Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-24 / 171. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 24. www.ujszo.com Koszorúzás Gyöngyösi István sírjánál Csetnek. Gyöngyösi István sírjánál tart koszorúzást halálának évfordulóján, ma 13 órai kezdettel a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, a Szlovákiai Magyar írók Társasága, valamint a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. A magyar barokk udvari költészet legnagyobb alakjának sírját öt esztendővel ezelőtt fedezték fel újra, s azóta minden évben halálának napján megkoszorúzzák a költő nyughelyét, (ű) Magyarországon újratemetik Teleki Blankát A „veszedelmes lázadó” MT1-JELENTES Párizs. Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából Teleki Blankának, az európai nőnevelés előfutárának a párizsi Montparnasse temetőben nyugvó földi maradványait Magyarország hazaszállítja, és várhatóan október 6-án, a nemzeti gyásznapon újratemeti Mar- tonvásáron - mondta Hiller István. Az oktatási és kulturális miniszter a bejelentést megelőzően a Teleki család Franciaországban élő leszármazottjával, Teleki de Gé rando Judittal folytatott megbeszélést Párizsban. A festő és író Teleki Blankát (1806-1862), az európai nőnevelés előfutárát 1848-49-es forradalmi tevékenységéért az osztrák kormány tíz év börtönbüntetésre ítélte. Szabadulását követően önkéntes száműzetése alatt hunyt el Párizsban. „A család beleegyezése teljesen megnyitotta a kaput: közös az akarat, mert ők is úgy gondolják, hogy Teleki Blanka földi maradványainak - aki legtöbbet tette a gyermekekért és a nőkért a XIX. században - haza kell kerülnie” - hangsúlyozta Hiller. Az ünnepélyes temetésre a tervek szerint október 6-án Marton- vásáron kerül majd sor, ahol Teleki Blankát a Brunszvik-kriptában helyezik örök nyugalomra. A Teleki család a XVI. századtól kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben, s a befolyásos erdélyi protestáns Teleki grófok a XVII. századtól vettek részt az ország kormányzásában. Teleki Blanka grófnő, Teleki Imre és Brunszvik (Képarchr Karolina leánya, negyvenéves korában szánta rá magát, hogy - nagynéniéhez, Brunszvik Terézhez hasonlóan - nőnevelő intézetet alapítva elkötelezze magát a haza szolgálatára. A festőművésznek készülő grófnő éveket tanult Münchenben és Párizsban. Pestre visszatérve 1843- ban őt is magával ragadta a reformkor politikai küzdelme, s 1847- ben nyitotta meg a főrangú leányok hazafias nevelése céljából intézetét, amelynek vezető tanára Vasvári Pál, nevelőnője pedig Leövey Klára volt. A márciusi forradalmat Teleki Blanka lelkesen üdvözölte. Az Életképekben megjelent cikkével nőtársait a hazaszeretet helyes megélésére és önmérsékletre ültette, de 1848 végén intézetét bezárta, és Leövey Klárával együtt követte a kormányt Debrecenbe. Továbbra is kapcsolatban maradt Vasvárival, és pénzzel támogatta az általa toborzott Rákóczi-szabadcsapa- tot, amelynek zászlóanyai tisztét is vállalta. A szabadságharc leverése után családja szatmári birtokán bujdosókat rejtegetett, tiltott könyveket terjesztett, gyűjtötte a szabadságharc ereklyéit és a nép hangulatáról jelentéseket küldött Párizsba. A „kora egyik legveszedelmesebb lázadójává” kikiáltott grófnőt a hatóságok 1851 májusában elfogták, és tíz év várbörtönre ítélték. Általános amnesztiával 1857-ben szabadult és önkéntes száműzetésbe távozott. München, Stuttgart és Drezda után a francia Riviéra felé tartott, amikor nővérénél, Párizsban hunyt el. Nemzetközi zenés táncszínház a Ghymes együttessel Benyovszky - egy regényes élet a színpadon ELŐZETES Szeged. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége az idén különleges és egyedülálló produkciót láthat a XXIII. Nemzetközi Néptáncfesztivál záróeseményeként; Benyovszky címmel a néptánc elemeit inspirációként használó látványszínház mutatkozik be a Dóm téren augusztus 9-én és 10-én. Az egyik legjelentősebb XVIII. századi világutazó és felfedező, Benyovszky Móric gróf élettörténetét elmesélő előadás zenéjét a Ghymes együttes szerzőpárosa, Szarka Tamás és Szarka Gyula írta, és a huszonötödik születésnapját ünneplő Ghymes együttes élőben adja elő. A produkció rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, aki a tőle megszokott módon fergeteges lendületű táncjátékot, pazar látványosságot varázsol a Dóm térre, sok száz táncos segítségével. Négy magyar tánccsoport lép színpadra az előadásban, a Szeged Táncegyüttes, a Figurás Táncegyüttes Nyíregyházáról, a Fővárosi Bartók Táncegyüttes és a nagyidai Ilos- vai Táncegyüttes. A nagyszabású nemzetközi produkcióba a világ különböző országaiból is érkeznek táncosok, így Franciaországból, Lengyelországból, Oroszországból, sőt még Afrikából is. Érdekesség továbbá, hogy a főszereplő Benyovszky gróf szerepét egy előadáson belül két művész játssza, Fitos Dezső táncművész és Rátóti Zoltán színművész. (gs) Kiállítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában az 1968-as csehszlovákiai események dokumentumaiból Hosszú tavasz, forró nyár - őszig Pozsony. „Könnyű a hajdanvolt eseményekkel foglalkozó történészeknek. A história tükrében jobbára az élő tanúk távozása után mutatják be a történelmi napokat vagy órákat. (...) Nehéz viszont az élő kortársaknak. TALLÓSl BÉLA A Brámer-kúriában Miklósi Péter és ifj. Papp Sándor kurátorok által rendezett kiállítás azonban egy személyes aspektussal is kibővült, s ezáltal még közelebb hozza hozzánk a múlt megőrzött pillanatait, mégpedig a Lőrincz János 1968. augusztus 21-én készült fotóival. A történelmi hitelesség okán egészül ki a kiállítás e közelítő személyes nézőpont-megvilágítással. A hiteles alátámasztás momentumán túl azonban egy, a fényképezőgépével a harci események sűrűjét megjárt tizennyolc éves fiatalember bátorsága és kiállása révén még hozzánk tarto- zóbbnak, sajátabbnak, ha úgy tetszik, értünk megéltnek, megkoc- káztatottnak, értünk megörökí- tettnek is feltűnhet mögöttes érzelmi tölteteivel a Hosszú tavasz, forró nyár című kiállítás. Nehéz a történelmi események élő kortársainak. Mint ahogy nehéz lenne szavakba foglalni, milyen (a kiállítás általi) érzékeltetés alapján érzékelni a múlt még bennünk élő valóságát. Amit, az érzékeltetést és érzékelést e visz- szatekintő mustrán az események nyomtatott leletei mellett a hírek hangalapú közvetítésére alkalmas, mára muzeális tár- - gyakká átminősült készülékek is segítenek. Ezek - a rádiókészülékek - nemcsak politikáról, hanem a kor esztétikájáról, formakultúrájáról is üzennek, telített érzelmi háttérrel visszahozva, visszalélegezve az érintett évek leheletét. Több szegmenssel merülhet meg a múltban az is, aki megélte, és az is, aki nem élte meg a 40 éve történteket és következményeit a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma októberig tartó tárlatán, amely - Miklósi Péter megfogalmazásával élve - „... nem 1968 muzeális plágiuma, hanem egy konceptuális és tematikus struktúrába rendezett, látványként is megjelenített reprezentáció. Pusztán azt mutatja, ami akkor részint országos, részint szlovákiai, részint pedig szlovákiai magyar szemszögből történés volt; s azt is csupán jelzésszerűen.. További szöveg helyett beszéljenek a képek így, reprodukálva, ám még inkább élőben, a helyszínen. Akik körül még ott örvénylenek a fél- és egész igazságok. Sőt, netán a hazugságok is fel-felütik a fejüket. így vagyunk 1968-cal, annak tényeivel és legendáival is” - mondta Miklósi Péter a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Hosszú tavasz, forró nyár című kiállításának megnyitóján. Kölcsönzőm, mert teljeséggel helyénvaló és találó ezzel a tömör, , ám annál kifejezőbb meg- , állapítással a néző figyelmébe ajánlani a Brámer- kúriában installált bemutatót. Hiszen éppen ez a szándék a közönség elé tárt különféle, a tárgyhoz (1968 eseményeihez) tartozó emlékekkel, sajtódokumentumokkal, fotókkal, mozgókép- és hanganyaggal: eligazodást nyújtani - egy kiállítás lehetőségei- hez-kereteihez mérten - a körülöttünk örvénylő kérdések és válaszok sűrűjében. Tisztán távolságtartó, anonim anyagból építkezve is rekonstruálhatná ez a visszanéző kiállítás azokat a negyven éve történt, történelemmé korosodott eseményeket, amelyek során a hajdani Varsói Szerződés öt tagállamának tankjai véget vetettek az Alexander Dubček nevével fémjelzett Prágai Tavasznak. < < < 4 4 4 4 4 4 4 4 I I I I 4 4 4
