Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-03 / 254. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 3. Egészségünkre V Az öregedés nem fordítható vissza, de a bőr állapotát károsan befolyásoló hatásokat csökkenthetjük min elővitaminja, a szabad gyököket köti meg ♦ Kálium: a bőr nedvesség- tartalmára van jó hatással ♦ Szelén: antioxidáns nyomelem A nap, a víz és a zsír fontos eljárás, mely a kozmetikai hatóanyagok forrásának számít, a biotechnológiai eljárás. Harc a ráncok ellen Évezredek óta a nők egyik legfőbb vágya, hogy bőrük minél fiatalabb és üdébb legyen. Ez egy bizonyos korig különösebb erőfeszítésbe nem kerül, mígnem 30 körül történik valami, aminek következtében már lassabban múlnak el a szem alatti karikák, megjelennek az első szarkalábak, menthetetlenül elkezdődik a bőr öregedése. Menthetetlenül? A ránc elleni készítmények leggyakrabban használt „nyersanyagai” a gyümölcssavak, más néven az AHA-savak. Ezek az A-vitamin- hoz hasonlóan „meghámozzák” a bőrt, és pozitív hatással vannak a véredényekre és a kötőszövetekre. Ez a hatás azonban csak intenzívebb adagolásban jön létre, kérdéses, hogy kisebb adagolásban, azaz kozmetikai szerekkel is el lehet-e érni. A vízinövényekből vagy hüvelyesekből ún. bioanyagot állítanak elő, amely ugyan közvetlenül nem avatkozik bele a sejt működésébe, hanem biokémiai információ átvételére kényszeríti azt. Kérdés azonban, hogy ezt az üzenetet a bőrsejtek valóban átveszik-e. Akárhogy is nézzük, a bőr kisimítása elég bizonytalan kérdés, de abban egyetérthetünk, hogy ráncok ide vagy oda, minél rugalmasabb a bőr, annál kellemesebb benyomást kelt. A kozmetikai termékekben ezt a rugalmasságot segítik elő a fehérjeelemek (aminosavak, polipepti- dek), enzimek, energiában gazdag cukrok, foszforvegyületek, valamint a vitaminok és ásványi anyagok, melyeket elsősorban a nedvességtartalom javítására és antioxi- dánsként használnak. íme a leggyakoribbak: ♦ A-vitamin: csökkenti a bőr érdességét, védi a hámréteg sejtjeit ♦ C-vitamin: természetes antioxidáns ♦ E-vitamin: természetes antioxidáns Azt az illúziót tehát el kell oszlatnunk, mely szerint az öregedés visszafordítható, ugyanakkor a bőr állapotát károsan befolyásoló hatások jelentősen csökkenthetők, vagy kiküszöbölhetők egyes kozmetikai cikkekkel. A nap rendkívüli bőröre- gítő hatása ma már közismert tény, ugyanakkor az egyik legjelentősebb eredmény, amelyet kozmetikumok fejlesztésében elértek, a káros hatású napsugarak semlegesítése krémekbe, naptejekbe adagolt UV-szűrőkkel. A leggyakrabban használt szűrők a következők: ♦ Octylmethoxycinnamate: elnyeli az UVB -sugarakat ♦ Oxybenzone: elnyeli az UVA - sugarakat ♦ Titandioxid: fizikai szűrő, az UV-sugarakat veri vissza Egyes kozmetikumok a nedvességmegkötő hatóanyagoknak köszönhetően segítséget nyújtanak a vízháztartás javításában, míg mások az irritációra hajlamos bőrnél érnek el nyugtató hatást. A részben természetes, részben szintetikus eredetű gyakran használt nedvességmegkötő anyagok: ♦ Aloe vera: nedvességmegkötő növényi kivonat, bőrnyugtató hatás ♦ Kitin: nedvességmegkötő ösz- szetett cukor, a rák páncéljának és a rovarok szárnyának építőeleme ♦ Kollagén: a kötőszövet vázfehérjéje, melyet a marha bőréből, vagy tengeri állatokból vonnak ki Nyugtató vagy serkentő hatású hatóanyagok: ♦ A körömvirágból nyert, nyugattó hatású kivonat ♦ A mentából nyert serkentő hatású anyag ♦ Pantenol: B5-provitamin, gyógyulásserkentő ♦ Allantoine: antiszeptikus és a bőr izgalmát enyhítő hatású, szintetikus úton, vagy búzacsírából nyerik A zsíros bőrűeknek készített kozmetikumok esetében a zsírelnyelő adalékanyagok játsszák a főszerepet, a vérellátás serkentése pedig bizonyos maszkokban, arcvizekben, krémekben levő anyagok segítségével érvényesül, (vitai) Minden krém alapját az emulzió képezi. Ez az emulzió vízből, olajból és a kettőt összekötő emulgeátorból áll. Hogy milyen zsírtartalmú krémre van szükségünk, a bőrtípustól függ. Egy krém zsírtartalmát úgy lehet ellenőrizni, hogy egy keveset vízbe keverünk, s ha nagyon zavaros, tejszerű folyadék keletkezik, akkor azt mondjuk, hogy a krém inkább zsírszegény. Ha mindez csak erőteljes kavargatás után következik be, akkor közepes zsírtartalmú, ha pedig egyáltalán nem oldódik fel a vízben, akkor magas zsírtartalmú termékről beszélünk. A krémek zsírtartalmának többféle forrása lehet. íme néhány természetes zsír és olaj: ♦ Avokádóolaj: vitamindús ♦ Mogyoróolaj: rendkívül magas a telítetlen zsírsavtartalma A hatóanyagok részben a nö- vényvilágból származnak. Külön ágazat foglalkozik ezzel a kérdéssel, szisztematikusan vizsgálja végig a vüág gyógynövényeit ötvözve a hagyományos tapasztalatokat a modern kutatásokkal. Állati eredetű anyagokat egyre ritkábban alkalmaznak. A laboratóriumokban szintetikus úton készülnek olyan vegyületek is, melyek a megtévesztésig hasonlítanak egyes testsaját anyagokhoz. így állítják elő a keramidot, a bőr felső bőrrétegében lévő kötőanyag pontos mását, és a gyümölcssavakat. A harmadik (Képek: archívum) ♦ Béta-karotin: az A-vitaA bőr víz- és zsírtartalma, a napfénytől való védelme, a ráncok elleni küzdelem a legfőbb problémák, amelyek megoldásáért a kozmetikai ipar verseng a nők kegyeiért. ÖSSZEÁLLÍTÁS Bőrünkbe a vérkeringés útján kerül az anyagcseréhez szükséges oxigén, az energiaforrást jelentő szénhidrátok, valamint a bőrben található fehétjék és zsírok felépítéséhez szükséges vitaminok és ásványi anyagok. Három rétegéből azonban a külsőnek, azaz a felhámnak nincs saját véredényrend- szere, így az alatta lévő réteg segítségére szorul. A megfelelő anyagok egy fogaskerekekhez hasonlatos rendszeren keresztül jutnak el a külső rétegbe. Igen ám, de ha mindez ilyen tökéletesen működik, mi szükség van a rengeteg, ilyenolyan tápanyagot tartalmazó kozmetikai termékre? A helyzet az, hogy ez a fogaskerékrendszer az évek múlásával egyre inkább fellazul, azaz a bőr külső rétegének tápanyagellátása máris elmarad az ideális állapottól. A tápanyagpódás innentől kezdve a szépségipar egyik fontos kérdése, és úgy tűnik, a termékekből nincs is hiány. Miből áll egy krém? ♦ Jojobaolaj: sivatagi bokor terméséből nyert folyékony viasz ♦ Mandulaolaj: különösen magas zsírtartalmú olaj A szintetikus ásványi olajok és zsírok jól eloszlanak, így sokszor kellemesebb érzést keltenek a bőrön, mint sok más természetes zsír. Ilyenek például: ♦ Ceramid: zsírszerű anyag, a bőr természetes lipidjeinek mintájára állítják elő ♦ Octanoate: kellemes állagú lesz tőle a krém ♦ Phosphorlipid: a sejtfalak természetes alkotórésze, a liposzó- mák alkotórésze ♦ Tri Laurin: olajos hatóanyagok hordozója ♦ Vazelin: ásványi eredetű zsír A tartósítószerek kérdésében megoszlanak a vélemények: az ellenük érvelők fő indokként azt hangoztatják, hogy nem kifejezetten bőrbarát anyagok, egyeseknél allergiás reakciót is kiválthatnak, mások viszont azt állítják, hogy a romlott krémek még ennél is nagyobb kárt okozhatnak. Miből nyerik a hatóanyagokat? n rr •• % rr • Borunk őrei A parfüm a csábítás fegyvere Fej- vagy szívillat TÁJÉKOZTATÓ A parfüm teljes illata három fázisból áll össze. Fejillatnak nevezzük azt az illatot, amelyet az első pillanatokban érzünk. Ezt követi a szívillat, amely az első pár perc után érezhető. Az alapillat csak a fújás után fél-egy órával kezd kialakulni, de akár egész nap megmarad testünkön. Mindezt azért fontos tudni, mert amikor parfümöt vásárolunk, nem biztos, hogy a parfümöt igazán meghatározó alapillatot sikerül megismernünk. Érdemes illatmintát kérnünk, és azt néhány óra elteltével újra megszagolgatni. Amikor magunkra fújunk vagy cseppentünk egy kis parfümöt, csak finoman, dörzsölés nélkül tegyük. Vigyázzunk arra, hogy ne „törjük össze” az illatot, azaz a fújás után ne dörzsöljük össze a csuklónkat, vagy a csuklónkat a nyakunkhoz, mivel a dörzsölés hatására a fej-, szív- és alapillat ösz- szekeveredik, és nem azt a hatást fejti ki, amit egyébként szeretnénk. Kedvenc illatunkat nem csak Eau de Parfüm vagy Eau de Toilette formájában vásárolhatjuk meg. Ma már a legtöbb illatot testápoló és tusfürdő formájában is megtaláljuk. Az illat hatása még inkább fokozódik, ha bőrünk szinte egész felületén ugyanazt a csábító illatot alkalmazzuk. így akár egy érintés vagy apró mozdulat alkalmával is megérezheti partnerünk illatunkat. Az illatokat három csoportba soroljuk aszerint, hogy virágos, gyümölcsös vagy fűszeres, keleties az illata. Jó, ha tudjuk, melyik az az illattípus, ami leginkább illik hozzánk, így ha parfümöt vásárolunk, könnyebb lesz a választás. Sőt! Kedvesünknek is egyszerűbb lesz a dolga, ha meg akar lepni minket egy finom, csábító illattal. Persze az sem mindegy, hogy a nap mely időszakában találkozunk össze a nagy Ő- vel. Nappal a könnyedebb, gyümölcsös-virágos, ámde csábító illat használatát ajánljuk, míg estére a kicsit édesebb illat varázsolhatja el a férfinem kiszemelt tagját, (na)
