Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-03 / 254. szám, hétfő

VI Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 3. www.ujszo.com A mesterséges adalékanyagok túlzott fogyasztása elősegíti ellenálló képességünk romlását, a daganatok kialakulását Modern kor - modern betegségek Némely modern betegség csak fáradtságban nyilvánul meg (Fotók: archívum) m. állapot már szervi károsodá­sokra - lép-, máj- és veseelváltozások­ra - utal, és sajnos ilyenkor az állatorvos sem mindig tud segíteni. MIT TEHETÜNK ELLENE? A babézia a vérkenet vizsgá­latából mutatható ki, de so­kat segíthetünk a diagnosz­tizálásban, ha magunkkal visszük az eltávolított kul­lancsot is. A legnagyobb sze­repe a megelőzésnek van: kullancsriasztó szerek, kul­lancsnyakörvek áprilistól októberig történő folyama­tos alkalmazásával megaka­dályozhatjuk, hogy a vérszí­vók megtelepedjenek ked­vencünk szőrében, majd on­nan berágják magukat a bő­re alá. Kirándulások, park­ban tett séták után saját tes­tünk átvizsgálása után el­lenőrizzük a kutyák bundá­ját is, és ha felfedezzük a megbújó élősködőket, kul­lancskiszedő kanállal azon­nal távolítsuk el. A megoldás: immunerősítő A mostanában felfedezett be­tegségek - a cikkben részletezet­teken kívül ide sorolható a SARS (atípusos tüdőgyulladás), a ma­dárinfluenza, illetve a lélekre, életminőségre ható betegségek közül a testképzavarok és a pá­nikbetegségek - közös jellemző­je, hogy kialakulásuk körülmé­nyei igen összetettek. A geneti­kai tényezőkön túl a környezet- szennyezés, valamint a túlhaj­tott életvitel, a stressz, a félelme­ink gyengítik az immunrendsze­rünket, és káros szabad gyökö­ket szabadítanak fel a szervezet­ben. A mesterséges adalékanya­gok túlzott fogyasztása hozzájá­rul az ellenálló képességünk romlásához, a daganatok kiala­kulásához. A rengeteg elektroni­kai berendezés láthatatlan su­gárzásával, az elektroszmoggal károsít. De hogyan védekezzünk? Hi­szen levegőt venni, inni, enni, dolgozni vagy mobiltelefont használni muszáj. A legjobb vé­dekezés, ha tudatosan figyelünk az egészségünkre ártalmas té­nyezők kiiktatására. Ha nem használunk egy műszaki beren­dezést, nem elég kikapcsolni, húzzuk is ki a konnektorból. Ne aludjunk a mobiltelefonunk vagy bekapcsolt tévé mellett. Klimatizálás helyett inkább szel­lőztessünk. Ha csak tehetjük, főzzünk mi magunk természetes alapanyagokból. Igyunk ásvány­vizet és zöld teát cukros üdítők, kávé helyett, együnk sok friss zöldséget, gyümölcsöt, és alud­junk legalább napi nyolc órát. (wellness) Az elmúlt néhány évben olyan betegségek terjednek, amelyekről régebben még csak nem is hallottunk. ANDRÉ MELINDA Kialakulásukban nagy szerepe van életvitelünk megváltozásá­nak, a környezetszennyezésnek és az elektronika egyre szélesebb körben való elterjedésének. Sick Building Syndrome Káros iroda. Az angol kifeje­zés, a Sick Building Syndrome (SBS) - vagyis a „beteg épület tünetegyüttes” - azt takarja, hogy az irodaépületekben való hosszas tartózkodás egészségügyi problé­mákat idézhet elő. Ennek jelei sokfélék lehetnek: nyálkahártya- irritáció, krónikus fáradtság, le­targia, csökkent koncentrációs képesség, fejfájás, szédülés, bőr­szárazság, kiütés, nehéz vagy asztmatikus légzés. Ezek mind megszűnnek vagy enyhülnek pár órával a munkahely elhagyása után. Az SBS főként azokban az épületekben jelenik meg, ame­lyek nem szellőznek jól, nem le­het kinyitni az ablakai egy részét, vagy légmentesen záródnak a nyí­lászárói, és nem szellőztetnek ele­get. A klimatizálás is hozzájárul az áporodott levegő kialakulásá­hoz. Az irodai gépeken megbúvó porszemcséket a hűtőventüátora- ik folyton felkavarják a pormole­kulákhoz tapadó allergénekkel együtt (ami lehet például az épü­letben használt rovar- és rágcsá­lóirtó szer). A gépesítésen kívül betegséget okozhat még a régi szövetbútorokban vagy padlósző­nyegeken összegyűlt por, vala­mint a vadonatúj szőnyegekből, bútorokból, festékrétegből kiváló szennyező anyagok is. MIT TEHETÜNK ELLENE? Amerikai kutatók már kidol­goztak javaslatokat épület- tervezési és -gépészeti, vala­mint üzemeltetési és megelő­zési szempontból az SBS ki­védésére, sőt a tengerentúlon a munkavállaló kihívhatja a környezetvédelmi hatóság vagy a foglalkozás-egészség­ügyi hivatal munkatársait, akik ingyenesen elvégzik a helyszínen a környezet vizs­gálatát. Mi ettől még messze járunk, de addig is tehetünk valamit: szellőztessünk so­kat, portalanítsuk le naponta a gépeinket. Ha több kolléga is tapasztalja magán a fenti tüneteket, jelezzük főnö­künknek a problémát, hátha el tudjuk érni, hogy kicserél­jék a padlószőnyeget. Fényallergia Amikor nem óv meg a bőrünk. Mostanában egyre többen pa­naszkodnak arra, hogy napozás után piros, viszkető foltok jelen­nek meg a bőrükön. Az elvéko­nyodó ózonréteg egyre kevésbé képes megszűrni a bőrre igen ká­ros UV-B sugárzást, ráadásul egyre több vegyszert kenünk ma­gunkra, juttatunk a szervezetünk­be, ezek együttes hatása okozhat­ja a különböző fényallergiákat. A polimorf fénykiütéstől (PLE) szenvedőknek rövid idővel a na­pozás után kipirosodik a bőrük, majd összefolyó kiütéseik lesznek a fénynek kitett területeken, visz­kető, égető érzés kíséretében. A bőrgyógyászok valószínűsítik, hogy az immunrendszer kiegyen­súlyozatlan működése áll e beteg­ség hátterében. Fotokontakt dermatitisznek azt nevezik, ami­kor a bőrre kerülő anyag aller- génné válik, és a napfény hatásá­ra viszkető, hólyagos gyulladások jelennek meg. Előidézhetik szul- fonamid-származékok (antibak- teriális hatású anyagok), a pheno- ziazin, amely bizonyos nyugtá­tokban található, illetve különbö­ző fertőtlenítőszerek és parfü­mök. Az ún. fototoxikus anyagok felerősítik a bőr fényérzékenysé­gét. Ha napozás közben a bő­rünkre kerülnek, hólyagos bőr­gyulladást és tartós foltosodást okozhatnak. Ilyen anyagokat tar­talmaz például a krizantém, az őszirózsa, a napraforgó, a petre­zselyem és a citrusfélék leve. A bergamottolaj, amely több par­fümben is megtalálható, fény ha­tására vörösesbarna foltokat idéz elő a bőrön. Bizonyos vizelethaj- tók, gyulladásgátlók, szívritmus­szabályozó szerek, cukorbeteg­ség kezelésére szolgáló tabletták, valamint egyes antibiotikumok is fényérzékennyé tehetnek. Fényallergia- esetén először hűsítsük borogatással és nyugtató krémmel a bőrün­ket, majd forduljunk bőr­gyógyászhoz, mert a bőrre­akció visszatérhet. A PLE ha­tékony terápiája lehet egy speciális megelőző fénykeze­lés, mellyel az érzékenységet még szezon előtt előhívják és kezelik. Ortorexia A túlzásba vitt egészségvé­delem. Az egészségtelen táplál­kozásról, valamint a környezet- szennyezés növénytermesztésre és állattenyésztésre gyakorolt ha­tásáról szóló hírek terjedésével egyidejűleg ütötte fel a fejét egy új betegség, az ortorexia. A bio- mániás ember száműz minden mesterséges és tartósított anyagot az étrendjéből, kizárólag bioter­mékeket fogyaszt, és a szervezet­be bevitt vitaminmennyiséget számolgatja. Mivel hatalmas lel- kiismeret-furdalást okozna szá­mára, ha megenne egy szelet cso­kit vagy pizzát, sokszor elszigete­lődik, kirekesztődik a társasági életből. Ez a 2001 óta ismert táp­lálkozási zavar nálunk leggyak­rabban a magas jövedelemmel rendelkező, képzett fiatal nők kö­rében fordul elő. A jelenség Spa­nyolországban, Olaszországban és az USA-ban jóval elterjedtebb, mivel ott olcsóbbak a bioélel­miszerek. A betegség fizikai tüne­tei hasonlóak az anorexiáéhoz: kóros soványság, mániákus étke­zési szokások. ■iMMMlEI*! Az persze még nem baj, ha odafigyelünk az egészsé­günkre, de ha folyton azzal foglalkozunk, hogy amit eszünk, nem ártalmas-e, és kizárólag biogazdálkodásban termelt és előállított élelmi­szert vagyunk hajlandóak fo­gyasztani, megszállottá vál­hatunk. Ilyenkor a környezet, a barátok, a család tehetnek a legtöbbet azért, hogy szem­besítsenek a valósággal. Sú­lyos esetben - például ha már halálfélelemmel jár, amikor kiderül, hogy az elfogyasztott étel nem biotermék - a pszi­choterápia segíthet. COPD Ha elfogy a levegő. A króni­kus obstruktiv tüdőbetegség (COPD), vagyis az idült légzési nehézség a dohányosoknál, illet­ve a korábban huzamosabb ideig cigarettázóknál fordul elő az ese­tek kilencven százalékában. A többi érintettnél a passzív do­hányzás, a fokozottan szennye­zett levegőjű munkahely, a vegyi anyagok rendszeres használata és a környezetszennyezés idézhe­ti elő ezt a betegséget. Tünetei: a légutak beszűkülése, a nyálka­hártya gyulladása, a tüdő szöve­tének ritkulása, ezáltal teljesít­ményének romlása. A társada­lombiztosítás által támogatott, ingyenes szűrővizsgálattal (mind­össze egy készülékbe kell belefúj­ni) kiszűrhető leime a betegség, és még időben el lehetne kezdeni a gyógykezelést. Csakhogy a leg­több érintett nem is hallott erről a kórról, amely már öt évvel ezelőtt is az ötödik vezető halálok volt tájainkon. A COPD ki­alakulásának pontos mechaniz­musát még nem is­merik az orvosok, de azt tudják, hogy genetikai és környezeti kölcsönhatások következtében alakul ki. Az első tünet az ébredés utáni krónikus köhögés, váladékképződés. Idő­vel fokozódó légszomj alakul ki, először csak fizikai terhelés hatá­sára, később már attól függetle­nül is. Végül a tüdő nem tudja kellőképpen ellátni a szervezetet oxigénnel, állandósul a nehézlég­zés, a köhögés. MIT TEHETÜNK ELLENE? A terápia a betegség súlyos­ságától függően állhat hör­gőtágító hatású gyógyszerek szedéséből, valamint gyulla­dáscsökkentők rendszeres belélegzéséből. A megelő­zés, valamint a szűrés döntő jelentőségű. Babézia A kutyák réme. Néhány éve jelent meg nálunk a már ismert Lyme-kór és víru­sos agyvelőgyulla- dás mellett egy harmadik, kullan­csok által terjesz­tett vírusos beteg­ség, a babesiosis (babézia). A vörös- vértestek károsodásá­val, véres vizeléssel járó, gyakran halálos kimene­telű kór húsz-huszonöt éve vált ismertté, de akkor még csak el­vétve betegítette meg a lovakat, szarvasmarhákat. Mostanra azonban olyan fajtája bukkant fel, ami a kutyákra jelent ve­szélyt. (Külföldi szakirodalom­ban, internetes fórumokon ol­vasni már olyan estekről is, ami­kor ember betegedett meg a kór­tól.) Terjedésében szerepet ját­szanak az elmúlt évekre jellem­ző enyhe telek, a párás nyarak és a sok csapadék, ezek a ténye­zők ugyanis kedveznek a kullan­csok szaporodásának. A beteg­ség gyors lefolyású, ezért na­gyon fontos, hogy a kutyussal időben állatorvoshoz fordul­junk. Sajnos a gazdiknak nem mindig könnyű felismerni a tü­neteket, mert kezdetben nem ti­pikusak. A fertőzést követő egy hét után az állat levert és ét­vágytalan lesz, majd belázaso- dik (40 fokos láza is lehet), és sötét színű lesz a vizelete. Ez az

Next

/
Oldalképek
Tartalom