Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-03 / 254. szám, hétfő

Markéta Irglová visszautasította Juraj Herz ajánlatát, filmezés helyett marad a zene az életében Nem költözik Hollywoodba 8 Kultúra-hirdetés RÖVIDEN Elhunyt a Madárka írója Nyolcvankét éves korában elhunyt William Wharton amerikai író, festő, a Birdy (Madárka) című regény szerzője. A Madárka 1979-ben jelent meg. A regény hőse a vietnami háborút megjárt fia­talember, aki olyan mániákus érdeklődéssel fordul a madarak felé, hogy mindenben utánozni akarja őket. A könyv világsikerét a belőle készült film hozta meg 1984-ben. Az Alan Parker rendezte alkotás főszerepeit Nicolas Cage és Matthew Modine játszotta. Ismert re­gényei közé tartozik az Apa (1981) és az Éjfélre kitisztul (1982), ez utóbbi Keith Gordon rendezésében került a filmvászonra, (mti) Megrajzolt versek az Egyszervolt.hu-n Budapest. Gyermekverses és -dalos rajzfilmsorozatot készített a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és az Egyszervolt.hu gyermekportáí; az egyes részekhez nagy sikerű költők, zeneszer­zők műveit használták fel az alkotók. A verseket, dalokat a gye­rekportál szerkesztősége válogatta, a filmeket a művészeti egye­tem animáció szakos hallgatói készítették, a munka témavezetője a korábban Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza volt. Tizenhárom vers­ből és három dalból összesen tizennégy film készült, amelyet fo­lyamatosan töltenek fel a www.egyszervolt.hu portálra. A művészeti egyetem és a gyerekportál összefogásának kettős célja volt a filmsorozattal: népszerűsíteni a kortárs gyerekirodalmat, másrészt teret adni a friss, új és kreatív szemléletnek a vizuális kul­túra terén. (mti) Konrád-regény bemutatója Belgrádban Belgrád. Nagy érdeklődés mellett mutatta be Elutazás és hazaté­rés című önéletrajzi regényét szombaton Belgrádban Konrád György. A Szerbiában 20 éve gyakori vendégnek számító író, aki­nek eddig 12 műve jelent meg szerbül, a helyi PEN-klub által szer­vezett háromnapos regionális konferencia egyik fontos résztvevője volt. Rajta kívül Ausztriából, Bosznia-Hercegovinából, Bulgáriából, Csehországból, Horvátországból, Nagy-Britanniából, Németor­szágból és Szlovéniából hívtak vendégeket A város, mint regény/A regény, mint város címmel összehívott találkozóra. A 75 éves Kon­rád György Magyarországon 2001-ben megjelent könyvét Viczkó Árpád ültette át szerbre, (mti) Rekordbevétellel indított a legújabb Bond-film „Intellektuális árulás” ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 3. www.ujszo.com Markéta Irglová világkörüli koncertúton van ír párjával, Glen Hansarddal (Zuzana Mináčová felvétele) MT1-JELENTÉS London/Szentpétervár. Már az első napon minden más filmnél több bevételt hozott Nagy-Britan- niában a legújabb James Bond- film, A Quantum csendje. Egy orosz kommunista párt közben szovjet és szláv gyökerei elárulá­sával vádolta meg a legújabb Bond-lányt, az ukrán Olga Kuri- lenkót. Ä film cselekménye ott kezdődik, ahol az előző, a 2006-os Casino Royale véget ér: az összetört szívű 007 (Daniel Craig) bosszút esküszik és hajtó­vadászatba kezd szerelme gyilko­sai után. A legújabb 007 díszbe­mutatóját szerdán tartották a leg­híresebb londoni moziban, az Odeonban Őfelsége unokáinak és az összes főszereplőnek a jelenlé­tében. Eközben a Szentpétervári Kommunista Párt „intellektuális és erkölcsi” árulással vádolta a legújabb Bond-lányt, az ukrán Ol­ga Kurilenkót, mert olyan titkos­ügynök szeretője, aki „filmjeiben szovjet polgárok és más szocialis­ta országok állampolgárainak - kubaiaknak, vietnamiaknak, észak-koreaiaknak, kínaiaknak és nicaraguaiaknak - a százait öli meg”. Az országostól független szentpétervári kommunista párt a honlapjára feltett nyilatkozatá­ban „Ukrajna tékozló lányának és a szláv világ dezertőrének” nevezi Kurilenkót, aki egy bolíviai ügjl- nököt alakít A Quantum csendjé­ben. Szergej Malenkovics pártve­zér azt mondta az AP-nek, hogy a legújabb Bond-film sértő az oro­szokra nézve. „Ebben a filmben azt akarták bemutatni, hogy egy ukrán lány lefekszik egy amerika­ival. Ez egy információs és lélek­tani hadviselés része” - mondta. Valójában ebben a részben - a korábbi epizódoktól eltérően - nincs is szeretkezési jelenet, csak egy csók a film vége felé, James Bond pedig nem amerikai, hanem brit titkosügynök. Bár még mindig csak húsz­éves, Oscar-díjának kö­szönhetően Markéta Irglo­vá az egész világot a tenye­réből eteti. Zenész- és élet­társával, az ír Glen Han­sarddal, akivel az Egyszer (Once) című filmben el­hangzó balladájukért, a Falling Slowlyért az Ame­rikai Filmakadémia leg­rangosabb elismerését nyerték el idén, amerikai és európai turnéjuk után januártól Ázsiában, a Tá­vol-Keleten és Ausztráliá­ban koncerteznek. SZABÓ G. LÁSZLÓ Közös filmjük nagy sikere után ez várható is volt, de van már rá­adás is bőven. Glen és Markéta alakja most egy világszerte ismert amerikai rajzfilmsorozatba, A Simpson családba is bekerült. Los Angelesben adták hangjukat a filmhez, közös jelenetük pedig a Grafton Street egyik vendéglőjé­ben játszódik, amely Kenneth Branagh, az ugyancsak híres ír színész-rendező tulajdona. S mi­után a Once sztorija a New York-i Broadway producereit is megha­totta, és hatalmas anyagi sikert látnak benne, a 2010/2011-es színházi évadban a film musical­változatát is láthatja majd a kö­zönség. Ekkora sikerre sem Markéta Irglová, sem Glen Hansard nem számított, amikor John Camey rendezésében kamera elé álltak. Együttesükkel, a Framesszel pár évvel ezelőtt még csak tizenötezer példányban adták el lemezüket, ám amint a Falling Slowly a leg­jobb filmdal Oscar-díját nyerte el, akkora érdeklődést tanúsított irántuk a világ, hogy a szám egyik napról a másikra aranylemez lett, az ír-cseh szerzőpáros számára pedig 14 millió dollárt hozott. Glen Hansardnak egyébként nem ez volt az első filmszerepe. Ő már 1991-ben feltűnt a mozi­vásznon, mégpedig Alan Parker rendezésében, a Commitments- ben. Pályamódosítás azonban meg sem fordult a fejében. Ahogy azt idén nyáron Karlovy Vary fesz­tiválján mesélte: ,Annak, aki hi­vatásos színészként végzi ezt a munkát, pontosan tudnia kell, hogy ki is valójában. Ha nem iga­zán erős egyéniség, könnyen elté­vedhet, és egy képzeletbeli világ­ba keveredve szép lassan elve­szítheti saját énjét.” Tehát akár­mekkora sikert könyvelhetett is el a Once utcai zenészeként, aki be­leszeret egy Dublinban dolgozó cseh lányba, zenei pályájának nem fordít hátat. Ám a Valašské Mezihciből Írországba került Markéta Irglovát sem szédítette meg a siker. A Once csehországi bemutatója után Juraj Herz, A hullaégető legendás rendezője kínált neki főszerepet készülő horrorjában, a Sötétségben. Mára eldőlt: Markéta Irglová köszönet­tel visszautasította a lehetőséget, s párja, Glen oldalán járja a vilá­got, miközben együttesük, a Fra­mes új albumán dolgoznak. „Hogy mi maradt meg bennem egy életre az Oscar-ceremóniá- ból? - kérdezi inkább önmagától. - Az idegesség mindenképpen. Tudtuk, hogy a díjat John Travol­ta adja majd át, de abban, hogy éppen nekünk, természetesen nem lehettünk biztosak. Re­ménykedtünk, hogyne remény­kedtünk volna, ha már egyszer ott voltunk. De miután elkezdő­dött a gála, igyekeztünk higgad­tan szemlélni az eseményeket. Azt azért megbeszéltük, hogy ha mégis, ha netán mégis mi kapjuk a díjat, akkor Glen mond köszö­nőbeszédet. És így is történt. Csakhogy a szünet után engem is felhívtak a színpadra, az én fe­jemben viszont semmiféle szöveg nem volt előkészítve. Ott álltam zavartan az óriási képernyő előtt, amely mutatta a hátralevő má­sodperceket, és épp akkor, ami­kor már a nyelvemen volt, hogy köszönöm, lejárt az időm, kikap­csolták a mikrofont, és játszani kezdett a zenekar. Úgyhogy »meg voltam szakítva«, de abban az ál­lapotban ez engem egy csöppet sem idegesített, hiszen határta­lanul boldog voltam. Ja, és Colin Farrell! Aranyos volt. A délelőtti próbán végig ott állt mögöttünk, és mondta, hogy drukkolni fog. Jött is aztán gratulálni mindjárt az elsők között. Glennel együtt most engem is különböző filmek­be hívnak, de valahogy mindenki azt akarja, hogy zenészeket ját­szunk. Ezeket a felkéréseket könnyű szívvel le tudom monda­ni, főleg, hogy rengeteg kon­certmeghívásunk van. A zene mindkettőnk életében az első he­lyen áll. Kérdezik is tőlünk, hogy lesz-e folytatása a filmnek, hogy tervezi-e John Camey a Once folytatását. Nem, nem tervezi. Még akkor sem, ha a történet vé­ge tulajdonképpen nyitva ma­radt, hiszen nem tudjuk, megva­lósulnak-e a fiú álmai London­ban, és hogy a lány boldog lesz-e cseh párja oldalán. Én amúgy sem hiszek a folytatásokban. A második rész soha nem tud olyan izgalmas lenni, mint az első. Leg­feljebb tíz év múlva. Akkor már érdekes lehet, hogy miképpen alakult a sorsuk. De ahhoz is jól megírt forgatókönyv és remek dalok kellenek. És még egy, ami ugyancsak sokakat foglalkoztat. Hogy mikor költözünk Holly­woodba. Mert ha közelebb kerül­tünk a tűzhöz, akkor az elkövet­kező években még nagyobb eséllyel versenyezhetünk az Os- carért, vélekednek az ottaniak. Ez aztán meg sem fordult a fe­jünkben. Eszünkben sincs Ameri­kába költözni. Koncertezni igen, bármikor és szívesen, de Írorszá­got nem hagyjuk el. Én már ott érzem jól magam, Glennek pedig ott a családja. De amikor ezt el­mondom Hollywoodban, csak bámulnak rám az emberek. Egy­általán nem értik. Azt képzelték, már vissza sem jövünk Európába.” Šlobodn Fórum aláírást gyűjtöttünk a petíciós akción belül két hét alatt! ZUZANA MARTINAKOVA szlovákiai köztársasági elnökjelölt BP-8-14517

Next

/
Oldalképek
Tartalom