Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-10 / 260. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Az ellenzék nyert Új-Zélandon Wellington. Az ellenzéki, jobbközép Nemzeti Pártot, és annak élén egy multimillio­mos volt valutakereskedőt, John Keyt választottak meg szombaton vezetőjüknek az új-zélandiak. A jelenlegi munkáspárti kormányfő, He­len Clark kilenc évig volt hi­vatalában. (m) John Key (Reuters-fotó) Állami segítség lett banknak Riga. Többségi állami tulajdonba került a máso­dik legnagyobb lett bank, miután a kormány átvette a pénzintézet 51 százalé­kát. Ivars Godmanis lett miniszterelnök szerint szükség esetén az IMF-hez vagy az EU-hoz fordul pénzügyi segítségért a balti ország. (MTI/Reuters) Tűzszünet azonnal Johannesburg. Azonnali tűzszünetre szólította fel a dél-afrikai elnök tegnap a térség országai nevében a Kongói Demokratikus Köz­társaságban harcoló lázadó­kat és kormánypárti erőket. A Dél-afrikai Fejlesztési Kö­zösség (SADC) tagállamai Johannesburgban csúcsta­lálkozóra gyűltek össze, hogy megpróbálják elősegí­teni a konfliktus rendezését. ENSZ-források szerint teg­nap reggel néhány órára újabb harcok törtek ki a Kon­gói Demokratikus Köztársa­ság keleti részén, (mti) Kaczynski félreértette Washington. Ellentmon­dás alakult ki Lech Kaczynski lengyel államfő és Barack Obama stábja között az ame­rikai rakétavédelmi rendszer Lengyelországba telepítendő elemeinek kérdésében. Obama telefonon beszélt a lengyel elnökkel is, a megbe­szélésről azonban a két fél el­térő módon számolt be. Ka­czynski szerint az újonnan megválasztott Obama azt ígérte, Amerika folytatja az európai rakétavédelmi prog­ramot. Obama stábja viszont cáfolta ezt. (m) Veszített az amerikai magyar Washington. Nem tudott bekerülni az amerikai kong­resszusba Andrew Harris magyar származású, repub­likánus párti képviselőjelölt; szoros versenyben elveszítet­te a keddi választást demok­rata vetélytársával szemben Maryland egyes számú vá­lasztókerületében. (mti) A Kreml az új elnök hozzáállásától teszi függővé további lépéseit rakétaügyben Moszkva Obamától reméli a megoldást Moszkva. Oroszország ab­ban bízik, Barack Obama engedékenyebb lesz előd­jénél a kelet-európai raké­tapajzs ügyében. Moszkva már jelezte, ha az USA megépíti lengyelországi és csehországi bázisait, a Kreml a Nyugat felé irányu­ló rakétákat telepít Kali- nyingrádba. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkvának nem felelnek meg a tervezett kelet-európai rakéta- pajzs-telepítéssel kapcsolatban amerikai részről javasolt újabb bi­zalmi intézkedések, de reméli, hogy Barack Obama elnök elődei­nél nagyobb jóindulatot tanúsít az orosz elképzelések iránt. Szergej Rjabkov külügyminisz­ter-helyettes szerint a javaslatok különösebb lelkesedést nem vál­tanak ki, mert annak a távozó Bush-kormányzatnak az állás­pontját tükrözik, amellyel a kér­désben nem sikerült előre lépni, olyannyira, hogy Moszkva egy ide­je már csak a hatalomváltást várta. , Az orosz félnek nem elegendő a csehországi és lengyelországi ob­jektumokban való állandó jelenlét lehetősége sem, intézkedések egész komplexumára van szükség” - mondta. Oroszországot Rjabkov szerint a következő megoldás elé­gítené ki: az iráni rakétafenyege­tés realitásainak közös kiértékelé­se, az eredmény függvényében a megoldás közös keresése, továbbá az orosz elemek - a gabalai és az armaviri lokátorállomás - bevoná­sa és közös központok létrehozása az adatok cseréjére és feldolgozá­sára, végül pedig közös döntésho­zatal, A moszkvai Kommerszant napi­lap szerint a Rjabkov által ismer­tetett megoldás az orosz álláspont keményedését jelenti a Szergej Lavrov miniszter által októberben ismertetetthez képest. A lap em­lékeztet: a gabalai lokátorállomás közös használatára vonatkozó orosz javaslatot az amerikai fél már másfél éve elutasította. , Az Obama választási stábjának tagjai által küldött eddigi jelzések alapján reméljük, hogy az új kor­mányzattal könnyebb dolgunk lesz” - mondta Rjabkov. A remé­nyek megalapozottságát a Kreml már egy hét múlva ellenőrizheti: Dmitrij Medvegyev és Barack Obama első találkozójára a G20 washingtoni tanácskozásán, no­vember 15-én sor kerülhet. Oroszország nem telepít Isz- kander rakétákat a kalinyingrádi területre, ha az Egyesült Államok új vezetése lemond a globális ra­kétapajzs elemeinek kelet-euró­pai telepítéséről - mondta tegnap Alekszandr Glusko orosz külügy­miniszter-helyettes. Glusko sze­rint az Iszkanderek kalinyingrádi telepítésére csak abban az esetben kerül sor, ha Kelet-Európábán va­lóban megjelennek az amerikai rakétapajzs elemei. „Ha nem, ak­kor feleslegessé válnak az orosz elővigyázatossági intézkedések” - mondta. Gorski: „Véget ért a fehér ember civilizációja" Kaczynskiék megkövették Barack Obamát MT1-JELENTÉS Varsó. Bocsánatot kért az Egyesült Államok varsói nagy- követségétől a Jaroslaw Ka­czynski volt lengyel kormányfő vezette Jog és Igazságosság (PiS) pártja, mert egyik parla­menti képviselőjük rasszista megjegyzéseket tett Barack Obama megválasztott amerikai elnökre. Artur Gorski, a nemzeti kon­zervatív párt képviselője szerdán fekete kriptokommunistának ti­tulálta az Egyesült Államok elő­ző nap megválasztott, első afro- amerikai elnökét, ráadásul azt találta mondani, hogy Obama olyan naiv személyiség, akinek megválasztása minden bi­zonnyal megörvendezteti az al- Kaida nemzetközi terrorhálóza­tot. Mindezt tetézve Gorski egyenesen katasztrófának minő­sítette Obama választási győ­zelmét, amivel szerinte véget ér a „fehér ember civilizációja”. Joachim Brudzinski, a PiS egyik magas rangú tisztségvise­lője vasárnap közölte, hogy a párt a varsói amerikai nagykö­A volt lengyel kormányfőnek van miért magyarázkodnia (Reuters-felvétel) vétségnek küldött üzenetben bocsánatot kért Gorski szavai miatt, és egyértelműen kifeje­zésre juttatta, hogy nem osztja a honatya nézeteit. Brudzinski hozzátette, hogy a PiS üdvözli a megválasztott amerikai elnököt és az amerikai népet, s arra számít, hogy Obama elnöksége jó lesz Lengyelország számára. A PiS elnöke Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök, akinek iker­testvére, Lech Kaczynski az ál­lamfői tisztséget tölti be. Egy ortodox zsidó áll az auschwitzi haláltábor kapuját ábrázoló kép előtt a jeruzsálemi Yad Vasem holoka­uszt múzeumban. A németországi Bild magazin arról számolt be a hétvégén, hogy egy berlini lakásban ko­rabeli tervrajzokat találtak, amelyek alapján 1941-ben jelentősen kibővítették az auschwitzi koncentrációs tábort. (Reuters-felvétel) Félmillió lakost kellett kitelepíteni Hurrikán Kubában MTl-HÍR Havanna. Mintegy félmillió la­kost kellett kitelepíteni Kubában a Paloma hurrikán miatt, amely he­lyi idő szerint szombat késő este érte el a karibi szigetországot. A trópusi vihar okozta pusztításról egyelőre kevés jelentés érkezett. A szárazföld fölé érő, és emiatt a ötfokozatú Saffir-Simpson-ská- la szerint 2-es fokozatúvá gyen­gülő trópusi vihar kidöntött fá­kat, leszakított villamos vezeté­keket, ledöntött egy távközlési tornyot. A hat méter magasságú­ra nőtt tengeri hullámok 700 mé­teres szélességben árasztották el a partot Camagüey tartomány­ban. Az állami televízió beszá­molt arról, hogy jelentős terüle­ten van áramszünet. A vihar tegnap hajnalban (kö­zép-európai idő szerint 7 órakor) óránként maximum 160 kilomé­teres erősségű szeleket szállított, és északkeleti irányban - a sziget hosszára merőlegesen - tartott az Atlanti-óceán felé. A szakemberek arra számíta­nak, hogy a Paloma a Bahama- szigetek felé halad tovább, és a következő két napban tovább gyengül. Az izraeli-palesztin békefolyamat továbbviteléről Céldátumok nélkül MTl-HÍR Sarm es-Sejk. A George W. Bush amerikai elnök által tavaly újraindított békefolyamat tovább­vitelét ígérték az izraeliek és a pa­lesztinok tegnap a közel-keleti kvartett egyiptomi tanácskozásán. A békefolyamatban közvetítő kvartett négy tagja - az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ - ugyanakkor el­fogadta, hogy nem fognak nyo­mást gyakorolni a két félre a béke­tárgyalásokon és céldátumot sem tűznek ki a békeszerződésre. A találkozón az izraeli diplomá­cia vezetője és Mahmúd Abbász palesztin elnök megvonta az alig egyéves tárgyalások mérlegét. Cipi Livni szerint Izrael és a palesztinok egyezségre jutottak egy megálla­podás felépítésében és záradékai­ban, és már a térképeken és a jövő­beli együttműködés modelljein dolgoznak. A békefolyamat folytatására szólított fel a közel-keleti kvartett is zárónyilatkozatában. A csoport egyúttal követelte a zsidó telepek építésének befagyasztását a meg­szállt palesztin területeken. A hallgatás és a közömbösség veszélyére figyelmeztetett Merkel a kristályéjszaka 70. évfordulóján Németország a zsidóüldözés kezdetére emlékezett MTl-HÍR Berlin. A 70 évvel ezelőtti zsi­dóellenes náci pogromra, az úgynevezett kristályéjszakára emlékezett a hét végén Németor­szág. 1938. november 9-éről 10-ére virradó éjszaka a nemzeti­szocialisták egy központilag megtervezett és irányított, orszá­gos zsidóellenes erőszakhullám keretében mintegy 1400 zsina­gógát raboltak ld és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet. Meglincseltek közel 100 zsidót, s 30 ezer körülire tehető azoknak a száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrá­ciós táborokba. A kristályéjszaka a több mint 6 millió zsidó meg­gyilkolásához, illetve halálához vezető zsidóüldözés kezdetét je­lentette. Szombaton közzétett nyilatko­zatában a Németországi Zsidók Központi Tanácsa felhívta a fi­gyelmet az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság mai veszélye­ire. A szervezet, valamint Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere ismét követelte a neonáci Német Nemzeti-demok­rata Párt (NPD) betiltását. A szo­ciáldemokrata polgármester hangsúlyozta: megengedhetet­len, hogy az újfasiszta párt az adófizetők pénzéből folytassa „barna üzelmeit.” Angela Merkel német kancel­lár a hallgatás és a közömbösség veszélyére figyelmeztetett a kris­tályéjszaka 70. évfordulója al­kalmából rendezett tegnapi köz­ponti megemlékezésen az egyik berlini zsinagógában. Merkel hangsúlyozta, hogy a pogrom talán elkerülhető lett volna, ha a hallgató többség ak­kor felemeli a szavát a nemzeti­szocialisták korábban kezdődött bűncselekményei miatt. 1933-ban még csak a könyvek ég­tek, 1938-ban már a zsinagógák is, később pedig már egész Euró­pa -jelentette ki a kancellár. Emlékeztetett arra, hogy ma is hetente feldúlnak egy zsidó te­metőt, az utcákon rabbikat tá­madnak meg, változatlanul erő­sek az antiszemita előítéletek, s ebben az esztendőben megköze­lítette az ezret az antiszemita in­díttatású erőszakos cselekmé­nyek száma. Rendkívül aggasz­tónak nevezte azt is, hogy a neo­náci Német Nemzeti-demokrata Pártnak (NPD) képviselői vannak több tartományi parlamentben, valamint önkormányzati testü­letben. Merkel a toleranciát az egyik legfontosabb értéknek ne­vezte, de hangsúlyozta, hogy a szélsőjobboldal elleni harcban nincs helye a hallgatásnak, a kö­zömbösségnek és a toleranciá­nak. A szabadság, a demokrácia és az emberi méltóság védelmét pedig az évforduló kapcsán a leg­főbb kötelességként említette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom