Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-24 / 221. szám, szerda

32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com A különdíjas vaddisznópörkölt erdei gombával, valamint Gál Lacival és feleségével (A szerző felvétele) Enni, vagy nem enni - nem kérdés ez itt... Nem a tejbegrízről szólt KERTÉSZ GÁBOR Dunamocs. A bogrács nem is­mer határokat! - lehetett volna a mottója a 8. alkalommal meg­rendezett dunamocsi főzőver­senynek, fesztiválnak, melyen több nemzet „fakanálművésze” mutatta be tudása legjavát. A választék bőséges volt: pör­költ és gulyás minden mennyi­ségben, rakott káposzta, bolgár „dzsuvacs”, mexikói csilis bab, halak, vadak... a közönség csak nyelt - üres gyomorral persze senki sem távozhatott. Simsik István panziótulajdonos, a ver­seny ldfőzője évekkel ezelőtt gondolni sem merte volna, hogy ötlete átkel a határokon túlra is, nem kozmái oda, sót hagyo­mányt teremt. Mert főzni, sütni egy jó baráti társágban mindenki szeret - van, aki tud is -, a duna­mocsi találkozó pedig épp üyen: barátok jönnek el, hogy jó hangu­latban, tréfákkal, ugratásokkal fűszerezett egész napos zamat- és illatfesztivált kavarjanak, koty­vasszanak. Kinek-kinek gusztusa és a gyomra befogadóképessége szerint... A murci iránt már kora reggel nagy volt az érdeklődés (Csuport István felvétele) Két napra lezárták a főteret az ünnepség miatt Az új kenyér és az új bor ünnepe ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Vásári forgatag fo­gadta pénteken és szombaton a járási székhelyre látogatókat. Erre a két napra lezárták a város főte­rét, hogy a nagyszínpadon és a fő­térhez kapcsolódó utcákon zavar­talanul szórakozhasson a közön­ség. Kézműves mesterek ütöttek ta­nyát a plébániatemplom előtti té­ren, bőrszíjakat, házi szőtteseket, kézzel faragott háztartási eszkö­zöket készítettek és kínáltak. A méhészek saját portékájukkal - méhviaszgyertyákkal, mézes dió­val - várták a vásárlókat. Rene­szánszukat élik az agyagkorsók és agyagtányérok, készítőik nagy népszerűségnek örvendenek a vá­sárokon, keresettek a díszcsuprok és a virágtartók. Bemutatkoztak a XIV. Gyermek Folklór Fesztivál hazai és külföldi résztvevői, köz­tük a magyar, szlovák, roma és zsidó kultúrát képviselő hagyo­mányőrző csoportok. Szombaton kilenc órakor szüreti felvonulással kezdődött a hagyományőrzők se­regszemléje, és a főtéri nagyszí­npadon tartották a gálaműsort. A szőlészgazdák murcival és bor­ral várták a vendégeket, a gyü­mölcstermesztők almát, szőlőt, szilvát kínáltak, (száz) Szemétdombon talált régi, értékes Szentírás és cigány nyelvű biblia is látható a tárlaton Biblia-kiállítást rendeztek a deáki református parókián Deáki. Biblia-kiállítással ünnepli a Biblia idei évét a református egyház deáki gyülekezete. A helyi paró­kián az érdeklődők közel száz Bibliát, imádságos- és énekeskönyvet tekinthet­nek meg. GAÁL LÁSZLÓ Nyelv, kor, nagyság, vagy a kivitelezés minőségére szem­pontjából is nagyon széles a kiál­lított könyvek skálája. Héber, la­tin, görög, magyar, szlovák, cseh, de még cigány nyelvű Bib­lia is található a kilencvenegy- néhány kiállított darab között. Van itt hatalmas méretű képes Biblia, és tenyérben elférő apró imádságoskönyv, amelyet a frontra induló honvéd a zubbo­nya zsebében tarthatott. Szabóné Híres Erzsébet lel­kész ötlete volt, hogy a Biblia éve alkalmából egy ilyen kiállí­tást rendezzenek a deáki gyüle­kezeti tagok családjában megta­lálható Bibliákból. Tok Tünde fi­atal segédlelkész szinte minden könyvhöz tud egy-egy történe­tet: „A legérdekesebb talán egy 1786-ban kiadott cseh nyelvű Biblia, amelyet egy szemétdom­bon találtak, valahol Szene kör­nyékén. A mostani tulajdonosa pár száz koronáért vásárolta meg. A restaurálása sokba ke­rülne, de így, az eredeti borítója nélkül, piszkosan is nagyon értékes.” A legnagyobb méretű képes Bibliának a súlya is tekin­télyes, és éppen ehhez fűződik egy történet: „A tulajdonosa, Bertók Jenő bácsi mesélte, hogy amikor a szüleit kitelepítették, és meg volt szabva, hány kilós cso­magot vihetnek magukkal, a fa­lubeliek csipkelődtek az édesany­jával, hogy a Biblián kívül fér-e még valami a batyujába.” Az 1936-ban kiadott cigány nyelvű Biblia Szabóné Híres Erzsébet tu­lajdona, és az a bibliának csak egy részét, az Apostolok könyvét tartalmazza. A lelkésznő a lakhe­lyén, Sókszelőcén az ottani roma lakosok segítéségével próbálta megfejtem a nyelvezetét, de azt az itteni romák nem igazán értik, úgy vélik, kelet-szlovákiai cigány dialektusban íródhatott. Látható a parókián csatos imakönyv, van csonthéjborítású, bársonykötésű, fémveretes könyv is. Sok Bibliá­ban családi krónika is található. .Azelőtt nagyon kevés könyv volt a családokban, de minden református családban volt Bib­lia. Ez volt a legbecsesebb és sokszor egyetlen könyv a ház­ban. Ebbe írtak be nemcsak fon­tos családi eseményeket, mint a születés, a házasságkötés, a ha­lálozás, hanem különleges ter­mészeti jelenségeket is föl­jegyeztek” - mutatja a segédlel- késznő az egyik Bibliát, amely­ben egy hatalmas villámlás pon­tos dátuma is fel van jegyezve. „Volt, aki itt a kiállításon, ezek­ben a Bibliákban találta meg a családfájának egy részét, amit eddig nem ismert.” A bejegyzé­sek nyelvezete is nagyon érde­kes, például az, hogy Varga Ig­nác 1896 májusában házasodott, a bejegyzésben így olvasható: „Varga Ignác párosodond 1896 A kiállítást a deáki református parókián bárki megtekintheti. Vasárnaponként a 11 órai isten- tisztelet előtt vagy után, de Tok Tünde segédlelkésszel való egyeztetés után más időpontban is látogatható. Még így, piszkosan, gyűrötten is értékes a szemétdombon talált Biblia - mutatja Tok Tünde segédlelkész Csatos imakönyv (Szőcs Hajnalka felvételei) Az építtető, a nyitragerencséri Maiagya Erzsébet több mint harminc évet várt a megvalósításra A Lourdes-i barlang mása a kórház parkjában B. JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Idén százöt­ven éve, hogy Bernadette Soubi- rousnak Lourdesban megjelent a Szűzanya, és utat mutatott egy barlangbeli forráshoz, amelynek vize azóta is emberek százait gyó­gyította meg. Dunaszerdahelyen egy harmincnyolc éve ott járt asszony, Maiagya Erzsébet fel­ajánlásának köszönhetően egy, a Lourdes-ihoz hasonlatos barlan­got alakítottak ki és szenteltek fel a kórházkertben. A katolikus mise során Kiss Ró­bert esperesplébános köszönetét mondott a támogatóknak, a vá­rosnak az építkezési engedélyért és a kórház vezetőségének és dol­gozóinak a megvalósításban nyúj­tott segítségért. „Ez a barlang hir­detni fogja, hogy akkor, amikor az ember a legnehezebb helyzetben A Lourdes-i barlang felszentelése a kórházkertben, baloldalon Maiagya van, Istenre gondoljon. A katoli- Erzsébet (A szerző felvétele) kus egyház számára ez stratégiai jelentőségű, és emlékeztető az ar­ra járóknak” - mondta az espe­resplébános. Maiagya Erzsébet a szertartást követően azt kívánta, minden be­teg kapjon erőt, egészséget, Kiss Róbert pedig arra buzdított, hogy az emberek álljanak meg és karol­ják fel az új szent helyet, ahogy a nemrég elkészült kórházi kápol­nát is, és tartsák szem előtt a Szűzanya tiszteletét. Maiagya Erzsébet 1970-től ké­szült erre a pillanatra. Elmondta, akkor megjelent álmában a Szűzanya. Többször ellátogattak Rómába, és a Lourdes-i barlang csodájáról is meggyőződtek. .Ak­koriban a hegyről hordtuk össze a sziklákat, de nem lehetett felállí­tani a kegyhelyet, mert kommu­nizmus volt. Most ismerőseim se­gítségével sikerült, de a férjem ezt már nem élhette meg, mert 18 éve meghalt” - mondta a nyitrageren­cséri asszony meghatottam

Next

/
Oldalképek
Tartalom