Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-15 / 190. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Mégsem lesz orosz részvétel Brüsszel. Mégsem vehet részt orosz hajó a NATO föld­közi-tengeri terrorizmuselle­nes őrjáratában. Ezt egy NA- TO-diplomata mondta el Brüsszelben. A szövetség dön­tése egyértelműen összefüg­gésben áll Moszkva grúziaika­tonai akciójával. A Fekete­tengeren járőröző orosz Ladny augusztusban és szep­temberben részt vett volna az Active Endeavour névre ke­resztelt nemzetközi misszió­ban, amelynek során a részt­vevők felderítő és mentési műveletek gyakorlatait hajt­ják végre. Az orosz hajó már a török partok közelében ké­szülődött a közös őrjáratra, amikor a NATO visszavonta a részvételi ajánlatot. (MTI) Tart a vita a NATO-gépekről Berlin. A német védelmi miniszter támogatja a NATO- főparancsnokság kérését, hogy a szövetség Németor­szágban állomásozó AWACS felderítőgépeinek egy részét irányítsák át Afganisztánba. Franz Josef Jung szerint Ber­linnek is érdeke, hogy szava­tolják a légi közlekedés biz­tonságát Afganisztánban. Ed­dig is lehetett tudni, a kor­mány - a parlamenti frakciók­kal ellentétben - hajlik arra, hogy eleget tegyen a NATO- kérésnek, de most hangzott el először egyértelmű állásfogla­lás a kabinet részéről. A Bun­destag ellenkezésének oka, hogy az AWACS-ek személy­zete 40 százalékban német, s az ellenzék attól tart, Német­ország ezáltal még inkább be­lesodródik a háborúba. A gé­pek Afganisztánba küldésé­hez a parlament hozzájárulá­sára is szükséglesz. (MTI) Indokolatlan optimizmus Ankara. Mahmúd Ahma- dinezsád iráni elnök, aki teg­nap Törökországba érkezett, elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy jól halad­nak az ENSZ BT állandó tagja­ival és Németországgal az irá­ni atomprogramról folytatott tárgyalások. „Úgy gondoljuk, hogy az atomprogram kérdé­se jó irányba fordul. Ajelenle- gi tárgyalások jó tárgyalások, és ez folytatódni fog” - jelen­tette ki a CNN-Türk török hír­televíziónak Teheránban adott inteqújában. (MTI) Betelepültek pártja Bécs. Egy afrikai származá­sú osztrák vezeti azt az új poli­tikai mozgalmat, amely az Ausztriában élő migránsok érdekeit képviseli, s önálló lis­tával kíván indulni a választá­sokon. Alexis Neuberg, az Ausztria Demokratikus Sokfé­lesége (DDÖ) névre keresztelt szervezet alapító elnöke még nem tudja, ki lesz a listaveze­tő. Ő maga csak koordinál. Mint mondta, egyelőre Bécsre és környékére összpontosíta­nak. Első céljuk a kellő számú aláírás összegyűjtése. A cél­közönség mindenképpen az az 1,3 millió osztrák, aki mig- ráns családból származik, (ú) Moszkva rendre megsérti a tűzszünetet - az orosz államfő nem hajlandó tiszteletben tartani Grúzia egységét és szuverenitását Rabolnak és rombolnak az oroszok Tbiliszi/AAoszkva. Ellent­mondásos hírek érkeztek csütörtök délelőtt arról, hogy az orosz csapatok a tűzszüneti megállapodás­nak megfelelően kivonul­tak-e a grúziai Gori és Poti városokból. Grúz állítás szerint le akarják rombolni a két várost, délután pedig orosz harckocsik indultak Nyugat-Grúzia központja, Zugdidi felé is. ÖSSZEFOGLALÓ A grúz belügyminisztérium reggel jelentette be, hogy meg­kezdődött az orosz csapatkivonás Goriból, a grúz rendőrség és a kü­lönleges erők pedig fokozatosan ellenőrzésük alá vonják a Dél- Oszétiához közel fekvő várost. So­ta Utiasvili, a minisztérium szóvi­vője később arról számolt be, hogy az orosz erők meggondolták magukat és mégsem hagyják el a grúziai települést. „Egész éjszaka azt mondták, hogy távozni fog­nak, de meggondolták magukat. A grúz erők abbahagyták a bevo­nulást, hogy elkerüljék az összetűzést az oroszokkal.” Előző­leg azt is állította, hogy az orosz katonák elhagyták a Fekete-ten­ger partján fekvő Poti kikötővá­rost is, amelynek olajterminálja kulcsfontosságú a grúz gazdaság számára. Kifosztották a cseheket Mindez azt is bizonyítja, Moszkva nem mondott igazat szerdán, amikor azt állította, hogy csapatai nem szállták meg Gorit. Ehhez jó adalék: szerdán délután az orosz csapatokhoz csapódott őszét vagy csecsen fegyveresek ki­raboltak négy cseh újságírót, a Reflex hetilap és a Z1 hírtévé munkatársait. Elvették mindenü­ket - autót, kamerákat, fényképe­zőgépeket stb. -, ők maguk Gori- ban egy házban bújtak el. Később mind a négyen megad­ták magukat a reguláris orosz egységeknek, az oroszok kivitték őket a városon túlra, ahol egy grúz mentőautó vette fel őket. A szemtanúk és tudósítók szerint a várost ha nem is az orosz egysé­gek, de a szabadcsapatoknak ne­vezhető őszét és oroszbarát cse­csen fegyveresek végigrabolták, sok házat felgyújtottak. A grúz la­ja. A hírt maga McCain jelentette be, aki nagyon kemény álláspont­ra helyezkedett Oroszországgal szemben. Egy keddi nyilatkozatá­ban úgy vélekedett: az orosz veze­tők célja helyreállítani az orosz bi­rodalmat. Júliusban felvetette, hogy ki kellene zárni Oroszorszá­got a hét legfejlettebb államot és Oroszországot tömörítő G8 cso­portból. Kétszínű Medvegyev Elmenekült a lakosság Goriból, a grúz város szinte teljesen kiürült kosság ezektől a fegyveresektől fél a legjobban. Gori és Poti veszélyben Az orosz csapatok azután hatol­tak be Goriba, hogy mindkét fél aláírta a tűzszüneti megállapo­dást. Mivel az egyezményben vál­lalták, hogy visszavonják erőiket a harcok kezdete előtt elfoglalt állá­saikba, ezért megfigyelők meg­kérdőjelezték, hogy Moszkva va­lóban be akarja-e tartani a tűzszünetet. Utiasvili belügyi szóvivő dél­után közölte: az orosz erők le­rombolják Gori és Poti városokat. Szemtanúk azt jelentették, hogy Gori felől robbanások zaja hallat­szott. „Éppen most aknásítják el a várost” - mondta a szóvivő, és hozzátette, „mindent lerombol­nak Poti kikötővárosban is, tönk­reteszik a Grúzia nyugati részén épített új utakat”. Előzőleg a grúz külügyminisz­térium is arról számolt be, hogy tegnap az orosz csapatok vissza­tértek a fontos fekete-tengeri ki­kötővárosba, Potiba, a Dél- Oszétiához közel eső Goriban pe­dig orosz csapaterősítést hajtottak végre. A francia hírügynökség tu­dósítója már akkor azt jelentette, hogy robbanások sorozatát hallot­ta Gori körül és füstöt látott fel­szállni. Grúz rendőrségi források sze­rint azért állt le az orosz kivonu­lás, mert az Oroszország támoga­tását élvező szakadár déloszét fegyveresek nem akarták elhagyni a várost. Egy hírügynökségi tudó­sítás szerint déltájban rövid időre szembekerültek egymással grúz és orosz katonák Gori külvárosá­ban egy orosz ellenőrzőpontnál. Miután erősítésként több orosz harckocsi is a helyszínre érkezett, a grúzok visszavonultak. Rice bekeményített Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter amerikai kollégájával, Condoleezza Rice-szal telefonon tárgyalva visszautasította és in- szinuációnak minősítette azt az állítást, hogy Oroszország nem tartja tiszteletben a Dmitrij Med­vegyev orosz elnök és Nicolas Sarkozy francia államfő által ki­dolgozott rendezési elveket. Rice asszony tegnap Tbiliszibe indult, s megfigyelők ennek tulaj­donították azokat a reggeli híre­ket, hogy az oroszok hajlandók kivonulni Goriból. Az amerikai diplomácia vezetője útban Tbili­szi felé megállt Franciaországban, ahol Nicolas Sarkozy elnökkel konzultált az EU béketervéről, amelyet Moszkva és Tbiliszi is el­fogadott. Rice előzőleg, szerdán este a grúziai tűzszünet betartására szó­lította fel Oroszországot, az ellen­kező esetre nemzetközi elszigete­lődést helyezett kilátásba Moszk­Amerikai humanitárius segély érkezett tegnap Tbiliszibe. Anatolij No- govicin orosz vezérezredes erre kijelentette: Moszkvát aggasztják az amerikai katonai repülőgépek által Grúziába vitt szállítmányok, s he­lyes lenne fellebbenteni a fátylat arról, hogy mit is tartalmaznak a ra­kományok. (Reute rs-felvétel) Y Oroszország kész támogatni és garantálni bármely döntést, ame­lyet Dél-Oszétia és Abházia hoz státusával kapcsolatban. Ezt teg­nap jelentette ki Dmitrij Med­vegyev orosz elnök az Eduard Ko- kojti dél-oszétiai és Szergej Ba- gaps abház elnökkel folytatott ta­lálkozóján. Kokojti és Bagaps alá­írta azt a hat pontból álló béketer­vet, amely Sarkozy francia elnök közreműködésévei jött létre. Medvegyev külön hangsúlyoz­ta, Oroszország nem csupán tá­mogatni fogja a két grúziai térség döntéseit, de kész azok megvaló­sításáért kezeskedni a Kaukázus­ban és az egész világon. „Önök (a déloszétok és az abházok) a terü­letüket védelmezték, az igazság az önök oldalán van, ezért is arathattak győzelmet a konflik­tusban az orosz csapatok se­gítségével.” Az orosz elnök mind­ehhez hozzátette, számít Orosz­ország partnereinek konstruktív hozzáállására. „Bár az is lehet, hogy másra nem képesek, csak fegyvert szállítani Grúziának” - jegyezte meg. (MTI, s, ú) (Reuters-felvétel va számára. „Ez nem 1968 és Csehszlovákia inváziója, amikor Oroszország megfenyegetheti egy szomszédját, elfoglalhatja a fővá­rosát, megdöntheti a kormányát és megúszhatja... a dolgok meg­változtak” - mondta. McCain elkötelezett Grúziába utazik két amerikai szenátor is, a független Joe Lie- berman és a republikánus párti Lindsey Graham. Mindketten a várható republikánus párti elnök­jelölt John McCain két támogató­Cinkos módon a korrupció támogatására szavazott a bukaresti parlament Nagy csapás a román demokráciára ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. A demokráciára és az igazságszolgáltatásra mért csapásként értékeli a román sajtó azt, hogy szerdán a román képvi­selőház megakadályozta a kor­rupcióval gyanúsított volt kor­mánytagok elleni ügyészségi vizsgálatokat. Az Európai Bizott­ság is bírálta már emiatt Bukares­tet, a román igazságszolgáltatást elemző júliusi jelentésében úgy értékelte, a parlament akadályoz­za a politikusok elleni vizsgálato­kat, a honatyák ezzel a korrupciót támogatják, pedig nekik kellene a legjobban harcolniuk ellene. A főügyészség azt kérte a par­lamenttől, engedélyezze a kor­rupcióval gyanúsított Adrian Nas- tase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedési miniszter ellen indított vizsgálat folytatását. Nastase esetében a képviselők kö­zül 150-en voksoltak a vizsgálat Adrian Nastase annyira cinikus, hogy még államfőnek is jelöltette magát (Képarchívum) folytatása ellen, és csak 120 kép­viselő támogatta az ügyészi kez­deményezést. Mitreanál 160-an szavaztak amellett, hogy az ügyé­szek folytassák munkájukat, ez azonban kevés volt a kétharma­dos többséghez. A korrupcióelle­nes ügyészségnek így fel kell füg­gesztenie a vizsgálatot. A Nastase- és Mitrea-ügyben a képviselőház most már másodszor szavazót; a júniusi voksolás érvénytelen volt a kevés szavazatszám miatt. Az Adevarul azt írta, augusztus 13-a a román demokrácia egyik legsötétebb napjaként vonul be a történelembe: „a politikai cinkos­ság teljes megvetéssel győzedel­meskedett Románia EU-s partne­rei és a közvélemény fölött”. A Co- tidianul szerint a parlament dön­tése következtében a románok to­vábbra is másodrangú európai ál­lampolgárok lesznek: ilyen kö­rülmények között kicsi az esélye annak, hogy jövő nyáron az EU le­zárja a román igazságszolgáltatás megfigyelését. A Gandul vélemé­nye: „a mosópor-parlament kife­hérítette és megtisztította” a két politikust. (MTI, ú) Kijelölik a közös határokat - ahol lehetséges Szíria és Libanon megbékél ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Szíria és Libanon egy bizottságot hoz létre azzal a feladattal, hogy jelölje ki a két or­szág közös határvonalát. Az erről szóló döntést Michel Szulejman li­banoni elnök damaszkuszi látoga­tásának második napján hozták. Szulejman Bassár el-Aszad Szíriái államfővel tárgyalt; a legfontosabb eredmény az volt, hogy megálla­podtak: országaik nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot lé­tesítenek egymással. A két szom­szédos állam azóta, hogy több mint 60 éve elnyerte függetlenségét, ed­dig még nem lépett diplomáciai kapcsolatra. Libanoni államfő most először járt Szíriában azóta, hogy 2005-ben a szíriai csapatok - nagy nemzetközi nyomásra - kivonultak Libanonból. Szíria máig befolyási övezetének tekinti Libanont, a Nyugat-barát libanoni erők több politikai gyilkossággal vádolják Damaszkuszi. A két ország határvonalának pontos kijelölése nem mindenütt lehetséges. Több olyam vitatott ho- vatartozású terület van, amelyet Szíria és Libanon egyaránt sajátjá­nak tekint, de jelenleg ezek a terü­letek izraeli kézen vannak, mint például a három ország határának a találkozásánál elterülő, 25 négy­zetkilométernyi Sebaa-tanyák. Fa- uzi Szallúh libanoni és Valid Moal- lem szíriai külügyminiszter úgy döntött, ezekben a térségekben csak az izraeli csapatok távozása után jelölik ki a pontos határvona­lat. A két fél ugyancsak kifejezte azt a szándékát, hogy fokozzák a két ország határán zajló csempészet el­leni harcot. Izrael Szíriát vádolja azzal, hogy libanoni határvidékén fegyvereket juttat el a szomszédos ország déli részén tevékeny Hez­bollah síita szervezetnek. Megálla­podtak tegnap abban is, hogy közös bizottságot hoznak létre a két or­szág területén eltűntek sorsának tisztázására. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom