Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-26 / 273. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 26. www.ujszo.com Három fázisban zajlott le az épület felújítása Megújult a Párkányi Egészségügyi Központ A gyülekezet különböző alapítványokat is megszólított, Szlovákiában és Magyarországon is folyt gyűjtés Református gyülekezeti központ épül Ipolyságon Saját templom nélkül nehezebb 1904-1906-ban építette meg templomát az evangélikus egyház- község a reformátussal karöltve. 1944-től 1991-ig nem volt helyben lakó lelkésze az ipolysági reformátusoknak. Az újraszervezett gyülekezet első lelkésze Kuczy Lajos lett, a gondnoki tisztet Ábrahám Kornél töltötte be. Már ekkor felvetődött, hogy saját központra lenne szükség. 1999-ben vásárolta meg a gyülekezet az alkalmas telket, és ekkor még 11 mülió koronás (365 133 €) költségvetése volt a regionális missziós diaszpóracentrumnak. Palásttól Ipolyszakállosig, Honitól Nagycsalomjáig terjed az a terület, ahol még szórványban élnek reformátusok, (fm) GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. A két évig tartó felújítási munkálatok befejeztével a napokban átadták át a Párkányi Egészségügyi Központ épületét, amely közel 40 éve szolgálja a régió lakosságát. A szakorvosi ellátásban jelentős szerepet betöltő intézmény rossz műszaki állapota tette szükségessé a teljes körű rekonstrukciót, amelynek összköltsége több mint 35 millió korona (1 161 787 €) volt. A beruházás nagy részét Nyitra megye finanszírozta, de európai uniós támogatást is kapott az egészségügyi központ, amelynél a kapott összeg 15 százaléka állami költségvetésből származott, az 5 százalékos önrészt pedig a megye fizette. „2006 végén kicseréltük az ablakok egy részét kb. 3 millió koronából (99 581 €). Ezt követően az európai uniós támogatásként kapott 19 millió koronából (630 684 €) újítottuk fel a hőcserélő állomást, új garázs épült a mentőügyelethez, felújítottuk a közös helyiségeket, a folyosókat. A mellékhelyiségeket úgy alakítottuk át, hogy a mozgás- korlátozottak számára is könnyen hozzáférhetők legyenek, vadonatúj lett az első és a hátsó bejárat, ahol szintén gondoltunk arra, hogy tolókocsival, babakocsival és betegszállító ággyal is könnyen megközelíthető legyen. A parkolókat is felújítottuk. Az épület teljes hő- szigetelését a megye támogatta 7 millió koronával (232 357 €)” - mondta Czékus András, az intézmény igazgatója. Az épület felújítása három fázisban zajlott le. A 2006-os ablakcserét az európai uniós beruházás követte, mely tavaly májusban kezdődött és idén augusztusban fejeződött be. A rekonstrukció utolsó fázisa idén májusban kezdődött és a napokban ért véget. A munkálatok során kisebb probléma adódott az uniós beruházásnál, technikai problémák miatt ugyanis a tervezett gázkazán helyett a hőcserélő állomást kellett felújítani, ami több mint féléves csúszást eredményezett. „A- felújításból kimaradt a tetőszerkezet teljes szigetelése, amit a következő évben szeretnénk megvalósítani. A parkolási gondokat a közeljövőben újabb parkoló kialakításával szeretnénk megoldani” - nyilatkozta Czékus András. Habár a beruházások nem irányultak egészségügyi osztályok és egészségügyi eszközök felújítására, a központ jó anyagi helyzete lehetővé tette kisebb gyógyászati eszközök megvásárlását, így az elmúlt évben új ultrahangos géppel bővült a felszereltség, új berendezések kerültek a biokémiai laborba és a rehabilitációs osztályra is. Az onkológiai szakrendelés nyitásának ötlete azon bukott meg, hogy a biztosítók nem szerződtek az orvosokkal. „Tavaly júniusban az intézmény ISO 9001 minősítési normát szerzett, elég komoly feltételeknek kellett megfelelnünk. Ezt a nemzetközi minősítést idén is sikerült megvédenünk, ami biztató jel arra vonatkozólag, hogy a jövőben is jó ellátást tudunk biztosítani” - tette hozzá az egészségügyi központ igazgatója. Ipolyság. Református templom épül a katolikus és evangélikus többségű városban. FORGÁCS MIKLÓS Az ünnepélyes alapkőletétel Erdélyi Géza szlovákiai református püspök, Tőkés László Király- hágó-melléki püspök, Szűcs Zoltán, az amerikai Kálvin Egyház- kerület püspöke, valamint Kiss Pál, a Barsi Egyházmegye esperese és a térség lelkészeinek jelenlétében zajlott. Az ünnepség után beiktatták Izsmán Jónás lelkészt, akit a kibocsátás és a felszentelés után pásztorává választott a gyülekezet. A bősi születésű Izsmán 2004 novemberében, még ötödéves teológushallgatóként kezdte meg szolgálatát Ipolyságon. A közösségnek sem temploma, sem lelkészlakása, sem gyülekezeti terme nincs. Az evangélikus templomban tartják istentiszteleteiket. A vasárnapi istentiszteleteknek átlagosan 30 látogatója van, sátoros ünnepeken 60-100 hívő is megjelenik az evangélikus templomban. A gyülekezeti központ márciustól épül a Móricz Zsigmond utcában. A tervek szerint két-három év alatt készülhet el az épület. Oros Zoltán vállalkozó, aki két éve tölti be az egyházgondnok tisztét, lapunknak elmondta, tulajdonképpen templomról van szó, csak éppen harangtorony nélkül, hiszen az megduplázná a költségeket. Az összköltségvetés 6,5 millió korona (215 760 €), de két-három év alatt 10-15 százalékos drágulással lehet számolni. Az imaházhoz egy lelkészlakás is tartozna. A gyülekezetnek 50 egyházadót fizető tagja van, de a gyerekekkel vagy más felekezet- hez tartozókkal legalább száz személy alkotja. Oros hangsúlyozta, kis közösségről van szó, mely önerőből nem lesz képes állni a költségeket, bár eddig is szinte erejükön felül adakoztak a hívek. A református zsinat a barsi egyházmegye jóváhagyásával kiemelt építkezésként támogatja a projektet. Izsmán Jónás lelkész elmondta, márciustól szeptemberig hozzávetőleg 1, 34 millió koronát (44 480 €) fordítottak a munkálatokra, ebből négyszáz- ezer korona (13 278 €) a zsinati támogatás. A gyülekezet különböző alapítványokat is megszólított. Szlovákiában és Magyarországon is folyt gyűjtés. Összesen 106 szervezet és magánember támogatta eddig a projektet. 100, 500 és 1000 korona (3,32, 16,6 és 33,19 €) értékben téglajegyeket is kibocsátottak, valamint a 0028611663/0900-es számlaszámra várják a segíteni tudók adományait. A passzív ismeretátadáson kívül természetesen bevonták a fiatalokat azokba a tevékenységekbe, melyek a könyvekhez, könyvtárhasználathoz fűződtek A középiskolás diákok általában másodikban kapnak rá az olvasásra KOZSÁR ZSUZSANNA Készültek ex librisek is (Képarchívum' Kassa. „Ibsen igen rövidlátó volt. Egyszer séta közben egy utcasarkon több embert is látott egy nagy plakát előtt, amint azt izgatottan olvasták. Ibsen is megállt, és mivel otthon felejtette a szemüvegét, egy mellette álló emberhez fordult: Bocsánat, mit hirdetnek ezen a plakáton? A megszólított vállát vonva mondta: Éppúgy nem tudom, mint maga. Én sem tudok olvasni.” Ilyen anekdotákat hallhatott a kassai magyar ipariskola diáksága és tantestülete egész október folyamán az első tanítási óra utolsó perceiben. Idén ugyanis az októbert az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapjává nyilvánították. Ez viszont csak a könyvtárhoz és olvasáshoz kapcsolódó események kibővítését jelentette az ipari számára, mivel 1999 óta az iskolai könyvtárosok vüágnapja október negyedik hétfője, és ezt az iskolában komolyan is veszik, már négy éve ünnepük. Hogy „Ibsennel ellentétben” a diákok tudnak olvasni, számos rendezvényen bizonyíthatták. A naponta az iskolarádióban elhangzó anekdoták mellett a könyvtár világnapján számítógépes prezentáció formájában kedvenc könyvüket ismertették meg diáktársaikkal az arra érdemes kiválasztottak, a 3. C osztály egyes tanulói. A délelőtt folyamán helytörténeti előadás hangzott el Kassáról, az idegenvezetéssel és helyi történelemmel egyaránt foglalkozó Balassa Zoltán mesélt hallgatóságának érdekességeket a városról. A diákság figyelmét az olvasás fontosságára számos „minikiállítás” hívta fel. Az egyiken a tanárok ajánlották kedvenc könyvüket, a többi inkább tematikai jellegű volt: romantikus és pszichológiai könyvek, életrajzi regények, kommunikációval foglalkozó szakkönyvek, valamint Kassa történelmével foglalkozó publikációk kerültek a polcokra. A passzív ismeretátadáson kívül természetesen bevonták a fiatalokat azokba a tevékenységekbe, melyek a könyvekhez, könyvtárhasználathoz fűződtek. A speciális tanórának három formája közül választhatott a tanár. Az első egy „sima” könyvtárlátogatás volt, ez főként az elsősök számára volt igénybe vehető. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a friss iparistáknak nagyjából egyötöde rendelkezik könyvtári tapasztalattal, a többiek még nem tudják, mire jó egy ilyen iskolai intézmény, mivel eddig még nem látogattak semmilyen könyvtárat. A második forma a könyvtárhasználati óra volt, melyen már belső könyvtári titkokkal ismerkedtek a diákok. A legközkedveltebb azonban a rendhagyó tanítási óra volt, melynél egy adott tananyagon belül használhattak számos szakkönyvet a tanulók. Ehhez persze a könyvtáros és az adott tanár előzetes egyeztetése volt szükséges. Aki azt hinné, csupán a magyar irodalom egy-egy szakaszát tárgyalták ilyen környezetben a könyvtári világnap alkalmából, bizony csalódhat. Ezért a napon földrajz- és történelemóra is volt itt, sőt a műszaki tudományokról is tanultak az iparisták. Az aktív tevékenység másik formája a különböző programokon, versenyeken való részvétel volt. Lehetett saját ex librist készíteni, meg lehetett kóstolni egy-egy süteményt, és tanulmányozni a receptjét, voltak szóismereti játékos tesztek és internetes gyorsolvasó verseny is. A könyvtárnak idén nem lett királynője. A tavalyi „felség”, Cso- bády Bea olyan harmadikos diáklány volt, áld három év alatt 36 könyvet kölcsönzött ki, két udvarhölgye, Jakab Kata és Molnár Kata pedig szintén 30 fölötti ki- kölcsönzéssel büszkélkedhetett. Az idei harmadikosok ennek még nyomába sem értek. Jutalmaztak viszont egy „könyvtárlakót”, Majoros Pált, aki a legtöbbet tartózkodik az iskolának ebben a részében - ámbár ő számítógép előtt, és nem könyvek között tölti az idejét. Könyvet kapott, hátha rákap az olvasásra is. A tapasztalatok szerint ezt a „rákapást” sok minden befolyásolhatja, a barátok és tanárok, az osztályfőnök, de a könyvtári akciók is. A diákok általában a második év alatt jönnek rá a könyvek ízére. Elsős koruktól kezdve van könyvtári igazolványuk, mely évente 25 korona tagdíj befizetésével jár. Ebből az összegből vásárolnak új könyveket az intézménybe, ahová visszajárnak a már végzett, éppen egyetemista diákok is, sőt a magyar gimnáziumból is vannak visszatérő kölcsönzők. A tavalyi iskolai év folyamán 406 kölcsönzést mutat a statisztika, ebből 384-en voltak közép-, esetleg alapiskolások, a többi a főiskolások, illetve tanárok kölcsönzéseit jelenti. Az elmúlt nyolc évben ezen a téren is növekedést tapasztalt Fülöp Éva könyvtáros. Ebben minden bizonnyal szerepet játszanak a könyvtár és olvasás megszerettetésére irányuló, fantáziadús rendezvények is. Az idei könyvtári világnapról azonban senki ne higgye, hogy olcsó lógási lehetőséget jelentett a felmérőket és tanórákat nem kedvelők számára. A könyvtárba tanítási időben csak a tanár kíséretében léphettek be a diákok, szünetben azonban bárki beállhatott nézelődni, versenyezni, olvasásról eszmét cserélni. A könyvtár egy percre sem maradt üresen. És ez minden vérbeli könyvtáros álma. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com (Képarchívum) Kis közösségről van szó, mely önerőből nem lesz képes állni a költségeket
