Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-24 / 171. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Soha sem fog ártani Izraelnek Jeruzsálem. Szilárd támo­gatást ígért tegnap Izraelnek jeruzsálemi látogatásán Ba­rack Obama, az amerikai de­mokraták elnökjelölt-váro­mányosa. Fogadkozott, hogy elnökké választása esetén a közel-keleti békefolyamat fel­lendítésén fog munkálkodni. Simon Peresz államfővel ta­lálkozva Obama csodának nevezte Izrael 60 éves fennál­lását. Egy másik találkozón megígérte, soha sem fog ár­tani Izrael biztonságának, s vendéglátóival egyetértettek abban, hogy meg kell akadá­lyozni Irán atomhatalommá válását. (MTI) Obamamánia Berlinben Berlin. Egy nappal Barack Obama berlini látogatása előtt rendkívül szigorú biz­tonsági intézkedéseket foga­natosítottak a német főváros­ban. A demokraták elnökje­löltje ma délelőtt érkezik 24 órás látogatásra, a német fő­város központját azonban már tegnap szinte hermetiku­san lezárták. Mint sajtójelen­tésekből kitűnt, Obama berli­ni vizitjét némi irigységgel szemlélik Párizsban és Lon­donban, különös tekintettel arra, hogy Obama a német fő­városban ismerteti a transzat­lanti kapcsolatok jövőjével kapcsolatos elképzeléseit. London és Párizs kifogásolja, Obama több időt szentel a német vezetőknek, mind utá­na francia és brit vendéglátói­nak. Londonban állítólag már az is nemtetszést váltott ki, hogy az elnökjelölt európai körútját nem a brit fővárossal kezdte. Obama stábja vissza­utasította a közvetett bírála­tokat, ugyanakkor nem ha­gyott kétséget afelől, hogy Angela Merkel kancellárt je­len pillanatban Európa leg­erősebb vezetőjének tekinti. Nicolas Sarkozy francia elnök még nincs olyan rég hivatal­ban, Gordon Brown brit kor­mányfő pedig belpolitikai vál­sággal küszködik. Ezért Oba­ma jelenleg az amerikai­német viszonyt tekinti a tran­szatlanti kapcsolatok legerő­sebbláncszemének. (MTI) Irán jottányit sem enged Teherán. A Nyugat által vitatott nukleáris programjá­ból Irán jottányit sem enged - hangoztatta Mahmúd Ahme- dinezsád elnök a televízióban élőben közvetített beszédé­ben. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főkép­viselője a múlt szombaton Genfben folytatott megbe­szélést Szajjjed Dzsalili iráni nukleáris főtárgyalóval. Ezen az iráni atomprogram ügyé­vel foglalkozó hat ország képviseletében kéthetes ha­táridőt szabott Teheránnak, hogy választ adjon a nukleá­ris programjának visszafogá­sát célzó javaslatokra, külön­ben szigorúbb szankciókra számíthat. A megbeszélésen első ízben jelen volt egy ran­gos amerikai politikus, Willi­am Bums külügyi államtitkár is. Az ő részvételét Ahmedi- nezsád kedvező előrelépés­nek nevezte. (MTI) Karadzsics januárban feladta volna magát - kiújult a bosnyák-szerb vita Saját magát fogja védeni A boszniai háború áldozatai közül 70 muzulmánt temettek újra tegnap az északnyugati Kozaracban. A holttesteket nemrégiben hántolták ki tö­megsírokból. A gyászszertartáson kétezren vettek részt. (SITA/AP-felvétel) Belgrád/Szarajevó. Egyes hírek szerint a hétvégén, mások szerint a jövő hét elején Há­gába kerülhet Radovan Ka­radzsics volt boszniai szerb elnök, akinek elfogását hét­főn este jelentették be. A há­gai törvényszéken (ICTY) Karadzsics önmagát fogja védeni. ÖSSZEFOGLALÓ Karadzsics ügyvédje, Svetozar Vujacsics viszont mindent elkövet azért, hogy védence a lehető leg­tovább Belgrádban maradjon. Ezért a kiadatás elleni óvást - mint közölte - csak pénteken este nyolc óra előtt öt perccel, egy Belgrádon kívüli település postáján adja fel. A folyamodványt így legkorábban hétfőn kaphatja meg az a bírói ta­nács, amelynek el kell döntenie, hogy átadható-e az ICTY-nek az egykori politikus. Miután a három napon belül meghozandó ítélet megszületik, a kiadatásról szóló döntést a szerb igazságügyi mi­nisztériumnak kell meghoznia. Azt is az ügyvéd jelentette be, hogy Karadzsics önmagát fogja vé­deni. (Hasonlóan járt el Karadzsics példaképe és mentora, a néhai Szlobodan Milosevics is, de neki jo­gi végzettsége volt.) Vujacsics hoz­zátette, Karadzsicsot otthonról né­hány főből álló szakértői csoport fogj a segítem, amelynek ő is tagja, s már intézkedtek annak érdekében, hogy Bosznia és Hercegovinából megkapják az ehhez szükséges ira­tokat. Külön a német Der Spiegel internetes változatának nyilatkoz­va Vujacsics azt is elmondta, Kara­dzsics a jövő év elején fel akarta ad­ni magát, ugyanis akkor már nem Hágába került volna, hanem szerb bíróság elé, mivel az ICTY-nek de­cember 31-ig minden, még folya­matban lévő ügyet át kell adnia a nemzetibíróságoknak. Eközben Boszniában kiújultak a szerbek és a bosnyákok közötti po­litikai viták, vádaskodások. Milo- rad Dodik boszniai szerb minisz­terelnök erélyesen elutasította azo­kat a szarajevói állításokat, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot (RS) fel kell számolni, mert a népirtással vádolt Karadzsics „képződmé­nyének” tekinthető. Dodik szerint az RS, a szerb entitás létrejötte az emberek, elsősorban a boszniai szerbek igényéből fakadt, akik Ju­goszlávia tragikus szétesésekor po­litikai, területi és intézményes ke­retet akartak létrehozni saját vé­delmükhöz . A bosnyák politikai kö­rök váltig állítják: az RS-nek, mint népirtással létrejött alakulatnak nincs létjogosultsága. (MTI, s, ú) PORTRÉ Mladicsnak kellene következnie ÖSSZEFOGLALÓ Belgrad. Radovan Karadzsics elfogásával még nem lehet pon­tot tenni a boszniai háború után. Belgrádnak még a másik főbűnöst, Ratko Mladicsot is el kellene kapnia. Ez azonban még mindig nehéz feladatnak ígérke­zik. Karadzsics ugyanis még a há­ború alatt, 1994-ben kegyvesz­tettlett, amikor szembeszegült az akkor éppen a békekötésben ér­dekelt Szlobodan Miloseviccsel, aki ezért embargókkal is sújtotta a boszniai Szerb Köztársaságot. De Mladics még Milosevics szá­mára is szent és sérthetetlen volt. 1995 októberében írták alá a boszniai háborút lezáró daytoni egyezményt. Mladics a békekötés után még egy évig maradt a bosz­niai szerb hadsereg parancsnoka. A hágai vádemelés után rövid ide­ig a Szarajevó melletti Han Pijesak katonai bunkerében buj­kált, de hamar biztonságra talált a még négy évig Milosevics ural­ma alatt álló Jugoszláviában, hi­Ratko Mladics a kilencvenes években (Reuters) vatalosan nemzetközi körözést adtak ki ellene, de nyűt titok volt, hogy melyik belgrádi villában la­kik. Nyilvános eseményeken vett részt, pl. a Jugoszlávia-Argentína focimeccset a díszpáholyból, húsz testőr gyűrűjében nézte vé­gig. Tehette, mert sértetlenségét a hadsereg mellett a belügymi­nisztérium Boszniát is megjárt különleges alakulatai, a vörös­sapkások is biztosították. Azok a vörössapkások, akik később meggyilkolták Zoran Djindjics kormányfőt. Akkoriban Djindjics legfőbb politikai riválisa, a nacio­nalista Vojiszlav Kostunica szerb elnök állítólag személyesen ga­rantálta a tábornok biztonságát. Mladics vallomása túl sok, még most is hatalmon lévő szerb veze­tőnek okozhatna kellemetlensé­get. Végtére is a jugoszláv hadse­reg tábornokaként lett a boszniai szerbek parancsnoka, és nemcsak egy felfegyverzett hadsereget örökölt, hanem a nyilvánossá vált dokumentumok szerint végig ha­tékony támogatást kapott Szerbi­ából. A srebrenicai mészárlások­ról tavaly előkerült videofelvétel bebizonyította, hogy a nyolcezer muzulmán kiirtásában a boszniai szerb csapatok mellett szerbiai reguláris alakulatok is részt vet­tek. (index, ú) Mégsem vesznek mindenkitől ujjlenyomatot - megint égett egy cigánytábor Olaszországban összeírják a romákat ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Az olasz belügyminiszté­rium közzétette az országban élő roma lakosság összeírásának mód­jára vonatkozó irányelveit, ame­lyek értelmében a hatóságok csak azoktól vesznek ujjlenyomatot, akiknek nincs érvényes személy­azonossági okmányuk. A most nyilvánosságra hozott irányelveket elküldték Róma, Milánó és Nápoly helyhatóságainak, e nagyvárosok környékén ugyanis több tízezer roma él hevenyészett táborokban. A helyhatóságok már megkezdték a romák összeírását, de különböző módszerekkel hajtják végre a fel­adatot, amelyet Silvio Berlusconi jobboldali kormánya az olaszok ál­tal javarészt külföldiek számlájára írt utcai bűnözés felszámolásának jegyében írt elő számukra. A kormány eredetileg azt tervez­te, hogy minden romától, köztük a gyerekektől is, ujjlenyomatot vet­tek volna. Az olasz balközép ellen­zék, az Európai Parlament és embe­ri jogi szervezetek ez ellen hevesen tiltakoztak. A bírálatözön hatására a belügyi tárca tisztségviselői most elkezdték nyomatékosan hangsú­lyozni, hogy ujjlenyomatot csak azoktól a felnőtt vagy 14 évesnél idősebb romáktól vesznek, akiknek nincsenek érvényes személyi ok­mányaik. Hat és 14 éves kor között az ujjlenyomatot tartózkodási en­gedély kérelmezése esetén és a szü­lők beleegyezésével rögzítik, hat­éves kor alatt pedig csak akkor, ha a gyermeket szülei elhagyták, vagy bűncselekmény áldozatává vált. Tűz volt egy cigánytáborban és közelében tegnap éjszaka Róma külvárosában, ahol két nappal ko­rábban az olasz vöröskereszt fel­ügyelete mellett nyilvántartásba vették az ott élőket. A tűzben senki sem sérült meg. Egyesek azt állít­ják, hogy olasz fiatalok egy cso­portja három gyújtópalackot hají­tott a táborra a telep mellett húzó­dó autópályáról. Szerintük rasszis­ta támadásról van szó. A hatósá­gok nem erősítették meg ezt a fel- tételezést. (MTI, ú) Szófiától támogatást vont meg, Bukaresttől nem Komolyan megfeddte az unió Bulgáriát és Romániát ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Hivatalosan is felfüg­gesztette tegnap az Európai Bi­zottság 500 millió euró támogatás Bulgáriának való folyósítását, és visszavonta két bolgár kormány­zati ügynökség jogát uniós pénz­alapok kezelésére korrupció és pa­zarló gazdálkodás miatt. A szintén 2007:ben csatlakozott Romániát is elmarasztalta a korrupció elleni küzdelem terén Brüsszel, de nem büntette meg. Nem hozott elegendő ered­ményt a felső szintű korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzde­lem Bulgáriában, és a bizottságnak lépnie kellett az adófizetők pénzé­nek védelme érdekében - indokol­ta az intézkedést az uniós alapok kezeléséről készült jelentés. A tes­tület kész visszavonni a lépést, „amint Bulgária megteszi a szük­séges kiigazító lépéseket” - fogal­mazott Johannes Laitenberger bi­zottsági szóvivő. A bizottság egy másik tegnapi jelentésében szük­ségesnek és rég esedékesnek neve­zi a bolgár igazságszolgáltatási és a végrehajtó intézményrendszer reformját. Mindamellett megálla­pítja, hogy az elmúlt hat hónapban jó irányba is tett lépéseket Bulgá­ria, különösen a belügyminisztéri­um átalakításával. Az EB az utolsó pillanatban eny­hítette az előzetes jelentésekben alkalmazott szóhasználatot, és a végleges változatba nem került be­le az a figyelmeztetés sem, hogy ké­sést szenvedhet Bulgária csatlako­zása az eurózónához és a schengeni övezethez. A befagyasztott össze­gek a PHARE és az ISPA előcsatla­kozási alapokba tartoznak. Az in­tézkedés nem érinti a strukturális alapokból lehívható több milliárd eurónyi támogatást, de az EU vizs­gálja ezeknek az alapoknak a keze­lését is. Brüsszel szigorúan figyeli a balkáni országot annak 2007. ja­nuári uniós csatlakozása óta, meg- reformálja-e igazságügyi rendsze­rét, hogyan használja fel az uniós támogatásokat, s mit tesz az élelmi­szerbiztonság és a légi biztonság te­rületén. Míg az utóbbi két területen fejlődést könyvelt el az EU, az első két tárgykört illetően folyamatosan bírálatok érték Brüsszelből Szófiát. A Romániáról szóló jelentés ki­mondja, az EB Bukarest korrupció elleni küzdelmével is elégedeüen, Bulgáriától eltérően azonban Ro­mániát nem sújtottá szankciókkal. A jelentés hangsúlyozza, hogy Ro­mániának többet kell tennie a felső szinteken tapasztalható korrupció ellen. „A felső szintű korrupció kiir­tásához világos konszenzusra van szükség, az összes parlamenti erő konszenzusára” - jelentette ki Jo­hannes Laitenberger. (MTI, ú) Fenyegetés az USA-nak Brüsszel. Kilátásba helyezte az EU-ba utazó amerikai dip­lomaták vízummentességé­nek ideiglenes megszünteté­sét az EB egy tegnapi közle­ményében. Erre akkor kerül­ne sor, ha nem történik előre­lépés a tagállamok egy részé­vel szemben fennálló vízum­kötelezettség eltörlése ügyé­ben. Az EB és egyes tagálla­mok erőfeszítései ellenére az USA semmiféle kézzelfogható eredményt nem mutatott fel a vízummentesség kiterjesztése terén - áll a közleményben. Az EB ezért válaszlépéseket java­sol a 27 tagállamnak, pl. a ví­zumkötelezettség visszaállí­tását a diplomáciai és szolgá­lati útlevéllel rendelkező amerikaiak számára, 2009. január 1-jétől. (MTI) Energiaipari és haditechnikai együttműködés Chávez orosz bázist akar ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Jól halad az orosz­venezuelai katonai együttműkö­dés, és jó lenne, ha Moszkva kato­nai támaszpontot létesítene Vene­zuelában. Erről Hugo Chávez elnök beszélt keddi, késő esti moszkvai sajtóértekezletén, hozzátéve, hogy az orosz katonákat dallal és zászló­dísszel fogadnák. Chávez, aki Moszkva tegnap délután már Alek- szandr Lukasenko fehérorosz dik­tátor vendége volt, haditechnikai és energiaipari megállapodásokat írt alá az oroszokkal. Megfigyelők szerint az USA esküdt ellenségének számító populista dél-amerikai el­nök moszkvai vizitje megterhelheti az orosz-amerikai viszonyt. Dmitrij Medvegyev orosz elnök az orosz-venezuelai viszonyt a la­tin-amerikai térség biztonságát érintő egyik legfontosabb tényező­nek nevezte, hozzátette ugyanak­kor, hogy a két ország együttmű­ködése nem irányul harmadik or­szág ellen. Venezuela 2005 és 2007 között 4 milliárd dollárért vásárolt katonai eszközöket Kínától és Oroszországtól, utóbbitól többek között 24 Szuhoj vadászgépet, 50 helikoptert és 100 ezer Kalasnyikov gépkarabélyt. Most a Gazprom, a Lukoil olajipari cég, az orosz vasút­társaság és a Rusoro aranybánya növelné venezuelai üzleti érdekelt­ségeit, Caracas pedig a kőolaj-ki­termelésből befolyt bevételei egy részét orosz fegyverek - Tor Ml tí­pusú légvédelmi rakéták, tenger­alattjárók és harckocsik - beszerzé­sére fordítaná. Szóba került 12 da­rab 11-76 és 11-78 típusú katonai te­herszállító repülőgép és 24 Szuhoj vadászbombázó eladása is Vene­zuelának, amely stratégiai partner­séget akar Moszkvával. (MTI, s, ú) Chávez Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel (Reuters-felvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom