elárulják, hogyan bánik velük a gazdájuk, (unnep.eu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom