Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-22 / 219. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Robbantások Baszkföldön Madrid. Autóba rejtett pokolgép robbant szombaton este a spanyol Baszkföld fő­városában, Vitorlában, majd egy másik, szintén gépkocsi­ban elhelyezett robbanószer- kezet Ondarroában, a tarto­mányi rendőrség székhelyé­nél lépett működésbe néhány órával később, itt hatan meg­sérültek. A robbantásokat a Baszk Haza és Szabadság (ETA) földalatti szervezet vállalta magára, (m) Kína: széles körű tejkontroll Peking. Kínában a tej­pormérgezés után elrendel­ték a tejtermékek széles körű ellenőrzését. Szingapúr után Malajzia is betiltotta a kínai tejtermékek importját, míg Japán és Hongkong bevonta a kínai termékeket a szu­permarketek polcairól, mi­után egészségre veszélyes melamint találtak kínai tej­porban. A mérgezett tejpor eddig négy csecsemő halálát okozta Kínában. (MTI/AFP) Kormányválság Belgiumban Brüsszel. Az NVA (Új Fla- mand Szövetség) nevű naci­onalista flamand párt tegnap megvonta bizalmát Yves Le- terme belga kormányfőtől, és ezzel újabb kormányvál­ság szélére sodorta az orszá­got. A párt ezentúl nem tá­mogatja a szövetségi kor­mánykoalíciót, és nem vesz részt az államreformról szóló tárgyalásokon, mert immár nem bízik abban, hogy e tár­gyalások elvezethetnek a tar­tományok jogkörének kibő­vüléséhez. A gazdagabb fla- mandok a szövetségi kötelé­kek lazítását szeretnék elér­ni. (m) Nem bojkottálják a választásokat Minszk. A fehérorosz libe­rális és nemzeti ellenzék megosztottságán felülemel­kedve tegnap megállapo­dott, hogy nem bojkottálja a parlamenti választásokat, amelyektől a volt szovjet köztársaság a nyugati orszá­gokkal való kapcsolatai javu­lását várja. Alekszander Lu- kasenko államfő, akit a Nyu­gat régóta bírál az emberi jo­gok megsértése miatt, azt reméli, hogy a jövő vasárnapi voksolás megerősíti legiti­mációját az Egyesült Álla­mok és az Európai Unió sze­mében. (mti) Választások Szlovéniában Ljubljana. Mérsékelt, megközelítőleg 40%-os rész­vétellel zajlottak tegnap par­lamenti választások Szlové­niában. A közvélemény-ku­tatások szerint a kormányzó jobbközép Szlovén Demok­rata Párt (SDS) számíthat a legtöbb szavazatra, de az el­lenzéki balközép Szociálde­mokrata Párt (SD) is meg­szerezheti partnereivel a kormányzáshoz szükséges többséget, (m) Őszi „évadnyitó" a magyar fővárosban: lebénult közlekedés, náci szimbólumok, „civil" politikusok, politizáló civilek Három tüntetés, majd káosz Budapesten A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom „jelmezes" előadása a Hősök Terén. Mit képviselnek? (Somogyi Tibor felvétele) Budapest. Lassan hagyomá­nyosnak mondható, hogy ősszel és tavasszal néhány hetes „zavargási szezon” kö­szönt a magyar fővárosra, ennek nyitányát láthatták a budapestiek a hétvégén. Tüntetett a szélsőjobb, a ci­gányszervezetek, valamint a Gyurcsány Ferenc által életre hívott Magyar Charta. Nem maradtak el az összecsapá­sok sem. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A koreográfia szinte mindig ugyanaz, néhány „újdonságot” le­számítva. A megmozdulások vele­járója az óriási rendőri készültség is, és mivel a legtöbb ilyen de­monstráció a város egyik pontjától egy másikig való vonulással is jár, a belvárosban gyakran egész nap­ra megbénul a közlekedés. A Gyur­csány Ferenc kormányfő által a nyáron meghirdetett Magyar Charta a Lánchíd budai hídfőjétől vonult át a Parlament elé, a szélső­jobb és a Magyar Gárda, valamint a romákat ért támadások ellen tün­tető cigányszervezetek a Margit híd pesti hídfőjénél az Olimpiai parkban kezdtek, majd innen csat­lakoztak később a eltartásokhoz. Tüntetett a szélsőjobb is: ők a Hő­sök teréről indulva az Andrássy úton vonultak át a Parlament szomszédságában található Sza­badság térre - ezek alapján már előre tudni lehetett, hogy a szélső­ségesek megpróbálják megzavar­ni a másik két megmozdulást, és nem marad el az erőszak. A rendőrség egyes utcákat már pénteken lezárt - mire elkezdőd­tek a demonstrációk, több mint háromszáz autót szállítottak el. A fentiek mellet szombaton utcai futóverseny, kerékpáros-felvonu­lás, utcabál, és szüreti felvonulás is zajlott a városban, így a belső kerületeket egész nap érdemes volt elkerülni, a közlekedés telje­sen megbénult. Szombat délelőtt ráadásul egy férfi öngyilkossági szándékkal a 2-es metró elé ug­rott, így órákon keresztül pótló­buszok jártak a vonalon. (Az ille­tő végül megúszta súlyos sérülé­sekkel.) Ez volt tehát a „felvezetés”, hogy az esti órákban már a zavar­gások miatt legyen lehetetlen köz­lekedni az Andrássy út és az Ok­togon környékén. A demonstráci­ókat a romák kezdték. Ők mintegy kétezren lehettek, sokukat vidék­ről utaztatták fel buszokkal. A ve­zérszónok az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Kolompár Orbán volt, aki „minden idők leg­nagyobb roma megmozdulását” vizionálta előzetesen, hogy „erőt mutassanak”, ehhez képest csaló­dás lehetett a megjelentek lét­száma. A romák a Magyar Gárda és a romákat ért támadások ellen demonstráltak magyar és kék­zöld cigány zászlókkal, a Fidesz- hez kötődő másik nagy roma szervezet, a Lungo Drom azonban országos szinten nem csatlako­zott, csak Békés megyei szerveze­te képviseltette magát. A szónok­latok után a romák a Duna-partra vonultak, ahol egy cigányasszony jelképesen kimosott egy Árpádsá­vos zászlót, hogy „megtisztítsa a rátapadt vértől”. Nem maradtak el a szimbolikus gesztusok a Magyar Charta meg­mozdulásán sem, a vezérszóno­kok piros, fehér és zöld esernyők­kel „védekeztek a barna eső ellen”. Vitányi Iván szocialista képviselő, Konrád György író, és Farkasházy Tivadar álltak a szín­padon esernyőkkel a kezükben, ők voltak a tizenöt éve Demokra­tikus Charta néven életre hívott mozgalom alapítói. A jelenlegi Magyar Charta Gyurcsány Ferenc ösztönzésére alakult idén nyáron, emiatt a szerveződést nem lehet a tizenöt évvel korábbihoz hason­lóan civil mozgalomnak tekinteni. A szervezők először negyven­ezer ember részvételére számítot­tak, majd a megmozdulás előtti napokban húszezerre csökkent a tervezett létszám - ehhez képest alig néhány ezren mentek végül el a Parlament előtti Kossuth térre. Vitányi Iván arról beszélt, ugyan­úgy, mint tizenöt éve, ismét „va­lami ellen és valamiért” vannak itt: nem hagyhatják, hogy az utcát a szélsőjobboldal „gátlástalan és agresszív politikája színterévé züllessze”, emellett pedig „a tár­sadalom és a demokrácia felemelkedéséért” is demonstrál­nak. A miniszterelnök arra kérte a megjelenteket, hogy vigyék el az üzenetet: létezik egy olyan Ma­gyarország, ahol béke és megértés honol. „Mi egy nyugodt és békés országot akarunk, ahol mindenki az lehet, ami akar, ebben a leg­szentebben közösek vagyunk magyarok” - fogalmazott a kor­mányfő. A rendezvény este hatkor ért véget, ám a hazatérők egy ré­sze egészen másfajta üzenettel volt kénytelen találkozni: ekkorra értek oda ugyanis a Hősök terén kezdődött szélsőjobboldali meg­mozdulás résztvevői, akik több chartást bántalmaztak. A felvonu­lók egy része csuklyát és símaszkot húzott. Az is megfigyelhető volt, hogy a dühös nyugdíjasok és egyéb „hobbitüntetők” helyett egyre inkább a neonáci és nyilas jelképeket, horogkeresztes karsza­lagot, Hideres pólókat, SS-jelvé- nyeket viselők, balhéra utazó ko­paszok jellemzik a szélsőjobb fel­vonulóit, akik még a Nagymező utcai dzsesszfesztivál nézőit is el­lenségnek hitték és heveny zsidó­zásba kezdtek. A szélsőjobb rendezvényén nagyjából ezren gyűltek össze, a főszervezők Budaházy György és Toroczkai László voltak - több, korábbi erőszakba fulladt meg­mozdulás főszervezői. (Toroczkai vezette az embereket 2006 őszén a közszolgálati tévé székházához, amit később felgyújtottak.) A szélsőjobboldali Jobbik Magyar- ország elnöke, Vona Gábor és a mozgalom európai parlamenti képviselőjelöltje, Morvái Krisztina beszélt a megjelentekhez. Vona szerint az SZDSZ tevékenysége „beavatkozás Magyarország belü- gyeibe”, Morvái Krisztina arról beszélt, hogy ha hatalomra jut­nak, „elszámoltatják a magyarság ellenségeit”, (kosa, hírszerző) A nagygyűlést hatalmas tiltakozás előzte meg Betiltották a szélsőjobb kölni megmozdulását Valószínűleg az al-Kaida a felelős Pakisztáni robbantás: a cseh nagykövet is meghalt MTl-HÍR Köln. Több tízezer tiltakozó meghiúsította szombaton a szél­sőjobboldal tervezett iszlám-, il­letve idegenellenes megmozdu­lását Kölnben. A rendőrség összetűzésektől tartva röviddel a megmozdulás tervezett kezdete előtt betiltotta a rendezvényt. Köln kereszténydemokrata pol­gármestere üdvözölte a döntést, s azt a város és általában a demok­ratikus erők győzelmeként érté­kelte. A hatósági intézkedést az vál­totta ki, hogy egy, a szélsőjobb- oldali rendezvényt megakadá­lyozni kívánó balos anarchista csoport tagjai összetűztek a rendőrökkel, s kövekkel dobálták meg őket. A már korábban riadó­készültségbe helyezett rendőrség a rendkívül erős indulatokat ta­pasztalván, s további összecsapá­soktól tartva végül az „iszlámel­lenes kongresszusként” meghir­detett rendezvény betiltása mel­lett döntött. A Rajna-parti városban szom­bat reggeltől kezdve csaknem 50 ezren többnyire békésen tiltakoz­tak a Pro Köln szélsőjobboldali szervezet által kezdeményezett megmozdulás ellen. A magát polgári szervezetnek nevező vá­lasztási tömörülés a városban élő muzulmánok számára építendő mecset terve ellen kívánt tilta­kozni. Az alkotmányvédelmi (belbiz­tonsági) hivatal által régóta fi­gyelt, s szélsőjobboldali, rasszista szervezetnek minősített, a neo­náci német párttal, az NPD-vel szoros kapcsolatban álló csopor­tosulás ugyanakkor nyíltan utalt arra, hogy ennél többet akar, a nagygyűléssel valójában az euró­pai szélsőjobboldal összefogását kívánja előmozdítani. Ezért a rendezvényre meghívták a fran­cia, az olasz, az osztrák, a hol­land és a belga szélsőjobboldali pártok vezető képviselőit is, köz­tük Jean-Marie Le Pent, a francia Nemzeti Front elnökét. A tervezett nagygyűlést már korábban hatalmas tiltakozás előzte meg. A szövetségi és a tar­tományban parlamentben képvi­selt pártok vezetői, a szakszerve­zetek és az egyházak képviselői elítélték az iszlámellenes meg­mozdulást, mint ahogy a kölni polgárok túlnyomó többsége is. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Több tucatnyi ha­lott, csaknem háromszáz sebesült - ez a helyi idő szerint szombat es­te háromnegyed nyolckor történt iszlámábádi robbantás eddigi mérlege. A halottak között van Csehország pakisztáni nagyköve­te, Ivó Žďárek is, aki ideiglenesen a a Marriott szállodában lakott. Éppen ennek épülete volt az ön­gyilkos merénylet célpontja. Az áldozatok számáról szóló adatok nem véglegesek, mivel a mentőalakulatok tegnap is folytat­ták a romok átkutatását. A halot­tak többsége biztonsági őr volt, de vannak köztük nők és gyermekek, valamint külföldiek is, legalább egy amerikai és egy német állam­polgár. Helyi idő szerint szombat este háromnegyed nyolckor repült le­vegőbe egy robbanóanyaggal tö­mött teherautó a luxusszálloda be­járata előtt, valósággal háborús csatatérré változtatva a környéket. Iszlámábádban két ötcsillagos szálloda van, ezek egyike a szigo­rúan ellenőrzött Marriott. A belvá­rosban álló ötemeletes épületben 290 szoba és hat étterem volt. A hatalmas erejű robbanás követ­keztében a szálloda részlegesen összeomlott, majd teljesen kiégett. A tűzoltók egész éjjel dolgoztak, hogy eloltsák a gigantikus tüzet. Az öngyilkos robbantás előtt néhány órával tartotta első beszé­dét a parlamentben Aszif Ali Zar- dari, az ország új elnöke, aki a ter­rorizmus felszámolását szorgal­mazta. Zardari vasárnap az or­szághoz intézett televíziós beszé­dében gyáva tettnek bélyegezte a merényletet. „Ez egy járvány, rá­kos daganat Pakisztánban, és gyö­kerestül ki fogjuk irtani. Nem ije­dünk meg ezektől a gyáváktól” - mondta az államfő, mielőtt eluta­zott volna New Yorkba, az ENSZ közgyűlésére. Pakisztán északnyugati részén új front nyílt a terrorizmus elleni háborúban. Az Egyesült Államok­nak meggyőződése, hogy az afgán tálibok és az al-Kaida rendezte so­rait és visszanyerte erejét a hegy­vidéki, törzsek által lakott térség­ben. A Pakisztánban bujkáló isz- lamista fegyveresek ellen intézett amerikai légi csapások azonban polgári áldozatokat is szedtek, ami feszültséget keltett a pakisztáni­amerikai viszonyban. A korrupció „áldozata" Ehud Óimért lemondott Jeruzsálem. Ehud Óimért izra­eli miniszterelnök tegnap lemon­dott tisztségéről. Döntésének hát­terében hónapok óta húzódó kor­rupciós botránya áll, az utolsó lö­kést azonban az adta, hogy szer­dán Cipi Livni külügyminisztert választották meg Óimért helyett a Kadima párt elnökévé. Simon Pe- resz államfő várhatóan Cipi Livnit kéri fel kormányalakításra. Livni- nek 42 nap áll rendelkezésére, hogy megalakítsa kormányát. Ha ez nem sikerül, előre hozott vá­lasztásokat kell kiírni. A rendőrség szeptember elején indítványozta az ügyészségnél, hogy korrupció és hivatali vissza­élés miatt helyezze vád alá a mi­niszterelnököt. Óimért ellen hat korrupciós ügyben indult vizsgá­lat, két olyan esetben, amikor még nem volt miniszterelnök. A kor­mányfő tényleges vád alá helyezé­séről a főállamügyész dönt. Óimért már júliusban bejelen­tette: az ellene indult korrupciós vizsgálatok miatt szeptember kö­zepén, pártjában tartandó tisztújí­tó választás után lemond a minisz­terelnöki tisztségről. Óimért a vizsgálatok során tagadta, hogy bármilyen törvénytelenséget el­követett volna. (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom