Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-24 / 221. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. Régió 5 Szinte az utolsó pillanatban alakult meg a Hont-lpoly helyi akciócsoport, pályázni október 10-ig lehet A cél a vállalkozások bővítése és az infrastruktúra fejlesztése Vállalkozó vezeti az akciócsoportot A Hont-lpoly helyi akciócsoport elnöke Mária Murínová ipolysá- gi vállalkozó lett. Wollent József Leader-szakértő szerint ez pozi­tív fejlemény, hiszen a program a széleskörű partnerségen ala­pul. Az önkormányzatokat a vezetőségben Kuczman István, Lon­tó, Korčok László, Palást, Maťó István, Ipolyvisk, Kiss György, Egeg polgármestere és Bélik György, Ipolyság alpolgármestere képviseli. A testületbe öt helyi magánvállalkozó került be, az el­nökön kívül a százdi Kürthy Rózsa, az ipolyszakállosi Németh Árpád, a szalatnyai Balia Sándor, az ipolyviski Gyurovics József. A civil szervezetek közül az Ipoly Unió kapott helyet az elnök­ségben. Az akciócsoportban egyébként szülői munkaközösség, úrbéri társulás, két sportegyesület és egy Csemadok alapszerve­zet is képviselteti magát. Három érintett község: Alsószemeréd, Ipolypásztó és Gyerk egyelőre kimaradt. Természetesen utólag még lehet csatlakozni, (fin) Palást/lpolyság. Szinte az utolsó pillanatban alakult meg Paláston, a Lévai járás északkeleti csücskében a Hont-lpoly helyi akciócso­port. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szervezet az EU vidékfejlesz­tési operatív programjának egy szeletét képviselő Leader prog­ram kistérségi végrehajtó szerve, tehát létrejötte feltétele annak, hogy támogatásért folyamodhas­son egy adott régió. Alig néhány nap maradt a pá­lyázathoz szükséges integrált fej­lesztési program kidolgozására. Október 3-ig el kell készülnie en­nek a dokumentumnak, hogy ok­tóber 10-ig leadhassák a folya­matot megyei szinten koordináló Nyitra Megyei Vidéki Parlament Egyesületnek. A szakemberek még november hatodikáig fino­míthatnak a szövegen, ezután a megyei önkormányzatnak is jóvá kell hagynia az anyagot. Decem­ber 18-ig be kell nyújtani a me­zőgazdasági minisztériumba, ez­után lezajlik a versenytárgyalás, melynek során kiválasztják a tá­mogatandó kistérségeket. Való­színűleg két körben, összesen 25 régió jut majd hozzá a maximáli­san hatvanmillió koronás (1 991 635 €) dotációhoz. Tizenöt ön- kormányzat, tizenkét magánvál­lalkozó és hét civil szervezet vett részt az egyesület létrehívásában. Ezzel megfeleltek annak az elő­írásnak, mely szerint az akció­csoportban az önkormányzatok legfeljebb ötven százalékban, a civil szféra és a vállalkozók vi­szont legalább ötven százalékban képviseltethetik magukat. A szervezet 11 tagú elnökségében is ugyanez az elv érvényesül. Az egyesületet augusztus utolsó napjaiban hívták életre, és szep­tember első hetében már beje­gyezték a belügyminisztérium­ban. Wollent József, az ipoly­honti projektet felügyelő szak­ember, az Ipoly Unió elnöke és a Garam-Ipoly Regionális Fejlesz­tési Ügynökség igazgatója úgy gondolja, szükség van a gyorsa­ságra, hiszen kilenchónapos le­maradásban van a térség Nyitra megye más régióihoz képest. Nyitra megye önkormányzata 11 kistérséget támogatott a program létrehozásában. Ipolyságon az el­ső fázis 2007 decemberéig zajlott le. Felmérték a térség helyzetét, feltárták, mi az, ami rendelkezés­re áll, hová akar a térség eljutni, milyen stratégiát választ. A helyi akciócsoport kijelölte a térség számára legfontosabb két célkitűzést: az egyik a műszaki és közúti infrastruktúra-hálózat ja­vítása, fejlesztése, a másik a helyi lehetőségeket kihasználó vállal­kozások bővítése. Wollent szerint ezen a két területen a legelmara­dottabb a régió. A térség teljes le­fedettsége a szakember szerint biztosított, kompromisszumké­pes érdekképviselet állt fel. Ami gondot okozhat, hogy kevés idő van tüzetesen, részletekbe me­nően felkészülni, felmérni a valós igényeket, (fm) AJÁNLÓ Szeptember 24. (szerda) Rozsnyó - 17.00: Gyüre Zoltán nyugalmazott lelkipász­tor előadást tart a szenvedés kérdéséről Jób könyve alapján. Helyszín a Csemadok nagy­terme. (kov) Léva - 12.50: 100 nappal az euró bevezetése előtt cím­mel Zsiga Magdolna, a lévai OTP Bank igazgatója tart elő­adást a Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium díszter­mében. (fm) Léva -17.00: Hevesi Sándor Léva és vidéke című filmjének vetítése a Történelmi előadás- sorozat keretében a Reviczky Házban, (fm) Szeptember 25. (csütörtök) Léva - 18.00: Gondolatpár­huzamok egy dokumentumre­gény toposzaiban - beszélgetés Csáky Pállal Harmatos reggelek álmai című kötetéről, a kötetet bemutatja és a beszélgetést ve­zeti Hajtman Béla. Helyszín a Reviczky Ház. (fm) A roskadozó tetőt mindenképpen meg kell javítani a tél beállta előtt (Zoller Viktória felvétele) Tizenöt éve zárták be a csoportot a közös igazgatású alapiskolában, idén 24-ből 16 gyerek jelentkezett Újra van magyar napközi otthon Nagykéren (Csuport István felvétele) Új játékokat kaptak a gyerekek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagykér. Háromezer korona értékű felszerelést és külön osz­tálytermet kaptak tegnap a nagy- kéri közös igazgatású alapiskola azon alsó tagozatos magyar tanu­lói, akiket a szüleik beírattak az újonnan megnyitott napközi ott­honba. Tizenöt évvel ezelőtt zárták be a magyar napközi otthont az iskolá­ban, azóta a magyar és a szlovák tagozaton tanuló gyerekek dél­utánonként vegyes csoportban ké­szültek fel a másnapi órákra. Ide azonban csaknégymagyar tagoza­tos tanulót írattak be a szülők. He- lana Dojčánová, az iskola igazgató­ja elárulta: az elmúlt években je­lentősen csökkent a magyar szülők érdeklődése a napközi otthon iránt. „Aztjavasoltam, nyissukmegúj- ra a magyar napközit, hátha tizen­öt év alatt változott a helyzet, és több lesz az érdeklődő. így is pró- báljuklevenni a terhet a szülők és a nagyszülők válláról. A gyerekek a délutáni közös foglalkozásokon felkészülnek a másnapi tanórákra és barátaikkal közösen vesznek részt a foglalkozásokon. A napkö­zit természetesen szakképzett, al­só tagozatos magyar pedagógus vezeti” - tette hozzá Dojčánová. Kecskeméti Margit, az iskola pedagógusa örömmel vállalta a feladatot, évekkel korábban ő állí­totta össze a magyar alsó tagozatos gyerekek délutáni programját. „A magyarországi testvériskolák gazdag könyvajándékát is itt he­lyeztük el, hamarosan bábkört sze­retnék indítani a gyerekeknek. A magyar alsó tagozaton az elsős és harmadikos gyerekek összevont osztályban, a másodikos és negye­dikes tanulók szintén közös osz­tályban tanulnak, nekik nem okoz gondot a közös délutáni felkészü­lés sem” - teszi hozzá Kecskeméti Margit. A falu 3190 lakosából 2051 ma­gyar nemzetiségű, az alapiskolá­ban jelenleg 244 gyerek tanul, eb­ből 61 a magyar tagozaton. A 24 magyar alsó tagozatos gyerekből idén 16 jelentkezett a napközi ott­honba. Zuzana Ballayová, a szlo­vák tagozat nevelőnője elmondta, amikor a hetvenes években dol­gozni kezdett az iskolában, még három délutáni csoportjuk volt: két szlovák és egy magyar, alig győzték a munkát. Most a szlovák napközibe mindössze 17 gyerek jár. (száz) A neves építész nyílt levelében azt írja, elhatárolódik a komáromi telekeladásoktól Visszaéltek Makovecz Imre nevével ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Makovecz Imre Kossuth-díjas építész nyílt levél­ben reagált az egyik regionális lapban múlt héten megjelent írás­ra, amelyben nevét összefüggésbe hozták az Angol parkban lévő tel­kek tervezett eladásával. Az omi­nózus írásban egyebek között ez áll: „Egyelőre lekerült a napirend­ről a komáromi önkormányzat legutóbbi ülésén az a javaslat, amelynek értelmében az Angol park egy részét beépítenék. Né­hány képviselő már a szakbizott­sági ülésen hevesen érvelt az el­adás mellett, mivel egy korábbi városfejlesztési terv alapján (állí­tólag Makovecz Imre terveinek megfelelően) a vár környéke amúgy is beépítésre kerül.” Az építész a lapunkhoz is eljuttatott levelében leszögezi: „Komárom városával kötött szerződés alap­ján elkészítettem az Öregvár, va­lamint az Újvár beépítésének ta­nulmánytervét. Megbeszéléseink során szóba került egyebek között az is, hogy szükség van a vár és a város között fekvő terület rende­zésének tanulmánytervére, de Komárom városa ezt nem rendel­te meg nálam, így ilyen nem is ké­szült. Felháborítónak tartom azt, hogy néhány egyén a nevem fel- használásával szeretne a komá­romi Angol parkban telekhez jut­ni. Ezektől a telekspekulációs ügyektől ezúton is elhatároló­dom.” Makovecz Imre nevét nem elő­ször használják fel a városban: a legutóbbi, 2006-os önkormányza­ti választások előtti kampányban az MKP hivatalos polgármester-je­löltje szórólapján az érintett meg­kérdezése nélkül támogatóként tüntette fel Makovecz Imrét. Az építész akkor ugyancsak elhatáro­lódott ettől. A Kossuth-tér eladása óta - az adásvételi szerződést egyébként a mai napig nem írta alá a város és a befektető - az Angol park egy részének esetleges értékesí­tése a komáromi polgárokat leg­inkább foglalkoztató közügy a városban. A befektető kérvényé­ről, aki egy multifunkcionális központot szeretne építeni az Angol parkba, a legutóbbi testü­leti ülésen kellett volna dönteni­ük a képviselőknek, ám a kér­vényt visszautalták az illetékes szakbizottsághoz. Várhatóan a legközelebbi ülésen tárgyalnak róla ismét, (vkm) 700 ezerbe kerülne a zsinagóga helyreállítása Felújítani drága, eladni kár ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ * 790 Ipolyság. Egyre nagyobb gon­dot okoz az önkormányzatnak a régi ortodox zsinagóga épülete, mely a rendszerváltás után Casab­lanca diszkóként vált ismertté a környéken. Az épület legszüksé­gesebb javítása jelenleg legalább 700 ezer koronába (23 236 €) ke­rülne, hiszen elengedhetetlen a tető helyrehozása és a tönkrement csatornavezetékek kijavítása. Ha a teljes tetőszerkezetet renoválni akarná az önkormányzat, az hoz­závetőleg 1,5 millió koronás (49 790 €) beruházást jelentene. Kü­lön költséget és gondot jelent a je­lenlegi palaborítás helyes tárolá­sa, elszállítása is, hiszen az veszé­lyes hulladéknak minősül. A pénzügyi osztály a 2008-as költ­ségvetést módosító indítványá­ban ezt az ingatlant is megnevezte azok között, melyek eladására szükség van a költségvetés egyen­súlyának megtartásához. Turek Ágnes, az osztályvezetője kifejtet­te, idén eddig hat alkalommal is olyan határozatot hoztak a képvi­selők, melynek értelmében nem várt kiadásokra kellett forrásokat találni. A városatyák főként a köz­terület-fenntartó vállalat fejlesz­tésére fordították a betervezetten összegeket. Az ez évre szóló költ­ségvetés év elején elfogadott 9,4 millió koronás (312 023 €) kiadá­si tétele az év közepéig 11,649 millió koronára (386 676 €) kú­szott fel. A városnak emellett a közvilágítás rekonstrukciója, a vá­ros fűtési rendszerének korszerű­sítése és a hiteltörlesztések miatt évente közel hétmillió koronát kell kifizetnie a részletfizetési megállapodás értelmében, ez tu­lajdonképpen megfelel a lakos­ságtól befolyó adóbevétel össze­gének. Ezért a város által kihasz­nálatlan ingatlanok értékesítése az egyetlen tehetőség, hogy a mindennapi működés mellett fej­lesztésekre is fussa. Az eladásból legalább 1,5 millió koronás bevé­telre számítanak. Felvetődött, hogy az önkormányzat pályázna EU-s forrásokból a zsinagóga fel­újítására. Egyrészt viszont akár ötven százalékos önrészt is jelent­het egy ilyen projekt, másrészt több képviselő szerint értelmetlen dolog tenne egy újabb, sok pénz­ből, kevés embert kiszolgáló, kul­turális célú épületet fenntartani. A városi hivatal egyelőre nem dön­tött árverés vagy versenypályázat kiírásáról, jelenleg keresik az ál­lagmegóvó munkálatokhoz szük­séges összeg forrásait. A képvise­lők úgy döntöttek, egyelőre nem adják el a régi poliklinika melletti 1100 négyzetméteres beépítetten telket, melynek értékesítése az előzetes becslés szerint 2 millió koronával (66 388 €) segített vol­na a költségvetésen. Ehelyett az autóbusz-pályaudvar épületét ad­ták volna el, ez 3,7 millió koronás bevételt jelentett volna. Lőwy Já­nos polgármester viszont ez ügy­ben élt a vétójogával, (fin) Se diszkó, se kulturális központ Öt évvel ezelőtt, főként a lakossági panaszok hatására szerződést bontott a város a Casablanca diszkó üzemeltetőivel, azóta az épü­let üresen áll. Állaga évről évre romlik, a tető nagyon rossz álla­potban van. A szakértők szerint ha nem végzik el mihamarabb a minimális állagmegóvó munkálatokat, jövőre katasztrofálissá válhat a helyzet. Hunčík Péter ipolysági származású pszichiáter és közéleti személyiség 2005-ben hosszú távra bérbe vette a zsina­góga épületét, mert tartott az esedeges eladástól, mely akár az ob­jektum lebontásához is vezethetne. Az eredetileg 12 millió koro­nás (398 327 €) költségvetésű, nagyszabású elképzelés szerint többfunkciós kulturális központ, valamint szabadtéri színpad és szoborpark létesült volna a területen. 2007-ben Hunčík kénytelen volt visszalépni a szerződéstől, mert a betervezett összegnek csak a töredékére kapott ígéretet gyűjtőkörútjai során, (fm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom