Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-18 / 242. szám, szombat

Presszó 31 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 18. Léteznek külön szabályok a határokon átívelő szerelemre? Mit csináljunk, hogyan viseljük el, ha messze van tőlünk az, akit szeretünk? Vajon mennyit bír ki a távkapcsolat? Milyen a nyári szerelem? Romantikus, kalandos, vég­telen és gyakran országo­kon átívelő. Talán éppen a közelség és a távolság játé­ka teszi izgalmassá, miköz­ben ugyanezek jelenthetik a végét is. Utánajártunk, mi­kor lehet esély a folytatásra. ÖSSZEÁLLÍTÁS Maradjunk annyiban: a nyári szerelem külön műfaj. Könnye­debb, kapkodóbb, álmodozóbb, mint ahogy gyakori jellemzője a szomorú elválás is. De vajon lé­teznek külön szabályok a határo­kon átívelő szerelemre? Álom és valóság között Annától azt kérdeztük, mi táp­lálja azt a lángolást, amely ponto­san tudja, mi a távolság. A 30 éves lány egy csúnya szakítás után uta­zott a barátnőivel Törökországba. A szállodában dolgozó fiú először fel sem tűnt neki. „Aztán egy vacsoránál odajött az asztalunkhoz, és azt mondta, a főnöke szeretne meghívni egy italra. Tökéletesen beszélt ango­lul. Az említett főnök egy vén ké- jenc volt, így hát megkértem, adja át neki, hogy eszem ágában sincs elmenni vele. Köztünk viszont történt valami, és már aznap este órákig beszélgettünk. A hazauta­zásomig igyekeztünk minél több időt együtt tölteni. Hiheteden ér­zés volt. Mintha megtaláltam vol­na a másik felemet. Segített eny­híteni a szakítás okozta fájdalmai­mon, remek barát volt, és féktelen szerető. Sírtunk, amikor a busz megállt a hotel előtt, hogy a rep­térre vigyen. Néhány hétig elemi erővel éltek bennem az esemé­nyek. Másra sem tudtam gondol­ni, csak rá. Sokat e-maüeztünk, időnként beszéltünk. Ahogy tel­tek a hetek, egyre reálisabban lát­tam a helyzetünket. Nap mint nap mérlegre tettem az esélyeinket. A barátnőim egyre azt hajtogatták, felejtsem el, fogjam fel kaland­nak. Végül kibékültem a volt pá­rommal, de máig sokat gondolok a török fiúra. Másfél év telt el, és ő még mindig azt írja a leveleiben, hogy egy napon újra találkozni fo­gunk, és tudja, hogy az övé leszek. De én attól tartok, nem belém sze­relmes, hiszen alig ismer, hanem egy álomképbe.” Kalandorok kíméljenek? Számtalan kutatás igazolja, hogy nyáron fogékonyabbak va­gyunk a kalandokra. A fülledt es­ték pezsdítően hatnak a hormo­nokra, a nyomasztó gondok ott­hon maradnak, és sokan egyálta­lán nem bánják, ha üyenkor egy vonzó idegen kaijaiban landol­nak. Klaudia is így volt ezzel: „A Balatonon nyaraltam, és egy haj­nalig tartó szabadtéri buliban megismerkedtem egy német fiú­val. Három napig elválaszthatatía- nok voltunk, és én azt gondoltam, a búcsúnk nem végleges. De mi­után hazautazott, soha többé nem jelentkezett, a leveleimre sem vá­laszolt. Számára nem voltam több egy nyári kalandnál, nekem vi­szont idő kellett ahhoz, hogy le­zárt fejezetként tekintsek rá. Talán csak nem vettem jól a jeleket...” Természetesen nem minden nemzetközi egymásra találásból alakul ki szerelem. Sokan úgy fek­tetik le a játékszabályokat, hogy a hazatérést követően mindkét fél gond nélkül visszazökkenhessen a saját életébe. Csak néha az egyik fél elfelejti ismertetni a szabályo­kat, és telefonszámcsere ide vagy oda, a biztonságos távolságból, ahol valószínűleg úgysem fogják tetten érni, egyszerűen nem ad többé életjelet magáról. Ez a rizi­kó persze néhány buszmegállónyi távolságban is jelen van. Közelről minden más Tamara a repülőgépen ismerke­dett meg a sármos olasz üzletem­berrel. A lány egy hétig nyaralt ott Olaszországban élő rokonánál, és ha a férfi ideje engedte, együtt va­csoráztak. Tamara kiruccanása után e-maüek, telefonok váltották egymást. Három hónap telt el, amikor a lány úgy döntött, meglá­togatja elfoglalt kedvesét. Mert­hogy az ő fejében ők ketten egy pár voltak. A férfi kezdetben lel­kesnek tűnt, mégsem tudott túl sok időt felszabadítani. A lány csak ott szembesült vele, hogy sze­relme türelmeden és gyenge ideg­zetű, aki pillanatok alatt kifakad, ha nem tetszik neki valami. „Két nap múlva már azon gon­dolkoztam, hogyan meneküljek el. Nem sokat törődött velem, ha még­is, abban sem volt köszönet. Látha­tólag idegesítette a jelenlétem, és én is rádöbbentem, hogy a világon semmi közös nincs bennünk. Az a múltkori férfi nem is létezik. Nem­hiába tartja úgy a mondás, hogy lakva ismered meg az embert.” Mérföldes romantika A fümekben úgy tüntetik fel a tá­volba szakadt szerelmeseket, mint akik számára nem létezik lehetet­len. A valóságban minden azon múlik, hogy mielőtt mindenki visszatér a régi életéhez, mennyire sikerül megismerniük egymást, no és kellően nyitottak, illetve elszán­tak-e egy nagy próbatételt igénylő folytatásra, mert megeshet, hogy hosszú hónapokon át nem lesz le­hetőség a viszondátásra. Egy nya­ralás feltüzelheti az érzelmeket, de ne feledjük, üyenkor mindenki a legjobb arcát mutatja. És miután a távolság miatt a kapcsolat nem igazán tud továbbfejlődni, csak a szép emlékek maradnak, ráadásul a szürke hétköznapok még szín- pompásabbnak tüntetik fel azokat. A távolság más megvüágításba helyezi az életünket. Időnként messze kell mennünk azért, hogy észrevegyünk valamit, hogy képe­sek legyünk erőt gyűjteni a változ­tatáshoz, mert ha kicsit kiszaka­dunk a megszokott környeze­tünkből, egy időre búcsút intve a megszokásoknak, önmagunkat is képesek leszünk máshogy szem­lélni. A pihenés hatására a ben­nünk lévő feszültség elillan, az új élmények magabiztossá, sugár­zóbbá tesznek, és lám, máris von­zóbbnak tűnünk. Mi kell ahhoz, hogy folytatód­jon a varázslat? Hogy kiállja idő és a távolság próbáját? Kitartás, türelem, egymásba vetett hit, el­szántság - mindez minden mennyiségben. De aztán előbb- utóbb dönteni kell. Valakinek na­gyot kell fordítania az életén, ami bizony óriási felelősség. De egy távkapcsolatban mindig el­jön a pont, amikor dönteni kell: megyünk vagy maradunk, mert elég lesz a vágyakozásból, a kilo­méterekből, a levelekből, a tele­fonokból, és le kell győzni a tá­volságot. Vagy meg kell adni ma­gunkat neki. (nlc) Egy nyaralás feltüzelheti az érzelmeket, de ne feledjük, ilyenkor mindenki a legjobb arcát mutatja Egy távkapcsolatban mindig eljön a pont, amikor dönteni kell (sxc.hu-felvételek) ^ __________________________f ___ i Ilii HM 4 filmekben úgy tűntetik fel a távolba szakadt szerelmeseket, mint akik számára nem létezik lehetetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom