Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2008-08-27 / 200. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Brüsszel másképp látja Brüsszel. Továbbra is lehetséges és helyes is lenne, ha Oroszország csatlakozna a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), vélekedett tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szóvivője. Előzőleg Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök megkérdőjelezte, hogy Moszkva számára előnyös lenne-e a WTO-csat- lakozás. Ez a brüsszeli nyilatkozat ellentmond a világsajtó korábbi feltételezésének, hogy a Nyugat egyebek közt a WTO-tagság uniós támogatásának megvonásával is próbálhatja rákényszeríteni Oroszországot a Grúziából való teljes csapatkivonásra. (MTI) Rice ismét bírálta Izraelt Jeruzsálem. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnapi izraeli látogatásán ismételten bírálta a zsidó állam telepesítési politikáját. „Nem hiszem, hogy a telepe- sítés segíti a békefolyamatot, és ezt izraeli tárgyalópartnereimmel is közöltem” - mondta az izraeli kollégájával, Cipi Livnivel tartott közös sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben. Jelenleg arra van szükség, hogy erősödjön a bizalom a felek között, és minden olyan lépést kerülni kell, amely alááshatja a bizalmat - hangsúlyozta. A zsidó állam idén majdnem kétszer annyi lakást kezdett építeni a ciszjordániai telepeken, mint tavaly. (MTI) Sok újoncot öltek meg Bagdad. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát tegnap egy észak-iraki rendőrségi toborzóközpont előtt, a hatóságok szerint a merényletben 28 rendőrjelölt életét vesztette, s 45-en megsebesültek. Az eset Dijála tartomány Dzsalaula városánál történt. Miközben Irak nagy részén csillapult a helyzet, az etnikailag és vallásüag egyaránt tarka Dijála tartomány továbbra is az ország egyik legveszélyesebb szegletének számít: itt sereglettek össze az ország többi részéből kiszorított, az al-Kaidához kapcsolódó szunnita arab fegyveresek. (MTI) Észak-Korea fenyegetőzik Szőul/Phenjan. Észak- Korea felfüggesztette atomlétesítményeinek működésképtelenné tételét, sőt fontolóra veszi, hogy helyreállítja a jongbjoni atomerőmű működését is, mert az USA megsértette az észak-koreai atomprogramról szóló hatpárti megállapodást. így idézte a hivatalos KCNA egy a külügyi illetékes nyilatkozatát. 0 azt sérelmezte, hogy Washington nem vette le Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról, holott „ezt kellett volna tennie az atomlétesítmények üzemen kívül helyezéséért cserébe”. (MTI) A Kreml elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét - az oroszok teljesen befagyasztották kapcsolataikat a NATO-val Moszkva felháborította a nyugati világot Moszkva/Tbiliszi/Brüsszel/Tal- linn/Washington. Alehető leghatározottabban elítélték tegnapi első reagálásaikban a nyugati országok - élükön az USA-val - Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének orosz elismerését. Hivatalosan még nem egészen, a gyakorlatban azonban Moszkva teljesen befagyasztotta kapcsolatait a NATO-val. ÖSSZEFOGLALÓ Az USA felül fogja vizsgálni Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak egészét. Condoleezza Rice külügyminiszter közölte, azUSAaz ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet e területek státusának megváltoztatására. „Rendkívül szerencsétlen, hogy Moszkva elébe vágott a területek jövőjéről szóló nemzetközi tárgyalásoknak” - mondta. Párizs szerint az orosz döntés sajnálatos, az EU soros elnökeként közös elítélő nyilatkozatot fogalmaz. A brit kormány „kategorikus elutasítását” hangsúlyozta. A svéd külügyminiszter a nemzetközi jog szándékos megsértéséről beszélt. Mindannyian hangoztatták ugyanakkor az elkötelezettségüket Grúzia területi egysége mellett. Angela Merkel német kancellár tegnap Tallinnban teljesen elfogadhatatlannak nevezte az orosz lépést. Szerinte a hétfőre tervezett uniós csúcson kell dönteni arról, milyen legyen az EU és Moszkva viszonya. A közvetlenül érintett Grúzia szerint az elismerés e két grúz terület annexiójával ér fel. Dmitrij Medvegyev elnök tévébeszédben jelentette be, hogy Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Közölte, e döntés meghozatalakor tekintetbe vették a dél-oszétiai és az ab- ház nép akaratát, az ENSZ alapokmányában, valamint számos más nemzetközi egyezményben foglaltakat, s e szellemben ő aláírta a Grúziától elszakadt területek függetlenségének Oroszország által történő elismerését rögzítő rendeleteket. Egyben felszólította a többi államot a példa követésére, mivel ez az egyeben mód az ottani emberek életének megóvására. Azt állította, hogy Oroszország Grúzia területi épségéből kiindulva türelmesen törekedett a békés rendezésre, közvetítői és békefenntartói feladatokat vállalt, „a grúz vezetés azonban más utat választott”. A Kreml később közölte: Medvegyev utasította a moszkvai külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat Dél-Oszétiával és Abháziéval a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A két rendelet értelmében Moszkva partnerségi Ünneplés Chinvaliban déloszét zászlóval és kalasnyikowal (Reuters) megállapodásokat kíván kötni a két régióval; az elnök egyben utasította az orosz védelmi tárcát, hogy a megállapodások aláírásáig tartsa fenn a békét Dél-Oszétiában és Abháziéban. Medvegyev tegnap kijelentette, hogy Oroszország nem fél egy új hidegháborútól, de nem is akarja azt. „Nem félünk semmitől, még a hidegháború kilátásától sem... Ha meg akarják őrizni a jó viszonyt Oroszország és a Nyugat között, akkor meg kell érteniük a döntésünk okait” - mondta pár órával a rendeletek aláírása után. Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete tegnap Moszkvában olyan intézkedéseket jelentett be, amelyekről Oroszország döntött a NATO-val fenntartott kapcsolatait illetően, de hangsúlyozta: Moszkva küzdeni fog a partneri viszony helyreállításáért, s nem zárkózik el a politikai párbeszédtől. Rogozin szerint elhalasztják a NATO-főtitkár moszkvai látogatását, Oroszország egyelőre nem küld új katonai képviselőt Brüsz- szelbe, lemond több közös földközi-tengeri hadgyakorlatot, de az Afganisztánnal kapcsolatos együttműködést egyelőre fenntartja. A McFaul és a Dallas amerikai hadihajók várhatóan ma érkeznek a Grúzia nyugati részén fekvő Poriba, ahol orosz katonák is állomásoznak. Ezt az USA tbiliszi nagykövetségének szóvivője jelentette be, hozzátéve: a hajók a grúz kormány kérésére szállítanak humanitárius segélyt a város lakosságának. Megfigyelők szerint az amerikai hadihajók odaérkezése tovább növeli a feszültséget Oroszország és az USA között, hiszen orosz és amerikai erők így közvetlenül farkasszemet nézhetnek egymással e grúz kikötővárosban. Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese tegnap azt mondta, megtalálják a módját annak, hogy tisztázzák: a NATO hadihajói segélyszállítmány címén szállítanak-e fegyvert és haditechnikát Grúziába. Sérelmezte: gyors ütemben nő a Fekete-tengeren lévő NATO-hadihajók száma - hamarosan már 18 egység lesz jelen a térségben -, s ez aggasztja az orosz katonákat, akik kétlik, hogy ezek mind segélyekkel érkeznek. Azokkal a sajtóértesülésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a NATO-hadihajókon manőverező robotrepülőgépek (szárnyas rakéták) is vannak, Nogovicin kijelentette: ez emlékeztetne az iraki Sivatagi Vihar hadműveletre, amikor az amerikaiak és szövetségeseik civil hajókon katonai felszereléseket szállítottak a helyszínre. Azt állította, Grúzia a NATO segítségével katonai infrastruktúrája helyreállításán fáradozik, és egész sor grúz település környékén nagyobb létszámban jelentek meg katonák. Urmas Paet észtkülügyminiszter rádiónyilatkozata szerint Tallinn azt akarja, hogy a NATO a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben legyen jelen a térségben, és ezen belül Észtországban. Kívánatosnak nevezte, hogy az észak-atlanti szövetség „új infrastrukturális projekteket” valósítson meg hazája területén. (MTI, s, ú) Michelle asszony megnyerte a konvenció delegátusainak szívét, a választókét egyelőre nem Nagy meglepetés: nem Obamának áll a zászló ÖSSZEFOGLALÓ Denver. Nem volt érezhető hatással a Demokrata Párt országos konvenciójára a Barack Obama ellen tervezett állítólagos merénylet híre. A közép-európai idő szerint hétfőn éjszaka 11 órakor kezdődött konvenció első napja tökéletesre sikeredett, a nagyszabású show mértani pontossággal zajlott, megjelent mindenki, aki csak valamit is számít. Ezért is volt nagy meglepetés a hír: a konvenció első napja után némileg módosult a két nagy párt valószínű elnökjelöltjének megítélése; a Rasmussen intézet felmérése szerint azonban a várakozással szemben a republikánus John McCain javára. Nincs magyarázat arra, hogy miért nem Obama irányába billent a népszerűségi mérleg. A két párt hívei között McCain és Obama is 44 százalékon áll, a független szavazókat is beszámítva 46 százalékon. A Rasmussen adatai szerint Obama egy nappal korábban még 3 ponttal vezetett az összes szavazó körében. Visszatérve az első napra: a négyezer-delegátus előtt a vezérszónok Michelle Obama, a leendő Hová húz Joe Biden? Szerbiának félnie kell Belgrád. Súlyos következményekkel járhat Szerbiára nézve az, hogy Barack Obama amerikai elnökjelölt-aspiráns Joe Biden szenátort választotta alelnökjelöltjéül. Obrad Kesic szerb származású amerikai politikai elemző szerint Biden nemcsak az egyik kezdeményezője volt Jugoszlávia 1999-es bombázásának, hanem már a 90-es évek elején is azt vallotta, Szerbia bűne valamennyi, a régi Jugoszlávia felbomlását kísérő háború. A neves Balkán-szakértő, akinek ta: nácsait a washingtoni külügy- és védelmi minisztérium is többször kikérte, úgy véli, ha Obama lesz az USA elnöke, Szerbiának újabb zsarolással és súlyos követelésekkel kell szembenéznie, különösen Koszovó ügyében. Kesic emlékeztetett rá: Bidenhez igen közel áll az albán származású Joe Diogardi volt kongresszusi képviselő, továbbá Richard Holbrooke egykori amerikai külügyminiszter-helyettes és Madeleine Albright volt külügyminiszter. Szerbia szempontjából igen kedvezőtlen, hogy Biden elszánt ellenfele Oroszországnak, amelyhez Szerbiát szoros szálak fűzik”-mondta Kesic. (MTI) Michelle Obama a lányaival és a súlyosan beteg Ted Kennedy szenátor az unokahúgával (SITA/AP-felvételek) elnökjelölt felesége volt. A négynapos pártkongresszus első napjának hivatalos témája az Egy nemzet címet viselte. A felszólalók annak jegyében mondtak beszédeket, hogy Obama élete arról a küzdelemről, lehetőségekről és felelősségről szól, amely az amerikaiak mindennapjaiban jelen van. A szónokok úgy mutatták be Obamát, mint az amerikai értékeket tisztelő család- szerető embert. „Egy feleségként jöttem ide, aki szereti a férjét, és meg van győződve arról, hogy rendkívüli elnök lesz belőle (...) anyaként jöttem ide, lányaim sorsát szívem legmélyén viselem (...) az ő jövőjük, mindannyiunk gyerekeinek jövője a tét ezen a választáson” - mondta a first lady szerepére készülő Michelle. Szenzációnak számított, hogy megjelent az emelvényen a Demokrata Párt egyik legnagyobb tekintélyű politikusa, az agydaganattal kezelt Edward Kennedy is, pedig a programban eredetileg csak egy őt méltató rövidfilm bemutatása szerepelt. Óriási tapsot kapott és sokak szemébe könnyeket csalt a 76 éves politikus; ez volt a második nyilvános szereplése azóta, hogy a nyáron betegségét megállapították. A szenátor - akit Caroline Kennedy, a legendás John F. Kennedy amerikai elnök lánya mutatott be - arról beszélt: az Obama által képviselt új remény az élete értelme, egyebek mellett az, hogy minden amerikai, fiatal és idős, északon, délen, keleten és nyugaton, alapjogon jusson hozzá az egészségügyi ellátáshoz, ne kiváltságként. „Novemberben átkerül a fáklya egy új nemzedékhez, Obama lezárja az előítéleteken alapuló régi politizálást (...) a remény feléled, az álom életben marad” - fogalmazott. Hozzátette: John Kennedy sem mondta a Holdra, hogy túl messze van, ne próbáljuk elérni, és máig ott van az amerikai zászló. (MTI, s,ú) Az ultranacionalisták feltételül szabták, hogy 2010-ig nem térhetnek haza Fegyverkezést javasol egy washingtoni szakértő Ingyen repülőjegyet kínálnak a romáknak Amerika nem segítene KOKES JÁNOS Prága. Ingyen repülőjegyet ajánlott fel egy ultranacionalista párt minden romának, aki hajlandó elhagyni Csehországot. „A Nemzeti Párt ma megüzente a Cseh Köztársaságban letelepedett cigány közösségnek, hogy hajlandó anyagilag támogatni minden egyes cigány távozását a Cseh Köztársaságból, menjenek bárhová, Indiától Kanadáig” - olvasható abban a közleményben, amely hétfő délután került fel a párt honlapjára. Az egyirányú ingyenes repülőjegyet akkor kaphatják meg, ha írásban kötelezik magukat arra, hogy „2010 végéig nem lépnek a szuverén Cseh Köztársaság területére”. Ez a párt javasolta korábban, hogy a romákat telepítsék az „indiai őshazába”. „A 2010-es parlamenti választás után erre a nem szokványos megállapodásra már nem lesz szükség” - olvasható a honlapon. Ez valószínűleg célzás arra, hogy a következő parlamenti választásokon indulni szándékozó párt bízik a sikerben. Csehországban a legutóbbi nép- számláláskor (2001) 11 ezren vallották magukat roma nemzetiségűnek. A szakértők szerint valódi számuk 200-250 ezerre tehető. A romák mindinkább leszakadnak a cseh társadalom többségétől, körükben hatalmas méretű a munkanélküliség, s mintegy 80 ezer roma a városok szélén, gettókban él. Ezek kialakulásában nagy szerepük van az önkormányzatoknak is, mert gyakran ők költöztetik egy helyre településük problémás lakosait. Egyébként a Nemzeti Párt támogatottsága alacsony, aligha jut be 2010-ben a parlamentbe. Belügyminisztériumi becslések szerint a cseh ultranacionalista szervezeteknek 6-7 ezeraktívtagjukvan. MT1-HÍR Brüsszel. A kelet-európai országoknak többet kell költeniük katonai célokra, hogy megvédhessék magukat az orosz medvével szemben - vonja le a következtetést az orosz-grúz konfliktusból a The Wall Street Journal Europe tegnapi számában Max Boot, a Külkapcso- latok Tanácsa nevű amerikai intézmény neves szakértője. Boot szerint a térség országai nem ringathatják magukat abba az illúzióba, hogy válság esetén számíthatnak az USA-ra. Amerika a múltban cserbenhagyta Lengyelországot, Magyarországot és Csehszlovákiát, most pedig „nem sokat tett” Grúziáért. A „frontállamoknak” tehát saját maguknak kell gondoskodniuk védelmi képességük növeléséről. Az USA úgy segítheti őket ebben, hogy nagy mennyiségben ad el nekik védekezést szolgáló fegyvereket, elsősorban hordozható rakétákat - ilyen a Stinger és a Javelin -, amelyekkel nagy károkat lehet okozni az esetleg támadó orosz légi-, illetve páncélos erőkben. Az ilyen irányú fejlesztés fontosabb lenne, mint a saját harckocsiállomány növelése vagy a vadászgépek beszerzése- véli Max Boot.
