Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-17 / 241. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 17. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NAPI GAZDASÁG NATO logisztikai kiválósági központot terveznek Veszprémbe —írja a Napi Gazdaság. A cikk szerint a kiválósági központ létrehozásában a Pannon Egyetem, a NemzetiFejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium fogott össze a Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával. A tudásközpont az egyetem, a kutatóintézetek és az ipar között közvetítő k+f központként működne. Létrehozása szervesen illeszkedik a nemzeti logisztikai stratégiába, melynek célja, hogy 2013-ra Magyarország Kelet-Közép-Európa egyik logisztikai szolgáltató központja legyen. A NATO a hatékony tudástranszfer érdekében kiválósági központok hálózatát fejleszti ki. Kilenc ilyen központ működik, amelyek egy-egy témakörre szakosodott. (mti)- Mit keresel itt? Azt terjesztik rólad, hogy kihaltál. Igaz, a bürokráciáról is ezt állítják. (Peter Gossónyi karikatúrája) Regionális önkormányzati és részleges szenátusi választást tartanak Csehországban Morva-Sziléziában egy magyar jelölt is indul Fontos belpolitikai helyzet- felmérésnek, tesztnek tartja a mértékadó cseh sajtó a ma és szombaton sorra kerülő regionális önkormányzati és a részleges szenátusi választást. KOKES JÁNOS Általános a vélemény, hogy a két választás az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) pozícióinak a megerősödését, illetve a koalícióban kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) pozícióinak a gyengülését fogja hozni. A további három parlamenti párt közül a média az ellenzéki kommunistáknak (KSCMj jósol nagyobb sikert, s a kereszténydemokrata néppárt (KDU- CSL) pozícióinak a további gyengülésével számol. A kétnapos voksolás során megválasztják a 13 régió önkormányzatát, valamint megújul a parlamenti felsőház, a szenátus egyharmada is, tehát 27 mandátum. A 14. régióban, amelyet Prága főváros alkot, ezúttal nem lesz önkormányzati választás. A prágai képviselő-testületet - bár regionális szintű jogkörei vannak - a helyhatósági választási törvény alapján választják meg, ezért erre mindig a helyhatósági választás idején kerül sor. Ez két év múlva ősszel, a képviselőházi választások után esedékes. A regionális parlamentekbe - amelyek a lakosság száma szerint 45, 55, 65 tagúak - országszerte mintegy 60 párt és koalíció állított jelölteket. A 13 régióból jelenleg 12 helyen a kormányzó Polgári Demokratikus Párt adja az elöljárót, míg Dél- Morvaországnak kereszténydemokrata néppárti elöljárója van. Nagy a valószínűsége annak, hogy ez a helyzet radikálisan átalakul. A Mladá Fronta Dnes című liberális lap szerint öt régióban szociáldemokrata, négyben polgári demokrata győzelem várható, míg négy régióban a kétesélyes a párharc az ODS és a CSSD között. Jiri Paroubek szociáldemokrata pártelnök a választás előtt kijelentette: pártja a régiókban nem fog elzárkózni az elől, hogy az eredmény alapján a kommunistákkal lépjen szövetségre. Ez újdonság, mert eddig a pártok a kommunistákkal csak helyi szinten léptek koalícióra, regionális, illetve országos szinten nem. A regionális képviselői mandátum négyéves. A Morva-sziléziai Régióban a helyi képviselő-testületbe egy magyar jelölt, Pálffy Sándor is pályázik. Őt az Együttélés-SNK- ED pártkoalíció indítja „A régió személyiségei” nevű listán. A cseh szenátusnak 81 tagja van, s a szenátort mandátum hat évre szól. A szenátorok egyharmada kétévente cserélődik abból a megfontolásból, hogy a testületben meglegyen a folyamatosság. Idén is 27 szenátort mandátumért folyik a küzdelem. Minden választókerületben több jelölt van, s mandátumot az szerez, aki megkapja az összes leadott szavaztok több mint 50 százalékát. Miután ez ritkán sikerül, általában szükség van a második fordulóra is, amelybe az első körben legsikeresebben szerepelt két jelölt jut. A második fordulóra egy hét múlva kerül sor, s az egyszerű többséget szerzett jelölt nyer. Szavazat- egyenlőség esetén sorsolással döntenek a mandátumról. A legerősebb kormánypártnak, az ODS-nek 41 szenátora van a felsőházban, ami azt jelenti, hogy eddig egymagának is megvolt a többsége a testületben, s mindent meg tudott szavazni. Egyetlen szenátort hely elveszítése is nagyon fájdalmas lehet. Megfigyelők szerint az ODS biztosan elveszíti ezt a többségét. A másik oldalon valószínű, hogy megerősödik a Cseh Szociáldemokrata Párt. A kérdés csak az, hogy mennyire - véli a sajtó. A médiában nyilatkozó szociológusok 30-40 százalék körüli választói részvételre számítanak. Többségi vélemény, hogy az alacsonyabb részvétel a polgári demokratáknak, míg a magasabb a szociáldemokratáknak kedvezne. Négy éve a részvétel 30 százalék körül volt. Néhányan azt is jósolják, hogy most még nagyobb lesz az érdektelenség. Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt bízik a sikerben, s már most bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben a Mirek Topolánek vezette jobbközép koalíciós kormány ellen. Miroslav Vlček, képviselőházi elnök döntése alapján a bizalmi szavazásra várhatóan a jövő szerdán kerül sor. Michal Hašek frakcióvezető szerint a kezdeményezést a kommunisták is támogatják, s ha sikerült megszerezni egykét rebellis kormánypárti honatya támogatását, akkor megbukhat a kormány. Hašek úgy véli: siker esetén januártól szakértői kormány vezethetné Csehországot az előrehozott választásokig. A sajtó azonban nem ad nagy esélyt a kezdeményezésnek. A két választás eredménye minden valószínűség szerint a legnagyobb befolyással a Polgári Demokrata Pártra lesz, amely az év végén tisztújító kongresszust tart. A siker, illetve a tisztes eredmény megerősítheti Topolánek megingott pártelnöki pozícióját, míg a szociáldemokraták nagyarányú előretörése a vesztét is jelentheti. A voksolás a csehországi hagyományok szerint kétnapos lesz. Ma délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lehet szavazni. Az eredményeket várhatóan már szombaton este ismertetik. A választásra jogosult polgárok száma hétmillió körül van. A hadiállapot 1981. decemberi bevezetésével megmentették Lengyelországot a szovjet beavatkozástól Jaruzelski Kelet-Berlint hibáztatja MT1-1SMERTETÉS A keletnémet vezetés bátorította a Kremlt 1981-ben, hogy avatkozzon be Lengyelországban, s ez akár a lengyel határok megváltoztatását is eredményezhette volna - mondta Wojciech Jaruzelski lengyel ex- tábomok az ellene folyó büntetőperkeddi tárgyalásinapján. A 85 éves egykori államfőt az államszocializmus alatt elkövetett bűntettek miatt fogták perbe. Ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott vádakban. A Szovjetunió annak idején, 1980-1981- ben a Varsói Szerződés tagállamainak részvételével képes lett volna bevonulni Lengyelországba, s a keletnémet vezetés az intervencióról szóló döntés meghozatalára biztatta a Kremlt - állította Jaruzelski. A bíróság előtt eddig is azzal érvelt, hogy a lengyelországi hadiállapot 1981. decemberi bevezetése - amelyet ő rendelt el - kényszerhelyzetben született, drámaian nehéz döntés volt, amellyel megmentették Lengyelországot a szovjet beavatkozástól. A hadiállapot alatt több ezer máskéntgondol- kodót internáltak, több mint kéttucatnyi ellenzékit megöltek. Jaruzelski ezúttal azt is hozzáfűzte, hogy a szovjet beavatkozás akár a lengyel államhatárok megváltoztatását is eredményezhette volna. Szavai szerint a „szovjet elvtársak” többször elmondták, hogy a határok sérthetetlenségének garanciája csak egy „baráti” Lengyelországra érvényes. Jaruzelski ellen a nácizmus és kommunizmus bűntetteit vizsgáló, ügyészi jogosítványokkal is rendelkező lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) kezdeményezésére indult per, s tavaly áprilisban emeltek ellene vádat. Ha a bíróság bűnösnek találja, akár 10 évig tartó szabadságvesztést is kiszabhat rá. GLOSSZA Szép magyar jövő? MOLNÁR IVÁN A réges-régi legendák és a modem misztikus történetek egyik kedvenc kelléke a jövőbe látó tükör. Aki belenéz, szembesülhet a jövőjével, és csak tőle függ, hogy az így szerzett tapasztalatokat mire használja fel. Úgy tűnik, Szlovákia kivételesen szerencsés ország, hiszen az elmúlt hetekben birtokunkba került egy üyen tükör, amelybe belepillantva pontosan felmérheljük, mire is számíthatunk, ha a Fico-kormány által kijelölt utat követjük. Szlovákia jövőbe látó tükrének a neve Magyarország. Mit látunk, ha belenézünk? Egy országot, amely eddig Csipkerózsika-álmát aludta, és legnagyobb meglepetésére nem a fehér lovon érkező királyfi csókja ébresztette fel, hanem a globális pénzügyi válság démonának egy hatalmas pofonja. Miért épp Magyarországot sújtja legjobban régiónk országai közül a pénzügyi válság? A válasz egyszerű. Noha az ország politikai életét uraló két nagy párt, az MSZP és a Fidesz között látszólag kibékítheteden ellentét feszül, a valóságban csak a nemzeti kérdésekben lehet felfedezni enyhe különbséget a magát baloldalinak nevező MSZP és a jobboldali pártra játszó Fidesz között. Gazdasági kérdésekben mindkét párt szavazótábora leginkább a baloldali populista ígéretekre hallgat, amit mindkét párt a maga módján használ ki. A felelős jobboldali gazdaságpolitika csaknem teljes hiánya miatt így elmaradtak azok a reformok, amelyek az országnak a jelenlegi helyzetben immunitást biztosítottak volna. A szakadék szélén álló ország politikusai mára arra „vetemedtek”, hogy párthovatartozástól függetíenül megpróbálnak „segíteni” a gazdaságon, látszólagos összefogást sürgetve. Gyurcsány Ferenc kormányfőtől azonban csak egy bizonytalan kimenetelű nemzeti csúcs összehívására tellett, Orbán Viktor pedig az uniós kormányfőknél próbál meg lobbizni. Mindez továbbra is csak a magyar választóknak szánt porhintés, hiszen a gazdasági nehézségek kiváltó okait ezzel nem sikerül kezelniük. A nagy kérdés azonban az, hogy egyáltalán lehet-e még beszélni valamilyen kezelésről, hiszen komoly gazdasági intézkedéseket a jelenlegi válság idején már csak nehezen hozhatnak meg. Erre sokkal korábban kellett volna gondolniuk. Robert Fico ebben a helyzetben akár dörzsölhetné is a tenyerét, hogy lám, lám, a bennünket folyamatosan kritizáló Magyarország a legnehezebb időszakát éli. Kormányfőnk akár tanulhatna is a magyar példából, és áldhatná az előző kabinetet, hogy a gazdasági reformokkal olyan immunitást biztosított az országnak, amellyel könnyebben vehetjük a gazdasági válság buktatóit. Fico azonban nem becsüli a jövőbe látó tükröt, sőt egyre hasonlóbb gazdaságpolitikát folytat, mint ami Magyarországot a mai nehéz helyzetbe juttatta. Nincs átgondolt gazdasági stratégiánk, miközben a kormány a döntései során csak azt tartja szem előtt, hogyan növelhetné a népszerűségét. Fico gyakran érvel azzal, hogy Szlovákia nem Magyarország gyarmata, eközben azonban mindent megtesz azért, hogy legalább az elpuskázott gazdaságpolitika szempontjából összekösse a két országot. így ha az elkövetkező években a jelenlegihez hasonló „szép magyar jövő” vár ránk, azt egyedül a Fi- co-kormánynak köszönhetjük. TALLÓZÓ KOMMERSZANT „Ünnepélyes botránnyal” végződött szerdán Genfben a Kaukázus stabilitásáról és biztonságáról megkezdett nemzetközi értekezlet - úja a Kommerszant című orosz üzleti lap. A cikk címe szerint „A felek nem találták meg a közös grúz nyelvet”, alcíme szerint Az oroszok, abházok és grúzok békésen összevesztek Genfben. Az orosz küldöttség közel egy órát késett arra hivatkozva, hogy nem kíván részt venni a tárgyalásokon, ha nem lehetnek jelen Abházia és Dél- Oszétia képviselői. Ezután szokatlan formátumban próbáltak megoldást találni a kérdésre egy informális találkozón az orosz, az abház, a dél-oszét, az amerikai és az uniós küldöttségek képviselői. Később Abházia és Dél- Oszétia küldöttei nem akartak részt venni, mivel nem fogadták el a nekik szánt státust, olyannyira, hogy az abház és az orosz küldöttség között heves vita tört ki a nyilvánosság előtt: az abházok egy függeden állam státusát és a grúz nyelv kizárását követelték, úgy, hogy az orosz diplomaták kértek elnézést. Később a grúz, és kisvártatva az orosz küldöttség elhagyta az értekezletet, s haladéktalanul kölcsönösen egymásra hárította ezért a felelősséget. A történtekre azonnal reagált az EU, amely szerdai brüsszeli csúcsán újra elhalasztotta a partnerségi és együttműködési szerződésről folytatandó tárgyalások felújítását Moszkvával. A Kommerszant- ban Georgij Kunadze volt orosz külügyminiszter-helyettes kom- mentáijában rámutatott: nem határozták meg előre az értekezlet státusát és mandátumát, de lehet hogy jobb is, mert gyors és főleg áttörést hozó határozatokra nincs kilátás, s „Oroszország esélye a kitűzött célok elérésére minimális”. Kunadze szerint e célok „vagy nem világosak, vagy nem realisták”. Szó van intézkedésekről, amelyek akadályoznák Grúzia „elszabadult militarizá- lódását” - más szóval Grúzia elleni szankciókról. Ezzel az ENSZ BT-hez kellene fordulni, de ott a válasz ismert. Ezenkívül Moszkva Abházia és Dél-Oszétia nemzetközi státusát meghatározottnak tekinti egyszer s mindenkorra, és nem kíván vitát nyitni róla, de azért a jelek szerint szeremé megerősíteni azzal, hogy a genfi konzultációkon egyenrangú felekként vehessenek részt. „Rejtély, hogy ez hogyan valósítható meg” - írta a diplomata. Oroszország csak azokon a tanácskozásokon vesz részt, amelyen Abházia és Dél-Oszétia küldöttei is, vagyis csak a munkacsoportokban, a plenáris üléseken nem, ami szép ajándék Moszkva ellenfeleinek, mert olyan döntéseket hozhatnak, amilyeneket akarnak, (mti)
