Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-11 / 286. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 11. Külföld 9 Korrupciós vádak Illinois állam kormányzója ellen - a megválasztott amerikai elnöknek nem volt tudomása Blagojevich üzelmeiről árulta Obama szenátori Sosem rajongtak egymáséit. Blagojevich és Obama egy 2005-ben készült fotón. (ČTK/AP-felvétel) Pénzért Washington/Chicago. Hatal­mas korrupciós botrány ráz­ta meg az amerikai belpoliti­kát, Barack Obamának- mint a meghallgatások során ki­derült - nyilvánvalóan sem­mi köze hozzá, a megválasz­tott amerikai elnök mégis magyarázkodásra kénysze­rült. Ugyanis az ő mandátu­mával próbáltak meg keres­kedni. ÖSSZEFOGLALÓ Korrupciós vádak miatt letartóz­tatták kedden az amerikai Illinois állam kormányzóját, aki pénzügyi előnyre akart szert tenni Obama megüresedett szenátori helyének betöltésével kapcsolatban. Az 51 éves, szerb származású demokrata kormányzó, Rod Blagojevich, va­lamint kabinetfőnöke, John Harris ellen vesztegetés gyanúja alapján emeltek vádat - közölte Patrick Fitzgerald szövetségi ügyész. Obama szenátori helye, miután el­nökké választották, megüresedett, s oda Illinois kormányzójának van joga új szenátort kinevezni. De Bla­gojevich ellen nem ez az egyedüli vád. Pénzügyi mesterkedésekkel a Chicago Tribune napilapra is meg­próbált nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy a lap váljon meg a vele szemben kritikus hangú szer­kesztőktől. A kormányzót egy szö­vetségi bíró utasítására később szabadlábra helyezték, de Blagoje­vich írásban kötelezte magát arra, hogy 4500 dolláros pénzbírságot fizet, ha nem tesz eleget a bírósági idézésnek. A vádirat szerint a kormányzó te­lefonjait az FBI bírósági felhatal­mazás alapján novemberben le­hallgatta. Felvétel készült arról, hogy Blagojevich alkudozást foly­tat Obama szenátori helyével kap­csolatban, döntéséért személyes előnyöket kért önmaga és felesége számára. Arról egyeztetett, hogy tekintélyes fizetést kapna egy non­profit alapítványnál vagy egy szak- szervezeti intézménynél, felesége pedig évi 150ezerdoílárosjuttatást kapna egy vállalat igazgatótaná­csában. A telefonbeszélgetésekben arról is szó esett, hogy „megfelelő” választása jutalmaként helyet kap­na az elnöki kabinetben vagy nagy­követi álláshoz jutna, miután távo­zik a kormányzói posztról, esetleg kampányforrásokhoz juthatna. Utóbbi kapcsán felvetette, hogy 2016-ban megpályázná az elnök­séget is. „Pénzt akarok keresni” - mondta egyszer az FBI által rögzí­tett beszélgetések során. Fitzgerald ügyész szerint „megdöbbentő a vá­danyagban szereplő korrupció mértéke”. A kormányzó tagadja, hogy bűnös lenne. Blagojevich az egyik FBI-felvétel szerint azt fejtegette, hogy a szená­tori hely „egy baromira értékes do­log, nem adja oda az ember ingyen”. Aztán kijelentette: „ha nem kapom meg, amit akarok, ha nem leszek elégedett, akkor ma­székét gamnak tartom meg a szenátori mandátumot”. Egy november 10-én rögzített telefonos egyezte­tés során azt közölte partnerével: nem küld a szenátusba olyan poli­tikust, aki „azt a rohadt Obamát” támogatja, ha ezért ő semmit sem kap cserébe. A szövetségi ügyész közölte: a kormányzónak letartóz­tatása ellenére továbbra is kizáró­lagosjoga van Illinois új szenátorá­nak kijelölésére. „Barack Obama semmilyen módon nem érintett a korrupciós ügyben” - tette hozzá. Obama sajtóértekezletén kö­zölte, hogy nagyon elszomorította és megdöbbentette a korrupciós vád híre, egyúttal hangsúlyozta: nem állt kapcsolatban sem a kor­mányzóval, sem annak irodájával, és a történtekről nem volt tudo­mása. Az FBI lehallgatási jegyző­könyvei szerint Blagojevich is azt mondta, Obama nem segítene ne­ki tervei végrehajtásában. Ugyan­akkor a republikánusok már meg­ragadták az alkalmat és Barack Obama felelősségéről érdeklőd­nek az ügyben. „A megválasztott elnök kommentárjai finoman szólva nem elegendőek” - közölte Robert M. Duncan, a republiká­nusok egyik vezetője. Egyes vé­lemények szerint ez az ügy kap­csolatba hozhatja Obamát a hír­hedt chicagói politikával, amely­től pedig mindig is igyekezett tá­vol tartani magát. (MTI, ú) Együttműködne az RMDSZ-szel is, de a szocdemek elutasítják a magyarokat Stolojan alakíthat kormányt ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Theodor Stolojan, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) miniszterelnök-jelöltje kapott tegnap megbízást arra, hogy megalakítsa Románia következő kormányát. Traian Basescu állam­fő a Cotroceni-palotában elhang­zott nyüatkozatában bejelentette: olyan emberre kívánta ruházni ezt a feladatot, aki képes a jelen­legi gazdasági világválságból ere­dő problémákat kezelni, és van elegendő tekintélye ahhoz, hogy biztosítsa az állami intézmények megfelelő működését. Stolojan jelezte: a következő tíz napban együtt kíván működni a PD-L-lel, akárcsak a Szociálde­mokrata Párttal (PSD) és az RM­DSZ-szel, vagyis azzal a két alaku­lattal, amely jelezte közreműkö­dési szándékát a demokrata­liberálisokkal való kormányzás­ÖSSZEFOGLALÓ Athén. A tüntetők igazolták a hatóságok félelmeit. Tegnap, az or­szágot sújtó általános sztrájk nap­ján a tüntetők újra összecsaptak a rendőrökkel. A közvélemény a kormányt teszi felelőssé az elhara­pózó erőszakkal szembeni tehetet­lenségért. Eközben a görög kor­mányfő tegnap megígérte: az öt napja tartó erőszakos események miatt a polgárok védelmet, a káro­kat szenvedett üzletek pedig gaz­dasági támogatást kapnak. Több százezren, más források szerint több milliónyian nem vették fel tegnap a munkát, a repülőjára­tokat törölték, a bankok és az isko­lák zárva maradtak, a kórházak csak a sürgősségi eseteket látták el. Tegnap hajnalban, majd a nap fo­lyamán több ízben is voltak össze­csapások. A tüntető fiatalok Molo­Theodor Stolojan (SITA/AP) ban. A cél egy olyan kormányprog­ram megvalósítása, amely alkal­mas lenne a gazdasági válság ro­mániai hatásainak ellensúlyozásá­ra - mondta. Kifejezte reményét, hogy december 22-ig az addig felál­ló új parlament megszavazza az új tov-koktélokkal és kövekkel tá­madtak az athéni parlament elé ve­zényelt rohamrendórökre, akik könnygázt vetettek be ellenük. Ez­zel párhuzamosan, az általános szakszervezeti sztrájk jegyében több tízezer tiltakozó vonult fel Athénban. A szakszervezetek el­utasították Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök felszólítását a de­monstráció elhalasztására, mond­ván, joguk van tiltakozni a gazda­sági nehézségek ellen. „Az egész ország leállt” - mondta a GSEE szakszervezeti szövetségszóvivóje. A miniszterelnök tévéüzeneté­ben leszögezte: a kormány eltökélt abban, hogy nem csupán az embe­rek biztonságérzetét teremti meg, hanem támogatást ad azoknak az üzlettulajdonosoknak is, akiket az elszabadult indulatok miatt anyagi veszteség ért. Egyúttal pénzsegé­lyezési, kölcsönfelvételi és adó­kormányt. Basescu elnök pedig még tisztázni akarta: a miniszter- elnöki megbízás négy évre szól. Az utóbbi napokban ugyanis a médiá­ban folyamatosan hallani lehetett arról ez esetleges változatról, hogy két évig a PD-L, majd újabb két esz­tendeig a PSD adná a miniszterel­nököt. Az RMDSZ nem akar minden­áron hatalomra kerülni, csak ak­kor, ha hasznosnak találják hozzá­járulását Románia problémáinak megoldásához - nyilatkozta Mar­kó Béla. Előzőleg az RMDSZ és a PD-L küldöttsége újabb megbe­szélést folytatott az esetleges kormányzati együttműködésről. E tárgyaláshoz a PD-L annak elle­nére ragaszkodott, hogy a Szoci­áldemokrata Párt ragaszkodik az RMDSZ távoltartásához. A 65 éves, liberális Stolojan a küencvenes évek elején már volt miniszterelnök. (MTI, ú) könnyítési intézkedéseket jelentett be. Karamanlisznak növekvő tár­sadalmi elégedetlenséggel kell szembenéznie nyugdíjreform-el­képzelései és felsőoktatási privati­zációs elképzelései miatt. A görög társadalom a konzerva­tív kabinetet teszi felelőssé azért, mert a hatóságok nem tudják letör­ni a nagyvárosokat megbénító za­vargásokat. Ezeket egy 15 éves fiú, Alexandrosz Grigoropulosz halála robbantotta ki, akit lelőtt egy rend­őr, amikor a társaival együtt rátá­madt egy rendőrautóra. Az azonnal letartóztatott és gyilkossággal vá­dolt rendőr ügyvédje bejelentette, a ballisztikai jelentés szerint a fiú halálát egy megpattanó golyó, nem pedig közvetlen találat okozta. Ez igazolja a rendőr vallomását, amely szerint csak figyelmeztető szándékkal, nem célzottan hasz­nálta fegyverét. (MTI, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo/Stockholm. Ünnepélye­sen átadták a Nobel-békedíjat tegnap Mártii Ahtisaari egykori finn államfőnek, az ENSZ volt ko­szovói különmegbízottjának Os­lóban. A Norvég Nobel-bizottság Ahtisaari számos sikeres nemzet­közi békeközvetítő akcióját ismer­te el a rangos kitüntetés odaítélé­sével. A közel egymülió euróval járó elismerést Öle Danbolt Mjoes, a Nobel-bizottság elnöke nyújtotta át a 71 éves politikusnak az oslói városházán. Ahtisaari békeközvetítői tevé­kenységet végzett egyebek mel­lett az indonéziai Aceh tarto­mányban, Észak-írországban és Namíbiában. 2006 februáijától az ENSZ különmegbízottjaként köz­vetített Koszovó leendő státusa ügyében, s részletes béketervet dolgozott ki. A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd ala­pító, Alfréd Nobel hazájában, ha­nem a norvég fővárosban adnak át. Az alapító halálakor még egy • Ahtisaari a békedíjjal (SITA/AP) államot alkotott a ma már két or­szág, s Nobel a végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a békedí­jat norvég bizottság ítélje oda. A természettudományi, a köz- gazdasági és irodalmi Nobel-díjat néhány órával később, délután adták át Stockholmban. Általános sztrájk és folytatódó zavargások - Karamanlisz nehéz helyzetben Görögországban megbénult az élet Vége az ukrán belpolitikai válságnak? Újjáalakult a koalíció MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Egy harmadik párttal ki­bővülve újjáalakult kedden este a nyugatbarát kormánykoalíció Uk­rajnában. Julija Timosenko kor­mányfő pedig tegnap bejelentette: vége a belpolitikai válságnak, s ka­binetjét új emberekkel kívánja megerősítem. Viktor Juscsenko államfő és Juli­ja Timosenko pártjához a házel­nöknek újonnan megválasztott Vo- lodimir Litvin vezette pártszövet­ség is csatlakozott. A Viktor Jus- csenkót támogató Mi Ukrajnánk- Népi Önvédelem (NU-NSZ), a Juli­ja Timosenko Tömbje (BJuT) és a Volodimir Litvin Tömbje alkotta koalíciónak 258 képviselői helye van a 450 fős törvényhozásban. Litvin, aki fontos szerepet játszott a Viktor Juscsenkót hatalomra segítő 2004-es narancsszínű forradalom­ban, közölte: nem lát okot arra, hogy az új koalíció miatt új kor­mányfőt is válasszanak. Egyben reményét fejezte ki, hogy konstruk­tív együttműködés jön létre Jus­csenko és Timosenko között. Juscsenko pártja szeptemberben vált ki a kormánykoalícióból, mi­után a parlament az elnöki jogköre­it megnyirbáló törvényeket foga­dott el. Új koalíció híján Juscsenko októberben feloszlatta a parlamen­tet, majd bizonytalan időre kényte­len volt elhalasztani az intézkedést az országot sújtó nemzetközi gaz­dasági válság miatt. Az új koalíciót azért alakították, hogy elkerüljék egy esetleges Kreml-barát kor­mánykoalíció létrejöttét Timosen­ko és az oroszbarát ellenzékközött. Ünnepség a svéd és a norvég fővárosban Átadták a Nobel-díjakat RÖVIDEN Obama zöldebb lesz Bushnál Chicago. Határozott küz­delmet ígért a világméretű éghajlati változások ellen Barack Obama megválasz­tott amerikai elnök, miután kikérte a Nobel-békedíjas A1 Gore volt alelnök tanácsát. Találkozójuk végén Obama újságíróknak elmondta, a globális felmelegedés elleni küzdelem sürgős cselekvést kíván, s egyetértettek abban, hogy e téren nincs több halo- gatnivaló idő. A1 Gore va­lószínűleg nem csatlakozik Obama kormányához, de a jelek szerint szívesen meg­osztotta nézeteit a megvá­lasztott elnökkel. (MTI) Vízum nélkül jönnének Moszkva. Oroszország kész arra, hogy megállapo­dást kössön az EU-val a ví­zummentességről - jelentet­te ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a ma kez­dődő uniós csúcshoz időzít­ve. Azzal érvelt, hogy „a köl­csönös vízummentességről szóló megállapodás megkö­tése az EU-val remek példája lehetne a kapcsolatok fej­lesztésének”. Emlékeztetett rá: Moszkva már májusban javasolta Brüsszelnek, hogy dolgozzák ki a terv módoza­tait, s úgy vélekedett, hogy az EU és Oroszország straté­giai partnerek. (MTI) Tévedésből haltak meg Kandahár. Hat afgán rendőr és egy civil meghalt, amikor a rendőrök tévedésből fegyveres összetűzésbe kerül­tek amerikai katonákkal teg­nap hajnalban Afganisztán déli részén. A hét halálos ál­dozat mellett 13 sérültje is van a támadásnak. „A tragikus eset oka az volt, hogy mindkét fél tévesen azonosította a másikat” - áll az amerikai köz­leményben a Kalatban történt incidensről. Eszerint az afgán rendőrök nyitottak tüzet elő­ször a katonákra, röviddel az­után, hogy tűzharcban megöl­tek egy afgán fegyverest. Egy amerikai katonai szóvivő rendkívül sajnálatosnak ne­vezte a történteket, és hozzá­tette, hogy vizsgálat indult az ügyben. (MTI) Kivonulnak a britek is London. Júniusra kivonják a brit egységeket Irakból. A Guardian brit lap egy magas rangú védelmi forrásra hivat­kozva azt írta, hogy a kivonu­lás márciusban kezdődik, és az utolsó egységek júniusban hagyják el a dél-iraki Bászra légitámaszpontot. Az Irakba vezényelt 4000 brit katona többsége itt teljesít szolgála­tot. A kivonuló britek helyét nem az iraki biztonsági erők, hanem amerikai csapatok ve­szik át. Háromszáz-négyszáz brit katona kiképzői felada­tokra valószínűleg Irakban marad, az arzenált viszont Afganisztánba irányítják át. Az USA vezette invázió kez­dete, vagyis 2003 márciusa óta 177 brit katona halt meg Irakban. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom