Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-17 / 241. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Sokba kerül az újjáépítés Brüsszel. Grúzia újjáépíté­sére az Oroszországgal vívott háború után 2,38 milliárd eu- rót kell fordítani a következő három év alatt a Világbank és az Európai Bizottság becslése szerint. A két testület közös bizottsága értékelte ennyire a szükséges költségvetési, szo­ciális és infrastrukturális tá­mogatást. Az igényfelmérést az adományozó országok ok­tóber 22-éré kitűzött világér­tekezlete számára készítet­ték. (MTI) Terrorellenes razzia Madrid. A rendőrség több embert őrizetbe vett és szá­mos lakást átkutatott tegnap egy iszlamista terrorizmus elleni művelet keretében, az északkelet-spanyolországi Katalóniában. A művelet irányításában részt vett Bal- tasar Garzon, az egyik leghí­resebb spanyol vizsgálóbíró is. Az őrizetbe vetteket azzal gyanúsítják, hogy részt vet­tek iszlamista milicisták to­borzásában és Spanyolor­szágon kívüli akciókat pén­zeltek. (MTI) Bebetonozott az Aliyev-klán Baku. Ilham Aliyev, Azer­bajdzsán enöke elsöprő győ­zelmet aratott a szerdai el­nökválasztáson: a szavazók 89 százaléka voksolt rá. Bár Aliyeven kívül hat másik poli­tikus is indult, egyiküknek sem volt esélye még csak arra sem, hogy megközelítse a Ka­ukázuson túli volt szovjetköz- társaság első emberét. Az el­lenzék bojkottálta a voksolást, nem ismeri el Aliyev győzel­mét. A 46 éves politikus - aki 30 éven át uralkodó apja örö­két vette át - így második el­nöki mandátumát kezdheti meg. Az ellenzék szerint a vá­lasztási komédiának csupán csak az volt a célja, hogy meg­erősítse az Aliyev-klán befo­lyását az energiahordozók­ban gazdag országban. Isa Gambar, aki 2003-ban még indult az elnökválasztáson, most annak a véleményének adott hangot, akinek szívügye a demokrácia Azerbajdzsán­ban, az nem ment el szavazni. A hivatalos közlés szerint a részvételi arány két órával az umazárás előtt 64,7 százalé­kosvolt. (MTI) Tűzszünetet kötöttek Kantaralak/Preah Vi- hear. Kambodzsa és Thaiföld megállapodott tegnap abban, hogy véget vetnek a harcok­nak, és a további incidensek elkerülése érdekében közösen járőröznek majd a két ország közötti, vitatott határszaka­szon. Szerdán két kambodzsai katona halt meg a vitatott ho- vatartozású Preah Vihear templom környékén kirob­bant tűzharcban. A helyzet je­lenleg nyugodt, de a vitatott határszakasszal kapcsolatban nem történt előrelépés a tár­gyalásokon, és a katonák to­vábbra is farkasszemet néz­nek egymással a határ két ol­dalán. (MTI) Meg akarja akadályozni az unió a válság átterjedését az európai iparra - új alapokra kell helyezni a nemzetközi pénzügyi rendszert Meg kell előzni a még nagyobb bajokat Merkel kancellár és Sarkozy elnök. Egyeztetnek az európai politika hangadói. (SIT A/AP-fe I véte I) Brüsszel. Alaposan megter­helte a nemzetközi pénz­ügyi válság az unió tegnap befejeződött brüsszeli csúcsértekezletét. Nagy hangsúlyt kapott a gondo­lat: összefogva kell meg­akadályozni azt, hogy a fo­lyamatok valós gazdasági válsággá alakuljanak. ÖSSZEFOGLALÓ A csúcstalálkozó résztvevői sze­rint lépéseket kell tenni a munka­helyteremtés, az európai ipar ver­senyképességének megőrzése, a növekedés biztosítása érdekében. Főként az autóipart emlegetik ag­godalommal az átgyűrűzés kap­csán. Az USA komoly pénzeket fek­tet ebbe az iparágba, és az EU-nak is végig kell ezt gondolnia. Az ülésről kiadott zárónyilatkozat szerint „a kormányfői tanács eltökélt abban, hogy megtegye a szükséges lépése­ket a kereslet csökkenésére és a be­fektetési kedv hanyatlására reagál­va, különös tekintettel az unió iparára”. Bejelentették: a válság elmélyülésének megelőzése érde­kében az Európai Bizottság elnöke, az Európai Központi Bank elnöke, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszteri tanácsának el­nöke és a mindenkori uniós elnök­ség vezető illetékesének részvéte­lével létrehoznak egy magas szintű csoportot, amelyet bármely tagál­lam aktiválhat, és amelyben azon­nali és bizalmas információáram­lást, illetve döntéshozatalt biztosí­tanak. Megerősítették az euróöve­zeti országok csúcstalálkozóján el­fogadott elvi keretrendszert, amely összehangolt tagállami intézkedé­seket helyez kilátásba a hitelintéz­mények működőképességének ja­vítása érdekében. Beszéltek ezen felül arról, hogy új alapokra kell he­lyezni a Bretton Woods-i nemzet­közi pénzügyi rendszert Klímacsomag az idén? Nicolas Sarkozy francia elnök a tegnapi záró sajtóértekezleten be­jelentette: egyhangúlag állást fog­laltak a tagországok vezetői arról, hogy meg kell próbálni még idén el­fogadni azokat az intézkedéseket, amelyek részletezik a tavaly vállalt klímavédelmi célok teljesítésének programját. Hozzátette: teljes az egyetértés abban is, hogy az ambi­ciózus célokat nem szabad megvál­toztatni. Marad tehát az eredeti program: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest 20 szá­zalékkal 2020-ra. Megerősítették a közös szándékot más vezetők is, köztük Donald Tusk lengyel kor­mányfő és Süvio Berlusconi olasz miniszterelnök is, akik előző nap egészen más álláspontot képvisel­tek. Megállapodtak abban is, hogy az ilyenkor szokásos többségi dön­tés helyett teljes egyetértéssel, kon­szenzussal kell elfogadni a végső megállapodást, azaz bármelyik tagország vétójoggal bír. Az újak kifogásai A jelenlegi tervek ellen mások mellett a közép- és kelet-európai országoknak is számos kifogásuk van, elsősorban az, hogy a szén-di- oxid-kibocsátás csökkentésénél nem veszik figyelembe a rendszer- váltás idején és óta tett - más uniós tagállamokénál jóval nagyobb - erőfeszítéseiket és eredményeiket. A témáról folytatott kormányfői vi­tában Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, a három balti ál­lam, valamint Bulgária és Románia képviselői megismételték: a súlyos gazdasági és pénzügyi bizonyta­lanságok idején fontosnak tartják, hogy az uniós klímavédelmi és energiapolitika egyszerre vegye fi­gyelembe a környezetvédelmi célkitűzéseket és a fenntartható gazdasági növekedés szükségessé­gét. Az egyik fő problémát az ő szempontjukból az jelenti, hogy a jelenlegi brüsszeli szén-dioxidki- bocsátás-csökkentési javaslatok nem 1990-et, hanem 2005-öt ve­szik viszonyítási évnek, vagyis fi­gyelmen kívül hagyják a kilencve­nes években lezajlott, fájdalmas ipari szerkezetátalakítást. Egyéb­ként az EU-t jogilag semmi nem kö­telezi arra, hogy még idén megálla­podjon a csomagról, amely tagor­szágonként lebontva tartalmazza a célok teljesítéséhez vezető utat. Azt azonban Brüsszel már kinyilvání­totta, hogy a témáról jövőre Kop­penhágában tartandó nemzetközi értekezletig szeretné tető alá hozni a megállapodást. Orosz kapcsolat-jegelve November előtt aligha újítják fel a nyáron megkezdett, de az au­gusztusi orosz-grúz háború miatt az unió részéről felfüggesztett EU-orosz tárgyalásokat, amelyek partnerségi és együttműködési egyezmény kidolgozását célozzák. Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője azt mondta: arra számít, hogy az unió november 14-e, vagyis a következő EU-orosz csúcs időpontja előtt döntést hozhat arról, folytatódhat­nak-e a tárgyalások az oroszokkal. Az EU korábban arról beszélt, a tár­gyalások akkor folytathatók, ha Moszkva teljesíti a francia elnök közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodás előírásait. Most azonban több EU-ország - értesülé­sek szerint Nagy-Britannia, Litvá­nia, Svédország, Dánia, Lengyelor­szág és Csehország - úgy véleke­dett, egyelőre idő előtti lenne az oroszokkal kezdett tárgyalások felújítása. Mint brüsszeli nyilatko­zatokból kiderült, a döntés elha­lasztását egyebek között az váltotta ki, hogy a genfi grúz-orosz tárgya­lások első napján az orosz delegá­ció idő előtt kivonult. Göncz Kinga külügyminiszter magyar újság­íróknak azt mondta: az unió nem pusztán a grúziai tűzszüneti megál­lapodás teljesítésének a megítélé­sétől kívánja függővé tenni, hanem ennél szélesebb összefüggésben akarja szemlélni Oroszországhoz fűződő viszonyát. Bölcsek tanácsa Jóváhagyták annak a magas rangú csoportnak az összetételét is, amelynek feladata, hogy az EU táv­lati fejlődéséről, jövőjéről gondol­kozzon el, és tegyen megállapítá­sokat - derül ki a tegnapi zárónyi­latkozatból. Az már korábban el­dőlt, hogy a „bölcsek tanácsát” Fe­lipe González volt spanyol kor­mányfő vezeti VairaVike-Freiberga korábbi lett elnök és Jorma Ollia egykori Nokia-főnök alelnökleté- vel. A csoport további kilenc tagja között van például Lech Walesa volt lengyel államfő is. A csoport az EU 2020 utáni arculatára összpon­tosít majd, és jelentését 2010 végé­re készíti el. Mandátumában szere­pel az EU gazdasági és szociális modellje, a jogállamiság, a környe­zetvédelem, a nemzetközi stabili­tási törekvések, a bevándorlás, az energiaellátás, a szervezett bűnö­zés és terrorizmus elleni fellépés témaköre, de hivatalosan megbíza­tása nem teljed ki az EU bővítésé­nek kérdésére. A szakértői tanács létrehozását még tavaly kezdemé­nyezte a francia elnök. Bevándorláspolitika Jóváhagyták az EU bevándorlási politikáját összefoglaló jogsza­bálycsomagot, amely - a megfo­galmazás szerint - „igazságos, ha­tékony és logikus politikára ad le­hetőséget a bevándorlás jelentette lehetőségek és kihívások keze­lésére”. A csomag konkrét intézke­désekkel bátorítani akarja a szak­képzett munkaerő érkezését az unión kívülről, illetve akadályozni az illegális bevándorlást. 2010-ben a vezetők áttekintik a szabályok végrehajtását. (MTI, s, č, ú) Berlusconi megint felborzolta a kedélyeket Brüsszel. Az olasz miniszterel­nök, Silvio Berlusconi ritkán ma­rad észrevétlen az uniós csúcso­kon. Csütörtökön a klímacsomag határozott elutasításával - Sar­kozy tegnap azt mondta, minden tagállam elfogadta - vívta ki töb­bek haragját. Közölte: a mostani gazdasági kilátások mellett nem tudja támogatni az unió ambició­zus kibocsátás-csökkentési ter­vét, mely 2020-ig az üvegházha­tású gázok 20 százalékos csök­kentését irányozza elő. Berlusco­Silvio Berlusconi (Reuters) ni szerint ez elviselhetetlen terhe­ket róna az (olasz) iparra, ezért ha nem változtatnak egyes pontjain, úgy megvétózza azt. Lengyelor­szág hasonló állásponton van a kérdésben. Mások haragját pedig azzal váltotta ki, amikor azt mondta, szerinte Oroszország „nyugati ország”, ezért Moszkva európai uniós tagságán fog dol­gozni a következő években. Ber­lusconi reméli, hogy Oroszország az elkövetkező években az EU tagja lehet, (euvonal.hu) Az amerikaiak tízmilliói utoljára láthatták egymás mellett a két jelöltet a választás előtt Ezer fős bővítés Obama nyomul, McCain elhatárolódott Bushtól Balkezes lesz a következő elnök Washington. Miután a jelöltek ezúttal jegyzeteltek, mindenki jól láthatta: mind McCain, mind pedig Obama balkezes. Ilyen utoljára 16 évvel ezelőtt fordult elő, sőt akkor a viták mindhárom résztvevője, idősebb George Bush elnök, a Fehér Házat akkor elhódító Bili Clinton és Ross Perot is balkezes volt. A második világháború utáni elnökök közül Harry Truman és Gerald Ford írt ezzel a kezével, Ronald Rea­gant pedig gyerekkorában szoktatták át a balról a jobbra, (n) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. „Nem vagyok Bush elnök. Ha ellene akar indulni, akkor ezt négy éve kellett volna megtennie... Voltak nézeteltérése­im az elnökkel, a saját pártommal” - bizonygatta John McCain szená­tor, amikor demokrata ellenfele, Barack Obama feltette a régi, de kétszer is bevált lemezt. Azt, hogy a republikánus elnökjelölt a Fehér Ház népszerűtlen lakójának politi­kai utóda. A két elnökjelölt harma­dik (egyben utolsó), ezúttal a New York állambeli Hofstra Egyetemen tartott másfél órás televíziós vitá­jában a két szenátor ezúttal ült - így a magasságbeli különbség nem nyomhatta el az egyébként fél fejjel alacsonyabb McCaint. Obama - akinek a legfrissebb felmérés, a Bloomberg /Los Ange­les Times szonda 50:41-es előnyét mutatja kevesebb mint három hét­tel az elnökválasztás előtt - ráme­nős taktikával felhánytorgatta mindazon tényezőket, amelyeket a közvélemény-kutatások szerint a polgárok is felrónak McCainnek. Azt, hogy keveset foglalkozik az őket érdeklő kérdésekkel, ellenben túl sokat támadja ellenfelét. Oba­ma kijelentette, a középosztályt megsegítő mentőcsomagra van szükség. Adókönnyítéseket ígért az Amerikában munkahelyeket te­remtő vállalatoknak. McCain kifej­tette: kormánya felvásárolná a baj­ba jutott háztulajdonosok hiteltar­tozásait, és újratárgyalná azokat, hogy fizetni tudják a részleteket. McCain azzal vádolta Obamát, hogy megadóztatná a vállalkozó amerikaiakat, elvenné tőlük ke­mény munkájuk eredményét. Obama elmondta, a dolgozó ame­rikaiak 95 százaléka számára adót csökkentené, 250 ezer dolláros évi jövedelem alatt. McCain szerint Obama újraosztaná a vagyont, ami megengedhetetlen. A felmérések szerint Obama biz­tosan vezet, a legtöbb kétesélyes ál­lamban előnyben van. Ha ma ren­deznék a választást, valószínűleg könnyedén megszerezné a győze­lemhez szükséges 270 elektort vok- sot. November 4-ig azonban még három hét maradt, így McCain, aki korábban több ízben nagy visszaté­rőnek bizonyult, elvben még for­díthat a verseny állásán, (m, nol, ú) Tizenkilenc nap múlva minden eldől (SITA/AP-felvétel) Taktikus német rábólintás Berlin. Meghosszabbította az Afganisztánban állomásozó német békefenntartó kontingens mandá­tumát a berlini parlament. A dön­tés alapján Németország továbbra is részt vesz a NATO vezette nem­zetközi biztonsági erőben (ISAF).A Bundeswehr-kontingens mandá­tumát a ezúttal nem 12, hanem 14 hónappal hosszabbította meg, hogy a jövő évi hasonló szavazás ne essen egybe az októberi parlamenti választásokkal. Határoztak arról is, hogy a német kontingens létszámát az eddigi 3500-ról 4500-ra emelik. A Bundeswehr-kontingens csakis Afganisztán északi részén vállalhat békefenntartást, s a déli hadműve­letekben - az USA korábbi követe­lései ellenére - nem vehet részt. A német kormány azért tett javasla­tot a kontingens létszámának növe­lésére, hogy ezáltal vegye elejét az USA részéről várható újabb bírála­toknak. Amerika és Nagy-Britannia után Németországé a harmadik legnagyobb kontingens az 53 ezer fősISAF-erőkben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom