Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-24 / 171. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 24. www.ujszo.com Koszorúzás Gyöngyösi István sírjánál Csetnek. Gyöngyösi István sírjánál tart koszorúzást halálának év­fordulóján, ma 13 órai kezdettel a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, a Szlovákiai Magyar írók Társasága, valamint a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. A magyar barokk udvari költészet legnagyobb alakjának sírját öt esztendővel ezelőtt fedezték fel újra, s azóta minden évben halálának napján megkoszorúzzák a költő nyughelyét, (ű) Magyarországon újratemetik Teleki Blankát A „veszedelmes lázadó” MT1-JELENTES Párizs. Az 1948-49-es forrada­lom és szabadságharc 160. évfor­dulója alkalmából Teleki Blanká­nak, az európai nőnevelés előfutá­rának a párizsi Montpar­nasse temetőben nyugvó földi maradványait Magyarország ha­zaszállítja, és vár­hatóan október 6-án, a nemzeti gyásznapon új­ratemeti Mar- tonvásáron - mondta Hil­ler István. Az oktatá­si és kultu­rális minisz­ter a bejelen­tést megelő­zően a Teleki család Franci­aországban élő leszármazottjá­val, Teleki de Gé rando Judittal foly­tatott megbeszélést Párizsban. A festő és író Teleki Blankát (1806-1862), az európai nőnevelés előfutárát 1848-49-es forradalmi tevékenysé­géért az osztrák kormány tíz év börtönbüntetésre ítélte. Szabadu­lását követően önkéntes száműze­tése alatt hunyt el Párizsban. „A család beleegyezése teljesen megnyitotta a kaput: közös az aka­rat, mert ők is úgy gondolják, hogy Teleki Blanka földi maradványai­nak - aki legtöbbet tette a gyerme­kekért és a nőkért a XIX. században - haza kell kerülnie” - hangsúlyoz­ta Hiller. Az ünnepélyes temetésre a ter­vek szerint október 6-án Marton- vásáron kerül majd sor, ahol Teleki Blankát a Brunszvik-kriptában he­lyezik örök nyugalomra. A Teleki család a XVI. századtól kiemelkedő szerepet játszott a ma­gyar történelemben, s a befolyásos erdélyi protestáns Teleki grófok a XVII. századtól vettek részt az or­szág kormányzásában. Teleki Blan­ka grófnő, Teleki Imre és Brunszvik (Képarchr Karolina leánya, negyvenéves korá­ban szánta rá magát, hogy - nagy­néniéhez, Brunszvik Terézhez ha­sonlóan - nőnevelő intézetet ala­pítva elkötelezze magát a haza szolgálatára. A festőművésznek készülő grófnő éveket tanult Münchenben és Pá­rizsban. Pestre visszatérve 1843- ban őt is magá­val ragadta a reformkor po­litikai küzdel­me, s 1847- ben nyitotta meg a főran­gú leányok hazafias ne­velése céljá­ból intézetét, amelynek ve­zető tanára Vasvári Pál, nevelőnője pe­dig Leövey Klára volt. A márciusi forradal­mat Teleki Blanka lel­kesen üdvözölte. Az Életképekben megje­lent cikkével nőtár­sait a hazaszeretet helyes megélé­sére és önmérsékletre ültette, de 1848 végén intézetét bezárta, és Leövey Klárával együtt követte a kormányt Debrecenbe. Továbbra is kapcsolatban maradt Vasvári­val, és pénzzel támogatta az általa toborzott Rákóczi-szabadcsapa- tot, amelynek zászlóanyai tisztét is vállalta. A szabadságharc leverése után családja szatmári birtokán bujdosókat rejtegetett, tiltott könyveket terjesztett, gyűjtötte a szabadságharc ereklyéit és a nép hangulatáról jelentéseket küldött Párizsba. A „kora egyik legveszedelme­sebb lázadójává” kikiáltott grófnőt a hatóságok 1851 májusában elfog­ták, és tíz év várbörtönre ítélték. Ál­talános amnesztiával 1857-ben szabadult és önkéntes száműzetés­be távozott. München, Stuttgart és Drezda után a francia Riviéra felé tartott, amikor nővérénél, Párizs­ban hunyt el. Nemzetközi zenés táncszínház a Ghymes együttessel Benyovszky - egy regényes élet a színpadon ELŐZETES Szeged. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége az idén kü­lönleges és egyedülálló produk­ciót láthat a XXIII. Nemzetközi Néptáncfesztivál záróeseménye­ként; Benyovszky címmel a nép­tánc elemeit inspirációként hasz­náló látványszínház mutatkozik be a Dóm téren augusztus 9-én és 10-én. Az egyik legjelentősebb XVIII. századi világutazó és felfedező, Benyovszky Móric gróf élettörté­netét elmesélő előadás zenéjét a Ghymes együttes szerzőpárosa, Szarka Tamás és Szarka Gyula ír­ta, és a huszonötödik születésnap­ját ünneplő Ghymes együttes élő­ben adja elő. A produkció rendező-koreográ­fusa Zsuráfszky Zoltán, aki a tőle megszokott módon fergeteges lendületű táncjátékot, pazar lát­ványosságot varázsol a Dóm tér­re, sok száz táncos segítségével. Négy magyar tánccsoport lép színpadra az előadásban, a Szeged Táncegyüttes, a Figurás Táncegyüt­tes Nyíregyházáról, a Fővárosi Bar­tók Táncegyüttes és a nagyidai Ilos- vai Táncegyüttes. A nagyszabású nemzetközi produkcióba a világ különböző országaiból is érkeznek táncosok, így Franciaországból, Lengyelországból, Oroszországból, sőt még Afrikából is. Érdekesség továbbá, hogy a főszereplő Benyovszky gróf sze­repét egy előadáson belül két művész játssza, Fitos Dezső tánc­művész és Rátóti Zoltán színmű­vész. (gs) Kiállítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában az 1968-as csehszlovákiai események dokumentumaiból Hosszú tavasz, forró nyár - őszig Pozsony. „Könnyű a hajdan­volt eseményekkel foglal­kozó történészeknek. A história tükrében jobbára az élő tanúk távozása után mutatják be a történelmi napokat vagy órákat. (...) Nehéz viszont az élő kor­társaknak. TALLÓSl BÉLA A Brámer-kúriában Miklósi Pé­ter és ifj. Papp Sándor kurátorok által rendezett kiállítás azonban egy személyes aspektussal is kibő­vült, s ezáltal még közelebb hozza hozzánk a múlt megőrzött pilla­natait, mégpedig a Lőrincz János 1968. augusztus 21-én készült fo­tóival. A történelmi hitelesség okán egészül ki a kiállítás e köze­lítő személyes nézőpont-megvilá­gítással. A hiteles alátámasztás momentumán túl azonban egy, a fényképezőgépével a harci esemé­nyek sűrűjét megjárt tizennyolc éves fiatalember bátorsága és ki­állása révén még hozzánk tarto- zóbbnak, sajátabbnak, ha úgy tet­szik, értünk megéltnek, megkoc- káztatottnak, értünk megörökí- tettnek is feltűnhet mögöttes ér­zelmi tölteteivel a Hosszú tavasz, forró nyár című kiállítás. Nehéz a történelmi események élő kortársainak. Mint ahogy ne­héz lenne szavakba foglalni, mi­lyen (a kiállítás általi) érzékeltetés alapján érzékelni a múlt még ben­nünk élő valóságát. Amit, az érzékeltetést és érzékelést e visz- szatekintő mustrán az események nyom­tatott leletei mellett a hírek hangalapú köz­vetítésére alkalmas, mára muzeális tár- - gyakká átminősült ké­szülékek is segítenek. Ezek - a rádiókészülékek - nem­csak politikáról, hanem a kor esz­tétikájáról, formakultúrájáról is üzennek, telített érzelmi háttérrel visszahozva, visszalélegezve az érintett évek leheletét. Több szegmenssel merülhet meg a múltban az is, aki megélte, és az is, aki nem élte meg a 40 éve történteket és következményeit a Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­uma októberig tartó tárlatán, amely - Miklósi Péter megfogal­mazásával élve - „... nem 1968 muzeális plágiuma, hanem egy konceptuális és tematikus struk­túrába rendezett, látványként is megjelenített reprezentáció. Pusztán azt mutatja, ami akkor ré­szint országos, részint szlovákiai, részint pedig szlovákiai magyar szemszögből történés volt; s azt is csupán jelzésszerűen.. További szöveg helyett beszél­jenek a képek így, reprodukálva, ám még inkább élőben, a hely­színen. Akik körül még ott örvénylenek a fél- és egész igazságok. Sőt, ne­tán a hazugságok is fel-felütik a fejüket. így vagyunk 1968-cal, an­nak tényeivel és legendáival is” - mondta Miklósi Péter a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Hosszú tavasz, forró nyár című kiállításának meg­nyitóján. Kölcsönzőm, mert teljeséggel helyénva­ló és találó ezzel a tömör, , ám annál kifejezőbb meg- , állapítással a néző figyel­mébe ajánlani a Brámer- kúriában installált bemu­tatót. Hiszen éppen ez a szándék a közönség elé tárt különféle, a tárgyhoz (1968 eseményeihez) tar­tozó emlékekkel, sajtódo­kumentumokkal, fotókkal, mozgókép- és hanganyag­gal: eligazodást nyújtani - egy kiállítás lehetőségei- hez-kereteihez mérten - a körülöttünk örvénylő kér­dések és válaszok sűrűjé­ben. Tisztán távolságtartó, anonim anyagból építkez­ve is rekonstruálhatná ez a visszanéző kiállítás azokat a negyven éve történt, tör­ténelemmé korosodott ese­ményeket, amelyek során a hajdani Varsói Szerződés öt tagállamának tankjai véget vetettek az Alexander Dub­ček nevével fémjelzett Prá­gai Tavasznak. < < < 4 4 4 4 4 4 4 4 I I I I 4 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom