Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-24 / 221. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. Oszt-Veszt 31 Az óvodában tanulják meg a társas viselkedés szabályait is (Lakatos Krisztina illusztrációs felvétele) Sokan úgy gondolják: előbb tanuljon meg a gyerek szlovákul, aztán majd mehet magyar alapiskolába Csökken a magyar ovisok száma Egy-két év, és a ma óvodások átülnek az alapiskolák padjaiba. Magyar óvodákból magyar iskolákba? Avagy inkább szlovák óvodából magyar iskolába, mert a szülők időben biztosítani szeretnék az államnyelvi vértezetet? És egyáltalán: sokan lesznek vagy kevesen? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána dél-szlovákiai járási székhelyeken. Dunaszerdahely kilenc óvodája közül kettőben (Október utcai és Erzsébet téri) nincsenek szlovák osztályok és egy teljesen szlovák intézmény van (a Jesenský utcában). Az óvodák 2002- től tartoznak az önkormányzatokhoz, az azóta nyomon követhető hivatalos adatok alapján megállapítható, hogy míg 2003-ban 287-en jártak szlovák osztályokba, 556-an pedig magyar nyelvűekbe, addig 2008-ra némileg emelkedett a szlovák osztályt választók száma (299 gyerek) és csökkent a magyaroké (484). Az éves kimutatások szerint folyamatosan csökken az óvodások összlétszáma is, az utóbbi öt évben egyszer sem érték el a 2003- as szintet. Dunaszerdahely- nek a 2001-es népszámlálási adatok szerint 23 500 lakosa volt, 79 százalék vallotta magát magyar, 15 százalék pedig szlovák nemzetiségűnek. Ennek ellenére 2003-ban az óvodások 34 százaléka járt szlovák tannyelvű intézménybe, míg 2008-ra ez az arány elérte a 38 százalékot. A magyar osztályba íratottak aránya 66 százalékról 62- re csökkent öt év leforgása alatt. Komáromban három-négy évvel ezelőtt lezajlott az óvodahálózat karcsúsítása, így ma 6 magyar, 2 vegyes és 5 szlovák nevelési nyelvű óvodában összesen 21 szlovák és 18 magyar csoport működik. Az utóbbi néhány évben 780 körül állapodott meg a gyereklétszám, így a jelenlegi óvodai férőhelyek száma megfelel az igényeknek. A város hatáskörébe tartozó óvodák mellett a Ma- rianum iskolaközpontban is működik magyar nyelvű egyházi óvoda, amelyet jelenleg 56 gyermek látogat. Bölcsőde nincs a városban, de az óvodaigazgatók három év alatti kicsiket is felvehetnek; a szobatisztaságot azonban általában feltételül szabják. Elszomorító tény, hogy Komáromban még mindig nagyon sok magyar anyanyelvű gyereket íratnak szlovák óvodába szüleik - kivételes esetekben fordul elő ennek fordítottja. Legtöbben abból a téves megfontolásból választják az idegen nyelvi környezetet: tanuljon meg a gyerek szlovákul, aztán majd mehet magyar iskolába. Van, aki ehhez következetesen tanja is magát, sok esetben azonban a szlovák óvodából egyenesen vezet az út a szlovák iskolába. „A szülők nem érzik át annak súlyát, mit is jelentenek a nemzethez való kötődés kialakulásában, az anyanyelv tökéletes elsajátításának folyamatában a magyar óvodákban játékos formában megtanult népi mondókák, dalok, rigmusok” - mondta az egyik óvónő. A 2007/2008-as tanévben a 777 óvodás közül (a városi óvodákról van szó) 278 volt szlovák, 459 magyar és 40 egyéb anyanyelvű. Ugyanakkor 443 gyermek járt szlovák nevelési nyelvű óvodába. Idén a 780 óvodás közül 402 látogat szlovák, 378 pedig magyar intézményt. Galántán egyetlen magyar óvoda működik, jelenleg 57 gyerek látogatja. Ezen kívül az Északi lakótelepi óvodában működik egy magyar nevelési nyelvű óvodai csoport. A magyar óvodában néhány év után most tudtak újra három párhuzamos osztályt nyitni, azaz van ún. kiscsoport, középső és nagycsoport. Az óvoda „specialitása” a néphagyományok, a régi hagyományokat, népi játékokat igyekeznek feleleveníteni. Volt olyan időszak, hogy a magyar óvodának versenyeznie kellett a szlovák óvodákkal, egymástól csalogatták el a gyerekeket, Varga Edit igazgatónő szerint ez ma már nem jellemző. Sőt előfordul, hogy szlovák szülők is a magyar óvodába íratják a gyereküket, hogy megtanulja a nyelvet. Érsekújvárban nincs önálló magyar nevelési intézmény, de két olyan városi óvoda működik, ahol magyar osztályok találhatók. Abban, hogy a szülő milyen nyelvű iskolát választ gyermeke számára, jelentős szerepük van a járási székhely óvodainak. A Czuczor Gergely Alapiskolába beíratott gyerekek jelentős része a Blaho Pál és a Ci- rill-Metód utcai vegyes óvodákból kerül ki. A Blaho Pál utcai óvoda hét osztályából négyben, a Cirill- Metód utcai nevelési intézményben pedig egy óvodai csoportban foglalkoznak a magyar ajkú gyerekekkel. A városi hivatal iskolaügyi osztályán megtudtuk, a szeptemberig beíratott gyerekek számát csupán a 2005-ös évtől tartják nyilván, amikor a legtöbb intézmény jogalanyivá vált. A város hét óvodájába 2005-ben 233 új gyereket írattak be, idén szeptemberben 327 új óvodás kezdte meg a nevelési évet. Az óvodai intézmények látogatottságát 2001 óta tartják nyilván a városházán, akkor az óvodákat összesen 901 gyerek látogatta, az idei tanévet 953 óvodás kezdte meg. A lévai magyar óvoda a 2008-2009-es tanévtől egy osztályosra zsugorodott. (Jelenleg 24 gyerek látogatja, míg tíz évvel ezelőtt a létszám 46-ra rúgott.) Az eddig itt dolgozó négy óvónőből ketten feleslegessé váltak, így el kellett őket bocsátani. Bár a magyar közösség egyre kisebb, nem feltétlenül a kevés gyermek miatt kellett lemondania a második osztályáról az intézménynek. Göbő Judit igazgató szerint egyértelműen a szülők döntése okozta ezt a helyzetet. Sokan gondolkodnak úgy, hogy az államnyelv elsajátítása miatt szlovák óvodába íratják a gyereküket. Lemondanak a magyar óvodáról, ugyanakkor általában a magyar alapiskolát választják. Tehát ez a gondolkodás igazán a magyar óvodát veszélyezteti. Az igazgatónő elmondta: miután eldőlt, hogy egy osztállyal kezdik a tanévet, jelentkezett még két szülő, őket viszont abszurd módon el kellett utasítani, már nem fértek bele a szűkített keretbe. Már a 24 gyerek is nagy osztálynak számít, a plusz 2 fő egy csoportra túl sok, kettőre viszont túl kevés. Göbő Judit szerint érthetetlen, hogy miért nincs kivétel a nemzetiségi óvodák tekintetében, miért ne oszthatnák meg az osztály kisebb létszámmal. Ez semmiképpen sem méltányos egy olyan intézménnyel szemben, amely egyedüliként magyar a városban. Léván egyre többet emlegetnek egy ún. kis magyar központot, ahol megerősödhetne a közösség. Ott elférne az óvoda is. Ki is alakult a konszenzus, hogy a magyar alapiskola venné védőszárnyai alá az óvodát. Ez legkorábban 2010 környékén valósulhat meg, hiszen a városban egyelőre még nem fogadták el az óvodák jogalanyiságát célzó elképzelést. Losonc és Rimaszombat Az elmúlt fél évtized demográfia mélypontja után némi reménykedésre ad okot, hogy nem csökken drámaian a gyereklétszám sem a Losonci, sem a Rimaszombatijárás magyar óvodáiban. Vannak olyan települések is, ahol emelkedik a létszám, sőt: az óvoda bővítésre is igény lesz egy-két éven belül. Ez a helyzet főleg a Rimaszombati járás déli és délkeleti részének falvaira jellemző, ahol igen magas arányban hátrányos szociális helyzetű romák képezik túlnyomórészt a magyar ajkú lakosságot. Losoncon a Kármán József Alapiskolában és Óvodában vannak önálló magyar csoportok, ide 43 gyerek jár. A losonci szlovák családok közül sokan ide íratják be a gyereküket a magyar nyelv elsajátítása céljából. Az óvoda másik nagy előnye, hogy a városközpontban helyezkedik el. Rimaszombatban három helyen is van magyar óvodai osztály. A Dúsa utcai Magyar Tannyelvű Alapiskolába 25, a városközpontban lévő magyar osztályokba 31, a Nyugat lakótelepen lévő óvodába pedig 23 különböző korú óvodás jár. Ez a szám a Rimaszombatban élő körülbelül tízezernyi magyar polgárra számítva elég kevésnek tűnik, bár a városban az elmúlt években enyhe létszámemelkedés mutatható ki. (j°m> vkm, gl, száz, fm, szász) Magánóvoda a Samsung-alkalmazottak gyerekeinek Angol és a szlovák nyelven GAÄL LÁSZLÓ Galánta. Nem egészen egy éve működik a városban egy új óvoda, amelynek nem csak az az érdekessége, hogy igazgatónője magánvállalkozóként működteti az intézményt, hanem az is, hogy ott a szlovák mellett angolul beszélnek a gyerekekkel. A néhány hónappal ezelőtti megnyitón arról is szó volt, hogy koreai nyelven is foglalkoznak majd az óvodásokkal, mivel az egyik leendő óvónő búja a délkeletázsiai nyelvet. (Erre végül is nem volt igény, mivel mindössze egy koreai gyerek jár az oviba, és ő is ért szlovákul.) A nemzetközi jelleg nem véletlen: az óvodát a galántai Samsung vállalat alkalmazottai - illetve gyermekeik - számára hozták létre. Júlia Gálová igazgatónő úgy fogalmazott, az óvodát ő alapította és ő működteti, de a szolgáltatásait a Samsung vállalat vásárolja meg. A szülők számára az óvoda teljesen ingyenes, azt a nagyvállalat a szociális és családprogramja keretében finanszírozza. Jelenleg 14 gyerek jár a magánóvodába, van köztük fekete bőrű és ázsiai származású is. Az óvoda kapacitása 20 fő, az intézmény reggel fél héttől este hatig tart nyitva. Jövőre bővítik a hiánycikknek számító intézményt Immunerősítő bölcsőde B. JÓZAN MONIKA Dunaszerdahely. A Dunaszer- dahelyi járás egyetlen bölcsődéje a járási székhelyen működik. A falvakban, de még a másik két városban, Nagymegyeren és Somorján sem működtetnek ilyen gyermek- megőrzőt. Pedig igény lenne rá, hiszen az óvodákba nemritkán kétéves gyerekeket is beíratnak a jobb megoldást nem találó szülők. Dunaszerdahely városa 1997- től a szociális központ részeként önerőből működteti a városi bölcsődét. Kapacitása huszonöt fő, és mindig teltházasak. Sőt, várólistára kerül, aki úgy dönt, hogy a gyerek hároméves kora előtt újra munkába áll. A bölcsődébe kerülés feltétele, hogy a gyerek 15 hónapos legyen és tudjon járni. Tekintettel a korlátozott kapacitásra csak dunaszer- dahelyieket fogadnak. A gyerekekkel három nővér foglalkozik. Azt mondják, sokan nehezen viselik a korai elválást-a szülők és a gyerekek is de előnyei is vannak. A bölcsődei elhelyezése azért is hasznos, mert segíti az apróságok immunrendszerének kifejlődését. A bölcsődések az óvódáskor eléréséig majdnem minden gyermek- betegségen átesnek. Ezen kívül az öltözködési, higiéniai és társas szokásokat játszva megtanulják a bölcsődében. Bíró Johanna igazgatónő elmondta, hogy a szoktatási idő általában két-három hét. Reggel fél héttől este ötig vannak nyitva, mert nincs sok szülő, aki rövidebb munkaidőt engedhetne meg magának. Általában a bölcsőde mellett is azért döntenek, mert gyorsan vissza kell menniük dolgozni: a munkáltatójuk nem tartja fenn a munkahelyet, vagy a szakmai lemaradás miatt sürgeti őket az idő. Az önkormányzat jövőre újabb csoporttal bővítené a járás egyeden bölcsődéjét, ahol jelenleg az ellátásért havi 250 koronát (8,29 e), valamint naponta további 45 koronát (1,49 e) kell fizetni. A Tulipán Óvodában kis néprajzi kiállítás látható Játékos néptáncoktatás V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A Víz utcai Tülipán Óvoda az intézmény arculatának kialakításakor a hagyományápolást és az egészséges életmódra nevelést választotta. Az étkező sarkában régi használati eszközöket, szerszámokat, fonott kosarakat áhítottak ki; ezeknek a tárgyaknak őseink mindennapi életében betöltött szerepéről, használatáról az óvónők gyakran mesélnek a gyerekeknek. Felelevenítik az egyes néphagyományokhoz, a természet körforgásához kötődő ünnepköröket is. „Úgy gondolom, különös jelentősége van mindennek a városban felnövő gyerekek esetében” - mondta Michač Szüvia igazgatónő. Négy éve Egyházi Emőke vezetésével néptáncoktatás is folyik az óvodában, természetesen játékos formában. „Az oktatás iránti érdeklődést mutatja, hogy kevésnek bizonyult az a 10 pár viselet, amit a Szülőföld Alap támogatásának és a szülők anyagi hozzájárulásának köszönhetően sikerült megvarratnunk a gyerekeknek - árulta el az igazgatónő. - Évente több mint harminc érdeklődőt tudunk bevonni ebbe a foglalkozásba. Idén meg szeretnénk tartani a csoport névadóját is, várjuk a szülőktől az ötleteket.” A kis táncos lábú óvodások több alkalommal ellátogattak már a helybéli nyugdíjas otthonokba, és nagy sikert arattak a Komáromi Kavalkád elnevezésű rendezvényen is. Erre mondják, nem lehet elég korán kezdem... A Tulipán Óvoda kis néptáncosai bemutatkoztak a Komáromi Kavalkád elnevezésű rendezvényen is (Képarchívum) A rovatot szerkeszti: Lakatos Krisztina
