Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-26 / 273. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 26. Szülőföldünk - sport 31 Tóth Imre játékosként az 1. ligát, vezetőként a Bajnokok Ligája-szereplést tartja eddigi labdarúgó- és sportfunkcionáriusi pályafutása csúcsának Három felejthetetlen évtized a Ligetben Tóth Imre neve összeforrott a ügeti futbaüklubbal, az öt­venéves népszerű Pigi ki­sebb megszakítással immár harmincegy esztendeje szolgálja a Petržalkát. A nagymácsédi származású sportember előbb játékos­ként, rövid ideig másod­edzőként tevékenykedett, 1991-től vezetőségi tag és pályagondnok. SZABÓ ZOLTÁN Szülőfalujában kezdte pályafu­tását, 17 évesen már a kerületi baj­nokságban szereplő felnőttcsapat­ban játszott. „Az alapiskola elvég­zése után a pozsonyi Stavoindustri- ánál tanultam, de nem ott figyeltek fel rám. A falubeli Gál Miklós szólt az egyik ligeti vezetőnek, hogy Nagymácsédon ügyes ballábas já­tékos futballozik. Miután kipróbál­tak, 1977júliusában kerültem a di- víziós csapathoz - emlegeti a kez­deteket. - Balhátvédként gyorsan gyökeret vertem a csapatban, egy ideig eltartott, míg erőnlétileg utol­értem a többieket. Hiába, míg a Li­getben kemény téli alapozás folyt, Nagymácsédon biliárdozással mú­lattuk az időt...” Cicavízióból Pigi Röviddel az érkezése után rára­gadt a Pigi becenév.,A korábban a Slovanban is megfordult Stano Ble­dla mindenkit elnevezett vala­hogy. Először Cicavíziónak hívott, majd miután ezt nehezen tudta ki­mondani, az akkori menő teáról Pi- gire módosította. Azóta sok víz le­folyt a Dunán, de ma is így ismer mindenki. Sokan ma sem tudják, mi is az igazai nevem.” A galgóti együttes mögött máso­diként zárta a ZTS az 1977/78-as szezont, de egy évvel később maga­sabb osztályba lépett. A nemzeti li­gában előbb a hatodik helyen vé­geztek a ligetiek, ám 1981 nyarán már a történelmi feljutást ünnepel­hették. Akkoriban Kadák, Pochaba, Elefant és Švirloch neve fémjelezte az együttest. „Nagy volt az öröm, hogy a nívós csehszlovák ligában többek között a Spartával, a Slo- vannal és Slaviával is találkozhat­tunk - emlékezik erre az időszakra. - Sajnos, nem sokat játszottam, mert júniusban öt hónapra bevo­nultam katonának, Dejvicében pe­dig csak az I. B osztályban szerepel­tem. Leszerelésem után a nyitraiak ellen Šoltést váltva mutatkoztam be az élvonalban, sajnos odahaza 3:0-ra kikaptunk. Pedig előtte legyőztük a Spartát és a Slaviát is. Nem sokkal később Besztercebá­nyán a Majzlíkkal történt párharc során lábtörést szenvedtem. A kényszerpihenő alatt hiába szorí­tottam a társaknak, kiestünk. A hajrában már az edzőcsere sem se­gített, amikor Michal Puchert Dušan Ábrahám váltotta fel. Hiába, a tandíjat meg kellett fizetnünk.. Feljutás, tizenhárom gól Az élvonalbeli búcsú után Sebő, Bechera, Ševčík személyében kulcsemberek távoztak, s Anton Urban irányításával csak hatodik lett a ZTS. A következő bajnokság­ban viszont már örülhettek a ligeti­ek. „Végig ádáz csatát vívtunk a fel­jutásért a DAC-cal. Ősszel Duna- szerdahelyen 3:0-ra kikaptunk, de azután zsinórban 17 bajnokin ve­retlenek maradtunk - részletezi az újabb felemelkedést. - Kiváló kol­lektívát alkottunk, a Kubica, Pocha­ba, Tóth középpályás sor előtt a Masný, Lancz, Kadák csatártrió ját­szott. Látványos támadójátékkal hódítottunk. Ez volt a legeredmé­nyesebb pontvadászatom, tizenhá­rom góllal járultam hozzá a bajno­ki címhez. A sorsdöntő meccsen odahaza 13 500 néző előtt 3:l-re legyőztük a sárga-kékeket, én lőttem az első gólt, a harmadikot pedig az akkor 19 éves Lancz Lajos szerezte. Fejenként tízezer koronás jutalmat kaptunk a feljutásért, és a feleségekkel 10 napos jugoszláviai nyaraláson vehettünk részt.” Lanczot is elcsalogatta Tóth cáfolta az akkori mende­mondákat, amelyek szerint mind­két oldalról megpróbáltak néhány Két évet játszott a csehszlovák ligában (Képarchívum) Tóth Imre (középen) fénykorában gyakran cikázott a védők között játékost megvesztegetni. „Ez nem igaz. A rangadó előtt edzőtáboroz- ni sem voltunk, pénteken még sö­röztünk és sült virslit fogyasztot­tunk. Egyszerűen jó napot fogtunk ki, és nem adtunk esélyt a duna- szerdahelyieknek. Ami a DAC-ot ü- leti, 1980-ban Weisz Misi bácsi csá­bítgatott a Csallóközbe, ám a ZTS elnöke hallani sem akart a mezcse­réről.” A később a válogatottban is szó­hoz jutó Lancz Lajos Pigi javaslatá­ra került a Ligetbe. „Nagymácsé­don egy utcában laktunk, láttam, milyen tehetséges, ezért már 15 esztendősen leigazoltuk. Mi is Laci­nak hívtuk. Még be sem töltötte a felnőttkorhatárt, amikor állandó csapattaggá vált. Ontotta a gólo­kat. Emlékeznek még rá, hogy ki volt a tartalékja? Dušan Galis! Később a Slovannál találkoztak, Galis edzőként is nagyon szerette Lanczot. Rendkívül jó barátok vol­tunk, ma sem tudom megértem, miért lett öngyilkos.” Fúzió után távozott A feljutást ismét kiesés követte, és 1986 nyarán a ZTS egyesült az Interrel. Á közös csapatban már nem szerepelt a bajszos középpá­lyás. „Nem volt ínyemre a fúzió, s remek ajánlatot kaptam Komá­romból. Igaz, csak a kerületi baj­nokságban játszott a csapat, de legalább kétszer többet kerestem, mint az I. ligában. Csak az átigazo­lásért 30 ezer korona ütötte a mar­NÉVJEGYKÁRTYA Név: Tóth Imre Született: 1958. szeptember 24. Posztja: balhátvéd, bal oldali középpályás Klubjai: Veľká Mača (1966— 1977), Petržalka (1977-1986), Komárno (1986-1989), Gab- äkovo (1989-1990), Prellen- kirchen (1990-2005). kom, három évet töltöttem a határ­városban. Azért nem sikerült felke­rülnünk, mert például Kuglinak becézett kapusunk 120 kilós volt, és gyakran kapott potyagólokat.” Ezután 1989-ben Bősre igazolt. „Fantasztikus élmény volt'Majo- ros Gyurival és Horváth Bélával együtt játszani. Jól éreztem ott magam, de nem haboztam, ami­kor egy évvel később ausztriai ajánlatot kaptam. Másfél évtize­det töltöttem a Prellenkirchennél, előbb futballistaként, majd játé­kosedzőként, végül edzőként te­vékenykedtem a klubnál.” Visszatért Ligetbe Visszahúzta a szíve a ligetiekhez, 1991-ben klubvezető lett. Három évvel később öt találkozón másod­edzőként segítette Rudolf Vyskoč munkáját. „Ivan Kmotrík érkezésé­vel új fejezet kezdődött a klub éle­tében. Javaslatomra 1995januárjá­ban Szikora György vette át a szak­mai irányítást, s vezetésével tíz he­lyet lépve előre negyedikek lettünk a második vonalban. A következő pontvadászatban viszont már fölé­nyesen vívtuk ki a feljutást. A Cor­goň Ligában is egyre jobb eredmé­nyeket értünk el, és 2004 nyarán valóra vált dédelgetett álmunk: megnyertük a bajnokságot.” . Artmedia a BL-porondon Arra senki sem számított, ami azután következett. A Bajnokok Li­gájában is megállta helyét az Art­media. „Felejthetetlen élmények részese lehettem. Már a selej­tezőben óriási fegyvertény volt a Celtic kiverése. A hazai 5:0 után, Glasgowban 60 ezer fanatikus szurkoló előtt megúsztuk négy ka­pott góllal. A hármas sípszó után felállva tapsolták meg csapatunkat a skót drukkerek. Sokszor eszem­be jut a portói bravúr is, amikor 0:2-ről fordítottunk. Idén ősszel a Juventusszal kerültünk össze a BL- selejtezőben, sajnos, nem voltunk egy súlycsoportban.” Búcsúzóul eddigi pályafutásával kapcsolatban megjegyezte: „Nagy­mácsédi srácként nem is álmod­tam arról, hogy egyszer a csehszlo­vák ligában futballozhatok. Azt hittem, legfeljebb galántai mezben játszhatok. Vezetőként sok felejt­hetetlen siker résztvevője lehet­tem, remélem, lesz még okom az örömre, bár most nemigen tudni, mit hoz a jövő.” Őszi bajnok: kiváló egyéni képességű futballistákból áll a csilizradványi csapat Minimum edzésből maximális siker Őszi bajnok: a fűriek kapták a legkevesebb gólt az érsekújvári 111. osztályban Öt ponttal többet várt az edző ÚJ SZÓ-ÉRTÉKELÉS Kik képviselték a falut? JÁTÉKOSKERET: Jávorka Balázs, Suta Tamás, Jávorka Szabolcs, Póč Gábor, Rusnák Adrián, Lakatos Péter, Ármai Ferenc, Salgó László, Sáfár Arnold, Mester Zsolt, Berta Roman, Gašpar Henrich, Nevedel Péter, Ďurčovič László, Uzsák Attüa, Kollár György, Ármai Marián, Huslička Tamás. EDZŐ: Salgó László. LEGJOBB GÓLLÖVŐ: Nevedel Péter -10 gól. ÚJ SZÓ-ÉRTÉKELÉS Csilizradvány. A jeles futball- múltjáról ismert csilizközi telepü­lés két csapattal képviselteti ma­gát a dunaszerdahelyi területi fut- ballszövetség által irányított II. osztályban. Nagy bravúrnak szá­mít, hogy a felnőttekhez hason­lóan az ifik is az élen telelnek. A játékosok állítják, ezzel az aján­dékkal kedveskedtek az új sport­elnöknek, Diószegi Dusánnak, aki szeptemberben váltotta fel előd­jét, Zalka Istvánt. „A keret névsorát, tagjainak számát szemlélve a kívülállónak úgy tűnik, van miből válogatni. Sajnos, ez nem így van. Már a sze­zon elején több futballistánk meg­sérült, visszatérésükre csak ta­vasszal kerülhet sor. Nagyon saj­nálom, hogy vélt vagy valós sérel­meikre hivatkozva két húszesz­tendős futballistánk bejelentette, hogy visszavonul. Bízom visszaté­résükben” - fogalmazott Diószegi Dusán, aki nehezen tudta meg­emészteni a pódafaiak és nagylú­csiak ellen hazai pályán elherdált négy pontot. Véleménye szerint idegenben több esetben is előfor­dult, hogy nem elégítette ki őket a pontosztozkodás. A játék képe alapján győzniük kellett volna. „Nem csupán csilizradványi specialitás, hogy olykor a fegye­lemmel is hadilábon állnak a fi­úk. Nem győzzük elégszer hang­súlyozni, hogy a játékvezető sok esetben vitatható döntései he­lyett kizárólag a játékkal foglal­kozzanak a pályán” - mutatott rá a neuralgikus pontra az éllo­vas trénere, Szabó József, aki 59 éves korában, akut játékosínség idején csatasorba állt, mégpedig a szentmihályfaiak, a bodakiak és a felbáriak elleni meccsen. „A fiúknak mielőbb tudatosítaniuk kell, hogy hosszú távon nem le­hetnek sikeresek, amennyiben ki­hagyják az edzéseket. Mondván: nekünk enélkül is megy. Annyi­ban viszont szerencsés a helyze­tünk, hogy mindegyik játékosunk kiváló egyéni képességű, ami csa­patba öntve, erős győzni akarás­sal és példás küzdőszellemmel ki­egészítve félidei elsőséget ered­ményezett” - fejezte be értékelé­sét némi önbírálattal az ambició­zus sportelnök, (ái) Für. „Már több éve az a célunk, hogy visszajussunk a II. osztályba, mostanra érett be a csapat, és az első hely reálissá vált. Nem merjük kimondani: bajnokesélyesek va­gyunk. A téli felkészülés alatt vi­szont mindent megteszünk azért, hogy a tavaszi idény után is az élen végezzünk” - fogalmazott óvato­san Póč Ambrus, a fűn futballklub elnöke, mikor arról beszélt, hogy együttesük őszi bajnokként zárta az érsekújvári területi bajnokság III. osztályát. A fűriek a sorsolásnak köszönhetően is bizakodhatnak, mert legnehezebb ellenfeleikkel ta­vasszal odahaza fognak játszani. Póč Ambrus elégedett a játékosok­kal, az edzővel és az anyagi háttér­rel is: „Az őszi elsőségünkben óriási érdeme van Salgó László játékos- edzőnek, aki fizailag és mentálisan is jól felkészíti a csapatot - mondta a klubelnök. - A játékosok nagyob­bik része falubeli, de Szentmiklós- ról és Udvardról is járnak hozzánk focizni. Az ifiből felkerült fiatalok jól beilleszkednek az együttesbe, az idősebb játékosok tapasztalatával kiegészülve jó gárdát alkotnak. A község anyagilag támogat bennün­ket, a fuvarozást pedig szponzor fi­nanszírozza, ami szintén óriási se­gítség.” Salgó László, a klubelnök által megdicsért játékosedző is értékel­te csapata remek teljesítményét: „Nem lehetek maradéktalanul elé­gedett, hiszen harminchárom pon­tot is szerezhettünk volna (huszon­nyolcig jutottak - a szerkesztő megj.). A kollektíva jó, és végre rá­jöttek a fiúk, hogy rendszeres edzés nélkül még a III. osztályban sem le­het eredményesen focizni. A leg­meggyőzőbb teljesítményt Lakatos Péter nyújtotta, aki mind a tizenegy meccsen jól teljesített.” A táblázatból kiolvasható, hogy a fűri gárda kapta a legkevesebb gólt, viszont a találatok szerzésénél már nem ők állnak az első helyen. „Nagyon szeretnénk a téli szünet alatt egy kapust és egy csatárt iga­zolni, hiszen a góllövés valóban az egyik gyenge pontunk. Jávorka Ba­lázs kapus nagyszerű teljesítményt nyújt, de ha bármely oknál fogva nem léphet pályára, akkor nincs, aki helyettesítse” - számolt be ter­veiről Salgó László, (hp) Kik képviselték a falut? JÁTÉKOSKERET: Vörös Tamás, Burián Zoltán, Polák Radovan, Zsi­dó Zoltán, Szabó János, Wunderlich Zsolt, Kušnír Csaba, Marosi László, Petőcz József, Tóth Csaba, Nagy Péter, Libor Machánek, Csicsó János, Csicsó Zoltán, Zalka Adrián, Zalka Lajos, Zsidó Lász­ló, Moód Miklós, Horváth Tibor, Horváth József, Ján Belovič. EDZŐ: Szabó József. LEGJOBB GÓLLÖVŐ: Ján Belovič -11 gól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom