Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-15 / 289. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 15. Vélemény És háttér 41 FIGYELŐ Merkel elégedett Eredményesnek ítélte az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóját, az elhatározott légkörvédelmi intézkedéseket és a konjunktúra élénkítéséről született döntést Angela Merkel német kancellár. A szombati német sajtó ezzel szemben kritikusan ítélte meg a brüsszeli határozatokat, és környezetvédelmi szervezetek - köztük az ellenzéki Zöldek pártja - pedig élesen bírálták a kancellárt. A Deutschlandfunk rádióállomásnak adott nyilatkozatában Merkel mindenekelőtt annak jelentőségét emelte ki, hogy a klímaváltozás káros következményei elleni intézkedésekről sikerült megállapodást elérni. A kancellár úgy ítélte meg, hogy mindez jó jelzés a világnak, illetve a lengyelországi Poznanban zajló ENSZ-kömyezetvédelmi konferenciának, egyben pedig bizonyítéka annak, hogy Európa élen kíván járni az általános felmelegedés elleni harcban. Merkel üdvözölte a 200 milliárd eurós konjunktúraélénkítő csomagot is, kiemelve annak jelentőségét, hogy az figyelembe veszi a tagállamok nemzeti sajátosságait. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a csúcsértekezleten elhatározott csomag Németországtól - egyelőre - nem követel új intézkedéseket. Bírálta ugyanakkor a csúcs- értekezleten született klímavédelmi kompromisszumokat - s ezzel összefüggésben Merkel kancellárt is - a Zöldek pártja. Claudia Roth, a környezetvédő párt társelnöke hangoztatta: „Az állítólagos klímakancellár álarca mögött egy kőkemény ipari, illetve autólobbista rejtőzik.” Roth rövidlátónak nevezte a kompromisszumokat, s annak a nézetnek adott hangot, hogy a jövőt veszélyezteti, ha nem valósítják meg következetesen a légkör védelmét. Több környezetvédelmi szervezet a csúcson született megállapodással kapcsolatban az európai környezetvédelmi politika „fekete napjáról” beszélt. A német környezet- és természetvédelmi szövetség (BUND) elnöke, Hubert Weiger pedig egyenesen azt hangoztatta: a német kancellár, az olasz miniszterelnök és a lengyel kormányfő „csúnya összjátéka úgy kilyuggatta a környezetvédelmi csomagot, mint egy svájci sajtot”. A liberális Süddeutsche Zeitung szombati számában úgy vélekedett, hogy a csúcson tanúsított magatartásával Németország véglegesen elveszítette a környezetvédelem élharcosának korábbi nimbuszát. A konzervatív Die Welt a konjunktúraélénkítő csomaggal kapcsolatban pedig azt hangoztatta: bármenynyire is „lenyűgözőnek” tűnik a 200 milliárd eurós összeg, az aligha lesz elegendő a gazdasági recesz- szió megfékezésére. Cölöpházak építésére, aszálytűrő növények meghonosítására fordítják a pénzt A fejlődő országokat segíti a légkörvédelmi alap Az Egyesült Nemzetek Szervezete különleges alapot hozott létre abból a célból, hogy a fejlődő országok alkalmazkodhassanak a légkör melegedéséhez, az evvel járó problémákhoz. A pénzalapot a fejlett államok hozzájárulásai töltik fel. MT1-HÁTTÉR A fejlett országok által a harmadik világ országaiban megvalósított légkörvédelmi beruházások értékének 2 százaléka gyarapítja az ENSZ-alapot. (E beruházásokat a fejlett államok saját klímavédelmi erőfeszítéseikhez írhatják jóvá.) A pénzalapot a globális fölmelegedés következményei elleni harcban lehet igénybe venni: a sivatagosodás visszaszorításához, aszálytűrő haszonnövények meghonosításához, cölöpökre épített házak készítéséhez, gátépítéshez. A fejlődő országok azt akarták, hogy 2 százalékos adót vessenek ki a széndioxid-kereskedelem minden egyes tranzakciójára. Az alaphoz eddig, a poznani értekezletig, nem lehetett hozzányúlni. A Germanwatch környezetvédő szervezet becslése szerint 2012-ig az ENSZ-alapba mintegy 200-500 millió dollár áramlik. Ahhoz viszont, hogy a fejlődő országok lakossága alkalmazkodni tudjon a Föld légkörének fölmelegedéséhez és ennek következményeihez, évente 50-100 milliárd dollárnyi támogatásra lenne szükség. A poznani értekezleten a fejlődő országok képviselői azt akarták elérni, hogy 2 százalékos adót vessenek ki a fejlett államok egymás közötti széndioxid-kereskedelmének minden egyes tranzakciójára, és ez a pénz is az ENSZ-alapot gyarapítsa. A fejlett világból érkezett küldöttek azonban elzárkóztak e fölvetés elől. Egyes források szerint a C02- adó évente több milliárd dollárra rúghat. JEGYZET Lassan, tűnődve JUHÁSZ KATALIN „Ma semmi.” - olvasom a sommás bejegyzést a határidőnaplómban. Három hete fírkanthattam le, és a mai napra vonatkozik. Honnét is sejthettem volna, mennyi dolgom lesz, és mily fura dolgok? Kezdve mindjárt a testhelyzetemmel, ahogyan most e sorokat pötyögöm. Nem az irodámban ülök, hanem itthon fekszem az ágyban, laptop az ölemben, lábaim felhúzva, a billentyűzet szinte függőleges helyzetben. Napok óta ez a legkényelmesebb pozíció, de még így is meglehetősen lassan haladok, mivel egy kézzel írok, minduntalan félreütve, amúgy kétbalkezesen. Annyiszor elmeséltem már, hogy most csak címszavakban akaródzik: hideg reggel, jégréteg a balkonon, megcsúszás, esés, csúnya kulcscsonttörés, gumikombiné, egyik kéz mell alatt rögzítve, legalább egy hónapig. Lassan forr össze, de már nem fáj, csak idegesítő. Persze ugrott a békés karácsony, a szilveszteri buli, jó, ha addigra lekerül a páncél. Ráadásul nem engedhetem meg magamnak, hogy ne dolgozzak, év végi hajrá van, és mivel a telefont, a számítógépet és az agyamat tudom használni, itthonról mozgatom a szálakat. Az ablakok az udvarra néznek, minden szomszéd szokásait behatóan ismerem már, tudom, mikor kelnek, mikor fekszenek és mit csinálnak napközben. Már rá tudom ügyeskedni a fogkrémet a fogkefére, teljesen egyedül. Tegnap pedig kinyitottam egy ásványvizes palackot, sőt öntöttem is a pohárba, ez volt a nap legnagyobb győzelme. Egész évben nem jött annyi látogató, mint az elmúlt két hétben, népszerű lettem, kellemes érzés. Ma is jön két aranyos tinédzser, koruk alapján a gyerekeim lehetnének, de sokkal jobb így, hogy csak haverok. Édes jó anyám naponta háromszor felhív érdeklődni, hogy vagyok. Még mindig el van törve, szoktam mondani, de ennyivel nem szokott megelégedni. A baleset utáni negyedik napon „ünnepeltem” a születésnapomat, egészen szürreális volt, az öcséméktől és a bá- tyáméktól is mikrohullámú sütőt kaptam ajándékba, mert mindketten úgy találták, ez az egy dolog hiányzik az albérletből a teljes kényelemhez (és tényleg). Ráadásul mindketten ugyanazt a márkát vették és egyszerre érkeztek. A bátyámét hagytam meg, aki egyébként csak fogadott bátty, de gyakran érzem úgy, hogy egypetéjűek vagyunk. Ma lassan megy a munka, mert folyamatosan abajgatnak szkájpon azok a barátaim, akik nem hajlandóak felgyalogolni a harmadikra. Ebben a régi belvárosi házban ugyanis nincs lift. Egyikük átnézetett velem egy tizenhat oldalas pályázati anyagot, délig kellett leadnia, csak úgy hemzsegtek benne a helyesírási hibák. „Te úgyis unatkozol”, állította, pedig nem. Az imént például megkentem vajjal egy kiflit, méghozzá úgy, hogy előtte szét is vágtam. Legalább tíz percig tartott a művelet. Az egykezes mosogatás se lesz sétagalopp... KOMMENTÁR Kárpát-medence Kft. LOVÁSZ ATTILA Az ágazatokon átívelő munkáról és kutatásról nem öncélúan nyilatkoznak a tudós emberek. Már az egyetemi kollégiumok folyosóin és konyháin kiderül, nem is olyan rossz, ha a magfizikus a művészettörténésszel a rockzenében használt akusztikus hangszerek húrjairól értekezik, hiszen így tudja meg, saját szakmája ugyanúgy mint bármi a világon, nem önmagától és nem önmagának van. így fordulhat elő, hogy a történész, néprajzos, közgazda és biológus együtt állapítsák meg, mennyire csodálatos és egyedi értékű terület a Kárpát-medence. Az egyébként - állítólag - nem létező Kárpát-medence. Amikor kiderült, hogy a nemzetiek által delegált miniszter három milliárdot meghaladó biznisz ügyében került hírbe, mert azt haveroknak passzolta, faliújságon meghirdetve (régi szép pionírcsapatos idők!), alig vártuk, hogy újra megjelenjen valami a szlovák-magyar kapcsolatok terén. Lehetőleg botrányos. Lehetőleg olyan, amiről majd lehet beszélni. Meg is jött Kubiš miniszter véleményezése a gyurcsányi hat pontról, s mit ád a médiavilág, épp azon a héten nyilatkozott két lapnak is Göncz Kinga miniszter asszony, csak kicsit máshogy. Lesz mit elemezgetni, közben a három milliárdot csak elfelejtjük, mint oly sokszor. Hiszen már azt is elfelejtettük, hogy a kormány kisebbségekért is felelős miniszterelnök-helyettese, aki civilben történész, miket mondott a Kárpátmedencéről. Még mielőtt a hárommilliárdos bizniszt elemeznénk, engedjük meg magunknak, hogy ama nem létező geográfiai egységről az interdiszciplinaritás terén hiányosságokkal küszködő politikusunk hátrányát lefaragni segédkezzünk. Ha Čaplovič történész-politikus valaha beszélgetett volna más tudományágak művelőivel az egyetemi menzán, akkor tudná, hogy a Kárpát-medence Európa egyik legtökéletesebb földrajzi egysége. A hegyek és délnyugati irányban az Adria által határolt földrajzi egység egyben klimatikus egység is, a maga jellemző növény- és állatvilágával, a kontinens egyetlen más helyéhez sem hasonlítható vízrendszerével. A feudalista gazdasági viszonyok közt a Kárpát-medence mindennel rendelkezett, ami a gazdagsághoz kellett, az akkori világban komoly nyersanyagnak számító fával és később szénnel, hatalmas termőterületeteit a teremtő öntözéses rendszerek nélkül is bőven ellátta vízzel, a területen belül volt folyó, erdő, só, érc és - nemesfémek. E lényegében zárt rendszernek köszönhetően egyetlen interdiszciplináris kutatással már találkozó szakember sem csodálkozott el azon, mennyire sokrétű, s mégis mennyire hasonló a terület népeinek kultúrája, dalai, táncai, meséi. Mennyire sokrétű, mégis mennyire hasonló a gazdálkodás rendje az iparosodás megjelenéséig, s mennyire kiegészítik egymást az alföldi típusú tájak mező- gazdasághoz kötődő mesterségei a magasabban fekvő területek marha- és birkatenyésztő juhászok tudásával és az erdőgazdászok és bányászok munkájával. Volt is itt esetenként tündérkert, mely elnevezést Erdéllyel és Csallóközzel kapcsolatban egyaránt használta dolgos népünk. Ha a mai (horribile dictu) nem létező Kárpát-medencét nézzük, észrevehetjük, hogy két, a jövőben nagyon fontos stratégiai adottsággal rendelkezik. Termőtalaja kevésbé szenvedett a vegyszerezéstől, tehát a föld alatti vizei csodálatos ivóvízkészletek, és évi 280 napsütéses napjának köszönhetően magától dől ide az energia, csak meg kell fogni. Fél évszázadon belül az egészséges élelmiszer és az ivóvíz olyan stratégiai értékek lesznek, amelyekért háborúk dúlnak majd, emlékezve a régi szép időkre, amikor a fegyverek acélért, szénért vagy kőolajért ropogtak. Aki ma közép- és hosszú távú stratégiát akar nyújtani e térség népeinek, az tudja, a (nem létező) Kárpát-medence eme sajátosságaira kell építenie. Nem lecsorgatni vizeit a hegyekből, mint a háztetőről, hogy alföldjein pocsolyákat teremtsen, de csak évente kétszer, pusztító árvíz formájában, termőföldjeire nem úrhatnám lakóparkokat kell telepíteni, és energiáját nem az alföldek sivatagosítására hagyni elveszni, hanem a bajorokhoz hasonlóan a tradíciót a legkorszerűbb technológiákkal ötvözve építeni egy élhető világot. Ehhez azonban kooperáció (együttműködés) szükségeltetik. Tetszik, nem tetszik, az, ami ma szlovákok és magyarok közt zajlik, csak egy nevető harmadik malmára hajtja a vizet. A nevető harmadikéra, aki megvárja, míg földrajzi nevekkel, „ki itt az úr?” költői kérdésekkel, kultúrfölénnyel, mesemondó történelemmel, egymásra mutogatással majd csak elfáradunk, közben megmutatva pannon pumákat és mohi erőműveket kilőjük a muníciót, s lehet jönni. Politikus uraiméknak a lecke föl van adva. Aki pedig elégtelenre teljesít, azt az oskolában megbuktatják. A társadalomban nem? FIGYELŐ Jövőre mély recesszió Jövőre 2%-os gazdasági gyengüléssel számolnak az Európa motorjának tartott német gazdaságban a kormányzati szakértők. A Bild am Sonntag által idézett szakértők szerint nő majd a költség- vetés hiánya az adóbevételek csökkenése miatt, továbbá emelkedik a munkanélküliek száma. A lap idézi Michael Glos német gazdasági minisztert is, aki szerint a 2%-os GDP-csökkenés csak spekuláció. A lap megjegyzi: ha csak 1%-os is lesz a visszaesés, az a legnagyobb gazdasági gyengülés azóta, hogy 1949-ben létrejött a szövetségi köztársaság. A gazdasági miniszter ugyan cáfol, de a Der Spiegel olyan, a napokban nyilvánosságra kerülő kormányzati gazdasági jelentést ismertet, amely szerint a gazdaság nagy valószínűséggel két százalék körüli mértékben gyengülhet, és az 1990. évi egyesülés óta a legnagyobb stresszes kihívás elé néz Németország.
