Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-12 / 262. szám, szerda

4 Régió ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 12. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ ■;", ■*,' ft'1-1. -■ - -'ťi.-it!iwv w :*- .*-•&»asaťgoŕjwHWifcW) (Még) koronát hamisítottak Bánóc (Bánovce nad Bebravou). Két hónappal az euró beve­zetése előtt még korona hamisításával próbálkoztak ismeretlen tettesek.Októberben az egyik bánód üzletben foglaltak le egy ha­mis példányt ilyen címletű bankóból - tájékoztatta az Új Szót a Trencséni Kerületi Rendőr-főkapitányság. A papírpénzt a jegy­bank szakértői vizsgálják. Ha a tettest sikerül elfogni, pénzhamisí­tás miatt 7-10 évre is rács mögé kerülhet, (ú) GPS vezetett az eltévedt túrázókhoz Poprád. GPS-szel határozták meg a kooordinátáikat a hegyi­mentőknek az eltévedt lengyel turisták az Alacsony-Tátrában, és a segítségükre sietőket is GPS irányította - adta hírül a hegyimentő szolgálat. A két lengyel férfit vasárnap este az erdőben érte a sö­tétség, s mert nem volt náluk semmilyen komolyabb világító esz­köz, GPS-es mobiltelefonjukkal állapították meg, hol vannak, majd hívták a 112-es számot. (SITA) Vadkendert termesztettek Privigye (Prievidza). Marihuána előállítására alkalmas vad­kendert termesztett három privigyei fiatal. Nedožery-Brezany község határában, egy vadásztársaság területén kilenc darab ilyen növényük volt. A laboratóriumi gyorsteszt eredménye szerint eb­ből első osztályú kábítószert lehetett volna előállítani - tájékoztat­ta az Új Szót Katarína Hlaváčová trencséni kerületi rendőrségi szóvivő. Az egyik fiatalt vizsgálati fogságba helyezték, a másik ket­tő szabadlábon védekezhet az ellenük indított eljárás során. Tet­tükért akár 4-10 évre is rács mögé kerülhetnek, (ú) Eladó a Losonc központjában lévő Köztársaság tér Év végéig lehet licitálni ÚJ SZÓ INFORMÁCIÓ Losonc. 8500 négyzetméternyi területet értékesít Losonc önkor­mányzata a városközpontban lé­vő Köztársaság tér területéből, az érdeklődők év végéig tehetnek ajánlatot. A városatyák a legutol­só ülésen jóváhagyták az eladást, a beruházó jövő év elején mutat­hatja be terveit. A tér eladásáról tavaly december óta folyik a vita a városvezetés és a polgárok közt. Egy éve a lakosok tiltakozása és a képviselők egy csoportjának el­lenkezése miatt törölte az ön- kormányzat a terület versenypá­lyázaton való eladásáról szóló ha­tározatot. Helyi civil szerveződé­sek petíciót is indítottak, akkor 5600, a tér eladását ellenző alá­írást sikerült összegyűjteni. A vá­rosi hivatal által idén márciusban szétküldött, a Köztársaság tér to­vábbi sorsát eldöntendő tízezer­nyi kérdőívből viszont már csak 123 érkezett vissza. A polgárok véleménye szerint az még elfo­gadható, hogy a tér egyharmadát eladják, de az ebből befolyó összeget mindenképpen a meg­maradó területre kell fordítania a városnak. A képviselők - tiszte­letben tartva a közvéleménykuta­tás eredményét - úgy döntöttek, eladják a több mint kéthektáros terület egy részét. A kikiáltási ár négyzetméterenként 5000 koro­na (166 €). A tér egyharmad ré­szének értékesítéséből 42,5 mil­lió koronás (1 410 742 €) bevé­tellel számolnak, ebből egy kul­turális-közösségi központ létre­hozását tervezik. Az viszont a je­lenlegi gazdasági helyzetben kérdéses, akad-e olyan befektető, aki ezen az áron hajlandó megvá­sárolni a tér egy részét, (szász) Elfogadhatatlannak tartják az intoleranciát, mielőbbi megoldást sürgetnek a gömöriek Tárgyalásra szólították fel a két ország legfelsőbb vezetését Jozef Simko megyei alelnök és Simon Zsolt együtt írtak alá (Képarchívum Rimaszombat. Tárgyalásra szólították fel a szlovák és a magyar politikai élet kép­viselőit a gömöriek. SZÁSZ! ZOLTÁN Az egykori rimaszombati vár­megyeházban hatvan polgármes­ter, több megyei képviselő, kistér­ségek képviselői, államigazgatás­ban dolgozó hivatalnokok és több szlovákiai politikai párt képviselő­je lépett fel közösen a szlo­vák-magyar megbékélés érdeké­ben az Együtt és tisztelettel című dokumentum elfogadásával. A je­lenlévők aláírásukkal támogatták a felhívást. Ebben elítélik az into­lerancia, a nacionalizmus és a szélsőségek minden formáját. A dokumentum egyben felszólítja a szlovák és a magyar kormányt, mindkét állam törvényhozását, Szlovákia és Magyarország összes politikai pártját, hogy a szélsősé­ges megnyüvánulások felszámo­lása érdekében kezdjenek konst­ruktív párbeszédet. A jelen lévő polgármesterek egyben mint a Gömöri Városok és Falvak Társulásának képviselői is támogatták a kezdeményezést. Simon Zsolt parlamenti képviselő, az összefogásra buzdító meg­mozdulás szervezője lapunknak elmondta, az Együtt és tisztelettel című dokumentumot nem csak a gömöri régióban tartották fontos­nak elfogadni, információi alap­ján tizenkét Garam-menti telepü­lés szintén támogatásáról biztosí­totta a kezdeményezést. Az észa­kon fekvő szlovák települések, így Nyústya és Tiszolc polgármestere is kiállt a békés megoldás szor­galmazása mellett. Jelen volt szinte az összes szlovák-magyar határ mentén lévő falu és község polgármestere, így két jelentős központi település, Tornaija és Fülek első embere is. Érdekes módon Rimaszombat a legfelsőbb szinten nem képviseltette magát, sem a polgármester, sem az alpol­gármester nem volt jelen. A vá­rosatyák közül viszont több ma­gyar képviselő írta alá a doku­mentumot. Jelen volt Farkas Gé­za, a Magyar Köztársaság konzul­ja is, aki elmondta, a hasonló, a feszültség megoldását szorgal­mazó kezdeményezéseket a nagykövetség kiemelten fogja támogatni. „Fontos eseménynek tartom ennek a dokumentumnak az el­fogadását, sok jelentős tisztségvi­selő gyűlt össze Rimaszombat­ban, hogy pártállásra, nemzeti­ségre való tekintet nélkül szor­galmazzák a mihamarabbi meg­békélést. Ez bizonyítja azt is, hogy a régiót a tolerancia jellemzi” - mondta Farkas Géza konzul. Sünön Zsolt hangsúlyoz­ta, a régióban élők kérték fel, vál­lalja a szervezést. Azt szeretnék, ha a Rimaszombatból útjára in­dult kezdeményezés országos szintű mozgalommá válna. A képviselő arra kérte a Magyar Köztársaság konzulját, az aláírt dokumentumot mihamarabb jut­tassa el a magyar kormánynak. Simon szerint fontos, hogy a do­kumentumot aláírta a Szlovák Nemzeti Párt járási szervezeté­nek elnöke, és az MKP járási el­nöke is. Földgyaluval szedték szét a Luník IX lakótelepen álló, megroggyant statikájú lakóépületet Lebontották az életveszélyessé vált bérházat 1400 tonna hulladék keletkezett (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Három hetet vett igény­be annak a tömbháznak a bontá­sa, melyet a Luník IX lakótelepen ítéltek szanálásra megromlott sta­tikája miatt. A Hrebendová utca 6-os és 8-as szám már a múlté. A munkálatokat a rozsnyói Deštruprojekt vállalat végezte el. A feladat elég igényes volt, mivel a lakótelepen állandóan nagy a jövés-menés. Ezért a bontásra ítélt ház környékét őrizték, és a roma őrséget is bevonták ebbe a tevé­kenységbe, hiszen ők ismerik leg­jobban a terepet. A helybeli lakos­ság körében az alkalmi őröknek van tekintélyük, így a bontást végző cég nyugodtan dolgozha­tott. Az épület szanálására 7,5 millió koronát (248 950 €) külö­nített el a városi önkormányzat. Eredetileg a 21 méter magas, 36 méter hosszú és 14 méter széles épületet daruval akarták szét­szedni, ám végül a földgyalu használata mellett döntöttek, ez a technológia ugyanis biztonságo­sabb és olcsóbb. A tömbházból nagyjából 1400 tonna építkezési hulladék keletkezett, mely a ban­kói hulladéklerakatra került. A bontás durva munkálatainak ide­jén az épület közvetlen szomszéd­ságából is átköltöztették a lakókat a helyi hivatalba. Újabb házak le­bontására a jövőben nem kerül sor. A most lebontott házat a tűz tette ingataggá. Az ingatlanon mintha átok ült volna: a tűzoltóknak hetente többször is ki kellett szállniuk a baljós épület ol­tására. (kozs) Új részleg létrehozásán gondolkodnak Átszervezik a magisztrátust ÚJ SZÓ-HÍR Bár a polgármester politikamentes lapot ígért, sokak szerint ezt nem sikerült teljesíteni Egyéves a Rozsnyói Lapok, a főszerkesztő elégedett Kassa. A jövő évtől változik a kassai magisztrátus szervezeti felépítése. A képviselő-testület ugyan nehezményezte, hogy a változásokat megindokló, konk­rét információkkal nem igazán szolgáló anyagot csak a testületi ülés előtt egy nappal kapta meg, ám a változtatásokat végül két­órás vita után jóváhagyta. A képviselők leginkább azon aggódtak, hogy egy strukturális változás nem teszi hatékonyabbá a magisztrátus munkáját, és in­kább a dolgozók létszámát kelle­ne tíz százalékkal csökkenteni, ami 43 ember elbocsátását jelent­hetné. A magisztrátusnak ugyanis jelenleg 427 alkalmazottja van. František Knapík főpolgármester azonban kifejtette, egy új részleg létrehozásán is gondolkodnak: a közlekedési tervezés osztályán, mely a felmerülő tömegközleke­dési gondokat orvosolhatná. A képviselők azt is kifogásolták, hogy a működési rend változásá­ról nem készült olyan tanulmány, mely ennek anyagi vonatkozásait taglalná. Ehhez a problémához a jövő évi költségvetésnél minden­képpen vissza kell térni. 2009. ja­nuár elsejétől azonban 12 osztá­lya lesz a kassai magisztrátusnak. A városi építészi hivatal és a városi levéltár közvetlenül a hi­vatalvezető irányítása alá tarto­zik, és pontosabban meghatároz­ták az egyes vezetők hatáskörét is. (kozs) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rozsnyó. A Rozsnyói Lapok című városi újság egyéves szü­letésnapját ünnepelte a Törté­nelmi Városháza dísztermében. A lap szerkesztőin kívül azok is eljöttek, akik külső munkatárs­ként dolgoznak, illetve azok az olvasók, akik rendszeresen ír­nak az újságba. A polgármester elmondta, a helyi televízió, a város honlapja és újságja szorosan kapcsolódik egymáshoz. A lap főszerkesztője Katarína Čižmáriková, aid egyébként Kassán a városi ta­nács tagja és képviselő is egy­ben, valamint a mai Korzár előd­jének, a Korzónak is az alapító tagja volt. A rozsnyóiak minden hónapban megtalálhatják a pos­taládájukban az ingyenes, szí­nes, kétnyelvű városi újságot. A Rozsnyói Lapok az eltelt egy év alatt kellően megerősö­dött, kialakult a szerzők, a fotó­sok, az írásaikat beküldő olva­sók állandó köre. A Szlovák Transparency International sze­rint sok periodikum, amelyet az önkormányzatok adnak ld leg­inkább a polgármester és a hozzá közel álló képviselők népszerűsítésére szolgál. Cseh­országban a regionális lapok között végzett felmérés ered­ménye kimutatta, hogy ezek a lapok, bár politikamentesnek ti­tulálják magukat, korántsem azok. A városban vagy a köz­ségben történő események he­lyett a polgármesterek és képvi­selők tevékenységéről számol­nak be leginkább. Bár a Rozs­nyói Lapok születésénél Vladi­slav Laciak polgármester azt mondta, politikamentes újság lesz, mégis sokan úgy vélték, az első szám címoldalán a pol­gármester fotója épp az ellen­kezőjét sugallja. Ráadásul min­den számban egy-egy képviselő adhat számot az eddig végzett munkája eredményéről. A Rozsnyói Lapok elődje a 2003-ban megszűnt Rozsnyói Újság volt, azután négy éven át nem volt rendszeresen megje­lenő városi újságja Rozsnyónak. A lapot a Roven rozsnyói nyomda nyomtatja. Az újság 400 ezer koronát (13,2 ezer c) emészt fel az éves költségvetés­ből. Hasábjain rendszeresen közlik a képviselő-testület hatá­rozatait, a lakosok kötelességeit az adók befizetése terén, hírt adnak a városban történtekről, az aktuális eseményekről, sze­mezgetnek a rendőrség napló­jából, sporteseményekről tudó­sítanak, és csemegeként a száz évvel ezelőtti Rozsnyó érdekes történéseiről is értesülhetnek az olvasók, (kov)

Next

/
Oldalképek
Tartalom