Új Szó, 2008. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2008-08-12 / 187. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Az orosz kormányfő cinikusnak nevezte a Grúziát támogatni igyekvő nyugati politikusok magatartását Putyin kirohant az USA ellen Oroszország páncélosokat és harci helikoptereket küldött Abháziába, csak itt 9 ezerre növelte katonáinak számát (SITA/AP-felvétel) Orosz-grúz erőviszonyok Moszkva/Tbiliszi. Oroszország idei katonai költségvetése 40 mil­liárd dollárt tesz ki, Grúziáé 997 millió. Az orosz hadsereg 1,1 mil­lió főt számlál, a grúz hadsereg létszáma 37 ezer fő. Az orosz fegy­veres erők 6000 harckocsival és 1700 harci repülőgéppel rendel­keznek, Grúziának 230 tankja és 12 harci repülőgépe van. (ú) Bush Dárfúrt is szóba hozta Peking. George Bush ame­rikai elnök saját szavai szerint igyekezett rábírni Pekinget: vesse be befolyását Szudán­ban a dárfúri humanitárius válság megoldása érdekében. Bush a Hu Csin-tao kínai ál­lamfővel megtartott előző na­pi találkozójáról tegnap nyi­latkozott. Pekinget számos nemzetközi bírálat érte az af­rikai országgal fenntartott in­tenzív gazdasági kapcsolatai miatt: Kína az első számú be­fektető a szudáni olajiparban és jelentős mennyiségű fegy­vert szállít Kamimnak. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze július közepén vádat emelt Omar Haszan el- Besir szudáni államfő ellen népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök címén. (MTI) Párizsban a dalai láma Párizs. Tizenkét napos franciaországi látogatást kezdett tegnap a dalai láma. Útja elsősorban vallási jellegű, de jelképes jelentő­séget tulajdonítanak a pekin­gi olimpia idejére eső utazá­sának. Programjában szere­pel egy augusztus 13-i talál­kozó francia parlamenti kép­viselőkkel, de sem Nicolas Sarkozy francia elnökkel, sem más állami vezetővel nem találkozik. A döntést hi­vatalosan azzal magyarázták, hogy a dalai láma nem kérte a találkozást Sarkozyvel, de nyílt titok, hogy kína tiltako­zása áll a háttérben. (MTI) Az-Zavahri angolul üzent Washington/lszlámábád. Szent háborúra szólította fel a pakisztáni lakosságot - a kor­mány és az amerikaiak ellen - egy angol nyelvű videofelvéte- lenAjmanaz-Zavahri, azal-Ka- ida második számú vezetője. A pakisztáni ARY televízióban sugárzott felvétel az első hiva­talos üzenet, amelyben Za- vahri angolul beszél. Tegnapi hivatalos bejelentés szerint legkevesebb száz felkelő és ki­lenc katona halt meg az elmúlt négy nap során a hadsereggel folytatott összecsapásokban Pakisztán egyik törzsi terüle­tén. Vasárnap a hadsereg két légi támadást hajtott végre az Oszama bin Laden és az-Za- vahri egyik lehetséges búvóhe­lyeként számon tartott Ba- dzsurban. (MTI) Moralest megerősítették La Paz. Az előzetes ered­mények szerint megerősítet­ték tisztségében a vasárnapi népszavazáson Evő Morales baloldali bolíviai államfőt, a hírhedt venezuelai elnök, Hu­go Chávez barátját. A referen­dum kiírásával az indián származású egykori kokater- mesztő baloldali reformj ainak akart támogatást szerezni. Az elnök és az ellenzéki liberális kormányzók közötti vetélke­dés okozta válságot elemzők szerint a népszavazás aligha oldja meg: a kormányzók többsége szintén megerősítet­te pozícióját. (MTI) Tbiliszi/Moszkva/Washington. Vlagyimir Putyin bírálta az USA-t, amiért amerikai kato­nai gépekkel Irakból jelentős grúz kontingenst szállított gyakorlatilag a dél-oszétiai konfliktus térségébe. Az orosz haderő tegnap ultimá­tumban szólította fel a grúzo­kat a fegyverletételre a Grúzia és a szakadár Abházia között húzódó biztonsági zónában. ÖSSZEFOGLALÓ Szergej Csaban, az Abháziéban állomásozó orosz békefenntartók vezetője közölte: az összes szük­séges kényszerítő eszközt bevetik, ha a grúzok jiem tesznek eleget az ultimátumban foglaltaknak. Grú­zia azonnal elutasította a felszólí­tást, és belügyi szóvivője útjáh kö­zölte, hogy nem teszi le a fegyvert. A grúz belügyi szóvivő délután azt közölte, hogy orosz csapatok Ab­házia felől mintegy 40 kilométer mélységben benyomultak grúz te­rületre, Szenaki városába. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy orosz haderők grúz területre léptek Szenaki kö­zelében. A város azon a biztonsági sávon kívül fekszik, amely a sza­kadár Abházia és Grúzia többi ré­sze közti de facto határ mentén húzódik. Szaddámot emlegette Putyin a minisztertanács elnök­ségének ülésén cinikusnak nevez­te a Grúziát támogatni igyekvő nyugati politikusok magatartását. Sajnálkozását fejezte ki az ameri­kai lépés miatt, s kijelentette: „Ez nem változtat semmin, de nem hozza közelebb a helyzet rendezését.” Hozzátette, nem a cinizmuson csodálkozik, de meg­lepi a cinizmus mértéke, s a ké­pesség, hogy a feketét fehérnek, az agresszort áldozatnak tüntes­sék fel, s a történtekért a felelős­séget a tényleges áldozatokra há­rítsák. Szaddám Húszéin iraki diktátort, aki lerombolt néhány sí­ita falut, fel kellett akasztani, de a mostani grúz vezetőket, akik egy­szerre csak eltöröltek a Föld szí­néről tíz őszét falut, tankokkal gá­zoltak el gyerekeket és öregeket és elevenen megégettek békés ci­vileket, védelembe kell venni” - fakadt ki Putyin. Felidézte az egyik volt amerikai elnök szavait, aki egy dél-ameri­kai diktátorról szólva állítólag ki­jelentette: természetesen gazem­ber, de a mi gazemberünk, és segí­tünk neki, megvédjük., Azóta a vi­lág alaposan megváltozott, a hi­degháborúnak régen vége, de a Stockholm. Svédország kül­ügyminisztere a nemzetiszocialis­ta Németország politikájához ha­sonlította Oroszország fellépését Dél-Oszétiában. Carl Bildt saját internetes hon­lapján közreadott nyilatkozatá­ban rámutatott: Moszkva a Grúzia részét képező tartományban vég­rehajtott katonai beavatkozást azzal indokolta, hogy ott megsér­tik az orosz útlevéllel rendelkező személyek jogait. „Európa törté­netében ez nem új dolog az inter­venciók igazolására. A múltban láttunk már példát ilyesmire. Ott volt az egykori Németország és a Jugoszlávia részét képező Szer­hidegháború mentalitása kemé­nyen befészkelte magát néhány amerikai diplomata fejébe” - mondta Putyin. Foglyokra vadásznak Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese Moszkvában ismertette az orosz veszteséglistát: a dél-oszétiai konfliktusban 18 orosz katona vesztette életét, 14 eltűnt, 52 ka­tona megsebesült, a grúz erők négy orosz repülőgépet lőttek le. A harci cselekmények folytán mintegy 2000 ember életét vesz­tette, 34 ezren várnak evakuálás­ra, vagy más segítségre. Hozzátet­te: Chinvaliban tegnap délelőtt a környéken maradt grúz erők ki­szorítása, lefegyverzése és foglyul ejtése zajlott. Ekkor még azt bia, amelyek azt állították, hogy sérelmet szenvedtek a saját nem­zetiségükhöz tartozók jogai. Ezzel indokolták azután hadseregeik bevonulását az érintett orszá­gokba” - emlékeztetett a svéd mi­niszter a csehországi szudétané- metek és a koszovói szerbek pél­dájára. Mint a svéd diplomácia vezetője hangsúlyozta: nem kétséges, hogy Moszkva mind Dél-Oszétiában, mind Abháziában igen nagyvona­lúan osztogatott orosz útleveleket a helyi lakosságnak, hogy ezáltal fokozatosan növelje saját befolyá­sát. Oroszország katonai fellépése még hosszú időn át következmé­nyekkel fog járni az európai politi­kára nézve - jósolta Carl Bildt. hangsúlyozta, hogy az orosz béke- fenntartók nem lépik át Dél- Oszétia határait, illetve azokat a határokat, amelyeket az 1992-es grúz-dél-oszét háború nyomán kötött dagomiszi megállapodás­ban rögzítettek, továbbá az Abhá­ziában lévő orosz katonai kontin­gens sem megy beljebb Grúzia te­rületére. Közölte: az orosz fél mindeddig nem kapott olyan do­kumentumokat Tbilisziből, ame­lyek a tűzszünethez, és a csapa­Belgrád. Állítólag amerikai, brit és francia beavatkozás miatt késett a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics letartóztatá­sa. Egy-egy alkalommal maga Bili Clinton akkori amerikai elnök, il­letve Jacques Chirac egykori fran­cia államfő akadályozta meg az el­fogását. Ezt állította a hágai Nemzetkö­zi Törvényszék (ICTY) előző fő­ügyészének, Carla del Ponténak a szóvivője egy interjúban. Florence Hartmann a Blic című szerb napi­lapnak kijelentette: „Bőséges ér­tesüléseink voltak a szökevények hollétéről, de mindig kiderült, hogy a három ország - az USA, toknak a harcok kirobbanása előt­ti állásaikba való visszavonásához alapul szolgálhatnának. Nogovicin szerint a grúzok ol­dalán külföldiek is harcolnak, azt nem részletezte, hogy kik. Egyben figyelmeztetett: meg fogják sem­misíteni mindazokat a vízi és légi járműveket, amelyek behatolnak Abházia fekete-tengeri biztonsági és önvédelmi övezetébe, ahol orosz hajók járőröznek. Ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy vasárnap az orosz haditengeré­szet elsüllyesztett egy grúz hajót azon négy közül, amelyek nem reagáltak a figyelmeztetésekre, a másik három megfordult és Poti kikötője felé távozott. Szaakasvili nem célpont? Moszkva nem törekszik Mihail Szaakasvili grúz államfő megdön­tésére, ezt nem tekinti feltételnek a béke helyreállításához. Ha Tbili­szi aláírja az erőszak mellőzéséről szóló dokumentumot, a béke helyreáll. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki. Korábban New Yorkban, a Biz­tonsági Tanácsban az amerikai nagykövet azt állította, hogy Moszkva a Szaakasvili-rezsim megdöntését, az államfő leváltá­sát követeli, s emiatt szinte hideg- háborús vita bontakozott ki az orosz és az amerikai diplomaták között. Lavrov kijelentette: ő mind­össze annyit mondott Condoleez- za Rice amerikai külügyminisz­ternek telefonon folytatott meg­beszélésük során, hogy Oroszor­szág nem tekintheti partnernek azt az embert, aki parancsot adott háborús bűnök elkövetésére, amelyek következtében több ezer orosz állampolgár vesztette éle­tét. Lavrov azzal vádolta Rice-t, hogy „nem korrekt módon interp­retálta a halottakat, s úgy állítja be, mintha Szaakasvili távozását Moszkva feltételként szabná a dél-oszétiai konfliktus beszün­tetéséhez”. George Bush amerikai elnök tegnap Pekingben közölte: vilá­gosan jelezte Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnöknek, hogy el­fogadhatatlan a grúziai erőszak, és bírálta Oroszország aránytalan válaszlépését. „Nagyon határo­zott voltam Vlagyimir Putyinnal” - fogalmazott Bush. (MTI, s, ú) Nagy-Britannia és Franciaország - valamelyike akadályozta a letar­tóztatást. Néha maga Jacques Chirac személyesen, máskor Clin­ton tette ezt.” Hozzátette: Nagy-Britannia még Momir Munibabic boszniai titkosszolgálati főnök meneszté­sét is elérte, mert eredményes volt a Karadzsics utáni nyomozásban. 2004 januáijában Karadzsicsot egy belgrádi kórházban ápolták, és a szerb kormány egyes tagjai ál­lítólag készek is lettek volna az el­fogására, „de az USA közbelépett és leállította az akciót”. A 12 éve bujkáló volt boszniai szerb elnö­köt júliusban fogták el Belgrád- ban. Nem sokkal azután átadták az ICTY-nek. A svéd külügyminiszter Oroszország fellépéséről Hasonló a hitleri politikához AATl-HÍR Gyorssegély a lakosságnak Brüsszel. Az EU egymillió euró humanitárius segélyt nyújt a grúz-orosz konfliktus által érintett polgári lakosságnak. Louis Mi­chel uniós fejlesztési biztos közölte, hogy az egymilliós gyorssegély­program csak az első hozzájárulás az alapvető humanitárius szük- ségletekkielégítéséhez. További támogatásokis lesznek. (MTI) Miért késett Radovan Karadzsics elfogása? Vád a nyugatiak ellen MTl-HÍR A G7-el< felhívása Moszkvát most kihagyták Washington. A hét legfejlet­tebb ipari ország (G7) külügymi­niszterei tegnap sürgették, hogy Moszkva fogadja el az azonnali tűzszünetet, amelyet Grúzia kért, illetve tartsa tiszteletben a kauká­zusi ország területi integritását - közölte az amerikai külügyi tárca. A miniszterek telefonkonferencia útján megvitatták a grúziai, illet­ve a déloszét helyzetet és támoga­tásukról biztosították a francia és a finn diplomácia irányítójának közvetítési erőfeszítéseit. Aggo­dalommal szóltak a polgári áldo­zatokról, illetve a polgári célpon­tok ellen folytatódó támadások­ról. A kiadott közlemény szerint támogatták Grúzia területi integ­ritását és szuverenitását, és felszó­lították Oroszországot, hogy azt tartsa tiszteletben. A G7 tagjai: az USA, Franciaország, Japán, Ka­nada, Nagy-Britannia, Németor­szág és Olaszország. (MTI) Válságkezelés Nagyüzem a NATO-ban Brüsszel. A NATO brüsszeli székhelyére látogat ma Eka (Jeka- tyerina) Tkeselasvili grúz kül­ügyminiszter - jelentette be a szervezet szóvivője. A grúz dip­lomácia irányítója a tagországok nagyköveteinek tanácsával, illet­ve az azt irányító Jaap De Hoop Scheffer főtitkárral találkozik. Dmitrij Rogozin, Oroszország ál­landó NATO-képviselője tegnap bejelentette, hogy hazája egy rendkívüli NATO-orosz nagykö­veti találkozó összehívását is kér­te, párhuzamosan Tkeselasvili lá­togatásával. A grúz-orosz konflik­tus rendezését célzó nemzetközi erőfeszítések fokozását jelzi, hogy az EU francia elnöksége megerő­sítette: holnap ugyancsak Brüsz- szelben rendkívüli találkozót tar­tanak az EU-tagországok kül­ügyminiszterei. Elképzelhető, hogy Tkeselasvüi asszony arra a megbeszélésre is meghívást kap. Rogozin egy tegnap napvilágot lá­tott másik nyilatkozatában a NA- TO-nak a múlt évtized végén Ko­szovó ügyében végrehajtott jugo­szláviai beavatkozására utalt, em­lékeztetve arra, hogy a szövetség akkor arányosnak látta a szerb infrastruktúra és létesítmények átfogó bombázását. (MTI) Felszólítás a Nyugatnak Medvegyev fura érvei Moszkva. Oroszország soha nem lesz a kaukázusi helyzet passzív megfigyelője - figyelmezte­tett tegnap Dmitrij Medvegyev orosz elnök. Felszólította a Nyuga­tot, ne kövesse el ismét a tragédiá­hoz vezető „müncheni egyezmény hibáját” azzal, hogy békülékeny- nek mutatkozik az agresszorral szemben. Medvegyev az 1938. szeptember 29-én aláírt német- olasz-francia-brit egyezményre utalt, amely lehetővé tette Cseh­szlovákia szudétanémetek lakta te­rületeinek Németországhoz való csatolását. A Hitlerrel szembeni „békülékenységi politika” miatt Franciaországot és Nagy-Britanni- át marasztalták el. „Moszkva min­dent el fog követni, hogy normali- zálja a helyzetet Dél-Oszétiában” - mondta Medvegyev, aki pártolta azt az elképzelést is, hogy az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziót mű­ködtessen Dél-Oszétiában. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom