Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-24 / 221. szám, szerda

4 Régió UJSZO 2008. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Lebukott a drogdíler Óbars (Starý Tekov). Drogdílert ért tetten a lévai rendőrség a hétvégén. A férfi pervitinnel üzletelt. A huszonhét éves Manf- réd B.-t a járási székhelytől 7 kilométerre fekvő Óbarson sike­rült elfogni. A tettes autójának közelében egy leforrasztott műanyag-fecskendőben fehér kristályos anyagot találtak. A la­boratóriumi vizsgálatok során kiderült, ugyancsak pervitinről van szó. A drogból 5890 milligrammnyi volt a fecskendőben, ez a mennyiség 110-120 adagnak felel meg. Vádat emeltek a szin­tén a lévai járásbeli Töhölben (Tehla) élő drogdíler ellen is. Ká­bítószerek gyártása, birtoklása és forgalmazása miatt 10 éves börtönbüntetésre számíthat, (fm) Bankrablás Pozsony belvárosában Pozsony. Kirabolt egy bankot Pozsony központjában egy ismeretlen tettes tegnap. „A támadó maszkot viselt, fegyverrel kényszerítette az alkalmazottat a pénz átadására. Pár száz­ezer koronát vitt el” - mondta Tatiana Kurucová pozsonyi rendőrségi szóvivő. A támadás idején ügyfelek is tartózkodtak a bankban, szerencsére senki sem sérült meg. Az tettes 190 centiméter magas, 45-50 év körüli férfi, szakálla és bajsza őszes. A rablás idején bézs színű baseballsapka volt a fején, arcát fekete-fehér kendővel takarta el. Világos színű kabátja volt. (SITA) Ellopták a darut Szene. Elloptak egy csaknem hárommülió koronát érő darut egy építkezésről. Az ismeretlen tettes 2,9 millió koronás (96 262 c) kárt okozott a tulajdonos vállalatnak. A rablót háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. (SITA) Újabb idős ember az áldozat Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom). Csalók áldozatává vált egy nyolcvanéves idős férfi az Illavai járásban. A két férfi azzal állított be az idős emberhez, hogy a villanyóra állását sze­retnék feljegyezni. Az éjjeliszekrényéről elloptak egy borítékot, amelyben tizenhatezer korona (531 €) volt. A rendőrség azt tanácsolja a lakosságnak, ne engedjenek gyanús idegeneket la­kásukba. (SITA) Hét év börtön a támadónak Kassa. Hét év börtönbüntetésre ítélték azt a huszonegy éves korompai férfit, aki 2006 októberében fegyveres támadást köve­tett el két fiatal fiú ellen. A huszonegy éves Marcel Holubnak bűntársa is volt, az ő kiléte azonban egyelőre ismeretlen. Megfe­nyegették áldozataikat, megölik őket, ha nem adják át a háti­zsákjukat és a telefonjukat. Az áldozatoknak 2180 korona (72 €) káruk keletkezett. A kerületi bíróság nem fogadta el a vádlott fel­lebbezését, a férfi ugyanis korábban már többször követett el bűncselekményt. (SITA) Hibát talált az alkotmánybíróság Időközi választások Kerekgedén is ÚJ SZÓ-HÍR Kerekgede (Hodejovec). Egy állampolgári bejelentés kivizs­gálása után Kerekgedén is tö­rölte az alkotmánybíróság a 2006-os helyhatósági választá­sok eredményét. A képviselő-testület marad, de a közeljövőben új polgár- mestert kell választani a 190 lelkes kistelepülésen. A döntést még nem kézbesítették az érin­tetteknek, a híre azonban meg­osztotta a falut. 2006-ban Má­ria Szálasiovát választották meg polgármesternek, aki a rend­szerváltás óta tölti be a posztot. 1990-től 2006-ig komolyabb kihívója nem is akadt. Az utolsó voksoláskor azonban informá­cióink alapján mindössze há­rom szavazaton múlt a poszt elnyerése, ellenjelöltje pedig a választások tisztaságát kifogá­solva panaszt emelt. Az óvás eredményeként kell időközi vá­lasztást tartani Kerekgedén. A választópolgárokat állítólag be­folyásolták a kampány és a sza­vazatok leadása idején. Mun­kahelyük, közmunkára való be­osztásuk, kiegészítő jövedelem- forrásaik elvesztésével fenye­gették őket. Egyes állítások szerint a helyhatósági választások után a polgármester asszony több olyan személlyel munkaszerző­dést bontott, aki nem rá szava­zott. Mária Szálasiová szerint semmi törvénytelen nem tör­tént, és a hatalommal való visszaélés vádját is kategoriku­san visszautasítja. Szerinte személyes bosszú áll a háttér­ben. (szász) Az ásatások valószínűleg jövőre folytatódnak, így megszűnhetnek a kegyeletsértő állapotok Véget ér a „helytörténeti horror”? Az egykori Cerepse község templomának feltárása jelenleg is folyik (Szabó Bernadett felvétele Szeméthegyek mindenütt A Nagykövesdtől alig néhány száz méterre található parcellához viszonylag jól járható földút vezet, a keréknyomok tanúsága sze­rint a környékbeliek ma is szállítanak el innen homokot - és ezzel együtt emberi csontokat is. A kegyeletsértő állapotot csak fokozza, hogy a földterület közelében több illegális szemétlerakat van, a csontok mellett így műanyag flakonok, háztartási hulladék, ce­mentes zsákok és kidobott edények hevernek, (leczo) Nagykövesd. Abodrogközi település kataszterében ta­lálható egykori homokbá­nya közelében néhány hé­ten belül befejeződnek a munkálatok, melyek során a 16. század táján elpusz­tult Gerepse község temp­lomát és környékét tárják fel a régészek. LECZO ZOLTÁN Martin Pristáš, a Kassai Műemlékvédelmi Hivatal munka­társa lapunknak elmondta, hogy a helyiek által Templomhomok né­ven emlegetett terület régészeti feltárása augusztusban kezdődött el, az ásatások első szakasza a ter­vek szerint október közepén feje­ződik be. A parcellán emberi csontokra, egy 14. illetve egy 19. századból származó pénzérmére és egy épület romjaira bukkantak, ám a szentély alapjait eddig nem sikerült megtalálniuk. Munkáju­kat az is nehezíti, hogy ezen a te­rületen sokáig mezőgazdasági termelés folyt, melynek során a talaj felső rétegeit megbolygat­ták. Az ásatást jövőre a regionáli­san illetékes műemlékvédelmi hi­vatal folytatni kívánja, a fölmerü­lő költségek fedezésére pályáza­tok útján próbálnak meg pénzt szerezni. Információink szerint a sírok közelében önjelölt „régészek” már kutatgattak, akik a szakszerűtlen „feltárással” ko­moly károkat okoztak. Korábban lapunk is hírt adott arról, hogy a Nagykövesd katasz­terébe tartozó egykori homokbá­nya területére tévedőket elké­pesztő látvány fogadja, a parcel­lán ugyanis mindenütt emberi csontok hevernek. Nyáron mi is találtunk itt több koponyát, láb­szár- és karcsontot, csigolyákat, medencecsontot, ujjperceket, bordákat és más emberi marad­ványokat. A partoldalból lábszár­csontok meredtek elő, a fűben ál­kapcsokat, gyermekkoponyákat és combcsontokat láthattunk. Bogoly János helytörténész akkor elmondta, a homokbánya feletti dombon álló templomot temető vette körül. A csontok nagy valószínűséggel a földmunkák so­rán ezekből a sírokból kerültek a felszínre. Bogoly János tájékozta­tása szerint Gerepse település egykor Őröstől nyugatra feküdt. Neve először 1254-ből ismert, amikor a Guth-Keled nembeli Ist­ván, szlavón bán megvette a Csák nembeli Jánostól. A 14. század­ban előbb az Imreghieké volt, majd Konrád fiaié. 1400-ban a Kistárkányiaké - innen származik a Gerepsey család is. A 15. szá­zadban előbb a Tárkányiak és a Szerdahelyiek osztoztak rajta, majd Serédy Gáspár és Boda Ist­ván. A falu neve a 17. századbeli összeírásokban már nem szere­pel, mert időközben elnéptelene­dett. Feltételezhető, hogy lakosai a közeli Őrösbe és Nagykövesdre költöztek. Ekkorra már pusztává lett, birtokosai pedig a leleszi prépostság, a Csákyak és mások voltak. Emlékét ma már csak egy dűlőnév őrzi a Karcsa közelében. Gerepse templomos hely volt, mert már a pápai tizedszedők 1332 és 1337 között említik Szent Máriának szentelt templomát és Gergely nevű papját. Helyéről, kinézetéről semmit sem tudunk, sorsáról is csak annyit, hogy 1433-ban mint plébániatemplom búcsút kapott. Martin Pristáš azt szeretné, ha az ásatások végeztével - melyek során az egykori temetőt is feltár­nák - az előkerült emberi csontok megfelelő elhelyezéséről is gon­doskodnának, megszüntetve ez­zel a jelenlegi áldatlan állapotot. A sofőrök pihenője rövid, az utasok a késések miatt morognak, a harminc perces átszállójegy nem vált be Átszervezett közlekedés: nem tetszik senkinek A járatok ugyanis gyakran késnek, ezért az utasok nem mindig tud­nak fél óra alatt eljutni a céljukhoz (SITA-felvétel) Gondok a trolikkal Az átszervezésnél a villamosok és trolik játszották volna a főszere­pet, hiszen útvonaluk a sínek és villamos vezetékek miatt eleve adott, ezért a közlekedés gerincét kellene alkotniuk, az autóbu­szokat pedig ezekhez a járatokhoz igazítják. Az elgondolás jó, ám itt is emberhiány mutatkozik. Trolibuszvezető kevés van, az újak felkészítése még nem fejeződött be, ezért a trolikat gyakran bu­szokkal helyettesítik, ezzel is csökkentve a buszsofőrök amúgy is gyér számát. Ez pedig újabb autóbuszjárat-kieséseket von maga után. (kozs) KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. A sofőrök is, az utasok is elégedetlenek az augusztus óta érvényben lévő változások­kal, melyek a kassai tömegköz­lekedést hivatottak hatéko­nyabbá tenni. Bár az alapötlet jó volt, a közlekedési változá­sok tervezői alighanem kihagy­ták számításukból a meglévő sofőrhiányt. Az augusztusi járatátszerve­zés a szünidei körülmények kö­zött kisebb-nagyobb zökkenők­kel működőképes volt, ám az iskolai év megkezdődött, a jára­toknak sűrűbbeknek kellene lenniük, de nincs elég alkalma­zott, aki a járműveket vezesse. A sofőrök szerint az új menet­időket lehetetlen betartani, ha biztonságosan akarnak közle­kedni, az egyes járatok közti pihenőidő pedig kevés arra, hogy a járművezetők erőt gyűjtsenek egy következő for­dulóra. A sofőrhiány mellett je­lentősen megnövekedett a le- dolgozatlan órák száma is, egy­re gyakrabban mennek beteg- szabadságra a valószínűleg ala­posan túlterhelt sofőrök. Bár a fél évig tartó sztrájkkészültség véget ért, a Kassai Közlekedési Vállalat dolgozói most petíció­hoz gyűjtenek aláírásokat, mely jobb munkakörülményeket kö­vetel. Az utasok körében szintén nem váltott ki ovációt a közle­kedés átszervezése. A kassai közlekedési vállalat célja az il­letékesek elmondása szerint az volt, hogy a kevéssé kihasznált, gazdaságtalan járatokat meg­szüntesse. A távolabbi lakótele­pekről csak a belváros közelébe lehet eljutni, ott át kell szállni egy másik járatra. Ezzel megszűntek a város távolabbi pontjait összekötő egyenes jára­tok, és félig üres járművek sem közlekednek az utakon. A több­szöri átszállásos utazás való­színűleg üzemanyagot spórol, ám sajnos időt aligha. A járatok ugyanis gyakran késnek, ezért az utasok nem mindig tudnak fél óra alatt eljutni a céljukhoz, mivel az átszállásnál nem érik el a beígért járatot, vagy a ké­sésből adódóan már nem hasz­nálhatják a harminc percre ér­vényes átszállójegyet. Különösen a Téhány lakóte­lepről beutazók számíthatnak naponta közlekedési dugókra, ám a reggeli órák máshol is kri­tikusak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom