Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-20 / 243. szám, hétfő

Egészségünkre A hőmérsékleti görbe segítségével kiszámítható a tüszőrepedés várható időpontja. A kék egy normál testhőmérsékletű nő hőmérsékleti görbéje, a fekete pedig a szokásosnál alacsonyabb testhőmérsékletű asszonyé. (Képarchívum) 2008. OKTÓBER 20 Harry Potter dadog Daniel Radcliffe gyerekkora óta beszéd- és mozgászavart okozó betegségben szenved. A Harry Potter most 19 éves sztárja nemrégiben fedte fel titkát, ame­lyet a szülei állítólag nyolcéves korában fedeztek fel azután, hogy ügyetlenebb volt a mozgása, mint a hozzá hasonló gyerekeké, futás közben elesett, amiért a többiek gyakran kicsúfolták, az iskolá­ban magányos, visszahúzódó lett. A szülők orvoshoz fordultak, s ott derült ki, mi a kisfiú viselkedésének igazi oka. A megrémült szülőket az orvosok azzal nyugtatgatták, hogy kezelhető a baj. így került színiiskolába, mert az épp a beszéd- és mozgáskészséget fejleszti, s Dánielnek pontosan erre volt szüksége. Rövidesen javult is az állapota, s egy évre rá már David Copperfieldet ját­szotta. Fokozatosan jobbak lettek a ta­nulmányi eredményei, megnőtt az ön­bizalma, s manapság már szinte tünet­mentes. Állítólag szinte már alig da­dog, s mozgászavarai csak akkor van­nak, ha nem forgat. Ez is főleg abban nyüvánul meg, hogy nehezen köti be a cipőfűzőjét. Rá kell tennie egy lapáttal „Szerencsére a komolyabb sérülések, betegségek elkerültek” - kopogja le Dominika Cibulková, a rangsort tekintve második legjobb szlovákiai teniszezónő. Ha úgy folytatja, ahogy az idei év­ben szerepelt, ha nem torpan meg, akkor sokak szerint rövidesen megelőzi Daniela Hantuchovát. Igaz, neki is voltak kisebb-na- gyobb gondjai, de ez a sport jelenlegi szintjén nem is csoda. Szülei és trénerei - beleértve a kondiedzót is - ügyelnek, hogy minimalizálják a veszélyt, méghozzá előre kidolgozott szigorú programmal. Köztudott ugyanis, hogy Domini­ka kis termetű, mindössze 161 cm magas, egy helyett hármat kell lépnie a pályán, gyorsaság­gal, ügyességgel kell pótolnia azt, ami az egy fej­jel nagyobb játékosnál magától értetődő. Rá kell tennie egy lapáttal, hogy behozza azt, amit a természet elvett tőle. Ehhez persze az szüksé­ges, hogy teljesen egészséges legyen, mert csak így tudja elvégezni azt a munkamennyiséget, amivel előbbre léphet. Orvos ügyel a felkészü­lésére, ha hazajön, ellenőrzi, mire van szüksé­ge a szervezetének, s aszerint adagolja a vita­minokat, ásványi anyagokat. S hogy gyorsab­ban regenerálódjon a teste, gyakori vendég a pöstyéni fürdőben. Alkata miatt vigyáznia kell az étkezésre is: hízásra hajlamos, így a juhtú­rós galuska és kofola-adagját erősen korlátoz­nia kell. Főleg esténként, ha hazamegy edzés után, vagy a tornákon meccs után, nem en­gedheti meg magának, hogy degeszre egye magát, s főleg azt, hogy teletömje magát édes­séggel. Nevetve mondja, hogy nem mindig fegyelmezett, néha megsérti az egészséges táplálkozás szabályait, amit később dupla munkával le kell dolgoznia... ■ Böjtkúrával készült a terhességre Jakupcsek Gabriella novemberre vár­ja harmadik gyermekét. Ebben sem­mi különleges nem lenne, ha... A nép­szerű tévés személyiség, aki 1998 és 2002 között a Danubius rádió Cappuccino tripla című adásának műsorvezetője volt, 2000 óta pedig a TV2-n készít műsorokat, a Mokka és a Nagy Fogyás műsorait vezette, 45 esztendős, és huszonhárom év után szánta rá magát harmadszor is a szülésre. A terhességre speciálisan készült, fél évig böjtölt, lúgosító kú­rán és homeopatikus kezelésen esett át. Az étrendjéből pedig majd­nem kiiktatta a cukrot. Ez esik leg­inkább a nehezére, mert amióta te­herbe esett, nagyon kívánja az édességet, s mint bevallja, néha en­ged a csábításnak, de azért vigyáz, hogy ne vigye túlzásba, (urbán) A menstruációs ciklus - II ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A petefészek A két petefészek a kismeden- cében helyezkedik el. Felüle­tükön számos éretlen tü­sző talál­ható, bennük a petesejttel. A petefészkek az agyalapi mirigy A pete fogadása A méhizom belső falát nyálkahártya (endometrium) borítja. A menstruációs ciklus 28 napja alatt a méhnyálkahártya vastag­sága aszerint változik, hogy bekövetkezik-e a terhesség vagy sem. A ciklus első felében a nyálkahártya igen vékony. A tüsző­repedés után 1 milliméterről 10 mm-re vastagszik. A tápanya­gokat biztosító erek és mirigyek mennyisége folyamatosan nő. Ekkorra a méhnyálkahártya tökéletesen működő, tápanyagok­kal bőségesen ellátott „élő termőtalajjá” változik, amely készen áll a magocska befogadására és táplálására. dik meg körforgás­szerű működésüket. Egy cik­lus folyamán a tüszők közül egy növekedésnek indul. A benne levő petesejt fokozato­san elvékonyítja a tüsző felüle­tét, hogy a kellő pillanatban ki­szabadulhasson belőle. Amikor a tüsző eléri a 20-25 milliméternyi nagyságot, meg­reped, és a petesejt kiszabadul. A tüszőt alkotó sejtek a megfele­lő időben tüszőhormonokat (ösztrogéneket) termelnek, amelyek a véráram útján eljut­nak a fő nemi szervekhez. A tü­sző, miután a petesejt elhagyta, megváltozik: sárga festék rakó­dik le benne és ettől kezdve a ne­ve is sárgatest, amely ezután fő­leg progeszteront (sárgatesthor­mont) termel. Ez a második fon­tos női hormon a ciklus ovuláció utáni pillanatában lép színre. A sárgatest működésének az a célja, hogy előkészítse a méh- nyálkahártyát a megter­mékenyített petesejt - a pete - esedeges be­ágyazódására. A sárga­test ádagosan 12-14 napot él, ez idő alatt az ébredési hőmérséklet görbéje platón van. Ha bekövetkezik a terhesség, akkor tovább kitart, diónyira is megnövekedhet, és csak 12 hét után sorvad el (ekkor már a méhlepény veszi át a szerepét a terhesség védelmezésében). Ha nem következik be terhes­ség, a sárgatest gyorsan sorvad­ni kezd és megszünteti működé­sét, aminek következtében a vér­ben keringő hormonok fokoza­tosan eltűnnek. A hormonszint lecsökkenése váltja ki a menst­ruációt. A célszervek A méh, a petevezetékek, a hü­vely és az emlők hormonális ha­tásra ciklikus változásokon es­nek át. A méh üregét bélelő nyálka­hártya a ciklus során lényegesen változik: felkészül a pete befo­gadására, hogy az minél biz­tosabban beágyazódhas- 2 son. A menstruáció után, a ciklus kezde­tén a méhnyál­kahártya igen vékony és fi­nom, amit az ösztrogének foko­zatosan vastaggá és tömötté táplálnak fel. A tüszőrepedés után az erősödő progeszte- ronhatásra a méh nyál­kahártyája vér­erekben és _ rg*~Ti« _ kiválasztó mirigyek­ben is gazdago­dik. Ha elmarad a pete beágyazó­dása, a sárgatest visszafejlődik, nem termel több hormont, aminek hatására hamaro­san bekövetkezik a menstruáció. A méhnyak mirigyei a ciklus közepén, tüszőrepedéskor bő­ségesen termelnek átlátszó, szagtalan, tojásfehérjeszerű, nyálkás váladékot. A méhnyaki váladék megnyitja a nyakcsa­tornát, így a spermiumok szá­mára szabaddá válik az út a méhűrön keresztül a peteveze­tékekhez. Ez a váladék táplálé­kot és a kórokozók elleni védő­anyagokat is tartalmaz, azért, hogy segítse a spermiumok cél­hoz érését. A tüszőrepedés után a váladék mennyisége csökken, besűrűsödik és „ba­rátságtalanná" válik az ondó­sejtek számára. A hüvely nyálkahártyája is ér­zékeny az ösztrogén hatására, amely a rugalmasságát, nedves­ségét, vastagságát és a fertőzé­sekkel szembeni ellenálló képes­ségét biztosítja. Az emlő a hormonális élet ba­rométerének tekinthető. A ciklus 10. napja táján az ösztrogén hatá­sára az emlő sejtjei szaporodás­nak indulnak, megkezdődik a duzzadás és az érhálózat gyara­podása. A tüszőrepedés után az ösztrogének és a progeszteron együttes hatására fejlődni kezde­nek az emlőmirigyek, az acinu- sok megnagyobbodnak, és meg­szaporodnak. Ilyenkor feszül a mell a legjobban, és ekkor a leg­érzékenyebb. A menstruáció alatt meg- “ szűnik az emlők duz­zanata és a mellfeszü­lés. (Forrás: Család és egészség) A megtermékenyítés szakaszai: 1. A spermium behatolása a petesejtbe. A petesejt körül készülődő több száz spermi­um közül csak egyetlenegy­nek sikerül a petesejtbe ha­tolnia. A kiválasztott spermi­um csak a vetélytársaiból fel­szabaduló enzimek segítségé­vel tudja áttörni a petesejtet védő falat. 2. A viszonylag nagyméretű petesejt falán csak a spermi­um feje hatol át, a farka kívül marad. 3. A petesejt és a spermium egyesülése. 4. A két gamét (ivarsejt) egye­sülésekor 23-23 kromoszómát hordoz. 5. Az „egybekelés" eredmé­nyeként egy 46 kromoszómát tartalmazó sejt jön létre, a pe­te, amely azonnal kétfelé osz­tódik. 6. A pete a csillószőrök irányí­tásával elindul a petevezeték­ben a méh örege felé, közben folyamatosan osztódik, 4, 8, 16, 32, majd hamarosan 64 sejtté lesz. 7. Három nappal a megtermé- kenyülés után a pete behatol a méhbe, ekkor már egy száz sejtből álló gyümölcshöz ha­sonlít, innen ered a latin morula elnevezés. TESTÜNK TITKAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom