Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-13 / 188. szám, szerda
II Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 13. www.ujszo.com Vázsonyi János egyszemélyes zenekarként Bach-etűdöket játszott (Szabó Ottó felvétele) Bach-etűdök szaxofonon Gömör-Tornai Fesztivál - nyolcadszor KOVÁCSÁGNES Jablonca. Vázsonyi János szaxofonkoncertjével befejeződött a tíznapos Gömör-Tornai Fesztivál nyolcadik évada. A helyszín Jablonca volt, ez a Rozsnyói járásban lévő kisközség, amely idén kapcsolódott bele először a fesztivál műsorába. Ennek apropójául tartották meg itt a záró koncertet. A Sapard program keretében felújított római katolikus templom tökéletes akusztikájával nem mindennapi élményt nyújtott a közönségnek. Vázsonyi János különleges hangszerelési megoldásai túllépnek a bevett előadási szokásokon. A koncert igazi különlegesség volt. Többek között Bach-etűdöket játszott szaxofonon, több szólamban, egyszemélyes „zenekarként”. Vázsonyi János a klasszikus és a barokk zenéhez fűződő viszonya a hegedűs édesapjával és zongoratanárnő édesanyjával való együttmuzsiká- lás során mélyült el. Á rendezvény támogatója a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete volt, amelynek igazgatója, Krasztev Péter mondott köszöntő és köszönő beszédet. Szavai szerint a legnagyobb hozadéka a Gömör-Tornai Fesztiválnak, hogy immár valóban kiterjeszkedett a teljes történelmi Gö- mör és Torna megyére. Olyan színvonalas műsorok és neves előadók jutnak el a fesztiválban részt vevő falvakba, akik a világ színpadain is megfordultak. Köszönetét mondott a fesztivál két főszervezőjének, az Aggteleki Nemzeti Parknak és a Gömöri Ifjúsági Társaságnak. A község a zárókoncertet összekapcsolta a falunappal, amely egy helytörténeti fotókiállítással kezdődött. A fotók mellett a helybéli Borsodi István kolompgyűjteményét is megcsodálhatták, és a résztvevők néhány érdekes ismerettel gazdagodhattak a méhészkedés kellékeinek és termékeinek bemutatása és Kovács Jenő helyi méhész előadása során. A kiállításon megvásárolhatták a község kismonográfiáját is, amely a néhány évvel ezelőtt a faluban kutató miskolci antropológushallgatók szakdolgozati anyagából állt össze Kodes József néprajzkutató-tanár szerkesztésében. A nap végén a Bikaréten követték egymást a fellépő néptánc- és népdalcsoportok, asszonykórusok, majd táncház és bál zárta a napot. Alkotmánybíróság elé is kerülhet az ügy Diszkriminálják a hőszolgáltatókat? ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Párkány. „Akár az Alkotmány- bíróság elő is kerülhet a kérdés, vajon miért különböztetik meg hátrányosan a hozzánk tartozó lakókat azzal, hogy száz százalékos tulajdonú városi kft-ként nem vehetünk részt nagyobb összegű fejlesztési pályázaton - állítja Folk Róbert, az EnerbytKft. igazgatója. A cég ugyanis 60 millió koronáért (2 millió €) szeretné felújítani a vezetékeket az összes lakótelepen. Az Enerbyt épp ezért uniós pályázaton szeretett volna részt venni. A gazdasági minisztérium által meghirdetett első, márciusi kiíráskor 700 millió korona (23, 333 millió €) állt rendelkezésre, ebből a pályázók maximum 6 millió koronát (200 ezer €) kaphattak volna. „Számunkra ez még nem volt érdekes, mert hatmillió koronánál jóval többre lenne szükségünk a vezetékek cseréjéhez. Ám ugyanennek a pályázatnak az augusztus 11-i fordulójában már kifejezetten erre a célra kérhetnénk pénzt, továbbá a hőcserélő állomásokra, és ott már 180 millió koronára (6 millió €) lehet pályázni. Időközben megtudtuk, hogy azok a. hőszolgáltatók amelyek 100 százalékos városi tulajdonban vannak, nem vehetnek részt a projektben, mert nem felelnek meg a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó brüszszeli szabályoknak - mondta Folk Róbert. Az igazgató szerint a Szlovák Energetikai Ügynökségtől kapott válaszban azzal indokolják az elutasítást, hogy jogtalan előnyökhöz, bizalmas információkhoz jutnának. Folk Róbert szerint ez abszurdum. Az Enerbyt viszont - és hozzá hasonlóan minden városi tulajdonú hőszolgáltató - csak akkor pályázhatna, ha a cégben Párkány tulajdonrésze maximum 49 százalékos lenne. „Szerintem ez roppant igazságtalan, mert működésünk semmiben sem különbözik azoktól a hőszolgáltatóktól, amelyekbe magántőkét, külföldi céget is bevontak. Az Enerbyt Kft.-re éppúgy az üzleti törvénykönyv vonatkozik, mint a többiekre. Saját költségvetésünk van, nem jelentünk terhet a városnak, ezért is érthetetlen a megkülönböztetés.” - mondta az igazgató. Folk Róbert ebben a konkurencia kezét látja, szerinte ezzel is a komolyabb anyagi, fejlesztési forrásoktól szeretnék elvágni őket. Az Enerbyt igazgatójának becslése szerint Szlovákiában a hőszolgáltató cégek mintegy húsz százaléka van még városi tulajdonban. (buch) Feltűnő lesz a változás, a füleki vár a 17. századi metszeteken látható eredeti formáját kapja vissza Négy méterrel magasabb lesz a Bebek-torony Fülek. Négy méterrel magasabbra, eredeti szintjén építik újjá a füleki vár Be- bek-tomyának kerengőjét - a város idén 1,8 millió koronát (60 000 euró) szánt a várra. A kerengőt három éve zárták le, mert életveszélyes volt, a turisták viszont hiányolják a látványosságot. SZÁSZ1 ZOLTÁN Néhány héten belül egy Selmecbányái cég megkezdi a munkát. Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója lapunknak elmondta, a kerengő cseréjével a füleki vár a 17. századi metszeteken megörökített eredeti formáját kapja vissza. Ez kezdetben minden bizonnyal szokatlan lesz a helyiek számára is. Az átalakítás nyomán olyan ablaknyílások tárulnak fel, amelyeket a 19. században nyitottak meg, amikor a Bebek-tomyot magtárként használták. A kerengő jelenlegi állapota tarthatatlan, az elmúlt hetek viharai többméteres darabokat szakítottak le az épületről. A város saját forrásaiból finanszírozza a munkát. A szakemberek szerint az 1990-es években - a vár megnyitása előtt - elvégzett állagmegóvó és építkezési munkálatok számos esetben több kárt okoztak, mint amennyi hasznuk volt. Az egyik komoly gondot a falak kötőanyagának megválasztása okozza, a cementes kötőanyag miatt a vulkáni tufa elvizesedik és folyamatosan porlik, gyengül. Az így kezelt falfelületek kijavítása több millió koronát emészthet fel, néhány éven belül el kell végezni ezt a munkát is. A vármúzeumban a kerengő rekonstrukciójával párhuzamosan már készül az új állandó kiállítás első szakasza, a megnyitót augusztus 15-re tervezik. Számos olyan érdekességet sikerült visszaszerezni, amelyek korábban a Füleki Múzeum tulajdonában voltak. Július végére érkeznek meg a tárlók, amelyekben a Fülek környékéről származó legjelentősebb leleteket helyezik el. A vármúzeum első szintjén hosszú idő után ismét látható lesz a várgedei várban talált bronzkincs, a Monosza-pusztai bronzkori umatemető anyaga és a persei népvándorlás kori és honfoglalás korabeli temető öwere- tei és ékszerei. A Bebek-torony további szintjén a füleki vár középkori és török kori történetét bemutató kiállítás készült. Itt állítják ki az 1944-ben Kalmár János által a felső várban végzett ásatás egyedülálló leleteit. A Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeti Múzeumában őrzött híres füleki kályhacsempék másolatai is helyet kapnak. A harmadik emeleten a vár 17. századi fénykorát mutatják be, a múzeum jelenlegi anyagából számos tárgy kerül ide. t.- ^ —a-kJ------. _____ —■ - ^ Hozzá fee// majá szokni a torony új képéhez (Szekeres Éva felvétele) A raktár sötétjéből a közönség elé A Füleki Vármúzeum augusztus 15-én nyitó kiállításán olyan leleteket láthatnak újra a látogatók, amelyek ötven éven át az ország múzeumainak raktáraiban hevertek. Bár idén nem terveznek régészeti feltárást a várban, az ágyúteraszok, a középső és az alsó vár máig feltáratlan részei még sok érdekességet rejthetnek. A múzeum dolgozói néhány hete egy lebontásra váró raktár mögötti területen késő gótikus kőbordákat találtak, (szász) A munkát június végén fejezték be, a szoborcsoportot Nagyboldogasszony napján szentelik újra Befejezték a pestis-emlékmű felújítását A köztéri alkotás felújítása több mint tízmillió koronába került (Képarchívum) VRABEC MÁRIA Nyitra. Tizenhat év után befejezték a nyitrai vár alatt található Mária-szoborcsoport felújítását. Az értékes köztéri alkotást mostantól kamerákkal is figyelik, hiszen a rendbehozatala nem csak idő, hanem pénzigényes is volt: több mint tízmillió koronába került. A tizenegy méter magas szoborcsoportot 1750-ben Esterházy Imre hercegprímás emeltette hálából, hogy véget ért a városban az 1749-ben pusztító pestisjárvány. A szobrok Vogerl Márton mester művei - ő alkotta azt nyitrai pestisemlékműhöz hasonló szoborcsoportot is, amely az ausztriai Hamburgban látható. A nyitrai „pestisoszlopot” - ahogy a helybeliek hívják, először 1850-ben, majd 1933-ban, 1944-ben, 1955-ben és 1956-ban is restaurálták. Azért ilyen gyakran, mert a várba vezető emelkedőről az esővíz mind a szobor talapzatába folyt, és felgyülemlett benne. A tizenegy méter magas oszlopot eredetileg homokkőből faragták, csakúgy, mint a körülötte álló király- és angyalszobrokat - ezért a nedvesség hatására töredezni kezdtek, sok részük el is tűnt. A műemlékvédők már 1974-ben felhívták a figyelmet az alkotás katasztrofális állapotára és arra, hogy az oszlop bármelyik pillanatban kidőlhet, de akkoriban a hivatalok nem tartották fontosnak az egyházi jellegű szobrok megőrzését, ezért a felújítási pályázatot csak 1992-ben hirdette meg a Nyitrai Püspöki Hivatal. A győztes Marián Hruštinec szobrász hét és fél millióra becsülte a felújítás költségeit és 1994-re ígérte a befejezést, de sem az árat, sem az időpontot nem tudta tartani. Mivel a rekonstrukció körül anyagi visszaélésekre is fény derült, 1997-ben a szobrászt kizárták a restaurátorok kamarájából és három évre rá a püspöki hivatal is szerződést bontott vele. Csak ezután derült ki, hogy a király- szobrok már elkészült másolatai sem pontosak, ezért ezeket is újra kellett önteni. Ezt a munkát Hruštinec elvégezte, de a pénz miatt még mindig pereskedik vele a püspöki hivatal. Két éve a városi önkormányzat anyagi támogatásával megkezdték a szobor környékének vízelA szoborcsoportot Esterházy Imre hercegprímás emeltette 1750-ben, hálából, hogy véget ért a városban a pestisjárvány. vezetését, a talapzat kiszárítását, és a műemlékvédelmi hivatal ja vaslatára legalább a felújított Immaculata-szobrot visszahelyezték az oszlop tetejére. A négy király - Szent István, Szent László, Szent Imre és IV. Béla - 2006 óta a raktárban várt a sorsára az angyalokkal és a nemesi címerekkel együtt. Csak azután kerülhettek vissza a helyükre, hogy a szoborcsoportot körülvevő kőlépcsőket és kőkorlátot is felújították és az egészet konzerválták. A munkát június végén fejezték be, a szoborcsoportot Nagyboldogasszony napján szentelik újra.
