Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-20 / 218. szám, szombat
6 Külföld UJSZO 2008. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Szigorított vámellenőrzés Brüsszel. A halálosan szennyezett tejpor miatt Kínában kirobbant botrány nyomán az Európai Bizottság azt kérte az EU tagországaitól, hogy fokozzák az unióba érkező tejtermékekre vonatkozó határ- és vámellenőrzéseket. Kína elvben nem exportál tejtermékeket az unióba. Andrulla Vasziliu egészségügyi biztos azonban elővigyázatosságból fontosnak tartja az ellenőrzések szigorítását, nehogy más import formájában Európába kerüljön az egészségre ártalmas termék. (MTI) Orosz-amerikai szópárbaj Moszkva. Alekszandr Ja- kovenko orosz külügyminiszter-helyettes azzal vádolta tegnap az USA-t, hogy akadályozza a vízumkiadást a két szakadár grúz terület, Abhá- zia és Dél-Oszétia vezetőjének, akik emiatt nem tudnak részt venni a BT ülésén. Szerinte a vízum megtagadása Szergej Bagaps abház és Eduard Kokojti déloszét elnöktől a kettős mérce washingtoni politikájáról tanúskodik. Felhívta a figyelmet arra, hogy annak idején Koszovó vezetői gond nélkül megkapták a vízumot. Jakovenko közölte: Bagaps és Kokojti részvétele azért lenne fontos, hogy a BT minden szemszögből láthassa a grúziai konfliktus mibenlétét, és meghallgasson mindenfelet. (MTI) Már működik a Buzogány Moszkva. Az orosz hadi- tengerészet sikeres kísérletet hajtott végre a Bulava (Buzogány) interkontinentális ballisztikus rakétával, amely orosz szakértők szerint képes áttörni az amerikaiak rakétavédelmi rakétarendszerét. Tavaly több Bulavával végzett kísérlet is kudarcba fulladt. A Bulava (NATO kódjele: SS-NX-30) fejrésze 6-10 darab, önállóan célra vezérelhető nukleáris robbanótöltetet tartalmazhat, hatótávolsága pedig elérheti a tízezer kilométert. Ezeket a rakétákat a legmodernebb, Bo- rej osztályú atom-tengeralattjárók fegyverzetének szánják; minden tengeralattjárón 12 darabot helyeznének el belőlük. (MTI) Új USA-bázis Bulgáriában Szófia. Amerikai katonai támaszpont épül Bulgária délkeleti részén, Novo Szelő település térségében. A szófiai amerikai nagykövetség tájékoztatása szerint az építkezés, amely a jövő hónapban kezdődik és 2011 nyaráig tart, 43 millió eurónak megfelelő összeget emészt fel. A támaszpont összesen 2500 katona elhelyezésére lesz alkalmas. A kivitelezésben 11 bolgár, valamint egy-egy olasz és amerikai cég vesz részt. Jelenleg négy amerikai támaszpont működik Bulgáriában. A balkáni ország 2004 óta tagja a NATO-nak. (MTI) Az amerikai kormány azt tervezi, hogy egy állami alap felvásárolja a bankoktól a kétes értékpapírokat Aranyláz, tőzsdei mámor és csillagászati veszteségek Menekülnek a befektetők a pénzpiacokról Washington/London/Moszkva . Világszerte óriásiak a veszteségek a pénzpiacon; ezen a héten csak az Egyesült Államokban 3600 milliárd dollár érték veszett a semmibe. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hatalmas optimizmussal fogadták a világ részvény- és kötvénypiacai azt a csütörtökön este jelzett amerikai kormányzati és jegybanki tervet, amely szerint egy külön felállítandó állami alap felvásárolná a pénzügyi intézményektől a problémás pénzügyi konstrukciókat, illetve változtatna a jelzáloghiteleken is a lakástulajdonosok terheinek csökkentése érdekében. Mindez azt jelentené, hogy megmentené az amerikai vezetés a bankokat a bizalmi válság káros következményeitől (lényegében a csődtől), megtisztítva mérlegüket, ami önmagában pozitív kilátást jelent a szektor számára. Egyes értesülések 500, mások szerint 800 milliárd dolláros állami alap felállítását jelezték, amely közvetlenül a bankoktól venné meg a kétes értékű, illetve értékelhetetlen értékpapírokat. A veszteségek azonban már így is ÖSSZEFOGLALÓ London/Moszkva. Megfigyelők nem vártak semmilyen keménykedést, erőfitogtatást a NATO védelmi minisztereinek tegnap véget ért, kétnapos londoni tanácskozásától. A vezető téma az volt, hogy a grúziai válság tanulságai milyen hatással lesznek a NATO jövőbeni szerepére, illetve milyen választ adjon a szövetség Moszkvának. Amerikai forrásokra hivatkozó jelentések tudni vélik: egy olyan különítmény létrehozása is felvetődött, amelynek feladata kifejezetten az Oroszországgal szomszédos államok vé- delmezése lenne szükség esetén. Robert Gates amerikai védelmi miniszter az ülés előtt arról beszélt, hogy a Moszkvához fűződő viszonyt illetően meglehetősen éles óriásiak, csak az Egyesült Államokban 3600 milliárd dollár értékveszett a semmibe a tőzsdéket alaposan megrázó héten. Azonban a piacokba eddig pumpált dollármilliárdok sem feltétlenül különbséggel két csoportra oszthatók a tagországok. Az egyikbe a kelet-európai NATO-államok tartoznak, a másikba pedig a nyugat-európaiak. Bogdan Klich lengyel védelmi miniszter sürgette, hogy a stratégiai tervezéssel a NATO vegye jobban figyelembe a közép-európai államok igényeit. Gates viszont fontosnak tartotta, hogy a NATO legyen elővigyázatos és visszafogott Oroszországgal szemben, kerülje a provokációt. Úgy vélte, egy tényleges katonai fenyegetéstől Oroszország részéről nem igazán kell tartani. Dmitrij Medvegyev tegnap megismételte, hogy a NATO-nak is szerepe volt a kaukázusi konfliktus kirobbantásában. Majd kifejtette: új európai biztonsági szerződést kell kötni, s ennek lehetősége megnö(Reuters-felvétei) elegendőek, az elemzők szerint még 1000-15 000 milliárd dollárnyi „csontváz”, behajthatatlan követelés lehet a bankoknál. Az amerikai tervvel párhuzamosan a brit tőkepiaci felügyelet bejelenvekedett a kaukázusi események nyomán. Az orosz elnök kijelentette: ezt még azok is értik, akik azt mondják, hogy nincs ilyenre szükség, mert a NATO mindenről gondoskodik. „De miről gondoskodott a NATO (a Kaukázusban)? Csupáncsak kiprovokálta a konfliktust” - fogalmazott. Medvegyev hangsúlyozta: Oroszország nem hagyja magát újra vasfüggöny mögé zárni. Vlagyimir Putyin kormányfő az orosz gazdasági modernizáció meghiúsítására irányuló kísérletnek nevezte azokat a próbálkozásokat, amelyek a hidegháborús időkbe akarják visszafordítani Oroszország és a Nyugat viszonyát. Putyin a Nyugatra hárította a felelősséget azért, hogy az augusztusi orosz-grúz konfliktus után feszülttette, hogy mostantól tilos a pénzügyi részvényeket shortolni (rövid eladási ügylet), azaz az árfolyamok esésére játszani. A pénzpiacokról menekülő befektetők elkezdték átcsoportosítani tőkéjüket a biztonságosabb kereskedések felé, ezért az arany ára rövid időre a 900 dolláros unciánkénti egységárat is átlépte, majd a kormányzati terv ismertetését követően a pénzek újra a tőzsdére áramlottak. Pluszban nyitottak tegnap a világ tőzsdéi, a befektetői hangulat is kezdett optimistábbá válni, mivel az amerikai állam az eddigieknél is sokkal mélyebben a polgárai zsebébe nyúl, hogy a globális pénzügyi válság katasztrofális hatásaitól megmentse az amerikai és a világgazdaságot. Kétnapos szünet után újraindult, majd a túl nagy áremelkedés miatt tegnap leállt a kereskedelem a moszkvai tőzsdén. A részvényforgalom egy órát állt, utána folytatódott a roham. A rubel alapú tőzsde mutatója 23 százalékkal emelkedett a szerdai végeredményhez képest. A szakemberek a nagy javulást a külső és belső körülmények rendeződésével, ezen belül a bankok likviditásának megtámogatásával magyarázták. (MTI, Mfor, Fn, só) té vált Oroszország és a Nyugat viszonya. Andrej Nyesztyerenko külügyi szóvivő közölte: Moszkva gondosan tanulmányozza Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csütörtöki beszédét, amelyben felvetette, hogy az USA bizonyos területeken megszüntetheti az együttműködést Moszkvával. Rice bírálta a belföldön önkényuralmi, külföldön pedig agresszív Oroszországot, amelyet „elszigetelődés és nemzetközi jelentéktelenségbe süllyedés fenyeget”. Nyesztyerenko rámutatott: Moszkvában csodálkozással nyugtázták, hogy a Nemzetközi Valutaalap 750 millió dolláros hitelt nyújt Grúziának. „Ez Tbüiszi militarista törekvéseinek finanszírozását je- lenti”-hangsúlyozta. (MTI, s, ú) Feszültség Kölnben Tiltakoznak a mecset ellen Berlin. Összetűzések robbantak ki tegnap Kölnben szélsőjobboldali tüntetők és baloldali ellentüntetők között. Az összecsapásoknak a riadókészültségbe helyezett rendőrség vetett véget. A Rajna-parti városban az alkotmányvédelmi hivatal által is figyelt Pro Köln nevű szélsőjobboldali, magát polgári szervezetnek nevező választási tömörülés kétnapos tiltakozó megmozdulást hirdetett a muzulmán közösség számára tervezett, a városi hatóságok által már jóváhagyott mecset építése ellen. A szervezet iszlámellenes gyűlésként, az iszlamizálódás ellen tiltakozva hirdette meg a találkozót, amelyre több európai szélsőjobboldali párt képviselőit váiják. Meghívták Jean-Marie Le Pent, a francia Nemzeti Front vezetőjét, a német neonácikkal korábban aktív kapcsolatot ápoló Heinz-Christian Strachét, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, valamint a belga és a holland szélsőjobboldal vezető képviselőit. A Pro Köln az iszlámellenes megmozdulás „csúcspontjaként” mára több ezres nagygyűlést hirdetett. Bejelentettek egy ellentüntetést is, erre mintegy 40 ezer résztvevőt várnak. (MTI) Sürgetik Olmertet Mofaz teljesen visszavonul Jeruzsálem. A korrupcióval vádolt Ehud Óimért izraeli miniszterelnök mielőbbi lemondását sürgette tegnap Cipi Livni, a kormányzó Kadima párt új elnöke, Óimért várható utódja. Izrael komoly kihívások előtt áll, ezért nincs idő politikai játszmákra - mondta a külügyminiszter asszony a Kadima frakcióülésén. Ezzel arra reagált, hogy továbbra is bizonytalan, Óimért mikor távozik hivatalából. Mark Regev kormányszóvivő ugyanis azt mondta, Óimért vasárnap csak formálisan kérvényezi távozását Simon Peresz államfőtől. Livni egységre szólította fel pártját, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Saul Mofaz közlekedési miniszter, Livni legkomolyabb vetélytársa a pártelnökválasztáson bejelentette: az új kormány megalakításáig még hivatalban marad, de utána visszavonul a politikától. Mofaz már nem is vett részt a Kadima képviselőinek tegnapi értekezletén. A frakció- ülésről Óimért is hiányzott. (MTI) Nem születtek kemény döntések Londonban - a Kreml szerint a Nyugat felelős a konfliktusért Nyilatkozatháború a NATO és Moszkva között Kormányválságot okozhat Csehországban az ODS botránysorozata - mindenki perelne mindenkit - Tlustýt is megvádolták Maffiakapcsolatok felső szinten Vlastimil Tlustý a figyelem középpontjában (ČTK-felvétel KOKES JÁNOS Prága. Kormányválságba taszíthatja Csehországot a legerősebb kormánypárt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) botránysorozata, az egyre élesedő belső viszály Mirek Topolánek pártelnök és kormányfő, illetve Vlastimil Tlustý volt pénzügyminiszter csoportja között. Tlustý, aki éveken át tagja volt az ODS csúcsvezetőségének, azután került konfliktusba a mai pártvezetéssel, hogy Topolánek tavaly januárban megalakított második kormányában már nem őt bízta meg a pénzügyek vezetésével. „Nem zárhatom ki, hogy a jövő évi költségvetést nem fogom támogatni” - jelentette ki Tlustý, miután Topolánek kedden este közölte: rendezni kívánja a párt sorait, s az őszi tisztújító kongresszuson csak akkor indul az elnöki posztért, ha a párt egységes lesz. A mindennapok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy Topolánekék szeretnének tisztogatásokat végrehajtani a pártban, s megszabadulni a belső ellenzéktől. „Topolánek azt a pártot akarja tisztára mosni, amelyet alapvetően maga sározott be” - írta epésen a Mladá fronta Dnes, amely az elmúlt napokban a Nova televízióval együttműködve fellebben- tette a fátylat az ODS néhány belső praktikájáról. A két média ODS elleni játékába Tlustý is besegített. Ezért meglepetést keltett, hogy ezek csütörtökön és tegnap terjedelmes anyagokban azt feszegették: a volt pénzügyminiszter a múltban kapcsolatban volt František Mrázekkel, a nem egészen két éve meggyilkolt cseh vállalkozóval. Mrázek neve Csehországban a politika, a biznisz és az alvilág kétes összefonódását jelképezi. Anapilap rendőrségi lehallgatásokra hivatkozva azt állítja, hogy Mrázek és Ludék Sekyra, az ingatlankereskedéssel foglalkozó Sekyra Group tulajdonosa 2000-ben állítólag kétmillió cseh koronát fizetett ki Tlustýnak azért, mert segített nekikmegszerezni az IPS építőipari céget. Tlustý jogi képviselői feljelentést tesznek és egymillió koronás kártérítést fognak követelni ügyfelük lejáratása miatt. A Nova és a Mladá fronta Dnes mellett Topolánek is érintett. A kormányfő ugyanis a Hospodárské novinyben megjelent cikkében azt állítja, hogy az 1998-2002 között érvényben volt, ún. ellenzéki szerződés ODS-es politikusai kapcsolatban álltak a szervezett bűnözéssel. Konkrétan Tlustý nevét említette. Václav Klaus, aki az ODS elnökeként az ellenzéki szerződést Miloš Zeman szociáldemokrata kormányfővel megkötötte, eddig nem reagált erre az állításra. A kétes ügyekkel Jaroslav Kmenta, a Mladá fronta Dnes riportere egy most készülő könyvében foglalkozik részletesen. Robert Čásenský, a lap főszerkesztője megírta: az ügyeket azért hozták most nyilvánosságra, mert Topolánek a Hospodárské novinyben közölt cikkében maga is elismerte a múltbeli kapcsolatokat az ODS és az alvilág között. Az ODS-vezető- ség tagjainak többsége most Tlustý távozását követeli a parlamentből és a pártból is. Azonban nincsenek hozzá megfelelő eszközeik. Tlustý két szövetségese - Juraj Raninec és Jan Schwippel - azonban küépett az ODS frakciójából, még labilisabbá téve az amúgy is egyre gyengébb lábakon álló koalíció helyzetét.
