Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-16 / 214. szám, kedd
4 Külföld UJSZO 2008. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Három évet kapott Delic Brüsszel. Három év börtönbüntetést szabott ki a hágai Nemzetközi Törvényszék Rasim Delic volt bosnyák katonai főparancsnokra 1993 és 1995 között horvátok és szerbek ellen elkövetett bűnökért. Az 59 éves nyugalmazott tábornokot elsősorban a hadsereg egységeként tevékenykedő külföldi muszlimok, az úgynevezett mudzsahedinek kegyetlenkedései miatt vonták felelősségre. (mti) Újdelhi robbantások Újdelhi. Legkevesebb húsz halottja és 98 sebesültje van annak a robbantássorozatnak, amely szombaton rázta meg az indiai fővárost. Legkevesebb öt pokolgép lépett működésbe alig néhány perc eltéréssel Újdelhi központjában, három zsúfolt üzleti negyedben. A robbantások el- követőjeként az Indiai Mu- dzsahidok nevű iszlamista csoport jelentkezett, (mti) Támadás a Shell ellen Port Harcourt. Nigériai lázadók megtámadták a Royal Dutch Shell olajipari óriáscég egyik létesítményét a Niger folyó olajban gazdag deltájában. A lázadók tucatnyi motorcsónakon indítottak támadást a Shell alakúi olajterminálja ellen, amelyet nigériai katonák védtek. Az összecsapás csaknem egy órán át tartott. A lázadók különböző robbanószereket vetettek be a létesítmény ellen, amely lángokban állt. (mti) Izraelbe menni bűn? Bagdad. Az iraki kormány büntetőeljárást kezdeményez egy szunnita arab parlamenti képviselő ellen, mert látogatást tett Izraelben, és ezzel megsértett egy törvényt, amely még Szaddám Húszéin néhai diktátor idejéből maradt fenn. Mithal al- Aluszi egy a terrorizmus elleni harc kérdéseiről tartott konferenciára utazott Izraelbe. Irak ellenségének tekinti Izraelt, s mint az arab államok többségének, neki sincsenek diplomáciai kapcsolatai a zsidó állammal, (mti) A pápa Lourdes-ban Lourdes. A betegekért mondott misét tegnap XVI. Benedek pápa a lourdes-i Má- ria-kegyhelyen, s ezzel a katolikus egyházfő befejezte négynapos franciaországi zarándoklatát. XVI. Benedek Párizsból érkezett a kegyhelyre, hogy megemlékezzen a lourdes-i Mária-jelenések 150. évfordulójáról. A legenda szerint Szűz Mária 1858-ban 18-szor megjelent a barlangban a 14 éves Bernadette Soubirous-nak. A pápa vasárnap több tízezer zarándok előtt mutatott be misét a sziklabarlang előtti réten. (mti) Nem kapott támogatást a parlament feloszlása a magyar Országgyűlésben Gyurcsány marad Nincs Útilapu Cyurcsán talpán (Reuters-felvétel) Budapest. A képviselők tegnap nem szavazták meg az Országgyűlés feloszlásáról szóló MDF-es indítványt; a javaslatot 171-en támogatták, 204-en ellenezték. Ahhoz, hogy parlament feloszlassa önmagát, a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazatára lett volna szükség. MT1-HÍR Az előzetes bejelentésnek megfelelően igennel szavazott a 139 fideszes és a 23 KDNP-s képviselő. A 11 tagú MDF-frakcióból 9-en szavaztak, a megfigyelési botrány miatt elnökjelöltségéről lemondott Almássy Koméi nem szavazott, Vas János pedig igazoltan volt távol, az Országgyűlés honlapján található adatok szerint. A 190 tagú MSZP-frakcióból 184-en szavaztak nemmel, a tartósan beteg Horn Gyula és Toller László mellett Csákabonyi Balázs és Gedei József nem szavazott. Szili Katalin házelnök Jósé Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét fogadta éppen, ezért nem nyomott gombot, Mandur László pedig éppen elnökölt, ezért nem szavazhatott. Ajelenleg 19 tagú SZDSZ-frak- cióból 18-an nemmel voksoltak, Magyar Bálint nem szavazott. Ge- gesy Ferenc tegnap reggel jelentette be kilépését az SZDSZ-ből és lemondását parlamenti mandátumáról. A három független képviselő közül Gyenesei István kormánytagként nemmel voksolt. A Fidesz- ből kilépett Lengyel Zoltán előzetes bejelentésének megfelelően szintén nemmel szavazott, a másik Fideszből távozott független, Tóth András nem szavazott. Az MDF múlt csütörtöki kezdeményezése alapján a házbizottság tegnap délelőtti rendkívüli ülésén döntött úgy, hogy az Országgyűlés házszabálytól eltéréssel tárgyalja, és még aznap, az őszi ülésszak első napján szavazzon is a parlament feloszlásáról szóló indítványukról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap kérte az MSZP-t, hogy támogassa a házszabálytól eltérést. POLITIKAI BOTRÁNY Rövid MDF-es karrier Budapest. Feljelentés-kiegészítést rendelt el Dávid Ibolya feljelentése ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A rendőrség további adatokat szerez be és 15 napja van eldönteni, hogy elrendeli-e a nyomozást, fenn- áll-e bűncselekmény gyanúja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke pénteken azért fordult a Legfőbb Ügyészséghez és az NNI-hez, mert egy birtokába került hang- felvétel szerint Almássy Kornél - aki szombaton visszalépett a párt elnökjelöltségétől - érintett lehet egy, az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Mint az MDF elnöke elmondta, a hang- felvétel szerint egy T. A. monog- ramú vállalkozó egy III/III-as háttérrel is rendelkező vagyonvédelmi céget azzal bízott meg, hogy gyűjtsenek róla terhelő adatokat, amiket a párt elnökválasztási kampányában használnának fel, a megbízás mögött Almássy Kornél áll, a párt élén történő váltást - mint mondta, a hangfelvétel szerint - S.-ék pénzelik. A hvg.hu által nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint a T.-vel jelzett férfi Tombor András, Orbán Viktor egykori külpolitikai főtanácsadója, az S. pedig Stumpf István egykori kancelláriaminisztert jelöli. A beszélgetés T. J. (Tóth János, az UD Vagyonvédelmi Zrt. egyik tulajdonosa) és egy általa „elnök úrnak” nevezett személy között folyt, szombaton Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója elismerte, Almássy Koméi (Képarchívum) hogy vele beszélt a Tóth János. Stumpf István a hétvégén visszautasította, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Egyes MDF-es politikusok szerint a fiatal és ambiciózus Almássynak távoznia kell nemcsak a politikából, hanem a közéletből is. (mti) Mugabe és Tsvangirai aláírta a hatalom megosztásáról szóló megállapodást Ingatag egyezség Zimbabwéban MTl-HÍR Harare. A Robert Mugabe zimbabwei államfő vezette kormányzó párt (ZANU-PF) és az ellenzéki erők aláírták a hatalom megosztásáról szóló megállapodásukat, amelynek értelmében Mugabe - csaknem három évtizedes országvezetés után - megválik bizonyos jogköreitől. Morgan Tsvangirai, a fő ellenzéki erő, az MDC vezetője lesz a miniszterelnök, egy kisebb ellenzéki párt elnöke, Arthur Mu- tambara pedig a kormányfőhelyettes - jelentette be Thabo Mbeki dél-afrikai elnök, aki végig közvetített a felek között a három hónapig tartó tárgyalásokon. A kormányban a ZANU-PF-nek 15, az MDC-nek 13, a Mutambara vezette kis pártnak 3 tárca jut. Mugabe az aláírás után elmondott beszédében ismét óva intett minden külföldi országot attól, hogy beavatkozzon Zimbabwe belügyeibe. Elemzők szerint a megállapodás nagyon ingatag lábakon áll, sikeréhez az kell, hogy a felek félretegyék ellentéteiket, és meggyőzzék a zimbabwei megbékélésben kételkedő Nyugatot, amelynek pénzügyi segítsége kulcsfontosságú lesz az ország gazdasági újjáépítéséhez. A zimbabweiek azt várják a megállapodástól, hogy annak révén az országnak sikerül kilábalnia a súlyos gazdasági válságból, és hogy a hatalmat egymást közt megosztó erők megosztják az ellenőrzést a fegyveres testületek fölött is, amelyek eddig Mugabét támogatták. Mugabe megtartja magának a hadsereg-főparancs- noki címet, de a rendőrség vezetőjét az MDC adja. Zimbabwében a március 29-én megtartott első elnökválasztási fordulóban Tsvangirai legyőzte ugyan Mugabét, de júniusban második fordulót tartottak. Ezt Mugabe nyerte, de úgy, hogy az ellenzéket ért atrocitások hatására Tsvangirai visszalépett, később többször börtönbe zárták. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap bejelentette, az EU felfüggesztette Zimbabwe elleni szankcióit, októberben dönt azok fenntartásáról vagy feloldásáról. A NATO-főtitkár bírálja az uniós döntést 200 fegyvertelen Grúziába MTl-HÍREK Brüsszel/London. Az Európai Unió külügyminiszterei Brüsszelben döntöttek arról, hogy október 1-jéig legkevesebb 200 fős polgári - vagyis fegyvertelen - megfigyelő missziót küldenek Grúziába. A megfigyelők egyelőre a Dél- Oszétia és Abházia szakadár tartomány, illetve a grúz törzsterületek közti ütköző övezetben tevékenykednek majd. Ahhoz, hogy magában Dél-Oszétiában, illetve Abháziában is jelen legyenek, orosz egyetértésre lenne szükség, ami jelenleg nincs meg. A misszió első feladata az lesz, hogy figyelemmel kísérje az orosz erők október 11-ig történő visszavonását az augusztusi fegyveres összecsapások kirobbanása előtti vonalak mögé. A misszió személyi állományának zömét franciák, németek és olaszok adják majd, és tagjai közt lesznek rendőrök, igazságügyi, emberi jogi, illetve katonai szakértők. Az EU vezetői a múlt hétfőn állapodtak meg Moszkvával az orosz erőknek a háború előtti vonalak mögé történő visszavonásában és a nemzetközi megfigyelők létszámának növelésében. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár azonban ezen a napon Londonban megjelent sajtónyilatkozatában elfogadhatatlannak minősítette az EU-orosz megállapodást. Azzal érvelt, hogy az oroszoknak eszük ágában sincs helyreállítani a status quót: Dél- Oszétiában és Abháziában több ezerrel nagyobb létszámú katonai erőt kívánnak állomásoztatni a jövőben, mint az augusztusi harcok előtt. Benita Ferrero-Waldner, az EU kül- és szomszédságpolitikájáért felelős biztos közben szóvivője útján bejelentette, hogy az unió 2010-ig mintegy félmilliárd euró támogatást nyújt Grúziának, az oroszokkal vívott háborúban keletkezett károk enyhítésére. Grúzia eddig az uniós szomszédságpolitika keretében évente 30-40 millió eurós támogatást kapott. Az EU egyúttal adományozó konferenciát is szervez Grúzia javára. Hat muszlimot talált bűnösnek a bíróság Terrorper Ausztráliában MTI-HÍR Melbourne. Terrortámadások megtervezésében bűnösnek talált tegnap egy ausztrál esküdtszék egy muszlim vallási vezetőt és öt követőjét. A 48 éves, algériai születésű Abdul Benbrika egy terroristahálózatot irányított, és híveivel pokolgépes merényletre készült az ausztrál futballbajnok- ság egyik döntő mérkőzésén egy csaknem 100 ezer fős stadionban. A csoport célpontjai között szerepeltek még egyéb sportlétesítmények és vasútállomások, de végül egyeden támadást sem tudtak véghezvinni. A terroristák állítólag John Howard volt ausztrál kormányfő meggyilkolását is fontolgatták. Összesen 12, terrorizmussal gyanúsított férfit állítottak bíróság elé, közülük az esküdtszék négyet felmentett. A rendőrség 2005 novemberében tartóztatta le az üle- tőket Melboume-ben és Sydneyben, és lakásaikból pokolgépgyártási útmutatókat, valamint Osza- ma bin Ladennek, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének üzeneteit tartalmazó videofelvételeket koboztak el. Ügyvédjeik azzal védekeztek, hogy a vádlottaknál nem találtak fegyvert vagy robbanószert, és valójában nem voltak eszközeik ahhoz, hogy végrehajtsák azt, amit terveztek. A hat muszlim férfi életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat. Ausztrália júniusban kivonta harcoló alakulatait Irakból, de Afganisztánban továbbra is közel 1000 katonát állomásoztat. Dél-Amerikában a baloldali elnökök felbátorodtak Washington új gondjai MTl-ELEMZÉS Washington. Az Egyesült Államok kormányára új fejfájás tört rá, ezúttal Dél-Amerikában, ahol két baloldali kormányzat is kiutasította az amerikai nagykövetet. George W. Bush valamint bolíviai meg venezuelai kollégája, Evő Morales és Hugo Chávez közötti régóta lappang az ideológiai feszültség. Az ellentétek a múlt héten törtek a felszínre a nagykövetek kiutasításával. Az ütésváltás veszélybe sodorja a kábítószer-termelés ellen vívott washingtoni hadjáratot és esedeg még az Egyesült Államok energiaellátását is. Az amerikai kormányzat azt állítja, dűlőre akar jutni a nyugati félteke növekvő számú baloldali vezetőjével, ám Chávez és Morales ebből semmit nem érzékel. Válaszuk lényege a patinás jelszóban foglalható össze: Yankee, go home! Az amerikai nagykövet, Philip Goldberg szerdai kiutasítását Morales azzal indokolta, hogy a diplomata összeesküvést szőtt Bolívia konzervatív ellenzékével abból a célból, hogy őt megbuktassa. A bolíviai ellenzék hetek óta tüntetéseket szervez az államfő alkotmányreformja ellen. Morales egyébként indián származású, korábban a kokacserjét - a kokain alapanyagát - termesztő parasztok szakszervezetének volt az elnöke. Washington alaptalannak nevezte az állítást, Goldberg kiutasítását olyan „súlyos hibának” minősítve, amely komoly kárt okozhat a bolíviai-amerikai kapcsolatoknak. Nem sokkal később a State Department nemkívánatos személynek minősítette Gustavo Guz- mánt, Bolívia washingtoni misszióvezetőjét. Egy nappal később tovább romlott a helyzet, ugyanis Venezuela követte Bolívia példáját: Chávez elnök távozásra szólította fel az amerikai nagykövetet, egyúttal hazarendelve hazája washingtoni nagykövetét. A lobbanékony venezuelai elnök azzal vádolta meg az USA kormányát, hogy (a 2002. évi próbálkozás után) újabb kísérletet tett a megdöntésére. A kölcsönös kiutasításokat hasonló lépések követhetik Latín- Amerikában, például Nicaragua részéről. Az ottani államfő, az egykori sandinista forradalmi vezér Dániel Ortega hajlamos szolidaritást vállalni baloldali kollégáival. Ezáltal csapást mérhetne az amerikai külpolitikára, s tovább csökkenthetné Washington befolyását Latin-Amerikában. Washington több milliárd dollárt fektetett be kábítószer-ellenes programokba az Andok országaiban, ennek gyümölcsei meglehetősen szerények. Az egyetlen kivételt talán Kolumbia képezi. Az ottani konzervatív elnök szembeúszik a regionális politikai áramlattal, és támogatja Busht.
