Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-13 / 188. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 13. Szülőföldünk 111 Az emelt díjas telefonszámon hívható jó fizetéssel kecsegtető külföldi munkahelyeket és hiteleket kínáló cégek az emberek hiszékenységéből élnek Állásajánlat és előnyös hitelszerződés helyett csak a magas telefonszámlát hozza a postás A lajstrom, amihez az operátoroknak igazodniuk kellett, valóban igen alapos és részletes, akik kidolgozták, ügyeltek arra, hogy az ügyfelet rafinált módon vezessék félre, ugyanakkor kikezdhetetlenek legyenek (SITA-felvétel) A hosszú ideje munka nélkül tengődő ember annyira kiszolgáltatott és annyira szeretne biztos keresethez jutni, hogy gyakran az alapvető óvatosságról is megfeledkezik. Ezzel élnek vissza azok a külföldi állásokat kínáló ügynökségek, amelyek kizárólag telefonon hajlandóak érintkezni az ügyfelekkel, kerülik a személyes találkozást és a külföldi munkakörülményekről is csak szóban tájékoztatnak. VRABEC MÁRIA A biznisz lényege ugyanis pont az, hogy a gyanútlan és reménykedő kliens minél tovább beszéljen az emelt díjas telefonvonalon és ideális estben többször felhívja azt. Arról, hogy az ügynökség valóban állást keresne számára, szó sincs - elvégre ez már kiadásokkal is járna, márpedig ilyen típusú vállalkozások kizárólag azért alakulnak, hogy minél több embert „nyúljanak le”. Eszük ágában sincs munkát közvetíteni Szerkesztőségünket az utóbbi hetekben többen is felhívták olyanok, akik újsághirdetés alapján a pozsonyi info centrum segítségével szerettek volna külföldi állást találni. A várva várt munka- szerződést azonban hosszas telefonálgatás, több oldalnyi kérdőív kitöltése és egy tucatnyi okmány elküldése után is hiába várták, helyette a több ezer koronás telefon- számlát hozta a postás. Sokan reklamálni is próbáltak arra hivatkozva, hogy a hirdetésben 22,44 korona szerepelt a telefonhívás áraként, de természetesen nem jártak sikerrel. Kiderült, hogy hangyányi betűkkel azt is feltüntették: ez csupán 15 másodperces díjszabás, és a minimális fizetendő ár akkor is 89,90 korona, ha valaki csupán néhány másodpercig beszél. Az emelt díjas telefonokba - bármilyen cseles, sőt etikátlan is az ár feltüntetése - nem lehet belekötni, mert a mindenkori fogyasztó érdeke, hogy az apró betűs részt is elolvassa. A vállalkozás kiötlői számára ugyan a telefondíj a legfőbb pénzforrás, de bármily furcsa, a legnagyobb átverés mégsem ez, hanem az, hogy minden valószínűség szerint meg sem próbálnak állást keresni a jelentkezőknek. Kliensek tucatjai tudják ezt bizonyítani, akik drágán és hiába hívták őket, és akik azért fordultak a sajtóhoz, hogy legalább másokat megóvjanak a csőbe húzástól. „A hirdetés alapján azt hittem, percenként kerül 22,44 koronába a hívás, és több mint egy óra hosszig beszéltem velük. Huszonötezer koronás telefonszámlát kaptam a következő hónapban, további majdnem kétezer koronámba került a kért okmányok le- fordíttatása és hitelesítése. Munkát azonban nem találtak nekem, csak egy levelet kaptam tőlük, hogy mivel az egészségi állapotomról szóló igazolásnak a másolatát küldtem el, nem az eredeti példányt, kiiktatnak a nyilvántartásból. Okultam ebből, soha többet semmilyen munkaközvetítőt nem keresek telefonon” - mondta a trencséni Michal Kráľ. A kassai Nagy Emilnek több szerencséje volt - igaz, munkát neki sem szereztek, de csak 1500 koronát telefonált el. Nővére, aki anyagilag támogatta, amíg nem volt állása, megtiltotta neki, hogy emelt díjas számokra hívogasson. „Mondtam, hogy olyan ügynökségnél próbáljon szerencsét, ahová személyesen be lehet menni, nem csak kérdezősködnek, hanem a munkahelyekről is tájékoztatnak és jók a referenciáik. Sikerült is így elhelyezkednie” - számolt be a fiatalasszony öccse tapasztalatairól. A bártfai Michal Ferenc először szintén a pozsonyi info-centrumban próbálkozott, de azt mondja, már akkor gyanút fogott, amikor a vonal túlsó végén az operátor azt mondta neki: egy kérdőívet fognak kitölteni telefonon keresztül. „Rögtön gondoltam, hogy itt időhúzásról lesz szó, hadd pörögjön a számláló. Le is tettem a kagylót, de ez a pár perc is ötszáz koronámba került” - mondja Ferenc, aki azóta szintén talált már munkát - talán mondani sem kell, hogy nem telefonos közvetítéssel. Időhúzásként kérdőívet töltenek ki A becsapott kliensek mind hasonló tapasztalatokról számoltak be, és bár voltak közöttük, akik reklamálták a magas telefonszámlát, a végén ki kellett fizetniük. A hívás ugyanis megvalósult, az árat a hirdetésben, há félrevezető módon is, de feltüntették, és Szlovákiában nem tilos emelt díjas hívások révén bevételhez jutni. Erről az oldaláról kikezdhetetlen a vállalkozás, a másik oldala - az, hogy egyáltalán nem keresnek állást az ügyfeleknek - viszont nehezen bizonyítható. Több olyan emberrel is sikerült beszélnünk, akik operátorként dolgoztak a pozsonyi infocentrumban, és valamennyien arról számoltak be, hogy legfőbb munkaköri kötelességük a beszélgetések elnyújtása volt. A tulajdonos, egy ausztriai származású férfi, hamar rájött, hogy Dél-Szlo- vákiában sok a munkanélküli, ezért magyarul beszélő operátorokat is alkalmaz, de mint megtudtuk, akadnak az operátorok között hajléktalanok, egyetemisták és többdiplomás, de kis keresetű tanárok is. Van, aki évek óta csinálja, mások csak hetekig bírják, de akik felmondanak, nem annyira erkölcsi okokból teszik, mint inkább azért, mert a tulaj nekik sem fizet rendesen. Pedig lenne miből, mert aki az infocentrum valamelyik számát felhívja, az egy ezresnél olcsóbban ritkán ússza meg. „Az első híváskor mindenki csak időpontot kap, hiszen az a lényeg, hogy minél többször telefonáljon. Ha nem hív másodpercre pontosan, megint új időpontot kap, és ez jó párszor megismétlődhet, mire valaki eljut odáig, hogy kitöltik vele a kérdőívet. A beszélgetés nem tarthatott tovább ötven percnél, mert az ennél hosszabb hívásokért a Slovak Telecom csak egyéves késéssel fizetett. Az ideális a negyvenöt perc volt, ehhez méretezték a kérdőívet is. Minden operátor előtt ott volt egy lajstrom, hogy milyen kérdésre mit kell válaszolnia, és mire kell rákérdeznie, hogy teljen az idő. Mire ezt végigvettük, eltelt vagy huszonöt perc és aztán ellenőrzés végett még egyszer visszaolvastuk az egészet a telefonba” - tudtuk meg a cég egyik volt alkalmazottjától, aki másodállásban „közvetítette” az állásokat. A lajstrom, amihez az operátoroknak igazodniuk kellett, valóban igen alapos és részletes, akik kidolgozták, ügyeltek arra, hogy az ügyfelet rafinált módon vezessék félre, ugyanakkor kikezdhetetlenek legyenek. Arra a kérdésre például, valóban 22,44 koronába kerül-e a hívás, szó szerint azt kell az operátoroknak válaszolniuk, hogy: igen, pontosan úgy, ahogy a hirdetésben feltüntették. A továbbiakban részletesen felsorolják, mely országokban milyen munkakörben tudják elhelyezni az érdeklődőket, mennyit lehet az adott munkával keresni, hová kell és hová nem szükséges munkavállalási engedély, ha igen, akkor az mennyibe kerül, és így tovább a végtelenségig. Még olyan, a megbízhatóság és alaposság látszatát keltő információkat is beiktattak, hogy Amerikába a gyakori hurrikánok miatt nem közvetítenek állásokat, vagy hogy ügyelnek arra, hogy a katolikus vallásúaknak ne kelljen moszli- mokkal együtt dolgozniuk, ha nem akarnak. A bevezető tájékoztatás után következik az adatlap kitöltése, egyebek között az ügyfél súlyára, magasságára, családi állapotára, gyerekeire, ivási, dohányzási szokásaira és kedvteléseire vonatkozó kérdésekkel. A végén azt is lelkére kötik, hogy ha van ismerőse, aki jól fizető állást keres, az is okvetlen hívja fel ezt a számot, elvégre jobb lesz együtt dolgozni. A végén biztosítják, hogy két hónapon belül találnak neki munkát - és le is járt az ötven perc, jöhet a következő. Becsapják és kiiktatják az ügyfeleket Aki türelmesen megválaszol minden kérdést, néhány héten belül kap egy levelet, melyben értesítik, hogy végzettsége, kora, nyelvtudása (az indokokat a kérdőív alapján testre szabják) miatt egy kicsit tovább kell várnia, amíg megfelelő állást találnak neki. De annak érdekében, hogy szükség esetén akár azonnal munkába is léphessen, arra kérik az ügyfelet, egy héten belül küldje el nekik az aláírt szerződést, valamint a következő okmányokat: egy hónapnál nem régebbi eredeti kivonatot a feddhetetlenségi bizonyítványáról, a születési anyakönyvi kivonat és a mesterlevél, az érettségi bizonyítvány vagy a diploma hitelesített másolatát, az ügynökséggel folytatott telefonbeszélgetés kifizetett számlájának másolatát, az egészségügyi igazolványa és a jogosítványa hitelesített másolatát, elvégzett nyelvtanfolyamokról és egyébb tanfolyamokról szóló igazolásokat, az egészségi állapotáról szóló orvosi igazolás eredetijét, valamint angol és német nyelvű hivatalos fordítását, egy saját kézzel írott életrajzot és két fényképet. A felsorolás folyamatos, még csak nem is bekezdésenként követik egymást az egyes tételek - nyilván azért, hogy az egész áttekinthetetlen legyen. „Az alatt a néhány hét alatt, amíg én ott dolgoztam, senkinek nem kerestünk munkát, viszont mindenkinél, aki elküldte a kért okmányokat, találtunk valami hiányosságot. Volt, aki másolatot küldött az eredeti helyett, más nem kézzel írta az életrajzot, kifelejtette az orvosi igazolást, esetleg nem ajánlva adta fel a levelét - mindenki hibázott valamiben, mert képtelenség is egy hét alatt ennyi mindent összeszedni. A többiek mondták, hogy olykor megtörténik a csoda, és akad, aki, mindent pontosan elküld. Nos ő azt a választ kapja, hogy sajnáljuk, de a munkaadó már betöltötte a szabad állásokat. Minden eshetőségre voltak kész leveleink, és mindegyik azzal fejeződött be, hogy a felsorolt okok miatt nem tudtuk az illetőt kiközvetíteni, de ha vannak még kérdései, csak hívjon. És tényleg akadt, aki még ezek után is felhívott. Sokszor magunk sem értettük, hogyan lehetnek ennyire hiszékenyek az emberek. Azt még megértem, hogy egy iskolázatlan ember bedől az ilyesminek, de mérnökök, orvosok is jócskán akadtak az ügyfeleik között, ami már igazán felfoghatatlan” - avat be az ügynökség munkamódszereibe egykori munkatársa, aki kezdetektől átlátott ugyan a szitán, de a szükség rávitte, hogy ott dolgozzon. Az első adandó alkalommal felmondott, és sokáig gondolkozott azon is, hogy a rendőrséghez fordul. „Végül nem tettem, mert hiába vagyok benne teljesen biztos, bizonyítani nem tudnám, hogy egyetlen külföldi céggel sem álltak kapcsolatban. Mint ahogy pénzügyi tanácsadókkal sem, akik a kedvezményes és gyors hiteleket intézik, mert azt is hirdették. A szerencsétlen, pénzszűkében lévő ügyfelek ezreket telefonáltak el a semmiért, mert a végén csak egy időpontot kaptak, amikor újra hívniuk kellett. Néhányszor elját- szottuk velük, hogy pont nincs ott az a munkatárs, áld az ügyüket intézi, aztán közöltük, hogy a pénzügyi tanácsadó már intézi a kölcsönt, ő fogja velük felvenni a kapcsolatot - persze, ez soha nem történt meg. A végsőkig kitartó klienseknek lediktáltunk néhány pénzintézet és befektetési társaság elérhetőségét és hitelnyújtási feltételeit, de ezt bárhol ingyen is megtalálták volna, akár ugyanazokban a lapokban is, ahol a BSI hirdetéseit.” A volt munkatárs szerint az ügynökség meghirdetett szolgáltatásai közül csak kettőt teljesít: a horoszkópokat valóban beolvassák a telefonba, és a társkeresőknek is ajánlanak néhány lehetséges partnert. Különösebben ugyan nem bajlódnak azzal, hogy a kérdőívekben feltüntetett kritériumoknak megfeleljen a kiválasztott, de legalább a neme, a kora és a lakhelye egyezik. Tény, hogy ezért igazán felesleges még arról is kikérdezni a társra vágyó ügyfelet, horkol-e, de hát nem is ezért kérdezik, hanem mert minden kérdés és minden válasz értékes telefonos másodperceket jelent a cégnek. A perhez vádló és tanú is kellene Akik egyszer próbálkoztak már üyen állás- vagy párkereséssel, esetleg hitelfelvétellel, azoknak a telefonszámla láttán biztosan elment a kedvük az újabb kísérletezésektől, ennek ellenére ez a vállalkozás, és sok más hasonló is tovább működik. A bűnüldöző szervek, mint azt a belügyminisztérium sajtóosztályán megtudtuk, tehetetlenek velük szemben, mert amíg nincs ellenük konkrét, kézzelfogható bizonyíték, addig mindaz, amit a fentiekben felsoroltunk, csak feltevés. Márpedig feltevések alapján nem lehet nyomozást indítani, még akkor sem, ha egyébként mindenki tudja, mi a színtiszta igazság. Megkérdeztünk egy neves jogászt is, aki nem látja ennyire reménytelennek az esetet, de ő is hangsúlyozta, hogy vádlóra és tanúra is szükség lenne a perhez „Ha valaki feljelentené őket, és egy volt munkatársuk, aki belelátott az üzelmeikbe, hajlandó lenne vallomást tenni, elképzelhető, hogy eljárás indulhatna ellenük. Utána kellene nézni, hány külföldi céggel és hány pénzintézettel tartják a kapcsolatot, van-e adatbázisuk azokról, akiknek találtak munkát, müyenek az arányok. Ha csak előre gyártott elutasító válaszokat találnák az irodájukban, az máris leleplezné a szándékaikat, és ez elég alap arra, hogy csalással, az ügyfelek félrevezetésével vádolják meg őket” - mondta a jogász. Egyelőre azonban nem tartunk itt, és lehet, hogy erre nem is kerül sor, hiszen a legtöbb operátor is feketén dolgozik az üyesfajta ügynökségeknél, és ha végre eljöhet onnan, többé hallani sem akar róluk. Egyetlen megoldás létezik - igaz, ez a leghatásosabb - nem szabad bedőlni a hasonló trük- köknek. Aki valóban állást közvetít, az nem emelt díjas telefonszámon teszi, és nem vesztegeti az idejét hosszú beszélgetésekre, mert más dolga van -, például a külföldi cégekkel tárgyal. Érdemes mindenkinek ehhez tartani magát, aki a kecsegtető keresetet, soha vissza nem térő lehetőséget kínáló hirdetések láttán mégis kísértésbe esne.
