Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-15 / 190. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 15.

Három év alatt kétszer is sikertelenül pályázott az önkormányzat a zsinagóga felújítására

Megvette a város a zsidó iskolát

A zsinagógában nincs bevezetve a víz, a gáz és a villany, ezért és a szociális helyiségek kialakítása miatt is szükség van a zsidó iskola modernebb épületére (Zoller Viktória felvétele)

Léva. Két kudarc után harmadszor is pályázik az ön- kormányzat a Kittenberger Kálmán utcában, a vár közelében található zsinagóga felújítására.

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS

Andrea Bellušová projektmenedzser elmondta, most már a város tulajdonában van a zsinagóga, és a mögötte álló úgynevezett zsidó iskola épülete is, valamint a két objektum közötti udvar. Az 1853-ban épített zsinagógát és a mögötte lévő telek egynegyedét eredetileg is az önkormányzat birtokolta. Hosszas tárgyalások után sem sikerült megvásárolni a lévai zsidó hitközségtől a másik ingatlant, emiatt 2005-ben és 2006-ban is sikertelen volt a pályázat. Három éve a szlovák kulturális tárcán keresztül az EU-s forrásokból, két éve * pedig a norvég pénzügyi mechanizmuson keresztül próbáltak pénzt szerezni. A lévai származású pozsonyi jogásznak és műgyűjtőnek, Ivan Zubalnak viszont sikerült megegyzésre jutnia a tulajdonos hitközséggel. A zsidó templomhoz toldott iskolaépület és a mögötte lévő telek alapterülete 498 négyzetméter. Zubáľ 3,7 millió koronáéit (122 820 €) vásárolta meg, és ugyanennyiért továbbadja a városnak. Az ön- kormányzat havi részletekben fizeti az összeget, tíz éven keresztül törleszt, az első részletet csak

2009-ben kell folyósítani. A megegyezés szerint ha sikeres lesz a pályázat, a régi iskola épületét Ivan Zuba! ismét visszavásárolhatja. Andrea Bellušová kifejtette az EU-s forrásokból most a regionális és építésügyi minisztériumon keresztül fognak pénzt igényelni. Tudomásuk szerint 75 millió korona (2 489 540 €) a maximálisan megítélhető összeg,

az elképzelések szerint legalább 70 millióra (2 323 570 €) lenne szükség a tervek megvalósításához. Jelenleg a projekt kidolgozására kiírt versenypályázat van folyamatban. A kiírás e hónapban várható és 2009 közepén zárul le. A komplexum többfunkciós kulturális központként működne: galériák, koncerttermek és színházterem lesz benne. A zsidó iskolában ZubaT 200 millió koronát (6 638 780 €) érő festménygyűjteményéből nyílna állandó kiállítás, melyet a mecénás a városnak ajándékozna. A Zubal-féle kollekció Szlovákia egyik legnagyobb gyűjteménye. Erre épülve jönne létre egy alapítvány, mely szintén a projekt kivitelezését segítené és a vételár havi részletei is ide vándorolnának. A projekt finanszírozása természetesen a pályázat sikerétől is függ, és attól, miképpen oszlanak me£ a költségek a felek között.

Stefan Mišák polgármester nagyszabásúnak nevezte az elképzelést. A két épületet fedett télikert kapcsolná össze, melyben szobrok és más műalkotások kapnának helyet. Természetesen a rossz állapotban lévő épületeket teljesen fel kell újítani, a zsinagóga teteje beázik, a karzatra vezető lépcsőszerkezet megrogy- gyant, a külső vakolat lepergett, a belső festés rekonstrukcióra szorul. (fin)

Templom, bútorraktár, kultúrközpont

A lévai zsinagóga 155 éve épült a helyi zsidó közösség adományaiból, 1883-ban átépítették és kibővítették. Az 1941-es népszámlálási adatok szerint a város lakosainak 10 százaléka, 1271 fő volt zsidó. 1944-ben a gettóba zsúfolt 2600 személy között 1200 lévai lakos volt, a háború után alig néhányan tértek vissza. 1967-ben Csehszlovákia megvásárolta, majd a rendszerváltásig bútorraktárként üzemeltette az épületet. 1984-ben megkezdődött az ingatlan felújítása, de soha nem fejeződött be. A zsinagógát annak idején a várerődítmény egy feltöltött mélyedésében építették meg, ez is hozzájárul állagának folyamatos romláshoz, (fin)

A szövőszék is megvan, a Galántai Honismereti Múzeumban várja, hogy hozzáértő kezek összerakják

Korabeli műhelyekkel bővül a Zsigárdi Tájház

GAÁL LÁSZLÓ

Zsigárd. Eredeti szerszámokkal felszerelt szövőműhely, cipész- és csizmadiaműhely, valamint fafaragó műhely is lesz a Zsigárdi Tájházban.

„A szövőszék még hiányzik, de már az is megvan a Galántai Honismereti Múzeumban, csak össze kell rakni” - tájékoztatott Mészáros Ilona nyugdíjas tanítónő, a

Zsigárdi Tájház gondnoka. A falu közepén, a templom közelében álló épületet a fiatalon elhunyt neves színművész, Kaszás Attila ajándékozta a községnek. A házban zajlik az élet - itt van a zsigárdi Csemadok szervezet és az asszonykórus „székhelye” - az épületben hagyományőrző múzeumot is igyekeznek létrehozni. A „tisztaszobában” van egy Kaszás Attila emléksarok, itt mutatják be

a XIX. századi zsigárdi parasztcsalád szobaberendezését, a mellék- épületekben, a gabonaraktárban, a ló- és marhaistállóban szövő-, cipész- és csizmadia, valamint fafaragó műhelyt is kialakítanak. Sőt, a baromfi „szállását” is igyekeznek megmenteni: „Volt itt egy magyarországi hölgy, Kartal Judit, aki azt mondta, ne hagyjuk ledőlni a tyúkólat, ad rá pénzt, hogy felújítsuk. A fonószoba

rendbetételének költségeit is ő állta.” A tyúkól valóban érdekes, a sárral tapasztott vesszőfalban ott olvasható az építés éve: 1912. A fonószobában rokka, tiloló áll. A fonószék, amelyet a Galántai Honismereti Múzeum annak idején Zsigárdról vásárolt meg, egyelőre szétszedve áll a múzeumi raktárban, de Danter Izabella, a múzeum néprajzos szakembere, aki nagyon sok segítséget nyújt a tájház szakszerű kialakításában, ismer olyan idős embert, aki még tudja, hogyan kell összerakni. „Itt, a helyi éneklőcsoportban pedig van olyan idős asszony, aki még tudja, hogyan kell szőni ilyen szövőszéken” - árulta el Mészáros Ilona. A fafaragóműhely azt idézi majd fel, hogy a parasztember a téli időszakban hogyan készült a következő tavaszra és nyárra. Morzsolószéket, hárítógereblyét, jászolt, meg különféle szerszám- nyeleket készített ebben a műhelyben. A „fonó” már szinte teljesen kész, itt a szerszámokon kívül kész termékek: kender- és lenvászon szövetek, egy „vég vászon”, faszéntüzelésű vasaló látható. A másik két műhelyt most alakítják, a falakat kell még bevakolni, a plafongerendákat befesteni, de a szerszámok többsége, amelyet majd itt fognak kiállítani, már megvan. Az udvaron méh- kaptárokat állítanak fel, hiszen a méhészet is eredeti zsigárdi mesterségnek számít.

Mészáros Ilona: A fonó berendezése már majdnem teljes (Szőcs Hajnalka felvétele

Augusztus 18-án tartják a pótfelvételit

Eltörölték a tandíjat is

_____________________Régió 5

V. KRASZN1CA MELITTA

Komárom. Augusztus 18-án, hétfőn, reggel 8 órakor a Tiszti pavilon épületében tartják a pót- felvételit a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának komáromi kihelyezett képzésére - tudtuk meg Lévai Péter dékántól. A négyéves levelező oktatásra érettségi bizonyítvánnyal rendelkező személyek jelentkezhetnek: azok is, akik nem nyertek felvételt egy másik felsőoktatási intézménybe, de olyanok is, akik csak utólag döntöttek úgy, mégis folytatni kívánják tanulmányaikat. Felső korhatár nincs. A jelentkezési lapot a helyszínen vehetik át az érdeklődők, 5000 forint befizetése ellenében. Részletes tájékoztatást a 035/7713 545-ös telefonszámon kaphatnak az érdeklődők.

A komáromi városi képviselő- testület határozata értelmében 2008 szeptemberétől nem indul első évfolyam a Schola Comaromiensis városi egyetemen és csupán a kifutó évfolyamokat támogatja a város; a kertészeti képzés mindeddig ennek az intézménynek a keretében valósult meg. A Kecskeméti Főiskola vezetése azonban úgy döntött: folytatja az oktatást, meghirdette a felvételit az első évfolyamba és magára vállalta a képzés finanszírozását. Sőt, a korábban jelezett szemeszterenkénti 4000 koronás (133 €) tandíjat sem kell befizetniük az elsősöknek. Az oktatás péntekenként és szombatonként zajlik, szemeszterenként 10 alkalommal, napi 8 órában. A félévenkénti egyhetes szakmai gyakorlatot Kecskeméten tartják. Négy szemesztert követően szakosodhatnak a hallgatók, zöldség- és gyümölcstermesztés, szőlészet-borászat, valamint dísznövény és park- rendezés szakok közül választhatnak. Az alapképzést követően szakmérnöki diplomát szerezhetnek a hallgatók.

AJÁNLÓ

Augusztus 15. (péntek)

Komárom - 17.00: Szín és tér - Körösi Papp Kálmán, valamint vendégei: Pintér János és Ziman Lajos kiállításának megnyitója a Limes Galériában. A szeptember 17-ig látható tárlatot Feled Balázs művészeti író méltatja, (vkm)

Augusztus 15-17. (péntek-vasárnap)

Mad - 1. Madi Bicsaknapok. Péntek -14.00: Itt járt Mátyás király - képzőművészeti kiállítás; 16.00: Magyar táj magyar ecsettel, magyar írók és költők tollából - dokumentumfilm; 16.30: Madi krónika 2008 - filmvetítés; 18.30: koszorúzás a temetőben a háborúkban elesettek emlékművénél. Szombat - 8.00: zenés ébresztő; 9.00: fogadás a kultúrházban; 10.00: Igazságos Mátyás szobrának ünnepélyes felavatása; 12.00: ünnepi ebéd; 14.15: a rendőrségi kommandó bemutatója; 14.30: megnyitó; 15.00: madiak a színpadon; 15.30: a magyarországi ceg- lédberceli, a madi Bicsakfa és a padányi népdalkor fellépése; 16.00: Bőgi Ferenc szájhar- monikás műsora; 16.30: Profil Duó - Csizmár József és Anikó zenés műsora; 18.30: magyar nóták és operettek - énekel: Németh Borbála, Kollár Katalin, Fitos Andrea, Uher Rudolf; 20.00: karaoke show hajnalig, közben 21 órakor sztárvendég: L'amour, tombolahúzás, tűzijáték. Csúszda, légvár, arcfestés gyerekeknek. Vasárnap - 10.00: a madi önkéntes tűzoltók kupája - tűzoltóverseny; 13. 00: 11-es rúgó verseny; 14.00: Szendi és Réka szórakoztató zenés műsora; 16.00: Kosár Szabolcs énekel; 17.30: Mad-Albár barátságos labdarúgó-mérkőzés. (jóm)

Augusztus 16. (szombat)

Somorja - 19.00: utcabál a Főtéren; 21.50: tűzijáték, (jonl)

Gellér - III. falunap. 10.30: ünnepi istentisztelet; 11.00: az emlékoszlop megkoszorúzása a falu első írásos emlékének 750. évfordulója alkalmából; 11.30: kispályás labdarúgó-mérkőzések; 14.00: erő-hárompróba versenyek, a gyerekek részére pónilovaglás, arcfestés, sétakocsikázás; 16.15: a sportversenyek eredményhirdetése; 17.00: kultúrműsor a főtéren, közreműködnek: az Oucha fúvószenekar és mazsorettek, Kosáry Szabolcs világslágereket énekel, Dóka Zsuzsa, Bősi Szabó László, Kosáry Judit népdalokat ad elő Sárközi Pál és zenekarának kíséretében; 17.00: fotó- kiállítás a kultúrházban, ahol a község krónikája is megtekinthető; 20.00: tombolahúzás; 21.00: utcabál a Funny Mann zenekarral, (vkm)

Augusztus 16-17. (szombat-vasárnap) Csata - I. Falunap. Szombat - 10.00: testvértelepülési szerződés aláírása a magyar- országi Tokod nagyközséggel a községházán, ezzel egyidő- ben a bográcsfőző verseny kezdete; 11,00: ökumenikus istentisztelet zászló- és címeravatással egybekötve a Keresztelő Szent János katolikus templomban; 12.30: a falu címerét jelképező emlékmű felavatása a kultúrház előtt; 13.00: kiállításmegnyitó a Baross Gábor Alapiskola tornatermében; 14.00: kultúrműsor a kultúrház melletti szabadtéri színpadon, a kultúrház épületében a SeveNet Kft. tart termékbemutatót; 15.30: „Terülj, terülj asztalkám...” - a gulyásparti és a főzőverseny kiértékelése;

16.00: fellép az IAIDO fegyveres harcművészeti csoport, a Gerecsei íjászok, Gulyás József ördögűző, a helyi vadászszövetség, a rendőrség alakulata, végül Nosztalgia show - „Öreg járgány szivatóval indul...” - veterán autók és motorok bemutatója; 20.00: Ex Hümér R. T. koncert; 21.00: tűzijáték, majd „Indul a buli...” - utcabál hajnalig. A nap folyamán a gyerekeket a következő programok váiják: lovaglás, íjászat, kézműves foglalkozások, ugrálóvár, vásár. Vasárnap - 14.00: az ünnepi kiállítás megtekintése a Baross Gábor- Alapiskola tornatermében, a SeveNet Kft. termékbemutatója az alapiskola első emeletén, „Régen volt, hogy is volt...” címmel beszélgetés Csata múltjáról, jelenéről és jövőjéről az alapiskola éttermében; 17.00: Csata-Oroszka bajnoki labdarúgó mérkőzés, (fm)