Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-11 / 286. szám, csütörtök
8 Vélemény - hirdetés ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 11. www.ujszo.com OLVASÓI LEVÉL Üzenet az anyaországnak! Szomorúsággal tölt el az a harc a politikában, amely most Magyarországon folyik. Sajnos ez a magyar mentalitás, mely nagyon sok rosszat tett a történelem során. Ami most van, annak semmi köze a demokráciához. Sokan felteszik a kérdést, vajon az állam hol avatkozhat be az állampolgárok szabad gyülekezési jogába, illetve hol a szólásszabadság határa? Ott avatkozzon be az állam, ahol bizonyos emberek által felhergelt garázda hordák rombolnak, ahol a tüntetések elvesztik békés jellegüket, macskaköveket és Molotov-koktélokat dobálnak. Minden gyűlöletszítást és szélsőséges nézeteket tiltsanak be. Nemrég Esztergomban az egyik üzletben az Osztrák-Magyar Monarchia térképét láttam egy ingen. Kedves anyaországiak, ily provokatív termékekkel nosztalgiázni is rossz. Nem kell Osztrák-Magyar Monarchia idegen nemzetiségekkel. Tűnjenek el az Apponyiak a magyar gondolkodásból, történelemből. Használjunk ki minden értelmes, békés politikai eszközt annak érdekében,hogya 15 millió magyar együtt legyen. Ez pedig csak akkor lenne lehetséges, ha Magyar- ország minden tekintetben, de főként a gazdaságban példakép lesz a nemzetiségek számára, mert ily politikából nem kérünk. Reméljük, hogy most az Európai Unióban valami elkezdődik, eltűntek a határok, s így közelebb kerülünk egymáshoz, de hangsúlyozom, más szemlélettel, politikával, nem úgy, mint a múlt évszázadban. Tűnjön el a Jobbik, a Nemzeti őrség, a 64 vármegye és a Gárda! Ezek a szellemileg elmaradt emberek, akik Magyarországot a szakadék felé viszik. Törvényt kell hozni betiltásukra.Ha így folytatja a magyar elit, akkor az ország évszázadok múltán eltűnik a térképről, mint ahogy összezsugorodott a sok értelmetlen harc után az évszázadok során. Sosem volt összetartás. A magyar dzsentrik már eltűnhetnének a politikából. Minden fontos történelmi sorsfordulón vesztettünk, sohasem tudtunk okosan, diplomatikusan politizálni. Mi, magyarok mindig harcolni akarunk, törünk, zúzunk, ahelyett, hogy igyekeznénk kulturáltan megoldani problémáinkat. Tanuljunk már végre a történelemből. „A magyarnak hiába írják a történelmet, nem okul semmiből.” (Kossuth). Máté János, Kassa (SITA/AP-felvétel) A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. (Reuters-felvétel KITEKINTŐ A közös történelem és kultúra oldhatja a feszültséget Sólyom László szerint a közös történelem és kultúra oldhatja a görcsöket Magyarország és Szlovákia között - a magyar köztársasági elnök a határon túli magyarok ügye mellett arról is beszélt a Reakció című internetes lapnak, hogy nem lát stratégiát a kormány válságkezelő lépései mögött. Sólyom László Ivan Gašparovič szlovák államfővel folytatott hétvégi érsekújvári megbeszélésével kapcsolatban úgy nyilatkozott: „ahogy tőlem nem vesz el semmit, ha északi szomszédunknak Békés megye az ottani szlovákok miatt különösen kedves, én is elvárom, hogy a felvidéki magyarokkal való kapcsolattartást ne nevezzék irredentizmusnak”. Eredménynek nevezte, hogy békességben tudtak tárgyalni, és „a nemzetiségi feszültségtől mindig ideges és értetlen Európának” megmutatták, Magyar- ország képes felkészülten, kompromisszumra készen tárgyalni, és nem egy veszekedő, balkáni ország. „Azt szeretném ajánlani a szlovákoknak is, hogy közös történelmünkre, a közös kultúrára fektessük a hangsúlyt, ez oldhatja görcseiket” - mondta az államfő, aki „felszabadult kölcsönösséget” ajánlott a szlovákoknak. Sólyom László arra a felvetésre, elfogadtatható-e a kettős kötődés anélkül, hogy az utódállamok valamiféle lopakodó revíziót látnának benne, úgy vélte, egyfolytában és hihetően oszlatni kell félelmeiket, biztosítani kell őket, hogy alapszerződéseinkkel összhangban elismerjük a határokat, s nem kívánunk állampolgárság és terület által meghatározott egyetlen politikai nemzetté válni. Az államfő szorgalmazta a magyarok állampolgári lojalitását, a többségi államnyelv minél tökéletesebb ismeretét, de kemény harcot kell vívni a kulturális nemzet fogalmának elismertetéséért, és érvényesítem kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. Ilyen lehet az autonómia is, de ezt a fogalmat felesleges használni ott, ahol felesleges ellenállást szül. A köztársasági elnök véleménye szerint a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazást nem kellett volna kiírni, mert „rendkívül mély sebeket” ejtett a szomszédos országokban élő magyar közösségeken. Az államfő úgy fogalmazott: ha lesz eredménye elnökségének, akkor az, hogy sok helyen sikerült enyhítenie ezt a traumát. A népszavazás ötlete tipikus példája volt a végig nem gondolt érzelmi politizálásnak. „AmikorNagy- Magyarország matricát látok egy autón, kedvem lenne tulajdonosától megkérdezni, tudja-e, milyenek voltak az etnikai viszonyok 1918 előtt. Inkább a Teleki-féle nemzetiségi térképet tenné ki, vagy akármelyik bécsi vagy Prágában kiadott korabeli térképet, akkor tudná, hogy már 1848 előtt román többség volt Erdélyben.” Úgy vélekedett, pozitívan befolyásolhatja a viszonyt, ha sok üzleti kapcsolat van két ország között. Hiába multinacionális cég a Mól, Erdélyben ott tankolnak a magyarok, mert „mégis a miénk” - hangsúlyozta. Az államfő beszélt a nemzeti csúcsról, amelyen arra hivatkozva nem vett részt, hogy „az állam nem így működik”, és reagált arra is, hogy az általa létrehozott bölcsek tanácsának felállítását Gyur- csány Ferenc miniszterelnök is ezzel a mondattal kommentálta. Sólyom szerint a nemzeti csúcs olyan „show” volt, aminek az az üzenete, hogy mindannyian együtt vagyunk felelősek mindazért, ami történik az országban, holott a „nagy össze- borulás” összezavarja a fejekben, hogy kinek mi a feladata, s főleg, hogy ki miért felel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben folyt a nemzeti csúcs, a kormány már tárgyalt a hitelfelvételről és kezelte a válságot. Az államfő szerint ezeket a tárgyalásokat ugyan nem a nyilvánosság előtt kellett volna lefolytatni, de nem kellett volna közben összehívni egy nagy tanácskozást azzal a felkiáltással, hogy„együttmegold- juk a válságot”. A lépések mögött nem látja a stratégiát csak a taktikát. Sólyom a korrupció és az oktatás kérdéseivel kapcsolatban létrehozott bölcsek tanácsáról hangsúlyozta, a tanács független a válságtól, még április-májusban kezdte el szervezni. A tanács munkájára azért van szükség, mert á korrupció és az oktatás rossz állapota gátolja az ország gazdasági fejlődését, és károkat okoz szellemi állapotának. Az államfő nem „ellentársaságként” képzeli el a tanácsot, nyitottak minden együttműködésre. Az államfő úgy vélekedett, a mostani politikai elit sosem fogja tudni levetkőzni, hogy a Kádár-rendszerben szocializálódott. Szerinte a jobboldal számára a kommunizmus előtti időszak nyelve, szimbolikája könnyebben volt elérhető, mint a kiesett negyven év nyugati fejlődésének megtanulása. „A másik oldalon nemkülönben: sőt az antifasiszta francia népfront újrajátszása döntötte el sorsukat” - tette hozzá. Úgy látom viszont - folytatta -, hogy az ennek következtében hosszan uralkodó, kétféle és ellenséges politikai beszédmód lassan kifullad, elkopik, azemberekmegunták. (mti) =2=ESESSr ba. hogy a Pet.tkommun*ác,óra Keresztnév: Vezetéknév: Település: Postai irányítószám: Házszám: Telefonszám: Dátum Aláírás: Mobilszám: a hűséges útitars és értékŰ 2009-es autópálya-matricát kap ajándékba!
