Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-14 / 264. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 14. Kertészkedő 15 A növény gyümölcse beérik mindenütt, ahol csemegeszőlőt termelnek, tehát akár nálunk is termeszthető A kivi nálunk is megteremhet (Fotó: Hocsi) Érdekességek A kivi elsősorbaft frissen, hámozva fogyasztandó, de konyhai szempontból van még egy érdekes tulajdonsága: kiváló húspuhító enzimeinek köszönhetően ha héja belső felével, vagy akár vékony szeletekkel bedörzsölünk néhány hússzeletet, azok 15-20 perc alatt süthetők lesznek. Ez az enzim azonban alkalmatlanná teszi a kivit turmixokhoz, hiszen így kicsapódnak a tejtermékek. A többség általában csak annyit tud a kiviről, hogy déli gyümölcs, a bevásárló- központokban szinte egész évben kapható. A gyümölcs héja barna, szőrös, ráncos, a húsa zöld, finom és ízletes, íze és illata az eperre és az egresre emlékeztet. Pedig ez a vitaminbomba egy kis odafigyeléssel akár nálunk is termeszthető. BELUCZ JÁNOS A kivi Kínából származik, eredeti nemzetközi neve „kínai egres” volt, mivel a gyümölcs az egreshez hasonlóan szőrös. Európában, pontosabban Angliában 1900-ban jelent meg először, előbb csak a botanikus kertekben termesztették dísznövényként. Kínán kívül előbb csak Uj-Zéland- ban foglalkoztak vele, ahová források szerint 1906 körül került. Jelenleg már Kaliforniában, Chilében, Izraelben, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban is termesztenek kivit. Lehetőleg önporzó fajtát , válasszunk A kivi hosszú életű, energikus növekedésű, csavarodó, tekeredő hajtásokkal kúszó cserje. Akár 3 méter széles és 6 méter magas is lehet. Bőrszerű, majdnem kör alakú zöld levelei 15-20 cm átmérőjűek. Fiatal leveleit és hajtásait piros szőrzet borítja, míg érett levelei sötétzöldek és szőrtelenek, simák. Két válfaja terjedt el, a szőrös nagygyümölcsű Acrtinidia chinenzis és a csupasz (nem szőrös), kis gyümölcsű Actinidia arguta „Weiki”. Az ültetőanyag immár nálunk is megvásárolható, leginkább katalógus-áruházak kínálják utánvétre. Ha a kivi mellett döntünk, ügyeljünk arra, hogy ún. egylaki növényt rendeljünk (ez általában hiánycikk). Ez azért (lenne) fontos, mert ebben az esetben akár egy növény is elég ahhoz, hogy a kivi termőre forduljon. Kétlaki növény esetén egy porzót (hím példányt) és 4-5 termős növényt (női ivarú növényt) kell rendelni. Ha a későbbiekben növelni akarjuk az ültetvényt, akkor ezt már bújtatással vagy dugványozással is megtehetjük. A boltban vásárolt kivi magját is elültethetjük, ki is kel, ám a növényt később oltani kell. Éghajlati és talajigényei A kivi trópusi növény, napos, meleg, északi széltől védett termőhelyen érzi jól magát. Meglehetősen alkalmazkodóképes növény, bár leginkább egyértelműen a párás, meleg vidékeket kedveli. Gyümölcse beérik mindenütt, ahol csemegeszőlőt termelnek, tehát akár Dél-Szlovákiában is. (Húsz évvel ezelőtt Szőgyén térségében próbálkoztak nagyüzemi termesztésével.) A fiatal, 1 éves növények fagyérzékenyek, ám a termőkorú egyedek fagytűrő képessége nagy, a növény akár a -20 fokot is elviseli. Ezért az első évben legjobb edényben nevelni és nagyobb fagyok idején védett helyre menekíteni. Második évben a növényt már a helyére ültethetjük, a harmadik évben már hozza bemutatkozó termését. A kivi a semleges kémhatású vagy enyhén savanyú, jó vízáteresztő képességű, laza talajokat szereti. Sok szervesanyagot igényel. A marhatrágyát meghálálja. Nagyon vízigényes. Soha ne hagyjuk kiszáradni talaját, ám pangó víz ne érhesse a gyökereit. A kivi kúszónövény. Nagyobb területek befuttatására is alkalmas. A levélzet, a virágok és a gyümölcs is díszítő hatást kölcsönöznek, ezért akár előkertbe is javasolható. Mindenképpen lugas, pergola formát érdemes belőle kialakítani, így támrend- szerre és évközbeni metszésre kell felkészülni. Igazi vitaminbomba A virágzási idő május vége felé kezdődik. Virága nagy krémfehér, kissé illatos 2,5-5 cm nagyságú. A gyümölcsök szeptember végén, októberben érnek be, ezt követően az almához hasonlóan 2-3 hónapig raktározhatok. Egy tő akár 800-1000 gyümölcsöt is teremhet. Bár a kivi kalóriaszegény (energi- tartalma 61 kcal, 255 kJ/100 gramm), ásványianyag-tartalma rendkívül magas. A C-vitaminon kívül kiemelkedő mennyiségben tartalmaz A- és K-vitamint, ezenkívül kalciumot, foszfort és vasat. A kivi utóérő gyümölcs, jól tárolható papírcsomagban, akkor érett és finom, ha gyengéden megnyomva kissé puhának érezzük. Nálunk hozzáférhető fajták: Jenny (egylaki vagyis önporzó), Hayward (termős nőivarú) és NPR1 (porzó). A fiú és női egyedek is hoznak termést, azonban a fiú növényen jelentéktelenebb, kevésbé kívánatos gyümölcsök jelennek meg. A szerző kertészmérnök Ne úgy metsszük, mint a szőlőt! A kivitermesztés legnagyobb hibája, hogy a növényt úgy metszik, mint a szőlőt. A kivi a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. Metszésénél nem szabad a szőlőnél megszokott, rövidcsapos metszést alkalmazni, mivel az első néhány rügy termékeden vagy vakrügy, és vegyesrügyek csak a szálvessző távolabbi részein (5-6. rügy) differenciálódnak. A metszés csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll. A termőfelület-szabályozás során alapvetően a le- termett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel. Ehhez a művelethez a kivi nagyon jól „adja magát”, mivel gyakran a letermett vessző tövéből hajt ki az éves vessző. A „fiút” pedig egyáltalán nem kell metszeni, csak ha nagyon elburjánzott, ritkítani. (P. E.) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Az ásványi anyagokról Van egy német dog kiskutyánk, amely nagyon gyorsan növekszik. Azt hallottuk, hogy a táp mellé nem szükséges kalciumot és foszfort adni, mert akkor túl sok lesz ezekből szervezetében. De mi attól félünk, nehogy kevés ásványi anyagot kapjon. Mi a megfelelő mennyiség egy növekedésben levő kiskutya számára? (Bokor I.) DR. NAGY KORNÉL Egy fejlődő kiskutyának viszonylag nagy mennyiségű kalciumra és foszforra van szüksége növekedéséhez, egészséges fejlődéséhez. Viszont a ma forgalmazott jó tápok többsége megfelelő mennyiségű kalciumot és foszfort tartalmaz, így ezt növelni felesleges. Ha azonban növekedésben levő kedvencet kizárólag konyhai koszton tartják, akkor azt mindenképp ki kell egészíteni megfelelő mennyiségű ásványi anyaggal, pl. tabletta formájában. A kalcium és a foszfor a fogak szüárdságát biztosítják. Hiányuk csonüágyulást okozhat, ami legelőször a csöves csontok deformitásában mutatkozik. Erre a jelenségre a gyakorlatban az első lábak görbesége utal. A kalcium közreműködik a vér alva- dásában és az idegi ingerek átvitelében is. A foszfor számos enzimrendszerben van jelen. A diéták összetételében általában az 1,2-1,4 :1 kalcium-foszfor arány a legkedvezőbb. Kedvencünk egészséges fejlődéséhez természetesen más ásványi agyagok és mikroelemek is szükségesek. Ezek közül a legfontosabb a kálium, nátrium, magnézium, vas, réz, mangán, cink, jód és a szelén. A kálium magas koncentrációban van jelen a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvitelében, a folyadék-egyensúly fenntartásában, az izmok anyagcsere-tevékenységében. A káliumhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és veseelváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elő. A nátrium fontos szerepet játszik a normális élettani funkciók fenntartásában. A kloriddal együtt a nátrium képviseli a testfolyadékoknak a fő elektrolitjait. Mindkét ásványi anyagot rendszerint közönséges konyhasó (nátrium- klorid) formájában adják a táplálékhoz, hiányuk valószínűtlen. Esetleg a gyakran fürösztött kutyáknak kell több konyhasót biztosítani, mert ilyenkor fokozódik a bőrön át leadott elektrolitveszteség. A magnézium a szervezet laza kötőszöveteinek és a csontoknak az alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet normális működése a kalcium és a magnézium közötti megfelelő egyensúly függvénye. A magnéziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcsrohamokkal jár. Ez azonban szerencsére igen ritka. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság tipikus klinikai képével társul. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár. A réz a biológiai funkciók széles körében játszik szerepet és alkotórésze számos enzimrendszernek. Rézhiány következtében csontrendellenességek is kialakulhatnak. A fölösleges rézetetés is okozhat vérszegénységet. Bed- lington-terrier, west highland white terrier és dobermann fajtáknál van egy olyan rendellenesség, ami toxikus rézszintet eredményez a májban, ez végül májgyulladást és májelégtelenséget idéz elő és a hajlam örökletesnek tűnik. A mangán számos fém enzimrendszert aktivál a szervezetben. A mangánhiányt rendellenes növekedés és szaporodás, valamint a lipid-anyagcse- re zavara jellemzi. A cink fontos az enzimműködéshez és a fehérjeszintézishez. A cinkhiányjelei: a növekedés lelassulása, étvágytalanság, hereelfajulás, lesová- nyodás, valamint a bőrelváltozások. A jód a pajzsmirigy-hormo- nok termelésével függ össze. A fokozott pajzsmirigy-működés következtében az állat nyaki tájékán elhelyezkedő mirigy megnagyobbodik és földuzzad, létrejön a golyvának nevezett kóros állapot, ez a jódhiány fő jele. A csökkent pajzsmirigy-tevékenység klinikai tünetei a bőr és a szőrzet rendellenességei, tompaság és aluszékonyság. A nagy jódada- gok károsítják a pajzsmirigy-hor- monok szintézisét és ún. jód-mi- xödémát vagy golyvát hozhatnak létre. A szelénhiány váz- és szívizom-degenerációt okozhat, a túladagolás erősen toxikus. Érdemes még odafigyelni a krómbevitelre, amely a szénhidrátanyagcserében játszik szerepet. A fluor a fogak és a csontok fejlődéséhez szükséges, ám a szaporodásban is szerepet játszik. A nikkel a sejtmembrán funkcióiban nélkülözhetetlen. PIACI ÁRSÉTA Pozsony november 6-án Komárom november 12-én Rimaszombat november 12-én Zselíz november 12-én Losonc november 13-án Szepsi november 12-én Kassa november 12-én sárgarépa 18 Sk/kg 12 Sk/kg 22 Sk/kg 10 Sk/kg 15-18 Sk/kg 5-19 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 58 Sk/kg 26-29 Sk/kg 50 Sk/kg 24 Sk/kg 32-39 Sk/kg 29-35 Sk/kg 39 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 6 Sk/kg 8 Sk/kg 8-11 Sk/kg 7-10 Sk/kg tojás 3,50-4 Sk/db 3,1 CM,20 Sk/db 3 Sk/db Mi. 3,50 Sk/db 2,60-3,30 Sk/db 3-3,70 Sk/db 2-2,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 24 (90) SK/kg 16 Sk/kg (5 Sk/db) 20 (120) Sk/kg 16(75) Sk/kg 13-25 (60-99) Sk/kg 13-20 (99-105) Sk/kg 7-20 (55-99) Sk/kg zeller flHNMMMi 58 Sk/kg 8-10 Sk/db 25 Sk/kg 10 Sk/db 35 Sk/kg 28 Sk/kg ■MBS 0 Sk/kg paprika 88 Sk/kg 25-40 Sk/kg 70 Sk/kg 40 Sk/kg 40-85 Sk/kg 65-78 Sk/kg 30-79 Sk/kg paradicsom 49 Sk/kg 20-45 Sk/kg 55 Sk/kg 30 Sk/kg 45-59 Sk/kg 49-60 Sk/kg 20-45 Sk/kg kelkáposzta 29 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/kg 15 Sk/db 16-25 Sk/kg 26 Sk/kg 15 Sk/kg sütőtök WHOM 28 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/db 16 Sk/kg 10-15 Sk/kg 8-10 Sk/kg alma/körte 30-36/68 Sk/kg 15-20/30 Sk/kg 10-25/40 Sk/kg 25/x Sk/kg 15-35/29 Sk/kg 20/26-48 Sk/kg 10-25/39 Sk/kg őrölt piros paprika 300 Sk/kg 280-300 Sk/kg 280 Sk/kg 300 Sk/kg X ■M karfiol/karalábé 30/10-30 Sk/db 15-30/8-10 Sk/db 45/10 Sk/db 20/15 Sk/db 30-35 Sk/db/20 Sk/kg 25/13 Sk/db 30-40/5-15 Sk/db káposzta 39 Sk/kg 7-8 Sk/kg 10 Sk/kg 6 Sk/kg 6-15 Sk/kg 7 Sk/kg 10-15 Sk/kg salátauborka/dióbál 49/220-260 Sk/kg 35/150-200 Sk/kg 35/190 Sk/kg x/90 Sk/kg 135-38/200 Sk/kg 46/90-130 Sk/kg 33-45/140-180 Sk/kg