Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-14 / 264. szám, péntek

KERTESZKEDO 2008. november 14., péntek _______________________________________________________________________________________5. évfolyam 44. szám A sonkatököt a fagyok beálltáig kell betakarítani Az egészséges sütőtök titka ISMERTETŐ A szelídgesztenye lassan növő fa, 5-10 évesen virágzik először, viszont akár 500-1000 évig is elél Termése, fája, virága értékes (Fotó: Hocsi] A hagyományos sütni való tököt csak nagyobb kertben, szántóföl­dön érdemes termeim jelentős helyigénye miatt. Azonban a son­katök elfér a háztáji kertekben is. Ez utóbbinak a termése csupán 1-2 kg tömegű, a héja vékony. A húsa zamatos, édes és jelentős mennyi­Eddig a fonálférgeket ellenség­nek tartottuk, melyek csak kárt okoznak kertünkben. A magyar- országi Kertészet és Szőlészet a közelmúltban egy angol szaklapra hivatkozva arról számolt be, hogy e lények is hasznosak lehetnek. Éspedig a barázdáshátú vincellér­bogár (Otiorhynchus sulcatus) el­leni harcban, amely térségünkben csak ritkán, elsősorban a szaporí­tóanyag-telepeken fordul elő, el­lenben pl. Angliában a szamóca­ültetvényeken is rettegett kártevő. Mivel talajlakó kártevő, a kémi­ai védekezés ellene nehézkes, költséges, és nem is mindig ered­ményes. Ráadásul csak az állo­mány felszedése után végezhető el. A kutatók a kártevő természe­tes ellenségei után kezdtek kutat­ni, és így találtak rá a fonálférgek­re. Az Angliában Nemmasys L., ü- letve Exhibitline SK néven forgal­mazott készítményben a Steiner- nema kraussei fonálféreg a „ható­anyag”. Ezek a talajba jutva olyan baktériummal fertőzik meg a vin­cellérbogár lárváját, ami rövid időn belül a pusztulásukat okoz­za. A fonálférgek 5-30 °C-os ta­ségű karotint (az A-vitamin provi- taminja) tartalmaz. A sonkatököt a fagyok beálltáig kell betakarítani. A szedésnél arra kell ügyeim, hogy a termés ne nyomódjon meg és a héját borító viaszréteg ne sérüljön. Száraz hűvös, de fagymentes he­lyen tároljuk. Az egészséges jói be­érett termések hónapokig eltartha­tok. (Bálint György nyomán) lajhőmérséklet tartományban bármikor kijuttathatok. Angliában - ahol elsősorban szamócaültetvényekben károsít a vincellérbogár lárvája -, az el­pusztult szamócatöveket ta­vasszal egyszerűen pótolják, majd várnak két hetet. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a lárvák a gyö­kerek közveüen közelébe jussa­nak, de még ne károsítsák azokat. Az ültetés után két héttel növé­nyenként 25 ezer fonálférget jut­tatnak közvetlenül a tövekhez, bőséges öntözővízzel bemosatva. A hatás rendszerint tökéletes, nem pusztulnak el sem az újon­nan, sem a korábban ültetett tö­vek. A tövektől távol - ahová nem értek el a fonálférgek - a lárvák­nak rendszerint sikerül bebábo- zódniuk, de a május végén-júni- usban kikelő imágók a levelek rá­gásával közel sem okoztak akkora kárt, mint a lárvák a gyökereken, illetőleg rovarölőszeres permete­zéssel könnyen megszabadulha­tunk tőlük. A fonálféreg-kezelés megköze­lítőleg kétszer annyiba kerül, mint például a klórpirifosz beöntözés, de előnye, hogy akár a szedési idő alatt is elvégezhető. A gesztenyéről alighanem a gesztenyepüré vagy a télen az utcán árult sült gesztenye jut elsőként eszünkbe. A kiváló cseme­ge nem a vadgesztenyefa, hanem a szelídgesztenye fa termése. ÖSSZEFOGLALÓ Az ehető vagy más néven nemes gesztenye a bükkfafélék családjába tartozó, 20-25 méter magas, tere­bélyes, igen dekoratív szelídgeszte­nye fa termése. Nem keverendő össze a parkokat díszítő vadgeszte­nyével, melynek gyümölcse nem ehető, sőt mérgező, s a külső ha­sonlatosság ellenére sem közeli ro­kona a szelídgesztenyének. Akár ezer évig is elél A szelídgesztenye lassan növő fa, 5-10 évesen virágzik először, nem ritkán csak 20 évesen fordul termő­re, viszont rendkívül hosszú életű, akár 500-1000 évig is elél. Kétiva- rú, de egylaki növény, vagyis a hím és nő ivarú virágai ugyanazon a fán, de külön-külön fejlődnek. Mindkét ivarú virágzat az azévi hajtás különböző részem helyezke­dik el. A rügyfakadás meglehető­sen későn, áprilisban kezdődik, ha­ragos élénkzöld levelei 10-15 cm hosszúak, lándzsásak, fűrészes szélűek. Június végétől virít, 10-30 cm magas füzérvirágzata halvány- sárga, termős és porzós virágokból áll. A hím virágok mennyisége ha­tározza meg elsősorban a megpor- zás feltételeit. A gesztenye főként szélporozta növény. Kisebb mértékben rovar- porzás is lehetséges, hím virágai nektárt termelnek s a rovarok ezért és a pollenért sűrűn látogatják. A gesztenyeültetvény, a gesztenye­erdő a méhészek részére különö­sen értékes, mert akácvirágzás után nyújt méhlegelőt, s a tiszta gesztenyeméz használati és élveze­ti értéke nagy. A terméshozam, a gyümölcsmé­ret a kötött virágok számától függ. A gesztenyevirágzatban (kupacs- ban) egynél több - gyakran három, de esetenként tíz vagy még több vi­rág fordul elő. Ezek megterméke- nyülése és kifejlődése esetén a makkok torzultak, lapítottak és ap­rók lesznek. A különlegesen nagy gyümölcsű olasz „Maroni” fajtákra jellemző, hogy csak egy virág ter- mékenyül és fejlődik a virágzatok többségében. A jó termőképességű és gyümölcsméretű típusokon 2, legfeljebb 3 makk fejlődik a ku- pacsban. A termést a vadgeszte­nyénél sokkal sűrűbb tüskéjű, vilá­goszöld, négy kopáccsal nyíló ku- pacs borítja, ami éretten felreped. Talaj- és éghajlati igényei A szelídgesztenye kisázsiai ere­detű fa, Nyugat- és Dél Európától egészen a Kaukázusig elteijedt. Korábban a rómaiak által betelepí­tett gyümölcsfának tartották. A meleg, nedves mediterrán éghajla­tot és a tápanyagokban gazdag ta­lajt kedveli. Jól búja a telet, sem a kései tavaszi, illetve a korai őszi fa­gyok nem károsítják. Korábban a szeh'dgesztenyét jellegzetes mész­kerülő növénynek tekintették. E megállapítás csak közvetve igaz, mert a szelídgesztenye számára nem a talaj mésztartalma, hanem a felvehető kálitartalom relatív mennyisége a döntő. A kálium fel­vételét a talaj mésztartalma, illetve lúgos kémhatása (magasabb pH érték) akadályozza. A szelídgesz­tenye a talaj egyéb adottságaival szemben nem igényes. Az erősen kötött, hideg agyagtalajokban, a sekély termőrétegű és száraz termőhelyeken a gesztenye növe­kedése gyenge, a gyümölcs apró, s az ültetvény nem gazdaságos. Termékenyülésére hátrányos a jú­nius végi, július eleji virágzáskor bekövetkező tartós esőzés. Az au­gusztus-szeptemberi aszályos időjárás a gyümölcs méretét erősen csökkenti. Magoncot vagy oltott példányt? A magról nevelt gesztenyefa 12- 20 év múlva éri el termőkorát. Ez­zel szemben az oltással szaporított fajták már induláskor élettanilag termő korú állapotban vannak, ül­tetésük utáni évben már termést hozhatnak, s a korona növekedésé­vel párhuzamosan nő a hozamuk. Mellesleg a gesztenyefa viszonylag könnyen és jó eredménnyel oltható át idősebb korában is. Ugyanakkor a faiskolák egyáltalán nem foglal­koztak a gesztenyeoltványok előál­lításával - szűrhető le Dr. Szentivá- nyi Péter Gesztenye c. könyvéből. Adatai szerint a gesztenyeoltvá­nyok szaporításával csak a díszfais­kolában foglalkoztak, azt is el­enyésző mértékben. A lanyha tele­pítési kedv egyik legfőbb oka a gesztenyét és a tölgyet pusztító ké­regrák, amely a faállományt tize­deli. Ugyanakkor biztatóak a bio­lógiai növényvédelmi eredmé­nyek. A mechanikai módszer (az elhalt ágrészek eltávoh'tása) mel­lett Magyarországon nagy sikerrel alkalmazzák a kevésbé fertőző, ún. hipovirulens törzsekkel való beoltást. Bár a módszer kivitelezé­se kissé nehézkes, a gesztenyék gyógyulnak. Miért és mire jó a gesztenye? A gesztenye gyümölcse jelentős mennyiségű E-vitamint tartalmaz. A vízben oldódó vitaminok közül viszonylag sok Bl-, B2-, B6-, továb­bá C-vitamin (27,3 mg/100 g) ta­lálható benne. Az ásványi anyagok közül sok káliumot (640 mg), fosz­fort (82 mg), kalciumot, magnézi­umot tartalmaz. A nyomelemek közül a vas, cink, mangán és a réz található meg benne jelentősebb mennyiségben. Zsiradékot csak nyomokban, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaz, ellen­ben nyersrosttartalma magas. A gesztenye rendkívül sok szénhidrá­tot (28-44 g), azon belül 17-25% keményítőt tartalmaz. Nem kifeje­zetten fogyókúrás étel, de a többi hasonló felhasználású maghoz ké­pest valamivel soványabb. A gesztenyének nem csupán a termése hasznosítható. A geszte­nyeméz az egyik legfinomabb, kü­lönleges aromájú mézféle. Visszér- problémák és trombózis megszün­tetésére is ajánlják. Fája, virága, kérge és maghéja egyaránt sok tan- nint tartalmaz, melynek érössze­húzó, vérzéscsillapító hatása jó szolgálatot tesz hasmenés idején vagy vérző sebek kezelésénél. Le­veleinek és kérgének cseranyagai gyulladásgádó és köptető hatású­ak. Forrázatát lázas betegségek el­len adták. A levelek hatóanyagai reumás panaszok, hátfájás, ízületi merevség ellen és izomlazítónak is jónak bizonyultak. Hogyan fogyasszuk? A szelídgesztenye nyersen is ehető, lisztes, édeskés, burgonyá­ra emlékeztető íze van. Azonban édeskés ízét csak akkor érezzük, ha sokáig rágjuk. A magok könnyen kiszáradhatnak, ezért hi­deg, párás helyen kell tárolni. Nem is mindig szedték ki a ku- pacsból, felhasználásig azzal együtt homok között tárolták. A hűtőben több hónapig eltartható, de a tél vége felé ellenőrizni kell, nem csirázott-e ki. A nemesebb fajták hamarabb romlanak. Az utcai sült gesztenyét kínáló árusok szerte Európában kedvel­tek, főként télen. Hasonlóképpen otthon is süthetünk gesztenyét. A beáztatott, de legalábbis kiszá­radástól megóvott szemek kerek végén a barna héjat éles késsel kereszt alakban be kell vágni, és a sütőben addig sütni, míg a héjak fel nem görbülnek, hogy a bél ki­szedhető legyen. A gesztenye- massza készítésekor nemcsak a külső, kemény, barna héjat, ha­nem a belső, világossárga maghé­jat is el keli távolítani. Korzikán sört is főznek a gyümölcsből. A sziget híres a szárított gesztenye pörkölésével, majd megőrlésével készült gesztenyelisztjéről. Az olasz Piemont tartományban részben gesztenyelisztből készül a helyi gnocchi. A gesztenye na­gyon jól ülik vadhúsokhoz és kü­lönböző káposztás ételekhez, megfőzve a burgonyaköretet he­lyettesítheti. (A hazipatika.hu és Dr. Szentiványi Péter - Gesz­tenye c. könyve nyomán) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______________Árfolyam EMU-euró Angol font Cseh korona Bolgár leva Japán jen (100) Kanadai dollár 30,406 Lengyel zloty 36,064 1,202 15,545 25,294 19,644 Svéd korona Román lei Svájci frank USA-dollár 8,118 Magyar forint (100) 11,283 3,006 7,994 20,410 24,278 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,39-31,39 23,33-24,99 1,18-1,24 10,75-11,77 OTP Bank 29,59-31,14 23,04-24,93 1,17-1.24 10,86-11,69 Postabank 29,41-31,41 23,45-25,11 1,16-1,24 10,28-12,28 Szí. Takarékpénztár 29,61-31,13 23,64-24,89 1,17-1,24 10,75-11,77 Tatra banka 29,61-31,19 23,66-24,92 1,17-1,23 10,81-11,69 Dexia banka 29,62-31,20 23,65-24,91 1,17-1,23 10,99-11,58 Általános Hitelbank 29,59-31,17 23,54-24,80 1,17-1,24 10,57-11,77 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Érdekességek ♦ A XVII. században Lippai János már ír a gesztenye termeszté­séről, ültetésének módjáról, ám nemesítése, termesztése csak az 1950-es évektől kezdődött. ♦ A szelídgesztenye levele alomnak kitűnő. Toll helyett még száza­dunk elején is párnába tették. ♦ Fája pácolás vagy egyéb tartósító kezelés nélkül is időtálló. Belőle készülnek a legtartósabb boros és pálinkás hordók, de a hangszer- és hajóépítők, asztalosok és ácsok is becsülik. ♦ Élelmiszerszűkében a gesztenye jelentette Nyugat-Európa szá­mos területén a túlélést. Egyetlen fa termése elegendő volt egy fő téli élelmezésére. A nincstelenek számára ezért a közös területen jelöltek ki egy-egy gesztenyefát. (Fotó: Hocsi) A kártevők is hasznosak lehetnek Segítőink, a fonálférgek ISMERTETŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom