Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-24 / 221. szám, szerda
30 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com A kisebbek szülei havi hozzájárulást fizetnek a fenntartónak, a nagycsoportosokat ez az összeg nem terheli Kis gyerek - kis pénz? W-«3B Ebben a korban a játék a legfontosabb MEGKÉRDEZTÜK Braunsteiner Julianna óvónőt (Pozsony-Óváros) Ki adja ma Pozsonyban magyar óvodába a gyerekét? A természetes válasz az lenne, hogy a magyar anyanyelvű, illetve vegyes házasságból származó gyerekek járnak hozzánk. Az utóbbi években azonban egyre több tiszta vagy dominánsan szlovák nyelvi környezetből érkező gyerekünk van. A szülők ilyenkor úgy gondolnak az óvodára mint nyelvtanfolyamra: legalább elsajátít egy idegen nyelvet agyerek... És tényleg elsajátít? Egyáltalán: hogyan fogadják a gyerekek a számukra idegen nyelvi közeget? Kezdetben sok az emocionális probléma: az elszakadás az édesanyától tíz idegen környezet, és ehhez jön még az idegen nyelv is. Persze a gyerekek gyorsan megtalálják a rövidebb utat-az ő játékuk nyelve a szlovák lesz. A legelején egyértelműen nyelvi alapon különülnek el később minden gyerek fejlődése más, nehéz általánosítani. Volt olyan kisfiúnk, aki nagyon szépen megtanult magyarul most pedig magyar alapiskolába jár. Volt, aki nyelvileg kisebb haladást mutatott, de szeretett idejárni. De arra is volt példa, hogy a szülők egy hét után máshova íratták át a gyereküket. Valószínűleg nem gondolták jó előre végig, mit is akarnak. Ha azt hallom, hogy Pozsonyban szlovák szülők adják magyar óvodába a gyermeküket, az első reakcióm egy erős „hűha, mit meg nem érünk”. Ön azonban nem tűnik felhőtlenül elégedettnek. A pozsony-óvárosi óvodában 4 csoport van, kettőben a szlovák, kettőben a magyar a nevelési nyelv. Azaz a csoportok nem kétnyelvűék. A feladatom az, hogy magyarul neveljem a rám bízott gyerekeket. Ehhez következetesen tartom magam. Az állami óvodai oktatási-nevelési program a nemzetiségi óvodáknak előírja, hogy az államnyelv is része legyen az óvodai tevékenységnek. Azt azonban nem pontosítja, hogyan. Ezért aztán sok helyen keverik a két nyelvet, tolmácsolnak a gyerekeknek. Nem tartom szerencsének azt a megoldást sem, hogy a magyar óvónő „szlovákórát“ tart a gyerekeknek. Szerintem az „egy személy - egy nyelv” elve az egyedüli biztosítéka a kétnyelvű gyermekneveiének. Feladata az óvodának, hogy segítse a gyerekek nyelvi fejlődéét. Azonban lassan kérdéessé válik, hogy melyiket. Az anyanyelvi fejlődéét? Az a szlovák. A magyar nyelvi fejlődéét? Ha nincs termézetes közeg, ahol használná a magyart, ha hiányzik a pozitív érzelmi kötődée, akkor nem lesz eredményes a munkánk. Nem beszélve arról hogy a szlovák gyerekek általában szlovák alapiskolába mennek. Mire támaszkodhatnak majd, ha nem ismerik a szlovák mondókákat, meséket? (as) Szülők panasza: nyáron nem volt állandó ügyelet Tartottak az összevetéstől Nagymegyer/Szentes. Ilyenkor ősszel gyakran felmerül, mibe is kerül egy-egy gyerek iskoláztatása. Pedig semmi új a Nap alatt: amikorra a szülő eljut addig a pontig, hogy az első tanévkezdésre kíséri csemetéjét, már rég hozzászokott a havonta befizetendő postai utalványokhoz, egyéb alkalmi hozzájárulásokhoz. Az óvodát sem adják ingyen. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nagymegyer egyetlen magyar óvodájába jelenleg 143 gyerek jár, az intézménynek nyolc csoportja van. Nincs önálló jogalanyiságuk, nem önállóan gazdálkodnak, az óvoda pénzügyeit a fenntartó, azaz a város kezeli. A szülők a gyermek 5 éves koráig havi 150 koronát (4,97 e) fizetnek hozzájárulásként a fenntartási költségekhez. A napi háromszori étkezés 30 koronába (0,99 e) kerül, azaz egy ádagos hónapban 600 koronára (19,9 e) rúg. Krascsenics Mária, aki szeptembertől az óvoda igazgatója, elmondta, havi 3000 koronás (99,58 e) keret áll a rendelkezésükre az apró dologi kiadásokra. Év elején az első értekezleten meg szokták kérni a szülőket, hogy félévente 200 koronával (6,63 e) támogassák az intézményt: ebből az összegből tisztítószereket, vécépapírt, szalvétát vesznek, így a fenntartótól kapott havi összeget a gyermekek tevékenységéhez, fejlesztéséhez szükséges eszközökre tudják fordítani. Egyszerűbben szólva - ebből futja rajzlapra, ceruzákra, más apróságokra. A szülői szövetség éves tagdíja úgyszintén 200 korona (6,63 e), az összeget közvetlenül a gyerekekre fordítják, ebből vásárolnak kisebb ajándékokat, pl. karácsonyi vagy gyereknapi meglepetést az ovisoknak. Amikor csak lehet, élnek a pályázatok nyújtotta lehetőségekkel, és szívesen fogadnak el bármilyen jellegű támogatást a szülőktől is. Az igazgatónő elmondta, a szülőkkel egyébként is jó kapcsolatokra törekednek, kíváncsiak a véleményükre, meghallgatják az igényeiket. A „kritika“ egyik felfelmerülő témája, hogy lehetne modernebb, szebb, jobban felszerelt az óvoda. „Különböző képzések, tanulmányutak alkalmával gyakran megfordulunk magyar- országi intézményekben. Azt kell, hogy mondjam: ha az ottani óvoPárkány. A 2008. szeptember 1-jétől érvényes új iskolatörvény számos óvodáskorú gyereket nevelő párkányi szülőnek okozott váratlan és kellemetlen meglepetést. A törvény értelmében az óvodák az egyes korcsoportokba csak meghatározott számú gyereket vehetnek fel, így a 3-4 évesek csoportjába 20, a 4-5 éves korcsoportba 21, az 5-6 évesek csoportjába 22 gyereket fogadhat be egy- egy intézmény. Az óvodák kérvényezhetik az egyes csoportok 3 fős bővítését, de sok esetben ez a lehetőség sem jelent megoldást. „Kisfiúnk novemberben lesz hároméves, februárban írattuk be a lakhelyünkhöz legközelebb eső dai standardot nézzük, le vagyunk maradva. Hazai viszonylatban viszont ádagos óvodának számítunk“ - jegyzi meg Krascsenics Mária. Azt is elmeséli, minden évben biztosítanak lehetőségeket azoknak a szülőknek, akik valamilyen plusz foglalkozást is be szeretnének iktatni gyermekük napirendjébe. A szomszédos szabadidőközpont az óvodás korcsoport számára is indít szakköröket, továbbá nyelviskolák is rendszeresen felkínálják a szolgáltatásaikat. Ugyanakkor az óvoda vezetője azt is megjegyzi: véleménye szerint ebben a korban a játék a legfontosabb, és például egy nyelvtanfolyam eredménye nem mindig áll egyenes arányban a költségeivel. Az intézmény pedagógusai jelenleg foglalkoznak a kérdéssel, milyen is legyen az óvoda arculata a jövőben. Több lehetőséget is mérlegeltek, szóba került a művészeti nevelés középpontba helyezése, a mozgáskultúra fokozott fejlesztése, valamint a hagyományőrzés is. Végül a természet- védelem mellett döntöttek: a cél az, hogy a gyerekeket környezet- tudatos magatartásra, a természeóvodába. Szeptemberben az óvoda igazgatója közölte, mégsem tudja felvenni novemberben, mert ezzel túllépnék a törvényileg meghatározott létszámot. Kénytelenek vagyunk másik óvodát keresni, de nagy valószínűséggel csak a lakhelyünktől legtávolabb esőbe sikerül majd helyet találni a gyerekünknek” - panaszkodtak egy leendő óvodás szülei. Esetük nem egyedi, hiszen mintegy 10 család került hasonló helyzetbe és kényszerül gyerekét nem az előre kiszemelt, az elvárásaiknak leginkább megfelelő óvodába járatni. „Valóban vissza kellett utasítanunk néhány olyan gyereket, akik szeptember 1-jéig nem töltötték be 3. életévüket. Az év folyamán ti értékek tiszteletére és megismerésére neveljék. A nagymegyeri óvoda fenntartója egyébként belátható időn belül komoly költségekkel számol az óvoda korszerűsítése terén. A nyáron elbontották az intézmény játszóterét, a nagyobbrészt fémből és betonból készült eszközöket. A tervek szerint egy éven belül új, az EU-s szabványoknak megfelelő játékok kerülnek a helyükre. A mintegy ezer lakosú bodrogközi község, Szentes óvodájába jelenleg huszonegy gyerek jár, közülük nyolcán jövőre iskolába mennek. Az intézményben, melyben két óvodapedagógus foglalkozik a kicsikkel, három éve már csak egy csoportot tudnak nyitni, ám a felmérések azt mutatják, a gyereklétszám további csökkenésére nem kell számítaniuk. Kulcsár Renáta igazgatónő elmondta, hogy a helyi kisiskolával egy épületben működő óvodát fokozatosan felújítják, nemrégiben a központi fűtést korszerűsítették, a helyiségekben hajópadlót rakattak le, jövőre a mosdókat és a mellék- helyiségeket kívánják korszerűsíteni, a távolabbi jövőben pedig csatlakoztak volna a kis csoporthoz, de a februári beiratkozások során még nem sejthettük, hogy új törvény szabályozza majd a gyerekek létszámát. Ennek értelmében szeptember 1-jétől „teltházzal” működünk, így év közben nem áll módunkban bővíteni a csoportokat” - nyilatkozta lapunknak az Ady utcai óvoda igazgatója, Csányi Andrea. A város 4 magyar és 3 szlovák tanítási nyelvű óvodája közül nem kizárólag az Ady utcai óvoda küzd ezzel a problémával, hiszen a Bartók utcai és a Szövetkezet sori óvoda is csaknem „teltházzal” működik. Az óvodavezetők elmondták, igyekeznek helyet szorítani az év közben jelentkező gyermekek (Csuport István illusztrációs felvétele) szeretnék kicserélni a nyílászárókat is. Ezeket a beruházásokat csak az önkormányzat és a szülők hathatós segítségével tudják elvégeztetni, ugyanis a költségek fedezésére saját források nem állnak rendelkezésre. Az óvoda, melynek étkezdéje és saját konyhája is van, a hét öt napján, reggel fél héttől délután fél ötig tart nyitva. A hozzájuk járó három-, négy- és ötévesek szüleinek havonta 100 korona (3,31 e) hozzájárulást kell fizetniük az ellátásért, a hatévesek „tandíját“ - a hatályos törvények szerint - az állam vállalta át. A napi háromszori étkezésért fejenként 32 koronát (1,06 e) kérnek, a nehéz szociális helyzetben lévőknek 6 koronáért (0,19 e) nyújtják ugyanezt a szolgáltatást. A gyermekekkel fejenként 20 (0,66 e) koronáért hetente egyszer angol nyelvtanár foglalkozik, az idén újraindított hitoktatásért nem kell fizetniük a szülőknek. Az óvoda az év végén a szülőkkel közösen kirándulásokat szervez. A rendszeresen megtartott szülői bál bevételét az intézmény modernizálására fordítják. (as, leczo) számára is. A Hársfa utcai óvodában is csak a legkisebbek ill. a 4-5 évesek számára van hely, az év közben érkező nagyobb gyerekek elhelyezése problémát okozna. Nagy Gizella, az óvoda igazgatója szerint a létszámszabályozás előnye, hogy nagyobb lehetőséget ad az egyéni foglalkozásra, ezáltal javul az oktatatás és nevelés minősége. „Még mindig nagy gondot jelent a legkisebbek hoz- zászoktatása a közösséghez, a törvény ugyanis nem teszi lehetővé a szülők számára, hogy gyereküket harmadik életévük betöltése előtt egy-két hónappal a könnyebb beilleszkedés érdekében pár órára elhozzák az óvodába, mert ezáltal elvesztenék jogosultságukat a gyermekgondozási segélyre.” SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Nyáron nem volt állandó ügyelet egyetlen óvodában sem a dolgozó szülők gyerekei számára - ezt a panaszt a szeptemberi testületi ülésen több városi képviselő is tolmácsolta. A múltban az volt a bevett szokás, hogy az éppen nyári szünetet tartó óvodát látogató gyerekeket átmenetileg másik intézmény fogadta be, ha a szülő nem talált más megoldást. Erre idén nem volt lehetőség. Gejza Pischinger polgármester Kassa. A városban mindössze egy magyar óvoda létezik, egy másik óvodában pedig van egy magyar csoport. A „központi” magyar óvoda a magyar alapiskolához közel, a városközpontban található. Jelenleg 69 gyerek látogatja, de Balogh Valéria igazgatónő szerint év közben is várható 5-10 gyerek. A közelmúltban végeztek a szülők között felmérést óvodás gyermekeik nemzetiségét illetően. Ez alapján 30 magyar és 31 szlovák gyerek látogatja az intézményt, a többi szülő nem adott választ a kérdésre. A szlovák nemzetiségű gyermekek egyik szülője azonban magyarnak vallja magát. Az óvodában a létszám tartós, nagyjából 75 gyerek látogatja minden éven. Csökkenés akkor mutatkozott, amikor három évvel ezelőtt át kellett költözniük a megszokott régi épületükből egy másikba. Akkor 52 gyerekkel indult a tanév, mivel a védelmébe vette a városi fenntartású óvodákat és azok vezetőit, mondván: minden intézmény felmérte az igényt, és gondoskodott a gyerekek elhelyezéséről a szülőkkel folytatott egyeztetés alapján. A képviselők szerint néhány óvoda azért ódzkodott a nyári ügyelettől, mert attól tartottak: másutt jobb körülményeket, jobb felszerelést talál a szülő. Ennek eredményeképpen pedig akár még az is megtörténhet, hogy a nyári csereóvoda-látogatás hatására ősztől néhányan más intézményt választanak. szülők egy része kényelmi megfontolásokból egy kis kitérőre sem volt hajlandó. Általános jelenség Kassán, hogy a szülők a legközelebbi szlovák óvodába adják be gyermeküket, és csak az utolsó, iskolát megelőző évre adják a magyar intézménybe. Ezt a döntést az ovi közelsége mellett azzal is szokták indokolni, hogy „a gyerek idejében tanuljon meg szlovákul”. A kassai magyar óvoda „specialitása” a hagyományőrzés. É- vente többször falura viszik a gyerekeket, ahol érdekes tevékenységben vesznek részt, például kukoricafosztásban. Idén már klubszerűén működik a néptánc is. A „standard” szolgáltatások közé tartozik az angol nyelv tanítása, a hitoktatókkal és gyógypedagógusokkal való együttműködés, a különböző kulturális- és sportversenyek, ill. rendezvények, van úszótanfolyam és óvoda a természetben. Az intézmény idén lesz 55 éves. „Vissza kellett utasítanunk pár olyan gyereket, akik szeptember 1-jéig nem töltötték be 3. életévüket' Patthelyzet a párkányi óvodákban GULYÁS ZSUZSANNA A kassai magyar óvoda idén lesz 55 éves Profilja a hagyományőrzés KOZSÁR ZSUZSANNA
